Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-05-29 / 21. szám
» ÚJ szú 15 1987. V. 29. Észak-lrország, azaz Ulster az erőszak szinonimája. Az elnyomott katolikus kisebbség és a London által támogatott protestáns többség konfliktusai terrort, illetve eHenterrort szülnek, miközben a brit hatóságok a katonai jelenlét fokozását, vagyis az elnyomó gépezet erősítését vélik a legjobb gyógymódnak. Az IRA, vagyis az ír Köztársasági Hadsereg a katolikus szélsőségesek illegális terrorszervezete, ám tevékenysége a gyarmati jellegű elnyomás szinte egyenes következménye. Az Ulsterban tartózkodó brit katonákat azonban nem kell félteni, az ó módszereik sem kevésbé kegyetlenek. Jó példa erre az a május első hetében megtörtént eset, amikor Armagh grófságban lemészároltak nyolc csapdába csalt IRA-tagot (akik egy rendőrőrs ellen terveztek támadást, de valószínűleg elárulták őket, s a helyszínen fegyveresek vártak rájuk: még azokat is szitává lőtték, akik feltett kézzel jelezték, hogy megadják magukat). Ez a tömeges kivégzés - mert mi másnak nevezhető? - ismét felkorbácsolta a kedélyeket, s alighanem a terror-ellenterror újabb fejezetének kezdetét jelentette Ulsterban. A londoni The Observer alábbi cikke betekintést nyújt abba, milyen módszereket alkalmaznak a „terrorista-ellenes" elit alakulatok... A brit napilap munkatársai által végzett nyomozás eredményeinek nyilvánosságra hozatala a közvélemény számára először tette lehetővé, hogy részleteket tudjanak meg a brit „halálbrigádról“, amely 1982-ben Észak-Írországban egy akció során hat személyt gyilkolt meg. Az áldozatok egyikénél sem volt fegyver. A The Observer munkatársai a nyomozás során Észak-Írország törvényes szerveinek magasbeosztású személyeitől kapott bizonyítékokra, a hosszúra nyúló bűnügyi kivizsgálásra és a szemtanúk vallomásaira támaszkodtak. „VÁLASZ“ AZ IRA-AKCIÓRA Az operativ egység a déli országrészben a RUC vezetése alá tartozott. Gyakorlatilag egy 25 fős halálosztagról van szó. A hattagú csoportok - két Ford Cortina típusú páncélautó állt rendelkezésükre - élén egy-egy őrmester állt. Az első ülést elfoglaló férfi Streling típusú automata fegyverrel rendelkezett, a hátsó ülésen levő pedig Ruger márkájú nehézkarabélyt tartott a kezében. A többieknek pisztolyuk volt. Sötétzöld szvettereikben egyáltalán nem hasonlítottak rendőrökre. Tulajdonképpen nem is voltak azok. Néhá- nyan közülük kiszolgált katonák voltak, akik 12-18 hónapot a rendőrség szolgálatában töltöttek ónnak kerültek a fegyveres osztagokba. Nem tartoztak közvetlenül a RUC parancsnoksága alá, sőt, arra is utasításuk volt, hogy a helyi rendórparancsnokok kérdéseire ne mondjanak igazat. Az egyedüli feljebbvalóiknak a RUC főparancsnoksága mellett létrehozott Special Branch (titkosszolgálat) vezetőit ismerték el. Feladataik teljesítésekor a katonasággal, az Ml 5-ös osztály elektronikai szakembereivel és a titkosszolgálat közvetlen vezetése alatt dolgozó E4A-osztly titkos ügynökeivel működtek együtt. Az államtitokról szóló törvény értelmében mindannyiukat hallgatásra kötelezték. A legfőbb titok azonban az egység valódi küldetése volt: A rendőrség szerepének megszilárdításán kívül az angol kormány így kívánt választ adni az IF1A akcióira. Az Armagh grófság területén kirobbant gyilkossághullám oka az 1982. október 27-én Kini- góban felrobbant akna volt, ekkor három rendőr vesztette életét. Az IRA besúgójának húszezer font steriinget fizettek azért, hogy elárulja három, a merénylettel gyanúsított személy nevét. Ezek: Eugene’s Toman, Sean Bums és a fiatal Martin McAuley, aki motorkerékpárján gyakran járt a környéken és a kinigói merényletben feltehetően egészen jelentéktelen szerepet játszott. Néhány hét leforgása alatt további személyekkel