Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-05-29 / 21. szám
JSZÚ 37. V. 29. A JOBB EREDMÉNYEKÉRT A--'’'. , 5 , s. • , >.- " j * t.‘ . A méhek vándoroltatása növeli a terméshozamokat Tavasz van, ismét virágba borult a természet. Az utóbbi években már megszoktuk, hogy ilyenkor a terjedelmes repcetáblák szélén és a hódító virágillattól terhes gyümölcsöskertekben megjelennek a kaptársorok, a vándoroltatást segítő, speciális méhészkocsik. Az útón-útfélen szembeötlő látvány arról tanúskodik, hogy méhészeink az idén sem tétlenkednek.- Szövetségünk tagjai közül az idén is sokan foglalkoznak vándoroltatással - tájékoztatott a Szlovákiai Méhészek Szövetségének Központi Bizottságán Anna Smolárová szakosztályvezető. - Ténykedésüket két tényező is ösztönzi. Ezek egyike, hogy a méhészkedés eredményesebbé tétele, a mézhozam növelése céljából kora tavasztól késő őszig a lehető legtökéletesebben ki kell használni a kínálkozó méhlegelőket. A másik, cseppet sem elhanyagolható szempont, hogy méhészeink a kutúrnövények megporzásának hatékonyabbá tételét szolgáló, szerződéses vándoroltatással is igyekeznek hozzájárulni a mezőgazdasági vállalatok gazdálkodásának eredményesebbé tételéhez. Jelentős intenzifikációs tényező Évekkel ezelőtt, egy méhészeti vékenységének területileg szervezett vándoroltatással történő kihasználása komoly intenzifikációs tényezőként hat a mezőgazdaságban. Ezt az állítást számos hazai és külföldi tapasztalat igazolja. A megfigyelések egyértelműen arról tanúskodnak, hogy például az uborka, a tök és a dinnye esetében mintegy 30-40 százalékkal lehet növelni a terméshozamot, ha kellő számú méhcsaládot költöztetnek virágzáskor a növényzet közelébe. A káposztafélék maghozamát 40 százalékkal is sikerült növelni a méhek megporzó tevékenységének kihasználásával. A magtermesztési céllal nevelt sárgarépa, petrezselyem, vöröshagyma és hibriduborka nem produkált ilyen látványos eredményt, de alapjában véve igazolta a méhcsaládok vándoroltatásának előnyeit. A zömmel idegen megpor- zású gyümölcsfák, valamint a herefélék és az olajnövények megporzásának javításával is érdemes fáradozni. Például a Budmericei Efsz- ben 20, a Bátkai Állami Gazdaságban pedig 115 hektáron 400 ■kilogramm vöröshere-magot tudtak termelni egy hektár átlagban a méhek segítségével. A Majcichovi Efsz is jó tapasztalatokat szerzett a méhészekkel folytatott együttműködésben. A méhekkel poroztatott lucer• Anna Smolárová: - Szövetségünk tagjai szívesen bekapcsolódnak a szervezett vándoroltatásba, mert így a mező- gazdasági kultúrák jobb meg- porzását is segítik, és a mézhozamot is jelentősen növelik szaktanácskozáson több felszólaló is kiemelte a méhek megporzó tevékenységének fontosságát. Szóba került, hogy méheknek a kultúrnövények megporzásában betöltött szerepe már csak azért is előtérbe kerül, mert a mezőgazdaságban évente felhasznált rengeteg vegyszerrel az utóbbi másfél-két évtizedben sok természetes megporzó rovarfajt szinte teljesen kipusztítottunk. Arról nem is beszélve, hogy a termelés koncentrációjának mai fokán, amikor egy-egy mezőgazdasági vállalat rendszerint több száz hektáron termeszti az idegen megporzásra szoruló növényféleségeket, a természetes megporzást végző rovarfajok már egyszerűen nem képesek kifogástalanul ellátni feladatukat. Valent Őavojsky mérnök, a tudományok kandidátusa, a Liptovsky Hrádok-i Méhészeti Kutatóintézet igazgatója minden alkalmat megragad arra, hogy kidomborítsa a méheknek a mezőgazdasági kultúrák megporzásában betöltött szerepét. Fennen hangoztatja, hogy a mező- gazdasági termelés összpontosításának előrehaladtával és a bevált termelési rendszerek terjedésével párhuzamosan, egyre nagyobb figyelmet kellene szentelni annak, hogy a lehető legtökéletesebben kihasználjuk a méhek segítségét. Ez a feladat a szakember szerint legalább akkora figyelmet érdemel, mint mondjuk a tudományos ismeretekre alapozott fajtamegválasztás vagy tápanyagpótlás. A kutatóintézet igazgatója bírálja a gyakorlati szakemberek gyakran nemtörődöm hozzáállását, és meggyőződéssel vallja, hogy a méhek megporzó tenaföldön 360 kilogramm magtermést értek el hektáronkénti átlagban, holott az ellenőrző parcella átlaghozama mindössze 150 kilogramm volt. A Mojmírovcei Efsz legutóbb csupán 120 méhcsaládot telepített a 100 hektáros lóbab-parcellára, mégis 2,4 tonna hektárhozamot tudott elérni. Ez is igazolja, hogy még az önmegporzó lóbab esetében is érdemes vállalni a megporzó tevékenység biztosításával járó szervezési és anyagi terheket, mert esetenként 39-70 százalékai is növelhető a terméshozam. További eredmények bizonyítják, hogy a máknál 28, a repcénél és a napraforgónál pedig akár 40 százalékkal is javítható a hektárhozam a méhek jól időzített vándoroltatásával. Központi rendelkezés az együttműködés fejlesztéséről- A mezőgazdasági irányító szervek a hazai és a külföldi tapasztalatokat tanulmányozva megértették, hogy olyan fontos agrotechnikai tényezőről van szó, melynek széles körben történő,.hatékony kihasználását központilag is serkenteni kell - hangsúlyozta minapi találkozásunk alkalmával Marian Kandók mérnök, a Szlovákiai Méhészek Szövetsége Központi Bizottságának titkára. - Ezt bizonyítja, hogy az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának közlönyében már 1979-ben megjelent a mezőgazdasági növénykultúrák vándo- roltatott méhcsaládokkal történő megporzásának biztosítására vonatkozó utasítás. Ez kiemelte: a tudományos ismeretek egyre szélesebb körben történő alkalmazása és • Marian Kandrik mérnök, a Szlovákiai Méhészek Szövetsége Központi Bizottságának titkára a terméshozamok növelése céljából szükségessé vált, hogy a szövetkezetek és a növénytermesztéssel foglalkozó valamennyi mezőgazda- sági vállalat a lehető legnagyobb mértékben kihasználja a méhek segítségét. Mivel a nagyüzemek nem rendelkeznek kielégítő számú méhcsaláddal, fejleszteni kell a nagyüzemi méhészeteket, és a Szlovákiai Méhészek Szövetségének tagjaival is szorosan együtt kell működni a vándoroltatás megszervezése, a termelési eredmények javítása érdekében. A Szlovákiai Méhészek Szövetségének 143 területi hatáskörű alapszervezete van, melyekben - a méhészettel foglalkozó 110 mezőgazdasági vállalatot is beleértve- összesen 37 ezer tag fejt ki érdemdús tevékenységet. A hivatalos adatok szerint Szlovákiában 420 000 méhcsalád van, tehát valóban komoly eredményt lehetne elérni az idegen megporzású növények hozamainak növelésében, ha a termelők mindenütt kellőképpen értékelnék és kihasználnák á vándoroltatásban rejlő tartalékokat.- A gyakorlati mezőgzadasági szakemberek az utóbbi néhány évben megbizonyosodhattak afelől, hogy mindaz nem alaptalan állítás, amit á méhek megporzó tevékenységéről, egykor az iskolában tanultak vagy a szakirodalomban olvastak - mondta egyebek között a szövetség titkára. - Éppen ezért érthetetlen, hogy sok gazdaságban mégis fölösleges tehernek tartják a központilag is serkentett együttműködést, s egyszerűen elutasítják a ván- doroltatási megállapodást kínáló méhészeket. Tudom, gondon kívül kiadás is a vándoroltatás megszervezése, irányítása és gyakorlati megvalósítása, mert a szolgáltatásnak minősülő megporzó tevékenységért a miniszteri utasítás értelmében fizetniük kell a mezőgazdasági vállalatoknak. Meg aztán az idejét múlt javadalmazási formák nem ösztönzik a vezetőket, hogy minden rendelkezésre álló tartalékot kihasználjanak a termelési eredmények javítására. Élni kell a lehetőségekkel Mária Furjelová mérnökkel, a szövetség központi bizottságának a méhlegelók tökéletes kihasználásáért felelős szakelőadójával a vándoroltatásban, illetve a mezőgazda- sági vállalatokkal folytatott együttműködésben elért konkrét eredményekről beszélgettünk.- Szövetségünk tagjai közül évente 4-5 ezren váltják ki a vándorolta- tási engedélyt - lapozott bele a feljegyzéseibe a szakelőadó. - A beérkezett jelentések és bizonylatok szerint 1985-ben 112 000, tavaly pedig 119 946 méhcsaládot költöztettek méhészeink ideiglenesen a virágzó mezőgazdasági növények közelébe. Ez persze csak hozzávetőleges adat, mert a statisztika arról nem beszél, hogy méhészeink közül hányán táboroztak virágzó akácosok, rétek stb. közelében, illetve hányán kapcsolódtak be megállapodás nélkül is a megporzó tevékenységbe. Viszont tény, hogy Csehszlovákiában évente 1 milliárd koronára tehető a rovarok általi megporzást igénylő mezőgazdasági kultúrák vándo- roltatott méhcsaládokkal történő megporzásának értéke. És ebből Szlovákia, sajnos, csupán 300-400 millióval részesedik.- Miként igyekszik együttműködésre serkenteni tagjait a szövetség?-A mezőgazdasági minisztérium hozzájárulásával tavaly szocialista versenyt hirdettünk a vándoroltatás, illetve az üzemeknek nyújtott megporzó tevékenység fellenditésére. A kezdeményezés meghozta a várt eredményt, hiszen méhészeink közel nyolcezer méhcsaláddal többet vándoroltattak, mint egy évvel korábban.-Tapasztalataik szerint a mezőgazdasági vállalatok főleg melyik növények megporzásához veszik igénybe a méhészek segítségét?- Az üzemek többsége főleg a repce, a lucerna, a herefélék és napraforgó terméshozamát igyekszik a méhek segítségével növelni. A múlt évi adatok szerint az őszi repce megporzásának javításában 50 301, a napraforgó megporzásában 22 303, a lucerna magtermésének növelésében pedig 15 859 vándoroltatott méhcsalád vett részt. Ezzel szemben a gyümölcsösökben mindössze 7931 méhcsaládot alkalmaztak a megporzás javítására. Az idei tél sok helyütt kárt tett a fákban, így várható, hogy a terméshozamok javítása céljából a gyümölcstermesztő gazdaságok is nagyobb érdeklődést fognak tanúsítani a méhészekkel folytatott együttműködés iránt.- Hol, melyik körzetben a legjobb a termelők és a méhészek együttműködése?- Az utóbbi években nagyon jó tapasztalatokra tettünk szert a Rimaszombati (Rimavská Sobota), Topol'őanyi, Presovi, Berdejovi és Kassa (Koáice)-vidéki járásokban. Alapszervezeteink szocialista versenyében tavaly Stupava, Daőov Lom, Giraltovce, Vráble, Fülek (Fil'akovo), Zseliz (Zeliezovce), Rimaszombat és Királyhelmec (Král'ovsky Chlmec) érte el a legjobb eredményeket. A mezőgazdasági vállalatok közül főleg a Rybanyi, a Chrachovói, a Ká- losai és a gyümölcsfák megporzásában lejobb eredményeket elérő Prie- vidzai Efsz, illetve a Bátkai és a Bá- novce nad Bebravoli-i Állami Gazdaság szervezi példamutatóan az együttműködést. A szövetség tisztségviselői sokat bosszankodnak amiatt, hogy a mezőgazdasági termelés szempontjából legproduktívabb Dunaszerdahe- lyi (Dunajská Streda), Komáromi (Komárno), Nyitrai (Nitra) és Brati- slava-vidéki járásokban rendre kudarcba fulladnak az együttműködés fellenditésére tett kísérletek. Pedig, ha valahol, akkor itt igazán komolyak a tartalékok, tekintve, hogy éppen ezekben a járásokban tevékenykedik a legtöbb méhész s itt a legnagyobb a kínálat a megporzói tevékenységre. Persze lehet, hogy a gazdaságok azért veszik félvállról a vándoroltatás megszervezését, mert tudják, hogy a gazdag mézhozam érdekében a méhészek megállapodás nélkül is rákényszerülnek a vándoroltatásra. Jó, követésre méltó példa azért itt is akad, ugyanis a tudományos-műszaki vívmányok érvényesítésében úttörő szerepet vállaló légi (Lehnice) Csehszlo- vák-NDK Barátság Egységes Földműves-szövetkezetben egyéb inten- zífikációs tényezők mellett a méhek megporzó tevékenységét is céltudatosan kihasználják a terméshozamok növelésére. Kár, hogy a szerzett tapasztalataik iránt egyelőre nem sokan érdeklődnek. Talán most, hogy az együttműködés javítására a szövetség mindenütt megalakította a szerződéses megporzó tevékenységet szervező járási bizottságot, majd az említett járásokban is felélénkül a méhészek kínálta szolgáltatás iránti édeklődés. KÁDEK GÁBOR • Mária Furjelová mérnök: - A mezőgazda- sági vállalatok közül sokban még nem ismerték fel a vezetők a méhek megporzó tevékenységének intenzifikációs jellegét (A szerző felvételei) V EEYllTTMIlKDDElIEL
