Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-06-19 / 24. szám
I építése is Turnu Magurele-Nikipol városkák közelében. A kezdeti alapozó munkálatok elvégzése után azonban az építkezést egyelőre még meg nem határozott időre leállították. Ennek oka a beruházási eszközök hiánya mindkét oldalon. Az említett nemzetközi szervezeteken kívül a Dunán több kétoldalú szervezet is tevékenykedik. Ilyen például a bolgár-szovjet hajóközlekedési társaság, a Dunajtrans, melvet 1976-ban hoztak létre. A Duna menti államok több- vagy kétoldalú együttműködésének gazdasági jelentősége tehát kézzelfogható és vitathatatlan. Ez az együttműködés természetesen kiterjed a folyóbeli és a folyó menti állat- és növényvilág mennyiségének és minőségének a megőrzésére is. Kétségtelen, hogy a Duna-völgyi „gazdásági" párbeszéd a jövőben is tovább szélesedik, az itt élő népek javára. KOKESJÁNOS A szovjet gépipar megkülönböztetett fejlesztésének köszönhetően az ágazat termelésnövekedése 1986-ban mintegy 30 százalékkal haladta meg az egész ipari termelés növekményét. Számos gépipari ágazatban jelentős szerkezeti változások mentek végbe. A fémmegmunkálás során egyre gyakrabban alkalmazzák a számjegy vezérlésű esztergagépeket és robotokat. Képünkön a leningrádi Elektroszila elektromos gépipari üzemben készült: a rjazanyi erőmű számára gyártott ezer megawatt teljesítményű turbógenerátoron az utolsó munkálatokat végzik. (ŐSTK felvétele) NDK A JOBB TERMÉSÁTLAGOKÉRT Az NDK-ban a kiskereskedelmi áruforgalom mintegy felét élelmiszerek és az élvezeti cikkek teszik ki. A 16,6 milliós lakosság egy főre jutó húsfogyasztása eléri az évi 96 kilogrammot. A mezőgazdaság jelenlegi eredményei a szövetkezeti gazdálkodáson alapulnak. Az országban a gazdaságok tulajdonában van a mezőgazdaságilag hasznosítható föld 94,5 százaléka. A szövetkezetek közül 1155 növénytermesztésre, 2761 állattenyésztésre szakosodott. Hasonlóak az arányok az állattenyésztés javára a 465 állami gazdaságban is. Számon tartanak továbbá 205 kertészeti és 44 halászati - tengeri és belvízi - szövetkezetét. A gazdaságokat 242 gépészeti, 409 meliorációs, valamint 17 vetőmag- és palántaüzem szolgálja. Magasfokú a mezőgazdaság gépesítettsége. Több mint 158 ezer traktorral, csaknem 17 ezer cséplőgéppel, 54 és fél ezer gépkocsival és több mint 8 ezer burgonyszedó kombájnnal rendelkeznek a szövetkezetek és állami gazdaságok. örvendetesen növekszik az állatállomány: jelenleg 12,8 millió sertés, 5,8 millió szarvasmarha van a szövetkezetek tulajdonában. A közellátás tőkehúsból 13,3 százalékkal, gyapjúból 31 százalékkal, tojásból 38 százalékkal, zöldségből 11 százalékkal növekedett a legutóbbi ötéves terv során. A növénytermesztési eredmények a repülőgépes növényvédelmet és az öntözési hálózatot dicsérik. A repülőgépes növényvédő szolgálat 5 miliő hektárnyi föld védelmét biztosítja. Évről évre gyarapszik az öntözött területek nagysága is. Tervezik, hogy a növénytermelésben 1990-re elérik a hektáronkénti 47 mázsás országos átlagot. A jelenlegi termésátlag 41,3 mázsa. Az állattenyésztők évi 1,4 százalékos növekedéssel számolnak. Ezért az 1986 és 1990 közötti időre, 2,6 millió tonna hús, 7,3-7,5 millió tonna tej, 4800-4900 millió darab tojás megtermelését tervezik. A feladatok teljesítéséhez segítségül hívják a mikroelektronikát, a számítástechnikát és a biotechnikát. A Mezőgazdasági Tudományos Akadémia 2800 kutatója és mintegy 10 ezer technikai munkatársa keres újabb megoldásokat a talaj termőképességének fokozására, a vetőmagok különleges tulajdonságainak kifejlesztésére, bő terméshozamú, a betegségeknek ellenálló növényfajták kinemesítésére. A szarvasmarha-tenyésztésben már bevált embrióátvitelt más állatfajoknál is szeretnék meghonosítani. Egyre