együtt mindhármukat agyonlőtték. VADNYUGATI JELENET Két héttel a kinigói merénylet után az arma- ghi parancsnokság az egyik csoportnak egy csapda felállítására adott parancsot. Az t4A munkatársa már három napja tartott megfigyelés alatt két gyanúsítottat. Rádión jelentette, hogy Toman és Bums az IRA-val rokonszenvező lakónegyed felé tartanak, de a kereszteződés előtt lassítaniuk kell majd. Itt tfhalálbngá- dok két felfegyverzett tagja várta őket. A másik, fegyveresekkel teli Cortina a sarok mögött várakozott. A Ford Escortot, melyben Toman és Bums ült, Gervais McKerr vezette. Úgy tűnt, hogy rájöttek a cselre. Amikor a két fegyveres tüzet nyitott, az autójuk sivító kerekekkel jobbra fordult, és megpróbáltak elmenekülni. A sarok mögött várakozó Cortina azonban teljes gázzal üldözőbe vette. Mikor a Fordot megközelítették, az első ülésen lévő fegyveres sorozatot adott le. társa a hátsó üíésrcü pedig a karabélyából tüzelt, sót a gepkocsivezetö is csupán egy kézzel vezetett, a másikkal lőtt. A rendőr, aki szemtanúja volt az esetnek, vadnyugati jelenetnek minősítette azt. Az üldözött kocsi az árokba futott. A támadók néhány perc alatt 109 lövést adtak le rá. A későbbi kivizsgálások szerint Tomannál, Bursnál és McKermél nem volt fegyver. Az E4A szemtanúja eltűnt. A halálosztag legfontosabb bizonyítékait: autóit, fegyvereit és ruházatát Armaghba vitték. A RUC nyilatkozatot tett közzé, miszerint az üldözötteket a rendőrség állandó ellenőrző pontjánál lőtték agyon, mert azok erőszakkal próbáltak túljutni. CSAPDA A PAJTÁBAN Tizenhárom nappal később az alakulat újabb parancsot kapott. A célpont ez alkalommal egy pajta volt, mely az IRA állítólagos lőszerraktáraként szolgált. Először mindkét Cortina ebben a körzetben járőrözőtt, majd az élösövény mögötti rejtekhelyen várakozott. Martin McAule- ynek a harmadik áldozatnak motorkerékpáron kellett érkeznie. Figyelmét valószínűleg a szalmán heverő három öreg, töltetlen puska keltette fel. A bizonyító anyag arról tanúskodik, hogy ezzel az ürüggyel csalta öt a pajtába ugyanaz a besúgó, aki a húszezer fontot kapta. Az akció résztvevőit „ismeretlen“ vezetőik fülhallgatókkal a fülükön várták. Az Ml 5 munkatársai által a pajtában felszerelt mikrofonnak kellett jelezni McAuley érkezését. A színhelytől két kilométernyire parkoló hálókocsiban észlelték is az ajtónyikorgást, s innen a katonai kémelháritás munkatársa rádión keresztül jelentést adott le a Special Branch armaghi központjának. Innen a várakozó Cortini legénysége megkapta az utasítást: „Mozgás! Most!“. A pajtában lezajlott lövöldözés után holtan »találták a 17 éves Michael Tighet, akinek semmiféle összeköttetése nem volt az IRA-val, csupán McAuley barátja volt. A hivatalos jelentésben nem volt szó a kempingkocsiról, sem a mikrofonról, sem a lehallgatásról. Úgy áHitot- ták be az esetet, hogy rutinszerű járőrszolgálat során a törvény őrei látni vélték fegyveres férfiak gyülekezetét a pajtában, akik később a járőrökre szegezték fegyvereiket... (Az Expres nyomán) MERFÖLDES LÉPTEKKEL Nemrégiben érkezett Addisz Abebabót a rövid jelentés arról, hogy jóváhagyták az eljövendő Etióp Népi Demokratikus Köztársaság Nemzetgyűlésébe történő választások képviselőjelöltjeit Vagyis megalakul az ország 835 tagú parlamentje, az első ülésen ez kiáltja majd ki az új köztársaságot. Minderre a februári népszavazáson elfogadott új alkotmány érteimében kerül sor, vagyis az Ideiglenes Katonai Kormányzó Tanács szerepét formaksan is egy polgári kormány fogja betölteni. A HATALOM A NÉPÉ A katasztrofális szárazságot követően megkezdett nagyszabású áttelepítéseket figyelemmel kisérő nyugiéi küldöttségek is meggyőződhettek arról, hogy a forradalmi etióp vezetés komolyan gondola a meghirdetett