Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-05-08 / 18. szám

TUDOMÁNY TECHNIKA 1. Még 30 év sem telt el azóta, hogy 1957. október 4-én a Szovjetunió­ban felbocsátották a világ első mű­holdját. Hat külföldi „fivére" még ennél is fiatalabb volt: az amerikai Explorer-1 1958. február 1-én. a francia Asterix-1 1965. november 26-án, a japán Oszumi 1970. febru­ár 11-én, a kínai Tunfanhun ugyan­azon év április 24-én startolt; az angol Prospero és az indiai Rohíni pedig 1971. október 28-án, illetve 1980. július 18-án tért fold körüli keringési pályájára. Földünk automatikus küldöttei azután szinte úgy hullottak, mint va­lami böségszaruból. A Lunák, Sur- veyorok. Marsok, Marinerek, Vénu­szok, Vikingek, Voyagerek, Vé- gák. .. Távoli bolygókra juttattak el vagy körülrepülték és közvetlen kö­zelből vették szemügyre őket: külön­kell végezni, hanem valamit tenni is kell ezek során... És egyre több, különböző rendeltetésű, gazdasági­lag kifizetődő berendezés jelent meg a keringési pályán. 3. Az, amit manapság alkalmazott űrhajózásnak neveznek - a műhol­dak olyan rendszere, amelyek szó szerint percenként információkkal látják el az embereket a bolygónkon végbemenő, legkülönfélébb folya­matokról. Elegendő annyit mondani, hogy 1984 elején csupán a Szovjet­unióban 1910 orbitális objektum fog­lalkozott ezzel: meteorológiai (a lég­kör alsó rétegei állapotának és az éghajlatnak a megfigyelésére szol­gáló), a földi erőforrások és a termé­szeti környezet távolsági kutatását végző (a szárazföld felületéről, a vi­lágóceán mély rétegeiről információ­A VILÁGŰR „IGÁSLOVAI“ leges szondák, fényképezőgépek és filmkamrák segítségével az embe­rek valamikor elérhetetlen világokba „látogathattak el". Azután - Stefan Zweig képes ki­fejezésével élve - beköszöntött az ember „csillagórája“. Az első űrre­pülés, Jurij Gagariné, a szó szoros értelmében elképesztette a világot. Az a tény, hogy elviselte az indulás­kor jelentkező túlterhelést, a világűr­ben élt és dolgozott, a legfantaszti­kusabb prognózisok készítését tette lehetővé. Úgy látszott, még évszá­zadunk vége előtt megkezdődnek a kirándulások a Holdra, a Vénusz­ra, a Marsra... Ez azonban egyelőre még nem valósult meg. 2. Az emberiségnek a világűrbe ve­zető útja váratlanul bonyolultnak bi­zonyult. De talán egyszerűen nincs is szükség az efféle gondokra. Ilyen vagy ezekhez hasonló kérdések gyakran hangzottak e| az űrrepülés egyelőre rövid története során. ..Az űrutazások az értelem diadalát je­lentik, ugyanakkor azonban a józan ész tragikus tévedését is " -ezek Max Born, az ismert német fizikus szavai. Az abszolút légüres térben valóban nem lehet élet, ellenkezőleg, halállal fenyeget. Lakhatóvá tételéhez sok pénz szükséges, de hogyan térül ez meg? Hiszen nem véletlen az, hogy a tudományos cikkekben és köny­vekben már szilárd gyökeret vert a „Világűr gazdaságtana" kifejezés. ,,Ez a fogalom fokozatosan ala­kult ki - állapítja meg Konsztantyin Feoktyisztov, a műszaki tudomá­nyok doktora, a Szovjetunió űrrepülő pilótája amikor az első űrrepülé­sek után világossá vált, hogy nem­csak egyszerűen ilyen repüléseket kát nyújtó), hírközlési (a hang és a kép továbbítását is beleértve) vé­gül navigációs objektumok, amelyek a tengerhajózást és a légiforgal­mat segítik. Az űrgeológia a földi geológia pótolhatatlan folytatásává vált. Mos­tanában gyakran előfordul az, hogy sok lelőhely felfedezése nem a tere­pen történik - hanem a laboratóriu­mokban, ahol azokat a fényképfel­vételeket tanulmányozzák, amelye­ket a keringési pályáról készítettek a geológiai struktúrákról. Ennek kö­szönhető például az, hogy a vízte- lennek tartott Mangislak-félszigeten (Kazah SZSZK) óriási (3,5-4 milliárd köbméter nagyságú - föld alatti víz­készleteket fedeztek fel. Azt is ki­számították, hogy a világűrből jövő geológiai információk felhasználá­sával évente több tízmillió rubelt ta­karítanak meg, ha pedig az olaj- és földgázkutatási munkákról van szó, még többet. Optikai felszerelés segítségével pontosabb megfigyelések is végez­hetőek, amelyek módot nyújtanak arra, hogy prognózist készítenek a gabonafélék terméshozamáról kü­lönböző országokban, felfedezzék a sáska és más mezőgazdasági kár­tevők gócait. A kozmikus időjárásjelző szolgá­lat is már rég bevonult a föld lakói­nak mindennapi életébe. Nem keve­sebb, mint 50 ország veszi igénybe a meteorológiai műholdak szolgála­tait. A lehetséges elemi csapásokra vonatkozó, jelenlegi előrejelzés módot nyújt arra, hogy elkerüllek a jelentős anyagi veszteségeket, sok ember életét mentsék meg. Már csak ez is megtéríti az űrkutatásokra fordított kiadásokat. Manapság sikeresen működik ÚJ SZÚ GEPÁRD A VÍZEN Leningrádban befejeződött egy új típusú légpárnás kétéltű jármű mintapéldányának a kipróbálása. A Gepárd a geológusok, fúrómun­kások, vízügyiek nélkülözhetetlen közlekedési eszköze lesz nemcsak a folyókon, tavakon, a nehezen megközelithetó terepeken, hanem a tengerek sekély vizű parti övezeteiben is. a COSPAS-SARSAT nemzetközi rendszer, amelyhez amerikai és szovjet műholdak, földi állomások és központok, SOS-jelzéseket továb­bító rádióállomásokkal felszerelt, különleges bóják tartoznak. Ez a „kozmikus őrjárat" már sok száz tengerész, repülő és közönséges utazó életét mentette meg. A kozmikus hírközlés már ottho­nainkba is bevonult. A Szovjetunió­ban 1967 óta működik az Orbita- rendszer. Ennek segítségével a Tá­vol-Kelet, Szibéria, Közép-Ázsia la­kói a moszkvai televíziós műsorokat láthatják. Az úgynevezett geostacio- nárius keringési pályán (36 ezer ki­lométerre a Föld fölött) napjainkban egyre szűkebb lesz a hely a műhol­dak számára - majdnem mindegyik állam arra törekszik, hogy itt saját „híradósa" legyen. Földünk ma igen sok hasznos és szükséges információt kap kozmi­kus „igáslovai“ - a műholdak révén. 4. A világegyetem tanulmányozásá­val komolyan foglalkozni - ez ma természetesen csak az ipari és tu­dományos tekintetben élenjáró or­szágok számára lehetséges. De az űrrepülések jövedelmezősége vá­ratlanul jelentősnek bizonyult - még az optimisták számára is. Amerikai szakemberek számítá­sai például arról tanúskodnak, hogy a természeti erőforrások tanulmá­nyozására szolgáló műhold olyan gazdasági eredményt nyújthat, amely a mezőgazdaságban 50-60, a közlekedésben és a városgazdál­kodásban 10-50, a vízi erőforrások terén 35-100, a geológiában pedig 100-600 millió dollárra rúg. A Szovjetunió hidrometeorológiai szolgálatának prognózisai, amelyek összeállításához nagymértékben felhasználják a Meteor műholdakat, korántsem teljes adatok szerint évi 500-700 millió rubel megtakarítását teszik lehetővé. Mire képesek még a műholdak? Milyen szolgálatot tesznek a Föld­nek? Amikor válaszolni próbálok ezekre a kérdésekre, sejtem, milyen sokan akarnak ehhez hozzászólni. Hiába: úgysincs elegendő műhold. Ezeknek ugyanis ma már nem egy­két, hanem sok száz és sok ezer rendeltetésük van! Ugyanakkor a világegyetemben még elegendő olyan „fekete pont" és probléma van, amelyet meg kell világítani és meg kell oldani. . Miért fonódnak össze a Saturnus egyes gyűrűi, amelyekből, mint kiderült, sokkal több van (ezt a fürge Voya- ger-2 felderítésének köszönhetjük), mint amennyi a Földről távcsövön keresztül látható? Mégis milyen a Halley-üstökös magjának szerke­zete, amely mellett 1986 márciusá­ban elrepültek a szovjet Végák, a nyugat-európai Giotto, a japán Szukigake és Szuiszej űrszondák? Kérdések, válaszok és megint csak kérdések. Ilyen a végtelen vi­lágűr megismerésének végtelen út­ja... ALEKSZANDR CSEREPANOV EMELKEDŐ FÖLDKÉREG Leningrádi geofizikusok vizsgálatai szerint a régi korok gigantikus jégpajzsainak ter­hétől megszabadulva jelenleg emelkedik a földkéreg. Ez az emelkedés Finnország és a balti szovjetköztársaságok területén elérheti az évi tiz mil­limétert is. Kisebb sebesség­gel emelkedik Karélia és a Kó­la-félsziget, de a földkéreg emelkedésének folyamata nagyjából egyenletesen megy végbe. A jégkorszak utáni gyors gleccserolvadás miatt nagyobb volt az emelkedés sebessége, most már viszont éves átlagban csupán néhány milliméter. Leningrád környé­kén már teljesen megállt az emelkedés. A kutatók vélemé­nye szerint ezután lépésekben süllyedésre kerül sor a város­ban és környékén, valamint bolygónk más vidékein is. TