Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-05-29 / 21. szám
IIIIIII1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII1IIIIIIIIIIIIIIIIIII1IIIII1II1IIIIIIIIIIIIIIIIIII1IIIIIIIIIII ISMERKEDÉS A SZLOVÁK TUDOMÁNYOS AKADÉMIA / / FILOZÓFIAI ES SZOCIOLÓGIÁI INTEZETENEK MUNKÁJÁVAL B ratislavában a Hviezdoslav-tér 10. szám alatt, egy tatarozott régi épületben talált nemrégiben új otthonra a Szlovák Tudományos Akadémia Filozófiai és Szociológiai Intézete. A saját székházba költözés nemcsak helyváltoztatást jelentett az intézet munkatársai számára, hanem annak a lehetőségét is, hogy az eddig formailag egyesült és tevékenységét a város eltérő pontjain végző két részleg megvalósíthassa integrációját. Azt az egymást kiegészítő és a belső fejlődést is elősegítő együttműködést, amelynek gyökerei a múltba nyúlnak vissza. Az intézet ebben a formájában ugyanis csak 1975-tól létezik. Az előd, az akadémia Filozófiai Intézete 1953-ban alakult, és a kezdetektől fogva azokra az alapkutatásokra összpontosított, amelyek hagyományaiknál fogva és az adott i társadalmi és tudományos elvárásokkal szemben is létrehozhatták, megerősítették a szlovák filozófia fejlődésének feltételeit. A munka kiterjedt az ontológia területére, ^ materialista dialektika kategóriáinak kidolgozására, a filozófia és a szaktudományok kapcsolatának kérdéseire, a szocialista társadalom fejlődése törvényszerűségeinek olyan összefüggéseire, mint amilyenek a marxista etika, a szocialista humanizmus, a tudományos-technikai forradalom stb. vetületében merültek fel. Emellett állandó figyelmet szenteltek a filozófia történetének, nevezetesen a szlovákiai filozófia fejlődéstörténetének. A hatvanas évek elején jöttek létre a feltételei annak, hogy a történelmi materializmus kérdéseivel foglalkozó szakosztály mellett megalakulhasson egy szociológiai szekció, amely ebben az időben főként annak a tisztázását tűzte ki célul, hogy mi a marxista szociológia helye a tudományok rendszerén belül. Ezzel szerves egységben vetődtek fel a szociológiai kutatások módszerének és technikáinak a kérdései. 1965-ben alakult meg az önálló Szociológiai Intézet, amely emancipálódott létét már saját kutatási programmal is alátámasztotta. Tízéves f- párhuzamos működés után 1975-ben a két intézet egyesült és máig ebben a formájában működik. Az intézet élén az elmúlt 34 év alatt olyan személyiségek álltak, akik meghatározó módon folytak be tudományuk fejlődésébe. Igor Hruáovskyt Ladislav Szántó, Ján Bodnár, Andrej Sirácky akadémikusok neve széles körberv ismert. Akárcsak Vladimír Cirbes akadémikusé, aki 1978 óta az intézet igazgatója. Belső szerkezetét tekintve az intézet két szekcióra oszlik.. A filozófiait a dialektikus és történelmi materializmus osztálya, valamint a filozófiatörténelmi osztály alkotják. Itt a nyolcvanas évek óta a társadalomtudományok filozófiai-módszertani kérdései, a társadalmi tudat problémaköre, illetve a szlovákiai filozófiai gondolkodás összefoglaló történetének kutatása állnak a középpontban. A szociológiai szekció munkacsoportjainak irányultsága szerint a család és a nő helyzetével, társadalmi és osztálystruktúránkkal és ennek kísérőjelenségeivel foglalkozik. A két szekció tartalmi-módszertani integrációját a hagyományos formák mellett egy, filozófusokat és szociológusokat is magába foglaló munkacsoport kutatási programja .is célozza és valósítja meg a gyakorlatban. ' Eme felsorolás után ismerkedjünk meg az intézet mindennapi munkájával. Az épületbe való belépés után kisebb meglepetés ér bennünket. A könyvtár mellett, amely elképzeléseinkben elkerülhetetlenül kapcsolódik a bölcsész munkájához, egy számítóközpont működik. Vajon mit kezdhet egy filozófus a modern technika eme vívmányaival? Való igaz, hogy egyelőre még csak ismerkedik vele, de a szociológus munkája, az összegyűjtött adatok feldolgozása, kiértékelése, a felhalmozott ismereti anyag tárolása már elképzelhetetlen nélküle. A társadalomtudományok előrelépésének egyik felétele az is, menynyire képesek kiaknázni a technika nyújtotta lehetőségeket. Természetesen, a gyorsítás, a minőségi újítás gyökerei mélyebbre nyúlnak. Az a kép, amely magába merülő, a valóságtól gyakran elrugaszkodó spekulációként ábrázolja a filozófiát, már rég a múlté. A szociológiától magától értetődő természetességgel várjuk el, hogy bemutassa nekünk a társadalmi valóságot, és a filzófia nem kis feladata az, hogy kimérje a cselekvés fő irányvonalait. Az intézetben ezeknek az elvárásoknak eleget is tesznek - mondja Ludovít Turőan, a pártalapszervezet elnöke. Az elmélet és gyakorlat összekapcsolása az elmúlt ötéves tervben elmélyült. Eme ,,párbeszéd“ eredményei közé sorolható, hogy az intézett munkatársai nagy számban vettek részt a párt XVII. kongresszusát előkészítő munkálatokban, a társadalmi fejlődés komplex prognózisának kidolgozásában és a közvetlen propaganda tevékenységben is. Mindemellett a meghatározó szerep továbbra is az alapkutatásé marad, amelynek tematikus irányultsága a külső szemlélő számára valóban túlságosan elvont területeken található, de amely nélkül - és ezt az intézet vezető munkatársai is hangsúlyozták - nem jöhet létre termékeny és inspiráló kapcsolat elmélet és gyakorlat között. Ebből a szempontból a minőségi váltás azt jelenti, hogy az elméletimódszertani elemzések elvégzése és magának a teóriának a magasabb szintre emelése kerül napirendre. Beszélgetésünk közben feljutottunk az első emeletre, ahol a Filozófia és a Sociológia c. folyóiratok szerkesztőségei székelnek. Ezek nyújtanak fórumot nemcsak az intézet munkatársainak, hanem a két tudományágat más területeken művelő szakembereknek is, ezzel is szélesítve a kört, amelyre az intézet hatni képes. Itt említsük meg a Szlovák Filozófiai Társaságot és a Szlovák Szociológiai Társaságot is, amelyek ugyancsak az intézet égisze alatt működnek, és amelyek tevékenységük, rendezvényeik által egybefogják a Szlovákiában élő és alkot# filozófusok és szociológusok jelentős többségét. Itt, a szerkesztőséggel szemben levő helyiségben beszélgetünk Ján Dubniökával, aki a materialista dialektika és a társadalomtudományok módszertana területén végzett kutatás eredményeiről tájékoztat bennünket.-A módszertan tökéletesítése a társadalomtudományok ismeretszerző és gyakorlati-aplikációs szerepéből adódó nagyobb feladatok miatt vált időszerűvé. A tudományok a szocialista társadalom finomabb struktúráit kell feltárnia és átfogóbb ismereteket nyújtania az irányító szervek számára. Erre sarkall bennünket a tudományon belüli integrációs folyamatok elmélyülése, valamint a prognózis-készítésbe való bekapcsolódása is. Mindezek kiterjedt és igényes munkát igényelnek. Képes volt ezt elvégezni az intézet csak belső munkatársaival?- A kutatásba külső erőket is bevontunk - válaszol Ján Dubniőka. Voltak köztük bratislavai és prágai kollégák, akiknek a munkáját Vladimír Cirbes akadémikus, a kutatási program koordinátora fogta össze. A következő témákkal foglalkoztunk: a társadalomtudományi megismerés jellemzői, a materialista dialektika alapelveinek és kategóriáinak metodológiai funkciója, a dialektika és a társadalomtudományok jellegzetes módszerei, a komplex kutatások módszertani problémái stb. Bebizonyosodott, hogy az ilyen jellegű kutatások nyomán kialakult a marxista filozófiai és a szaktudományok szintézisének új formája. Filozófiai és szociológiai megközelítés kapcsolatairól, módszereik viszonyáról beszélgettünk annak a kutatócsoportnak a tagjaival, amelyik az intézeten belül jött létre filozófusokból és szociológusokból a szocialista társadalmi tudat mibenlétének felderítése céljából. Leszögeztük, hogy az egyes tudományágak autónomóiájának meghatártása mellett is lehetséges, és nagyon is kívánatos az ilyen típusú együttműködés már csak magának a megismerés tárgyának bonyolultsága és több szinten való kinyilatkozása miatt is. A közös munka - egyebek között - oda vezetett, hogy az új kutatási program már szervesen épít az integrált csoport működésére. Az eddig elért eredményekről Ladislav Holata és Robert Roäko beszélnek.- A filozófiai megközelítésben szakítottunk néhány terméketlennek bizonyult módszerrel - kezdi az' ismertetést Ladislav Holata. - A tudatot nem magyarázzuk egyoldalúan csak tükröző funkciója által, hanem mint az emberi aktivitás belső összetevőjét elemezzük. Ezzel függ össze, hogy a tudatot nem önállósítjuk, hanem a valós társadalmi gyakorlatból vezetjük le mint belsőleg gazdagon tagolt, tartalmilag szétágazó egészet. E kiindulópont vezetett oda, hogy figyelmünket olyan, eddig elhanyagolt témákra tereltük, amelyek a mindennapi tudat működésével, dinamikájával, határhelyzetekben való megnyilvánulásaival és nem tudatosított formáival függnek össze.- Találkozott ez az alapállás a szociológusok kiindulópontjával és feltételeivel? - kérdezzük Robert Roskót.- Természetesen - válaszolja -, hiszen az elméleti alapvetésben mi is abból indultunk ki, hogy az egyén és társadalom kapcsolatából sosem száműzhető a csoport általi közvetítés, tehát hogy az osztálybesorolódás meghatározza az adott tudat milyenségét. így jutottunk el pl. egy új fogalom bevezetéséhez is, amelyet a háztáji munkakör elnevezés takarja. Benne és általa formálódik a tevékeny tudat hordozója, amely így a társadalmi tér és idő által is definiálódik.- Az elméleti és módszertani kötődés nyilvánvaló. Adódnak-e azonban ezekből a felismerésekből gyakorlati következtetések, esetleg ajánlások?- A válaszadásba itt már a csoport többi tagja is bekapcsolódott: ki-ki a saját szakterülete szempontjából. Elmondták, hogy az egyoldalú gnoszeologizmus meghaladása a propaganda felvilágosító módszereinek háttérbe szorítását és a valóság kritikus feltárását követeli meg. A cél a tudományosan igazolt eszmény és az emberek élettapasztalata közti közvetítő mechanizmusok feltárása, megragadása és felhasználása. Figyelmünket a mindennapi élet kultúrájára kell fordítsuk, és azokra a mikroközösségekre, amelyek éppen közvetítő funkciójuk révén felbecsülhetetlen szerepet játszanak a szocialista személyiség fejlesztésében. Ehhez még hozzáfűzzük azt, hogy a beszélgetésben közvetlenül nem hangzott el, hogy a gyakorlati tanulságokat a csoport az irányító szféra, az oktató-nevelő rendszer és a propaganda számára külön-külön is megfogalmazta. Kihatásaiban hasonló eredményekkel járt a. szociológiai szekció azon munkacsoportjának a munkája is, amelyik a nő és a család helyzetével, valamint annak fejlődéstendenciáival foglalkozott az elmúlt ötéves tervidőszakban. Kétségtelen, hogy a nők társadalmi státusza a szocialista országokban jelentősen megváltozott. Mindazonáltal az egyenjogúság politikai elve még nem érte el az etikai elv általánosan elfogadott és aktualizált szintjét. Ezért jelentős összeütközésekre kerül sor a nők fiatal- és középgenerációja, valamint a munkavégzés szférájának, a háztartásnak és a családnak a múlt szokásformáit átörökítő ereje között. Mindezekről a problémákról Dusán Provazníkkal beszélgetünk, aki a munkatársai által feltárt érdekes összefüggéseket már az eljövendő kutatási program szemszögéből is értelmezi. Főként ami a család funkcionális, struktúraszempontú elemzését illeti. Kiderült ugyanis egyértelműen, hogy az empirikus adatok halmozása még nem tisztázza a család szerepe távlati időszerűségének problématikáját. Ehhez szükséges most az elméleti-módszertani elvek részletekbe menő kimunkálása.- Mivel a kérdések itt sokfelé elágaznak, arról szeretnénk hallani, hogy az ezzel kapcsolatban feltárt empirikus adatok, milyen általánosítható következtetések levonását teszik lehetővé?- Hangsúlyoznom kell, hogy a mi vizsgálódásaink tágabb közegben mozognak, a területi és nemzetiségi lebontásban végzett kutatások egyes szempontjait a kassai (Koáice) Társadalomtudomány Intézet igyekszik figyelembe venni. Eddigi tapasztalataink viszont arról tanúskodnak például a válások magas dél-szlovákiai arányszámával kapcsolatban is, hogy a jövőben fokozott figyelmet kell szentelnünk a területi, nemzetiségi és szélesebb körű tényezők közötti összefüggések vizsgálatának. A család belső struktúrája egyébként mutatója lehet a hagyományos falusi család homogenitása felbomlásának és ezáltal a vidék osztálystruktúrája változásának is. Például erre ' is rámutatott az a felmérés, amelyet Vlastislav Bauch vezetésével végzett a szociológusok egy másik csoportja, és amely a falu társadalmi-gazdasági problémáit célozta. A falusi családok heterogenitásának növekedése így nemcsak a falu és a város különbségeinek kiegyenlítődését tükrözi, hanem a szocialista társadalom társadalmilag egynemű struktúrája felé is mutat. Ezzel a témával, nevezetesen az SZSZK társadalmi- és osztálystruktúrája jelenlegi fejlődésfokozatának jellemzőivel Jozef KoSta és munkatársai foglalkoztak.