Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-06-26 / 25. szám
A -m új megoldások szüntelen kereséMZ. sét, az újszerű gondolkodásmódot fontosnak tartják az emberek. Más kérdés, hogy saját munkájában ki mennyire igyekszik alkalmazkodni az egyre növekvő igényekhez, hogy az egyes konkrét munkahelyeken milyen jelei tapasztalhatók az új módszerek keresésének. A stúrovói Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár 05-ös, gépalkatrészeket gyártó üzemében Szettert László gyártási diszpécserrel, a 9. pártalapszervezet elnökével és Pál-Fejes István mérnökkel, az üzem vezetőjének helyettesével arról beszélgettünk, hogy náluk a pártmunkában és a termelési-gazdasági feladatok megoldásában mit jelent az új megoldások keresése.- Mindenekelőtt azt említeném meg, hogy nagy örömünkre a pártmunkában csökken az adminisztráció - mondja Szei- fert elvtárs. - Például a járási pártszerv és az üzemi pártbizottság kevesebb ilyen feladatot vár tőlünk, mint korábban. Már az elküldött jegyzőkönyvek alapján utánajárnak a taggyűlésen vagy nyilvános gyűlésen elhangzott bírálatnak, s írnak a megbiráit- nak. Az pedig értesíti az alapszervezetet arról, mi a véleménye a bírálatról, illetve milyen intézkedést foganatosított. Konkrét példával is szemlélteti, hogy ez miként megy végbe a gyakorlatban.- Itt van például ez a jegyzőkönyv - teszi elém. - Ezt az üzemi pártbizottságra küldtük nyilvános gyűlésünkről, melyen az egyik felszólaló egyebek közt arra mutatott rá, hogy az első minőségi osztályba benevezett termékekkel kapcsolatban milyen gondok merültek fel, illetve, hogy legyen összhangban a termékek minősége és ára. Követelte a gyártási technológia pontos betartását, a minőségi követelmények pontosítását. Kiemelte, hogy be kell tartani a szigetelőanyagok technikai és gyártási követelményeit. Ez viszont megköveteli a gépek megfelelő karbantartását. A jegyzőkönyvben feltüntetett bírálatot az üzemi pártbizottság elküldte az illetékeseknek: a műszaki, a termelési igazgatóhelyettesnek és a minőségellenőrzés vezetőjének. Ezek külön-külön küldenek választ az alapszervezeti pártbizottságnak. Sót egy válasz (két héten belül!) már meg is érkezett. A műszaki igazgató tudatja, hogy közös tanácskozásuk lesz a vállalat igazgatójával és az állami minőségellenőrzés igazgatójával.- Ennek alapján a pártgyűlésen tagjainkat legközelebb tájékoztatni tudjuk az ügy intézéséről vagy elintézéséről - folytatja Szeifert László. - Az is megtörténhet, hogy a válasszal pártbizottságunk nem ért egyet. Ilyenkor bővebb magyarázatot kérünk, egyéb intézkedést sürgetünk. Ezzel elértük, hogy a megbíráltak igyekeznek megfelelő választ adni. Az emberek pedig nem mondják, hogy kár a gyűléseken felszólalni, bírálni.- A műszaki igazgatóhelyettes válaszát kielégítőnek találta a pártbizottság?- Igen, hiszen részben megmagyarázta a jelenlegi helyzetet, részben azt is tudatja, hogyan oldják meg a gondot. Nem véletlen tehát, hogy az üzem dolgozói nem rejtik véka alá véleményüket. Például Gonosz László, az A 2-es gyártósor szocialista munkabrigádjának vezetője a szociális helyiségek hiányát bírálta. Azóta örömmel láthatja, hogy már épül a szociális helyiség. Aligha kételkedhet valaki abban, hogy az elhangzó észrevételekre adott-Ellene vagyunk annak, hogy tisztségekkel halmozzák el a fiatalokat - vélekedik Szeifert László pártelnök megfelelő válaszokkal szorosan összefügg: a taggyűléseken átlagban legalább négyen mindig felszólalnak. A felszólalóknak körülbelül a fele munkás. A másik fele technikus, műszaki értelmiségi. Körülbelül ilyen arányú a vezető dolgozó az 52 tagú pártalapszer- vezetben, mivel az alapszervezethez tartoznak a kutatásban és a műszaki osztályon dolgozó kommunisták is. Az már más kérdés, hogy többnyire ugyanazok szólalnak fel. Igaz, mások nevében is. Az, hogy a tagok egy része fél a nyilvános szerepléstől, valószínűleg összefügg a szervezet alacsony átlagéletkorával, mely nem éri el a 35 évet, sót, a mindössze hétéves üzem dolgozóinak átlagéletkora ennél is alacsonyabb: nem haladja meg a harminc évet. Ezzel kapcsolatban Szeifert elvtárs elmondja:- Hogy hozzászoktassuk a fiatalokat a nyilvános szerepléshez, alapszervezetünkben (a vállalatnál elsőként) bevezettük:- Tervezzük a gépek optimális kihasználását - mondja Pál-Fejes István, az üzem vezetőjének helyettese (Gágyor Aliz felvételei) a tagjelölt saját maga olvassa fel az életrajzát az első taggyűlésen. Ez a módszer a tagok számára is bizonyos változatosságot jelent, hiszen nem mindig a gyűlés vezetőjét kell hallgatniuk. Erre a megoldásra is az új munkamódszerek keresése közben jöttünk rá. Egyébként évente átlagban hat fiatallal gyarapítjuk szervezetünket. Jelenleg is ennyi tagjelöltünk van. Üzemünk dolgozóinak száma évente mintegy húsz fiatallal bővül. A tagjelöltségre a fiatalokat igen alaposan választják ki. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az elmúlt években senkit sem kellett törölni a jelöltek sorából. Sót, minden fiatal nagyon jól bevált. A neve- lómunkában nem kis része van a SZISZ alapszervezetének, amely mindig az egyik ajánlója a fiatalnak. Egy fiatal évente a Gonosz László vezette ifjúsági szocialista munkabrigádból kerül a jelöltek sorába. A legfontosabb kritériumok egyike a kiválasztásnál az emberek helytállása mindennapi munkájukban. Bár nem minden esetben sikerült azt megnyerniük a szervezet számára, aki munkája alapján erre rászolgált. Ezért a fiatalok politikai nevelését rendkívül fontosnak tartja a pártszervezet. Nem egészen új szemléletet, de mindenképpen új gyakorlatot jelent az is, amit a pártelnök a fiatalok funkciókkal való elhal- mozásával 'kapcsolatban mondott.- Nagyon ellene vagyunk annak, hogy tisztségekkel halmozzák el ókét. Ezt évzáró taggyűlésünk beszámolójában külön kiemeltük. Kértük tömegszervezeteinket, hogy szorosabban működjenek együtt párt- szervezetünkkel, mielőtt funkciókkal bízzák meg a fiatalokat. Korábban megtörtént, hogy valaki tagja lett a SZISZ helyi, üzemi, járási és kerületi vezetőségének. Ennyi tisztséget viszont csak mindennapi munkája rovására láthat el megfelelően. Új szemlélettel és minden eddiginél nagyobb igények támasztásával végzik a szocialista munkabrigádok létrehozását is az üzemben.- Két éve, amikor Barics Sándor pártfeladatul kapta a szocialista munkabrigád megalapítását, a háromtagú előkészítő bizottság előterjesztett egy 25 névből álló listát. Ezt a pártbizottság, a szakszervezet múhelybizottsága, a SZISZ-alapszervezet vezetősége mérlegelte és a felére csökkentette, mivel voltak köztük olyanok is, akik nem úgy végzik munkájukat, ahogy kellene. Ezt kerek perec megmondtuk. Nem kis meglepetésünkre egy részük személyesen jött tiltakozni. Mi azonban határozottan tartottuk magunkat előző döntésünkhöz: ha majd bizonyítanak, bekerülhetnek a kollektívába. Máris vannak, akik azóta tagjai lettek a brigádnak. Viszont (és ez külön figyelmet érdemel) senki sem vált ki a kollektívából. Aligha kétséges, hogy az ilyen igényességnek, a feladatok ilyen értelmezésének is része van abban: az üzem teljesítette első negyedévi tervét, s a továbbiakban is kilátás van rá, hogy eleget tesz az elvárásoknak. Pedig sok minden hátráltatja a munkát. Például a hiánycikkek egész sora: hengerelt acél, rozsdamentes fém, számos szerszám és mérőeszköz. A nehézségek ellenére nemcsak a mennyiségi követelményeknek tesznek eleget, hanem a minőségieknek is. Ezt bizonyítja, hogy a termelési-gazdasági egység keretében értékesített termékeikre még sohasem érkezett reklamáció. Pedig ez az itt gyártott termékek felét teszi ki. A saját vállalatuknak készülő termékek reklamációja sem haladja meg a megengedett százalékot. Akárcsak a pártmunkában, a termelési- gazdasági feladatok teljesítésében is, lép- ten-nyomon keresik az üzemben az új megoldásokat. Ezek egyike a gépek kihasználása számítógépes tervezéssel. Erről Pál- Fejes István mérnök, az üzemvezető helyettese beszélt meggyőzően.- Forgácsoló műhelyünkben 35 gép van - mondja. - Ha ezeket a lehető legjobban ki akarjuk használni, akkor erre megfelelő tervet kell készíteni. Ez emberi erővel, számítógép nélkül képtelenség. Ezért alkalmazni fogjuk a már ismert optimalizációs matematikai módszereket, a mi körülményeinkre alkalmazva. Erre kidolgoztunk egy tervet, melynek lényege, hogy teljes évi megrendelésünket betápláljuk a számítógépbe. Körülbelül 4 ezer megrendelésről van szó. Havonta mintegy 450 megrendeléssel foglalkozunk. Az adatokat számítógép rendszerezi. Nyíri László mérnök, az üzem vezetője és Pathó Gabriella mérnök részt vesz egy tanfolyamon, ahol a programozást sajátítják el. Miután megveszi az üzem a számítógépet, saját maguk fogják végezni ezt a munkát. Egyelőre a vállalat segíti az üzemet, számítógépével. A számítógép alkalmazását eredetileg maga az üzem vezetője kezdeményezte, ezért is jelentkezett a programozási tanfolyamra. Igaz, a vállalat vezetője, élén Vladimír Jakubek mérnök beruházási igazgatóhelyettessel, teljes mértékben támogatja az üzem kezdeményezését, mely lényegében a kényszerhelyzet szorításából született meg, hiszen a gépek lehető legjobb kihasználása elkerülhetetlen. A számítógép alkalmazását az üzem bővítése is szükségessé teszi. Arról nem is beszélve, hogy mintegy 50 százalékkal csökken a hulladék, mivel az optimális termelés az anyagok vágási tervét is tökéletesíti. Az említett néhány példa bizonyára elég meggyőzően szemlélteti, hogy a 05-ös üzemben az újszerű gondolkodás szükségességét megértették, és a gyakorlatban alkalmazzák az új, egyre tökéletesebb megoldásokat. FÜLÖPIMRE Azokra a kérdésekre kerestük a választ a Kelet-szlovákiai Vasmű méhészkei (Vceláre) mészkőbányájában, hogy milyen feladatokat tűztek ki maguk elé az évzáró pártgyú- lésen, milyen eredményeket értek el azóta, hogyan sikerült aktivizálni a dolgozókat a feladatok teljesítésére, s mit tettek a termelés korszerűsítése érdekében? A kőfejtő üzemnek kétszáz dolgozója van, s ebből negyvenhét párttag. Ez olyan erő kell, hogy legyen, amely képes példát mutatni és irányítani. De gond itt is van bőven, annak ellenére, hogy az üzemrészleg fennállása óta - több, mint húsz éve - teljesíti, sót túlteljesíti az előirányzott tervet. De az sem mindegy, hogy milyen körülmények között és milyen erőfeszítésekkel. A dolgozók nagy része a törzsgárdához tartozik, itt nincs „vándormadár“, s már ez a tény is döntő tényezője lehet a fokozatosan emelkedő eredményeknek. Benko Gábor, az üzem pártszervezetének elnöke így vélekedik:-Taggyűléseinkre a nyíltság a jellemző. A múltban gyakran előfordult, hogy órákon keresztül vitatkoztunk részletkérdéseken, minden eredmény nélkül, s a fő kérdésekhez, az