több helyen folyik a növényi kártevők elleni küzdelem biotechnológiai módszerekkel, illetve számítógépek ellenőrzésével. A hajtatóházakban ma már számítógépek ellenőrzik a klimatikus körülményeket, s teremtik meg az optimális feltéteket a növények beéréséhez. így érnek el kisebb költségráfordítással magasabb hozamokat. A fiatal agrárszakemberek 28 mezőgazdasági ágazatban szakosított képzési program alapján ismerkedhetnek meg a jelen és a jövő műszaki eredményeivel és lehetőségeivel. (BUDAPRESS-PANORAMA) KUBA Növelik a citruszfélék hozamait A citruszfélék nagy jelentőségűek a kubai gazdság számára: a szocialista országokba irányuló kivitelben a cukornád után a második helyet fogalják el. Ezek az országok részt vesznek a kubai citrusztermesztés fejlesztésének programjában is, ennek keretén belül az előző ötéves tervidőszakban 300 millió pesos értékű műszaki segítséget nyújtottak Kubának. Így a kubai gazdálkodóknak is érdekük a termelés hatékonyabbá tétele. Az elmúlt évben 7,2 tonnáról 7,5 tonnára növelték a citruszfélék hektáronkénti terméshozamát, s így több mint 750 ezer tonna termést gyűjtöttek be. Ez az előző ötéves tervidőszak átlagosan begyűjtött 600 ezer tonnájához képest nagyarányú növekedést jelent. A mostani ötéves tervben a citrusztermesztés évenkénti 14 százalékos növekedésével számolnak, ami az 1990-es évre 1,4 millió tonna termés begyűjtését irányozza elő, s már a jövő évre 1 millió tonnát terveztek. Roberto Martinez kubai mezőgazdasági miniszterhelyettes, a termelők közelmúltban tartott tanácskozásán rámutatott: az ültetvények jobb gondozása mellett ez az eredmény már a múlt évben elérhető lehetett volna. A mostani teljesítményeket azonban hátrányosan befolyásolja az öntözőrendszer kiépítésének lemaradása. A párt- és állami szervek a helyzet javítása érdekében megfelelő intézkedéseket hoztak. Elvégre, nem mellékes, hogy Kuba a szocialista országok citrusznövényellátásá- nak 25 százalékát szolgáltatja, ami az elfogadott fejlesztési programmal összhangban az elkövetkező években fokozatosan növekszik. Bevezetőül néhány, többé-kevés- bé közismert adat: a Duna 2850 kilométer hosszú, s a Volga után Európa második leghosszabb folyója. Igazi nemzetközi folyam, amely feketeerdei forrásától a Fekete-tengerig nyolc állam területét érintve jut el. Ezek: az NSZK, Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Jugoszlávia, Bulgária és a Szovjetunió. A folyó hajózható szakasza mintegy 2500 kilométert tesz ki. A hajózási idény gyakorlatilag egész évi, átlagban 340-345 napot tesz ki. Évszázadok óta rendkívül fontos közlekedési ütőér Közép- és Délkelet-Európa között. A teherforgalom mennyiségének átlaga az utóbbi időben túlnőtte az évi százmillió tonnát és egyre növeszik. A Duna völgyében összesen mintegy nyolcvanmillió ember él. A folyó kitűnő földrajzi adottságai nagy lehetőségeket nyújtanak a környező államok több- vagy kétoldalú együttműködésének fejlesztésére és kiszélesítésére. Ez az együttműködés elsősorban a személy- és teherszállítást, a halászatot, az energetikai ipart, a turizmust és általában a folyó vizének jobb gazdasági kihasználását érinti. A Dunával kapcsolatos gazdasági és kereskedelmi együttmükdés különösen a második világháború után, a szocialista államok megalakulását követően vált igen aktívvá, s egész sor több- és kétoldalú szerződés lépett életbe, terv vált valóvá, szervezet jött létre. Közülük is kiemelt hely illeti meg a Duna Bizottságot, amely az 1948-ban aláirt belgrádi szerződés alapján alakult meg. Ez a dokumentum a Duna menti és más államok szabad hajózási jogát biztosítja a folyón. A Duna Bizottságnak, a már említett nyolc állam közül hét teljes jogú tagja, mig a nyolcadik, az NSZK, megfigyelőként vesz részt a munkában, éspedig azért, mert a Duna területén alig hajózható. A nemzetközi szervezet fő célja kidolgozni és meghatározni az egységes hajózási feltételeket a Dunán, egységesíteni a vámellenőrzés, az egészségügyi és a folyófelügyelet szabályait, összehangolni a hidro- meteorológiai szolgálat munkáját a folyón. A dunai hajóközlekedés ma érvényben levő szabályait a Duna Bizottság jubileumi, 25. ülésén fogadták el 1967-ben. Az ülésekre évente egyszer kerül sor és szükség esetén munkacsoportokat hoznak létre. A Duna Bizottság tevékenysége a gyakorlatban nagyon pozitív és jelentősen hozzájárul a folyón való teherszállítás mennyiségének gyors növekedéséhez, a dunai kikötök forgalmának fellendítéséhez, egyszerűsítéséhez és az említett államok gazdasági együttműködésének elmélyítéséhez. A Duna menti szocialista államok 1958-ban egy nemzetközi vegyesbizottságot alakítottak, ez felügyel a folyóbeli halászatra. Tagjai. Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, Románia és a Szovjetunió. Helyénvaló itt megjegyezni, hogy a vegyesbizottság felállítását egyebek közt a Duna halállományának jelentős megcsappanása és a víz fokozódó szennyeződése is indokolta, igényelte. Az érintett országok számára ugyanis a dunai halászat nem elhanyagolható jelentőségű gazdasági kérdés: évente együttesen átlagban 600-550 ezer mázsa halat fognak ki. A vegyesbizottság tagállamai közös vagy egyeztetett erőfeszítései következtében megállt a folyóbeli halállomány csökkenése, sikerült több értékes halfajtát megmenteni a kipusztulástól és biztosítani a halak akadálytalan, szabad mozgását a folyó egész hosszában. Szintén a vegyesbizottság érdeme, hogy az utóbbi időben növekedett az illetékes állami, illetve nemzeti szervek figyelme a folyó vizének nagyobb tisztasága iránt. Húsz évvel később, 1978-ban, újabb nemzetközi gazdasági szervezet alakult, mégpedig az Interlich- ter. Ez a valóságban négy KGST- tagállam - Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország és a Szovjetunió - közös közlekedési szervezete, vállalata. Célja a modern hajóközlekedési eszközök és konténerek nagyarányú felhasználásával hatékonyabbá tenni a dunai teherszállítást. A szervezet önálló gazdasági, kereskedelmi egységként működik, s szolgálatait bármely állam, szervezet, vállalat igénybe veheti. A Duna-völgyi, folyó menti államok kétoldalú együttműködésének egyik példája a közös vízi erőmüvek építése. Legrégibb közülük a román -jugoszláv Vaskapu I elnevezésű vizi erőmű, melyet még a hetvenes évek elején helyeztek üzembe. Tőle délre épül, és részben már működik is az ugyancsak román-jugoszláv Vaskapu II vizi erőmű. Energetikai jelentőségük mindkét ország számára igen nagy. Nem elhanyagolható és lebecsülendő az sem, hogy építésükkel egyidőben nagyszabású folyószabályozási munkákat is elvégeztek, melyek javították a hajózási feltételeket a félelmetes Vaskapuszorosban. A vaskapui víztároló jugoszláv oldalán azonkívül jó üdülési lehetőségek feltételeit is megteremtették. Csehszlovák-magyar közös vállalkozásban épül a Gabcíkovo -Nagymarosi Vízlépcsőrendszer. Az itt folyó munkákról mindkét ország lapjai rendszeresen tájékoztatnak, ezért most ne foglalkozzunk velük részletesebben. A nyolcvanas évek elején megkezdődött egy román-bolgár vízmű Az olcsó energiaforrások hatékonyabb kihasználása jegyében fejlesztik Bulgáriában az energiaipart. A fő hangsúlyt a szénbányászatra helyezik. A termelés a jelenlegi ötéves tervidőszak éveiben 15,5 millió tonnával nőtt, s 1985-ben elérte a 46 millió tonnát. Képünkön: a nyugat-bulgáriai Perniki Szénmedence Tolbuhin marsaiból elnevezett felszfni bányájában folyik a fejtés. (ŐSTK felvétele) A DUNA NEMZETKÖZI GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE ÚJ SZÍ 10 1987. VI.