programokat, s a jelszavak mögött tartalom is van. Nem egész tizenhárom éve annak, hogy a haladó katonatisztek megfosztották hatalmától Halié Szetasszré császárt, s Fekete-Afrika második legnépesebb és a világ egyik legszegényebb országában megkezdték a társadalom gyökeres átalakítását. a súlyos évszázados örökség — de bátran lehetne évezredest is mondani, hiszen az ország történelmének lapjait már háromezer éve írják a nyomor és kizsákmányolás felszámolását. Az álamosítást radikális földreform követte, s megindult a küzdelem az írástudatlanság eken Gondos előkészítés után, nem egészen három éve megalakult a marxista elveket vaBó Etióp Dolgozók Pártja, melynek élén Men- gisztu Harte Mariam áB, aki jelenleg a katonai kormányzó tanács vezetője is. A párt alakuló kongresszusán született döntés arról, hogy ki kék dolgozni az ország új alaptörvényét. Az alkotmány tervezetét országos vitára bocsátották, s az eredeti terv szerint tavaly ősszel kellett volna népszavazást tartani róla. Az időpontot viszont el kellett halasztani: rendkívül nagy volt az érdeklődés, az előkészítő bizottsághoz több mint tékn&o kiegészítő javaslat és megjegyzés érkezett. A dokumentumot 15 nyelven. a legnagyobb nemzetiségek nyelvén tették közzé, de még így is számítani kellett az írástudatlanokra, akiknek a helyszínen magyarázták el a lényeget: több mint huszonötezer gyűlést tartottak vidéken ÚJ ALKOTMÁNY Figyelemre méltó eredmények születtek a népszavazáson: a közei 15 millió szavazásra jogosult állampolgár 81 százaléka mondott igent az alkotmányra 18 százalék szavazott ettene, a szavazatok egy százaléka érvénytelen volt Ez volt az első eset. hogy Etiópiában a nép maga döntött az ország alkotmányáról, s a forradalmi vezetés egyértelmű sikerként könyvelheti el, hogy a lakosság négyötöde támoga^a az alaptörvényben lefektetett elveket és célokat. Hiszen a nemzetiségek múzeumának" is nevezett országban több mint nyolcvan nemzetiség, népcsoport él, s az eritreai és tigréi szeparatista szervezetek ma is fegyverrel harcolnak a rendszer eken Az alkotmány azért is arathatott sikert, mert kimondja a nemzetiségek egyenlőségét, s autonómiát biztosit számukra Első helyen rögzíti a 120 akkefyböt ákó alaptörvény a párt vezető szerepét, s hogy a népi demokratikus álam a dolgozó nép érdekek védehnezi. Pofetikai alapját a munkások és parasztok szövetsége alakja, szoros együttműködésben az értefeniség- get. forradalmi hadsereggel, az iparosokkal és más demokratikus rétegekkel. A dolgozók a nemzetgyűlésen (Shengo) keresztül valósítják meg hatalmukat Az álam támogatja és védelmezi a családot, mint a társadalom aiapsejtjét, s a nők és a férfiak a törvény előtt is egyenjogúak. Ez az első olyan etióp alkotmány amely kimondja a nők teljes egyenjogúságát, tehát ugyanolyan joguk van a munkára és pihenésre, egészségügyi etátásra és tanulásra mént a férfiaknak. A népszavazást értékelve Mengisztu Haie Mariam aláhúzta: Az a tény, hogy a lakosság döntő többsége igent mondott az afíotmányra, az országban végbemenő forradalmi változások új szakaszát nyitotta meg, A következő lépés tehát a nemzetgyűlés megalakítása. A képviselőjelöltek névsorát már jóváhagyták, s mint az Addisz Abeba-i közleményben szerepel, a kiválasztás során figyelembe vették, ki hogyan veszi ki részét a forradalmi változásokat szolgáló munkából, milyen mértékben kapcsolódik be a termelőmunkába, milyen politikai-társadalmi tevékenységet folytat. Arra törekedtek, hogy az ország minden nemzetisége és területegysége képviselve legyen. AZ ÖNELLÁTÁS A CÉL Az emlékezetes katasztrofális szárazságot követően - akkor 7-8 millió ember szorult külföldi élelmiszersegélyre - az utóbbi két év már csapadékosabb volt ami némfleg enyhített a helyzeten, s egyes becslések szerint a rászorulók száma kb. 2,5 mAóra apadt. A gazdaságfejlesztés hosszú távú és középtávú (10 és 3 éves) programjának is a legfőbb célkitűzése az ónekátás elérése az élelmiszertermelésből Etiópia nagyra értékeli azt, hogy a legínsé- gesebb időkben számos országtól kapott gyorssegélyeket, Berhanu Bajih külügyminiszter nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy a mezőgazdasági átszervezésben külföldi segítségre is számítanak, mert az országnak nem elsősorban segélyekre van szüksége. hanem beruházásokra, agrárberendezésekre, öntözőberendezésekre. Többféle programot dolgoztak ki a mezőgazdaság feiendítésére Folytatják a lakosság áttelepítését az aszályos, az éhínség által legjobban sújtott területekről a déli országrészben található szúzfökJekre, ahol az évi többszöri aratás is lehetséges. A Nyugat többször vádolta Adcfesz Abebát azzal, hogy pofetikai okok miatt, az ellenállás letörése érdekében telepíti át az embereket. Nos nemrégiben amerikai és brit politikusok is meggyőződhettek ennek az intézkedésnek mélységesen humánus voltáról. Az áttelepített családok többsége már önellátó, sót, többletet is termel. Figyelembe keK venni azt is, hogy az évi 600 ezer ember áttelepítése jelentős tételt emészt fel a kormány költségvetéséből. A másik módszer a faluközössségek kialakítása, vagyis az egymástól kisebb-nagyobb távolságra (esetenként több kilométerre) élő ekülönütt családokat falvakba csoportosítják, amelyek közös erővel és fejlettebb módszerekkel többet termelhetnek. S a szociális ellátás megszervezése (egészségügy, oktatás, bolthálózat) is sokkal könnyebb lesz. Edcfeg hatmillió paraszt költözött össze ilyen településekre. KÜLSŐ FELTÉTELEK Attika szarva pár évvel ezelőtt az egyik leggyakrabban emlegetett feszültséggóc volt. a kormánycsapatok véres háborút vívtak a nyugati szomszéd, Szudán által támogatott eritreai szeparatistákkal, a keleti szomszéddal, Szomáliával kirobbant konfliktus fö oka perig az volt. hogy a Washington által támogatott Barre-rezsim nem volt hajlandó elismerni az érvényes határokat, s magának követelte Ogaden tartományt. Az ügy nemzetközi vetülete: a támogatásért cserébe a mogadshui vezetés átengedte az Egyesük Átamoknak Berber a kikötőjét, ahonnan ekenörizheti az egész Adeni-óbtöt, a Vörös-tenger bejáratát, vagyis a fontos hajózási útvonalakat A konfliktusok rendezésének remenye tavaly csilant fel, amikor megalakult az Etiópia és Szomáfea kapcsolatainak rendezésével foglalkozó vegyesbizottság. A Nimeri bukását követő új szudáni vezetés is kínyüvánította tavaly áprifesban, hogy javítani kívánja kapcsolatai Etiópiával. A szavakat gyors tettek nem követték, s az etióp kutugyrrwvszter szerint „Elértünk bizonyos eretttnényeket de kapcsolataink lényeges javulását Szudán esetében az akadályozza, hogy még mintttg segítséget nyújt az eritreai ellenforradalmi bandáknak, Szomália perig továbbra is elzárkózik attól, hogy elismerje Etiópia határait. M készek vagyunk a viszony javítására, de ehhez a másik lél hozzájárulása is szükséges." Tagadhatatlan, hogy a belső építőmunkát nehezíti az elenferradalmár szakadár szervezetek tevékenysége. Az etióp vezetés nem kíván tárgyalni a lázadókkal, mert szerinte a fegyveres szervezetek valójában nem az autonómiáért, hanem a haladó rendszer ékén harcolnak, s ha nem kapnának kútfőidről utánpótlást, már felszámolták volna őket De a kormány ennek ellenére is ellenőrzése alatt tartja az eritreai helyzetet, s nem igazak azok a nyugati állítások, hogy a lakosság egyértelműen a lázadókat támogatja. Ezt a februári népszavazás bizonyítja a legjobban, hiszen az ottani lakosság nagy része az alkotmányra voksolt MALINAK ISTVÁN • Kire céloz ref- tek helyéröl ez a brit katona?
