Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-06-26 / 25. szám

A -m új megoldások szüntelen keresé­MZ. sét, az újszerű gondolkodásmó­dot fontosnak tartják az emberek. Más kér­dés, hogy saját munkájában ki mennyire igyekszik alkalmazkodni az egyre növekvő igényekhez, hogy az egyes konkrét munka­helyeken milyen jelei tapasztalhatók az új módszerek keresésének. A stúrovói Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár 05-ös, gépalkatrészeket gyártó üzemében Szettert László gyártási diszpé­cserrel, a 9. pártalapszervezet elnökével és Pál-Fejes István mérnökkel, az üzem veze­tőjének helyettesével arról beszélgettünk, hogy náluk a pártmunkában és a termelé­si-gazdasági feladatok megoldásában mit jelent az új megoldások keresése.- Mindenekelőtt azt említeném meg, hogy nagy örömünkre a pártmunkában csökken az adminisztráció - mondja Szei- fert elvtárs. - Például a járási pártszerv és az üzemi pártbizottság kevesebb ilyen fel­adatot vár tőlünk, mint korábban. Már az elküldött jegyzőkönyvek alapján utánajár­nak a taggyűlésen vagy nyilvános gyűlésen elhangzott bírálatnak, s írnak a megbiráit- nak. Az pedig értesíti az alapszervezetet arról, mi a véleménye a bírálatról, illetve milyen intézkedést foganatosított. Konkrét példával is szemlélteti, hogy ez miként megy végbe a gyakorlatban.- Itt van például ez a jegyzőkönyv - teszi elém. - Ezt az üzemi pártbizottságra küld­tük nyilvános gyűlésünkről, melyen az egyik felszólaló egyebek közt arra mutatott rá, hogy az első minőségi osztályba beneve­zett termékekkel kapcsolatban milyen gon­dok merültek fel, illetve, hogy legyen össz­hangban a termékek minősége és ára. Követelte a gyártási technológia pontos be­tartását, a minőségi követelmények ponto­sítását. Kiemelte, hogy be kell tartani a szi­getelőanyagok technikai és gyártási köve­telményeit. Ez viszont megköveteli a gépek megfelelő karbantartását. A jegyzőkönyvben feltüntetett bírálatot az üzemi pártbizottság elküldte az illetéke­seknek: a műszaki, a termelési igazgatóhe­lyettesnek és a minőségellenőrzés vezető­jének. Ezek külön-külön küldenek választ az alapszervezeti pártbizottságnak. Sót egy válasz (két héten belül!) már meg is érke­zett. A műszaki igazgató tudatja, hogy kö­zös tanácskozásuk lesz a vállalat igazga­tójával és az állami minőségellenőrzés igazgatójával.- Ennek alapján a pártgyűlésen tagjain­kat legközelebb tájékoztatni tudjuk az ügy intézéséről vagy elintézéséről - folytatja Szeifert László. - Az is megtörténhet, hogy a válasszal pártbizottságunk nem ért egyet. Ilyenkor bővebb magyarázatot kérünk, egyéb intézkedést sürgetünk. Ezzel elértük, hogy a megbíráltak igyekeznek megfelelő választ adni. Az emberek pedig nem mond­ják, hogy kár a gyűléseken felszólalni, bí­rálni.- A műszaki igazgatóhelyettes válaszát kielégítőnek találta a pártbizottság?- Igen, hiszen részben megmagyarázta a jelenlegi helyzetet, részben azt is tudatja, hogyan oldják meg a gondot. Nem véletlen tehát, hogy az üzem dolgo­zói nem rejtik véka alá véleményüket. Pél­dául Gonosz László, az A 2-es gyártósor szocialista munkabrigádjának vezetője a szociális helyiségek hiányát bírálta. Azóta örömmel láthatja, hogy már épül a szociális helyiség. Aligha kételkedhet valaki abban, hogy az elhangzó észrevételekre adott-Ellene vagyunk annak, hogy tisztsé­gekkel halmozzák el a fiatalokat - véle­kedik Szeifert László pártelnök megfelelő válaszokkal szorosan összefügg: a taggyűléseken átlagban legalább négyen mindig felszólalnak. A felszólalóknak körül­belül a fele munkás. A másik fele technikus, műszaki értelmiségi. Körülbelül ilyen arányú a vezető dolgozó az 52 tagú pártalapszer- vezetben, mivel az alapszervezethez tar­toznak a kutatásban és a műszaki osztályon dolgozó kommunisták is. Az már más kér­dés, hogy többnyire ugyanazok szólalnak fel. Igaz, mások nevében is. Az, hogy a tagok egy része fél a nyilvá­nos szerepléstől, valószínűleg összefügg a szervezet alacsony átlagéletkorával, mely nem éri el a 35 évet, sót, a mindössze hétéves üzem dolgozóinak átlagéletkora ennél is alacsonyabb: nem haladja meg a harminc évet. Ezzel kapcsolatban Szeifert elvtárs el­mondja:- Hogy hozzászoktassuk a fiatalokat a nyilvános szerepléshez, alapszerveze­tünkben (a vállalatnál elsőként) bevezettük:- Tervezzük a gépek optimális kihaszná­lását - mondja Pál-Fejes István, az üzem vezetőjének helyettese (Gágyor Aliz felvételei) a tagjelölt saját maga olvassa fel az életraj­zát az első taggyűlésen. Ez a módszer a tagok számára is bizonyos változatossá­got jelent, hiszen nem mindig a gyűlés vezetőjét kell hallgatniuk. Erre a megoldás­ra is az új munkamódszerek keresése köz­ben jöttünk rá. Egyébként évente átlagban hat fiatallal gyarapítjuk szervezetünket. Je­lenleg is ennyi tagjelöltünk van. Üzemünk dolgozóinak száma évente mintegy húsz fiatallal bővül. A tagjelöltségre a fiatalokat igen alapo­san választják ki. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az elmúlt években senkit sem kellett törölni a jelöltek sorából. Sót, minden fiatal nagyon jól bevált. A neve- lómunkában nem kis része van a SZISZ alapszervezetének, amely mindig az egyik ajánlója a fiatalnak. Egy fiatal évente a Go­nosz László vezette ifjúsági szocialista munkabrigádból kerül a jelöltek sorába. A legfontosabb kritériumok egyike a kivá­lasztásnál az emberek helytállása minden­napi munkájukban. Bár nem minden eset­ben sikerült azt megnyerniük a szervezet számára, aki munkája alapján erre rászol­gált. Ezért a fiatalok politikai nevelését rendkívül fontosnak tartja a pártszervezet. Nem egészen új szemléletet, de minden­képpen új gyakorlatot jelent az is, amit a pártelnök a fiatalok funkciókkal való elhal- mozásával 'kapcsolatban mondott.- Nagyon ellene vagyunk annak, hogy tisztségekkel halmozzák el ókét. Ezt évzáró taggyűlésünk beszámolójában külön ki­emeltük. Kértük tömegszervezeteinket, hogy szorosabban működjenek együtt párt- szervezetünkkel, mielőtt funkciókkal bízzák meg a fiatalokat. Korábban megtörtént, hogy valaki tagja lett a SZISZ helyi, üzemi, járási és kerületi vezetőségének. Ennyi tisztséget viszont csak mindennapi munkája rovására láthat el megfelelően. Új szemlélettel és minden eddiginél na­gyobb igények támasztásával végzik a szo­cialista munkabrigádok létrehozását is az üzemben.- Két éve, amikor Barics Sándor pártfel­adatul kapta a szocialista munkabrigád megalapítását, a háromtagú előkészítő bi­zottság előterjesztett egy 25 névből álló listát. Ezt a pártbizottság, a szakszervezet múhelybizottsága, a SZISZ-alapszervezet vezetősége mérlegelte és a felére csökken­tette, mivel voltak köztük olyanok is, akik nem úgy végzik munkájukat, ahogy kellene. Ezt kerek perec megmondtuk. Nem kis meglepetésünkre egy részük személyesen jött tiltakozni. Mi azonban határozottan tar­tottuk magunkat előző döntésünkhöz: ha majd bizonyítanak, bekerülhetnek a kollek­tívába. Máris vannak, akik azóta tagjai let­tek a brigádnak. Viszont (és ez külön figyel­met érdemel) senki sem vált ki a kollektí­vából. Aligha kétséges, hogy az ilyen igényes­ségnek, a feladatok ilyen értelmezésének is része van abban: az üzem teljesítette első negyedévi tervét, s a továbbiakban is kilátás van rá, hogy eleget tesz az elvárásoknak. Pedig sok minden hátráltatja a munkát. Például a hiánycikkek egész sora: hengerelt acél, rozsdamentes fém, számos szerszám és mérőeszköz. A nehézségek ellenére nemcsak a mennyiségi követelményeknek tesznek eleget, hanem a minőségieknek is. Ezt bizonyítja, hogy a termelési-gazdasági egység keretében értékesített termékeikre még sohasem érkezett reklamáció. Pedig ez az itt gyártott termékek felét teszi ki. A saját vállalatuknak készülő termékek rek­lamációja sem haladja meg a megengedett százalékot. Akárcsak a pártmunkában, a termelési- gazdasági feladatok teljesítésében is, lép- ten-nyomon keresik az üzemben az új meg­oldásokat. Ezek egyike a gépek kihasználá­sa számítógépes tervezéssel. Erről Pál- Fejes István mérnök, az üzemvezető he­lyettese beszélt meggyőzően.- Forgácsoló műhelyünkben 35 gép van - mondja. - Ha ezeket a lehető legjobban ki akarjuk használni, akkor erre megfelelő ter­vet kell készíteni. Ez emberi erővel, számí­tógép nélkül képtelenség. Ezért alkalmazni fogjuk a már ismert optimalizációs matema­tikai módszereket, a mi körülményeinkre alkalmazva. Erre kidolgoztunk egy tervet, melynek lényege, hogy teljes évi megren­delésünket betápláljuk a számítógépbe. Kö­rülbelül 4 ezer megrendelésről van szó. Havonta mintegy 450 megrendeléssel fog­lalkozunk. Az adatokat számítógép rend­szerezi. Nyíri László mérnök, az üzem vezetője és Pathó Gabriella mérnök részt vesz egy tanfolyamon, ahol a programozást sajátítják el. Miután megveszi az üzem a számítógé­pet, saját maguk fogják végezni ezt a mun­kát. Egyelőre a vállalat segíti az üzemet, számítógépével. A számítógép alkalmazá­sát eredetileg maga az üzem vezetője kez­deményezte, ezért is jelentkezett a progra­mozási tanfolyamra. Igaz, a vállalat vezető­je, élén Vladimír Jakubek mérnök beruhá­zási igazgatóhelyettessel, teljes mértékben támogatja az üzem kezdeményezését, mely lényegében a kényszerhelyzet szorításából született meg, hiszen a gépek lehető leg­jobb kihasználása elkerülhetetlen. A számí­tógép alkalmazását az üzem bővítése is szükségessé teszi. Arról nem is beszélve, hogy mintegy 50 százalékkal csökken a hul­ladék, mivel az optimális termelés az anya­gok vágási tervét is tökéletesíti. Az említett néhány példa bizonyára elég meggyőzően szemlélteti, hogy a 05-ös üzemben az újszerű gondolkodás szüksé­gességét megértették, és a gyakorlatban alkalmazzák az új, egyre tökéletesebb meg­oldásokat. FÜLÖPIMRE Azokra a kérdésekre kerestük a választ a Kelet-szlová­kiai Vasmű méhészkei (Vceláre) mészkőbányájában, hogy milyen feladatokat tűztek ki maguk elé az évzáró pártgyú- lésen, milyen eredményeket értek el azóta, hogyan sikerült aktivizálni a dolgozókat a feladatok teljesítésére, s mit tettek a termelés korszerűsítése érdekében? A kőfejtő üzemnek kétszáz dolgozója van, s ebből negyvenhét párttag. Ez olyan erő kell, hogy legyen, amely képes példát mutatni és irányítani. De gond itt is van bőven, annak ellenére, hogy az üzemrészleg fennállása óta - több, mint húsz éve - teljesíti, sót túlteljesíti az előirányzott tervet. De az sem mindegy, hogy milyen körülmények között és milyen erőfeszítésekkel. A dolgo­zók nagy része a törzsgárdához tartozik, itt nincs „vándor­madár“, s már ez a tény is döntő tényezője lehet a fokoza­tosan emelkedő eredményeknek. Benko Gábor, az üzem pártszervezetének elnöke így vélekedik:-Taggyűléseinkre a nyíltság a jellemző. A múltban gyakran előfordult, hogy órákon keresztül vitatkoztunk részletkérdéseken, minden eredmény nélkül, s a fő kérdé­sekhez, az égető problémákhoz nem nyúltunk hozzá. Ma már nyíltan terítékre kerülnek gondjaink, közösen döntünk a megoldásukról, s már másnap elkezdjük a határozat gyakorlati végrehajtását. Napi munkánkra egyetlen adattal rámutathatok. Naponta 9 ezer 500 tonna mészkövet ter­melünk ki. Ezt az óriási mennyiséget megmozgatni, a fel­dolgozóba és osztályozóba elszállítani, majd továbbítani a rendeltetési helyére, jól szervezett munkát, pontosságot és a munkájukat értő és szerető dolgozókat kíván. A kő minősége azonban nem minden rétegben egyforma, ezért nagy jelentősége van az osztályozásnak. Más minőségű mészkövet szállítunk a magaskemencék, a szomszédos cementgyár, és természetesen mást az útépítés és az építkezések számára. A folyamatos szállítás számunkra a folyamatos termelést is jelenti, ilyen kitermelt nagy mennyiségre nincs raktározási lehetőségünk. Az elmúlt évben komoly gondjaink voltak emiatt. A cementgyárban nagyjavítást végeztek, állt a termelés, mi azonban nem állhattunk le, s a cementgyárnak szánt kő pedig gyűlt. A probléma megoldódott, de ez nem kis erőfeszítésünkbe került. Bányáról lévén szó, magasságról és mélységről, rob­bantásról, hatalmas markoló- és szállítógépekről, kilomé­teres szállítószalagokról - mindez balesetveszélyt is je­lent.- Ez így igaz - mondja az elnök - Ezért hangsúlyozzuk olyan gyakran a munkaszervezést, a mesterek és munka­vezetők, de mindenki egyéni felelősségét. Dolgozóink tudják, hogy a gyakori és rendszeres ellenőrzések nem bizalmatlanságot jelentenek, hanem egészségüket, sót életüket védik. A munkavédelmi törvények szigorú megtar­tásának köszönhetjük, hogy az elmúlt év balesetmentes év volt. Nem tudnám hirtelen eldönteni, hogy az öt részlegünk közül melyik a legveszélyesebb. Az osztályozó- és szállí­tórészlegen éppen úgy fennáll a baleset lehetősége, mint a robbantó- vagy fúrórészlegen. Az osztályozó a legporo­sabb munkahely, forrása a légúti megbetegedéseknek. Eddig itt az ellenőrzést dolgozóink végezték. Nemrég vezettük be az ipari televiziót, így munkaerőt is megtakarí­tunk, s dolgozóink egészségét is védjük.- Milyen technikai-műszaki fejlesztést terveznek a jö­vőben?- Ez égető, s bonyolult kérdés - mondja Benko Gábor. - Üzemünk így is nagyon energiaigényes. A technikai és műszaki fejlesztés energianövelés nélkül szinte lehetetlen. Energiahordozókból pedig nincsenek bőséges tartaléka­ink. Olyan megoldásokat kell keresnünk, melyekkel taka­rékoskodhatunk az energiával s a megtakarított összeget más részlegeken tudjuk a fejlesztésbe befektetni. Hadd említsek egy egyszerűnek látszó példát. Jelenleg 27 tonnás gépkocsik szállítják a kitermelt anyagot a feldolgo­zóba és az osztályozóba. A jövőben ezeket a járműveket fokozatosan kicseréljük 40 tonnásakra. Ezzel energiát és munkaerőt is megtakarítunk. Az ilyen aprónak tűnő megol­dások hosszú távon sok száz, sót millió koronát jelente­nek. A másik nagy probléma a pótalkatrész-ellátás, ami nálunk eddig elképzelhetetlen volt devizafelhasználás nél­kül. Hála az újítómozgalomnak, dolgozóink leleményessé­gének, ma már sok esetben magunk tudjuk pótolni a külföl­di alkatrészeket. A gépparkjuk is felújításra vár, különösen a markológé­pek esetében nincs módjuk a felújításra, mindez azonban nem csökkenti a termelés mennyiségét és minőségét. Fő céljuk a jövőben, hogy a termelés eddigi színvonalának megtartása mellett minél gazdaságosabbá tegyék a ter­melést. FECSÓ PÁL § dolgozóba és osztályozóba elszállítani, majd továbbítani tórészlegen eppen úgy fennáll a baleset lehetősége, mint § I I Fő céljuk a gazdaságosság

Next

/
Oldalképek
Tartalom