égető problémákhoz nem nyúltunk hozzá. Ma már nyíltan terítékre kerülnek gondjaink, közösen döntünk a megoldásukról, s már másnap elkezdjük a határozat gyakorlati végrehajtását. Napi munkánkra egyetlen adattal rámutathatok. Naponta 9 ezer 500 tonna mészkövet termelünk ki. Ezt az óriási mennyiséget megmozgatni, a feldolgozóba és osztályozóba elszállítani, majd továbbítani a rendeltetési helyére, jól szervezett munkát, pontosságot és a munkájukat értő és szerető dolgozókat kíván. A kő minősége azonban nem minden rétegben egyforma, ezért nagy jelentősége van az osztályozásnak. Más minőségű mészkövet szállítunk a magaskemencék, a szomszédos cementgyár, és természetesen mást az útépítés és az építkezések számára. A folyamatos szállítás számunkra a folyamatos termelést is jelenti, ilyen kitermelt nagy mennyiségre nincs raktározási lehetőségünk. Az elmúlt évben komoly gondjaink voltak emiatt. A cementgyárban nagyjavítást végeztek, állt a termelés, mi azonban nem állhattunk le, s a cementgyárnak szánt kő pedig gyűlt. A probléma megoldódott, de ez nem kis erőfeszítésünkbe került. Bányáról lévén szó, magasságról és mélységről, robbantásról, hatalmas markoló- és szállítógépekről, kilométeres szállítószalagokról - mindez balesetveszélyt is jelent.- Ez így igaz - mondja az elnök - Ezért hangsúlyozzuk olyan gyakran a munkaszervezést, a mesterek és munkavezetők, de mindenki egyéni felelősségét. Dolgozóink tudják, hogy a gyakori és rendszeres ellenőrzések nem bizalmatlanságot jelentenek, hanem egészségüket, sót életüket védik. A munkavédelmi törvények szigorú megtartásának köszönhetjük, hogy az elmúlt év balesetmentes év volt. Nem tudnám hirtelen eldönteni, hogy az öt részlegünk közül melyik a legveszélyesebb. Az osztályozó- és szállítórészlegen éppen úgy fennáll a baleset lehetősége, mint a robbantó- vagy fúrórészlegen. Az osztályozó a legporosabb munkahely, forrása a légúti megbetegedéseknek. Eddig itt az ellenőrzést dolgozóink végezték. Nemrég vezettük be az ipari televiziót, így munkaerőt is megtakarítunk, s dolgozóink egészségét is védjük.- Milyen technikai-műszaki fejlesztést terveznek a jövőben?- Ez égető, s bonyolult kérdés - mondja Benko Gábor. - Üzemünk így is nagyon energiaigényes. A technikai és műszaki fejlesztés energianövelés nélkül szinte lehetetlen. Energiahordozókból pedig nincsenek bőséges tartalékaink. Olyan megoldásokat kell keresnünk, melyekkel takarékoskodhatunk az energiával s a megtakarított összeget más részlegeken tudjuk a fejlesztésbe befektetni. Hadd említsek egy egyszerűnek látszó példát. Jelenleg 27 tonnás gépkocsik szállítják a kitermelt anyagot a feldolgozóba és az osztályozóba. A jövőben ezeket a járműveket fokozatosan kicseréljük 40 tonnásakra. Ezzel energiát és munkaerőt is megtakarítunk. Az ilyen aprónak tűnő megoldások hosszú távon sok száz, sót millió koronát jelentenek. A másik nagy probléma a pótalkatrész-ellátás, ami nálunk eddig elképzelhetetlen volt devizafelhasználás nélkül. Hála az újítómozgalomnak, dolgozóink leleményességének, ma már sok esetben magunk tudjuk pótolni a külföldi alkatrészeket. A gépparkjuk is felújításra vár, különösen a markológépek esetében nincs módjuk a felújításra, mindez azonban nem csökkenti a termelés mennyiségét és minőségét. Fő céljuk a jövőben, hogy a termelés eddigi színvonalának megtartása mellett minél gazdaságosabbá tegyék a termelést. FECSÓ PÁL § dolgozóba és osztályozóba elszállítani, majd továbbítani tórészlegen eppen úgy fennáll a baleset lehetősége, mint § I I Fő céljuk a gazdaságosság