-A szociológiai felmérés első szakaszáról beszélhetünk csak - figyelmeztet bennünket J. Kosta - mert módszereiben és dimenzióiban is szűkítésekkel kellett élnünk. A második szakaszban, amely most áll előttünk, el szeretnénk mélyíteni az empirikus felmérés tervezésének és végrehajtásának módszertani, illetve metodikai jellemzőit.- Mégis, milyen tendenciákra hívná fel az olvasók figyelmét?-Talán azokra a problémákra, amelyek az osztálykülönbségek kiegyenlítődése mellett a jövőben meghatározóvá válhatnak. Csak néhány példát említenék. A szövetkezeti parasztság életstílusában és értékorientációiban jelentős eltolódások mutatkoznak a fiatal és az idős generáció között. Az értelmiség fiatal rétegieben növekszik a szülőktől való anyagi függés, illetve támogatásra való rászorulás tendenciája, ami társadalmilag nem éppen kívánatos. Eltűnnek a fizikai és a szellemi munka közti nagy különbségek, de pl. a közvetlen munkavégzés folyamatában a döntéshozatalokba többnyire csak az irányító funkcióban szereplő egyének folynak be. Végezetül mint komoly elméleti, gyakorlati és politikai következményekkel járó problémát említeném azt, hogy olyan osztályon és csoportokon belüli életszínvonalbeli különbségek elmélyülésével találkoztunk, amelyek nem a saját munka eredményein alapulnak. Ez pedig már a társadalmi igazságosságot és egyenlőséget érinti. A szociológusoktól visszatérőben kopogtatunk be Ján Bodnár dolgozószobájába, aki munkatársaival az elmúlt ötéves tervben zárta le a szlovákiai filozófiai gondolkodás történetét összefoglaló mű első kötetét. Öt arról kérdeztük, miben tér el ez á megelőző áttekintésektől.- Elsősorban azt emelném ki - válaszolta - hogy itt nem a szlovák filozófia történetéről, hanem a szlovákiai filozófia fejlődéséről beszélünk. Ez azt jelenti, hogy időben szélesebb dimenziókat' fogtunk be, de jelenti azt is, hogy figyelembe vettük azokat a gondolkodókat, akik alkotói periódusuk idején földrajzilag nem kötődtek elkerülhetetlenül a mai Szlovákia területéhez, de hatásuk idehaza kimutatható. Nem utolsósorban igyekeztünk elkerülni egy olyan leegyszerűsítést, amely lehetetlenné tenné a filozófia adott fejlődési fokán végbemenő immanens változások bemutatását, illetve a nemzeti és a nemzetek feletti filozófia kölcsönhatásainak a kielemzését.- Mekkora időszakot fog össze ez az első kötet?-A Nagymorva Birodalom idejétől a 19. század végéig terjedő időt. Ezen belül főként a humanista filozófia területén feltárt sok új anyagra hívnám fel a figyelmet, habár még így is marad tennivaló a jövő kutatások számára a külföldi levéltárakban és könyvtárakban. Ezekután már csak egy munkacsoport bemutatása maradt hátra. Az intézeten belül, de a két szekciótól önállóan működő kollektívákról van szó, a prognosztikusokról. Ók a legfiatalabb alakzat, hiszen csak három éve hívta életre egy kormányhatározat és az azt követő akadémián belüli döntés. Mivel azonban az első ellenőrizhető eredményeket ez év végén várjuk tőlük, a társadalmi ismertetést is elhalasztjuk. A szociális prognózis, ami feladatunk, azonban méltán megérdemli, hogy máshol visszatérjünk rá. E meletről emeletre haladva az intézet épületében betekintést nyerhettünk abba, mi tölti ki a filozófus és a szociológus mindennapjait. Nem jutott, persze idő arra, hogy az itt folyó alapkutatások minden vonatkozása szóba kerüljön, és arra sem volt módunk, hogy kimerítő ismertetést nyújtsunk legalább azoknak az eredményeknek, amelyeket az eddigi munkálatok soráfi értek el. Az ízelítőnek bemutatottak viszont felkelthetik érdeklődésünket, és az intézet dolgozóit arra serkenthetik, hogy a jövőben részletesebben tárják elénk társadalmi világunk valóságát. MÉSZÁROS ANDRÁS iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiíiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiíiiiitiiiiiii
