Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-01-16 / 2. szám

JSZÚ E1 7.1.16. MIT TUDUNK A KECSKÉRŐL? A kecske ősidők óta megbecsült háziállat. Volt idő, amikor a nincstelenek teheneként emlegették s a módosabb gazdák bizony lenézték a kecsketartókat. A teje kiváló, a javasasszonyok valaha orvosságként árulták. Feltehetően azért, mert a kecske csak igen ritkán kafxrtt TBC-t, következésképpen a teje valóban gyógyító hatással lehetett a betegre. A kecske általában ősszel ivarzik és tél végén ellik, leggyakrabban kettőt, néha hármat. A jó anya két-három héttel ellés után már üzekedik de az ivarzás többnyire csendes vagy esetenként el is maradhat. Az ellés általában zökkenőmentes, 1-3 óra alatt lezajlik. Az egészséges kiskecskék élénkek, nemsokára keresni kezdik az anya tógyét. A nőstény kiskecskét gödölyének, a hímet (bak) gidának nevezzük. A kecskék őse a kőszáli kecske volt. Ez a kedves háziállat nemcsak a síkságon, hanem a domb- és hegyvidéken is otthonos. Szlovákiában valamikor Trnava környékén voltak a legértékesebb, igen jó tejtermeléssel jeleskedő kecskék. A legtöbb kecskét Afriká­ban és Dél-Amerikában tartják, de sok él belőlük Kis-Ázsiában és Indiában is. Törökországban tenyésztik a híres angórakecskét, Indiában a világhírű kasmírkecskét, ennek gyapjából készül a pehelykönnyű kasmírszövet. Európában a legtöbb kecskét Gö­rögországban, Jugoszláviában, Svájcban, az NSZK-ban és az NDK- ban tenyésztik. Svájcban él a világ legtöbb tejet adó kecskefajtája, a híres szánentáli. A legjobb egyedek évi tejtermelése eléri a 2000 litert. Az eddigi világrekorder több mint 3000 liter tejet termelt egy év alatt. Ez a fajta fehér színű, nő- és hímivarú egyedei egyaránt suták, vagyis szarvtalanok. Csehszlovákiában a felmérések szerint 1980-ban 208-568, 1984- ben pedig már csak 189 456 kecskét tartottak a tenyésztők. Szlová­kiában is hanyatlóban van a tenyésztői érdeklődés, hiszen az említett időszakban a kecskék száma mintegy négyezerrel csökkent. Nálunk ma a kecsketenyésztés az állattenyésztési termelésnek csupán kiegészítő ágát képezi. A tartott marhák főleg a többi állatfaj növendékei (malacok, csikók) számára termelnek tejet. A kecske a kistenyésztők számára haszonállatot jelent, amely jól értékesíti az erdőszélek és az árokpartok növényzetét, a zöldséghulladókot, a cserjések leveles gallyait stb. A kecskének azonban van egy rossz tulajdonsága. Mivel a nyelvén a többi növényevő háziállaténál jóval több ízlelőszemölcs (mirigy) található, így az állat mindent megrág, megízlel, és ezzel néha tetemes károkat okoz. Vannak országok, mint például Peru, Bolívia, Etiópia, Szudán és Görögország, ahol a vadon élő kecskék vonulása nyomán nagy területek kopárrá, szinte félsivataggá váltak. A kecske legfőbb terméke a tej, amely összetételénél fogva a tehéntejhez hasonló. Főleg gyermekeknek ajánljuk, mert rendkívül egészséges, és helyes tartás esetén semmilyen mellékíze nincsen. A kiskecske húsa rendkívül ízletes, jó étrendi hatású. Értékes nyersanyag a kecske bőre. A juhbórnél erősebb és rugalmasabb, kesztyűt, táskát, lábbelit készítenek belőle. Igen jó minőségű a kecske trágyája. Nitrogénben gazdag, a zöldség, a virágok és a gyümölcsfák trágyázására kitűnő, azonban a túladagolástól óva­kodjunk. Szlovákiában a fehér kecske a legelterjedtebb fajta. Korán érő, jól izmolt, a betegségekkel szembéh ellenálló, jól értékesíti a takar­mányt. A fejlett anyák súlya 50-55 kg, a bakoké 70-80 kg. A kecske silányabb takarmányokkal is beéri, de jobb ellátás esetén gyorsabb a növekedése és több tejet termel. A kecskék számára világos, jól szellőztethető, télen legalább 8, nyáron pedig maximum 20 C-fokos hőmérsékletű szálláshelyet (istálló, ól) kell biztosítani. Gyakran cseréljük az almot, rendszeresen keféljük, fésüljük - esetleg mossuk - az állatok szőrét, és ne feledkezzünk meg a körömápolás­ról. Az utóbbi főleg akkor fontos, ha a kecske nem jár legelőre. A túlnőtt körmöket négyhetenkét le kell vágni, nehogy az állat megsántuljon. , MOLNÁR FERENC A kén a bor gyógyszere A kénezés okszerű alkalma­zása a korszerű borkezelés nélkülözhetetlen velejárója. Ál­tala tartósítjuk a mustot és a bort, kénnel gyógyíthatjuk a hibás, beteg borokat, fertőt­leníthetjük a hordókat és a pin­ce légterét. Kénezésre általában kén­szeletet és borként (káliumpi- roszulfit) használunk. A kéne- zéskor keletkező kéndioxid színtelen, szúrós szagú gáz, amely - mérsékelten alkal­mazva - az egészségre telje­sen ártalmatlan. A ként tehát a bor gyógyszerének tekinthet­jük. Szükséges mennyiségben adagolva kedvezően befolyá­solja a bor fejlődését, de a túl- kénezett- bor fejfájást és emésztési zavarokat okozhat. A szabad kéndioxid megaka­dályozza a baktériumok és a penészgombák fejlődését. A fehérboroknál elősegíti a kí­vánt szín elérését és megaka­dályozza a bor bámulását. A vörösborok színét átmeneti- ‘leg halványítja ugyan, de 2-3 hét múlva a borok szebb szín- árnyalatot kapnak. Általános szabály, hogy gyengébben kénezzük a kier­jedt, fiatal, egészséges, maga­sabb savtartalmú borokat, va­lamint az illatos és a vörösbo­rokat, ha azok mustját erjedés előtt rendesen kéneztük. Kö­zepes kénezést igényelnek a harmonikus, megfelelő sav- és alkoholtartalmú borok. Erő­sen kénezzük az édes, maga­sabb színárnyalatú borokat, valamint a vénülésre hajlamos vagy beteg borokat. Az egészséges szőlőből ké­szült borok közepes kénezésé- hez hektoliterenként a követ­kező mennyiségű káliumpiro- szulfitra van szükség: erjedés előtt a must kénezéséhez 5 g, erjedés után 2 g, első fejtéskor 2,5 g, második fejtéskor 2 g, a bor érlelése idején 3 g, pa­lackozás előtt 2,5 g. A kimért káliumpiroszulfitot először ki­sebb mennyiségű borban fel­oldjuk, majd a hordóba (üveg­ballonba) töltve elkeverjük. A bor kénezésénél a kén­szelettel szemben a káliumpi- roszulfit használata előnyö­sebb, mivel adagolása egysze­rűbb és pontosabb. KORPÁS ANDRÁS mérnök Mit tehetnek, akik szeretnének növényeket látni maguk körül a la­kásban, ám a falfelületek már fog­laltak és virágtartó állványnak sincs hely a bútorok között? A megoldás a mennyezetre függesztett növénytál. Erős csillár­tartó függesztőhorgot műanyag tiplivel rögzítsünk a mennyezetbe, s hozzákezdhetünk egy diszkrét „függőkért“ kialakításához. Ne kerüljön a függőkért közvet­lenül az ablak elé, mert az amúgy is kevéske téli természetes fény­ből sokat elvenne. Helyes azon­ban az ablak közelében kiválasz­tani a helyét, hogy elegendő fény­hez jussának a növények. A tartó „kötélzet“ anyaga le­gyen összhangban a tál anyagá­val. Lehet fakarikából' készített lánc (hozzá kerámiatálat válasz- szunk) vagy lehet makramé fonat. Ne függesszük a tálat a szoba közepére, törekedjünk az aszim­metriára. Belógathatunk a légtér­be egy vagy akár több tálat is, ám az utóbbi esetben magasságuk ne legyen azonos szintben. A tálat legalább három pontjánál füg­gesszük föl, mert így biztonságos. A betelepítés során ne akarjunk mindenáron buja dzsungelt kiala­kítani, mert az egyszerű laza kom­pozíció engedi érvényesülni a nö­vények levélformáját és mintázatát. Milyen növényeket helyezzünk a tálba? A tál közepére magasabb ter­metű, fölálló, merev levelű nö­vényt helyezzünk. Köréje azokat tegyük, amelyeknek levélformája, szí nézettsége, sűrűbb levélállása, tömörebb növénykoszorú kialakí­tását teszi lehetővé. A tál szélére futó vagy kúszó fajok kíván­koznak. A „tartókötélzet“ hossza ne ha­ladja meg a szoba belmagasságá­nak háromötödét, s a növényosz­Egy tál kert lop magassága se legyen több kétötödénél. Akkor engedjük csak a növényeket továbbfejlődni, ha azok nem zavarják közlekedésün­ket. Ha a tálat magasabban he­lyezzük el, akkor több csüngő, futó változattal gazdagítsuk az össze­állítást, ha pedig a padozathoz közelebb kívánjuk a tálat fölfüg­geszteni, akkor a fölállóakból vagy fölfuttathatókból tegyünk többet egymás mellé. A szárazabb levegőjű központi vagy gázfűtéses lakásokba a kö­vetkező növényeket válasszuk: fő­növénynek Billbergiát, Tillandsiát, Gusmaniát, Sansevieriát tegyünk. Egy-egy példány közülük elegen­dő. Köréjük az Aphelandra squar- rosa, a Codiaeum variegatum, a Setcreasia stricata vagy Trades- cantia albiflora képez egységes levélgyűrút. A tál szélére a csüngő fajok közül javasoljuk az igen de­koratív Hedera canariensis-t, a Scindapsus aureus-t, valamint a Peperomia serpens-t. A jobb klímájú szobákba a kö­vetkező növény-összjállítást ér­demes kialakítani. Középre inkább olyan fajok kerüljenek, amelyeket a cserép talajába szúrt, mohával bevont vékony rudacskára futtat­hatunk. Alkalmas erre a Bougain­villea glabra, (Variegata fajtája), köré az apró termetű és tömött levélrózsájú Sansevieria trifasciata („Silber Hahnii, Golden Hahnii“) fajtái, ezek a szárazabb lakások­ban is szépen díszlenek, majd következhetnek a dekoratív levelű Alphelandrák és Begóniák (a leve­lükkel díszítő B. rex és B. hidro- cotydifolia), végezetül a tál szélére a Philodendron erubescens, a Pi- lea nummularifolia, a Helxine sole- irolii. Természetesen mindenki a sa­ját tetszése szerint állíthatja össze a „tálkertet“; a fölsorolt növények­kel csak ötletet igyekeztünk ad­is jobban hasznosul. A talajfecskendöt felhasználhat­juk hiánybetegségek (vas-, cink-, bór-, magnéziumhi­ány) gyors gyógyítására is. B. I. Több éves gyakorlati megfigyelés alapján szer­kesztettem a rajzon látható, házilag is elkészíthető talajfecskendöt (injektálót), amely oldott műtrágyák kijuttatására alkalmas. A készülék egyszerű, főként szőlő-, gyümölcsültetvények gyors, hatékony fejtrá­gyázására használható. A külön edényben előkészí­tett oldott műtrágyát egy tőkénél 3—4, gyümölcsfák esetében 6-8 helyen adagoljuk be, egyenletes távol­ságban. Átlagos talajviszonyok és tápanyag-ellátott­ság mellett négyzetméterenként 18 dkg műtrágyát (6 - 6 dkg nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmú műtrá­gyát - szóló esetén a kálium 8 dkg is lehet) oldunk fel 10 liter vízben. A kijuttatás a cső végében jól elhe­lyezhető tölcsér segítségével és a taposó használatá­val történik: kézben fogva a készüléket, a hegyes részét a megadott pontokon olyan méjyre fúrjuk, hogy az oldott műtrágya a gyökérzónába kerüljön. Az edényből az előkészített és oldott műtrágyát az e célra rendszeresített műanyag edénnyel adagoljuk a tölcsérbe. A készülék használata lazább, kevésbé kötött talajokon lehetővé teszi, hogy pontosabb adagolás­sal, a növény számára könnyebben felvehető tápa­nyagokat juttassunk a talajba. így kevesebb műtrágya Keresztrejtvény "T i Talajfecskendő házilag VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünkben Simon István függőleges 23. alatti verséből idézünk; az idé­zet első és második sora. 14. Magyar költő. 15. Ingerel. 16. Mé­ter. 17. A finnugor nyelvek össze­foglaló neve. 18. Finomságérték. 19. Lagziban van! 20. Dagály. 22. E. Z. L. 23. Kövérebbé válik. 25. Indíték. 26. Normann vezér. 28. Magyar zeneszerző. 29. Határo­zószó. 31. Carbonium, molibdén. 32. Kacag. 34. Ház jelzője. 36. Ókori ország. 38. Tellúr, sulfur. 39. Kór. 40. Rag. 41. Tartályt. 44. Kertben van! 45. Magyar labdarú­góedző. 47. Madár. 48. Jugoszlá­via és Peru autójele. 50. Készült. 51. Az ez mutató névmás rágós alakja. 53... Haag. 54. Libahang. 55. Történelmi „köz“. 56. Okozat. 58. Vissza: ásvány. 60. Netalán. 62. ö. M. A. 63. Tévé! 64. Omla- dék. 66. A buddhizmus Japánban elterjedt ága. 67. Kezdetben. 59. Okmány (ék. f.) 71. Énekes, tán­cos vígjáték. FÜGGŐLEGES: 1. Római ezer. 2. Ozmium. 3. A fa ellensége (ék. h.). 4. Haladni kényszerít. 5. Bátor nő. 6. Neves csillagász. 7. Svájci kan­ton. 8. Irány. 9. A kivándorlótól elhagyott ország. 10. Ilyen jegy is van. 11. Kóró közepe 12. Azonos betűk. 13. Hokkaido-sziget régi neve. 16. Az idézet harmadik és negyedik sora. 18. Német köz­gazdász. 21. Románia törzslakos­sága. 23. A vers címe. 24. Ma­gyar festő. 27. Gyulladás. 28. Vi­rág - szlovákul. 30. Angol sör. 33. Működő tűzhányó. 34. Mázsái. 35. Erős lelki vágyba belepusztult. 37. „A“ mohamedánok szent könyve. 39. Költött elbeszélés. 42. A porta közepe. 43. Osztrák író. 46. Szem. 49. Ulan..., város a Szovjetunió­ban. 51. Gáz. 52. Hideg, száraz keleti szél. 55. Táplálja. 57. Fran­cia zeneszerző. 59. Sokáig. 61. Két mutató névmás. 62. Kutya. 65. Kérdőszó. 67. Epigon fele. 68. Vetőgépben van! 70. A rés szélei. 71. Motívum. 72. Tallium. L 2 3 4 5 6 7 8 L 9 10 11 12 13 m m 1 15 u ■ 37 _ ■ 36 ■ 1 ío ■ J _ P 23 1T V L 26 27 ■ ■ ■ TT ■ z. ■ 36 37 ■ 3. ■ 39 40 ■ 41 42 43 ■ 44 45 46 ■ " ■ 1 49 50 ■ 51 ■ 53 ■ _ ■ ■ 56 57 58 59 ■ 5<r 61 ■ 62 ■ 1 64 i 66 1 68 ■ * 60 > ■ ■ L % K 3 A december 31-én közölt -keresztrejtvény megfejtése: Új esztendő! Köszönt a hajnal, bizakodó testvér-szavakkal! Könyvjutalomban részesülnek: Ádám Ida, Újbást (Nová Baátat, Boros András, Rimaszombat (Rimgvská Sobota), Csonka Gabri­ella, Csilizradvány (Őilizská Radvafi), Mattié Éva, Maié Straciny, Szalay János, Zselíz (Zeliezovce).

Next

/
Oldalképek
Tartalom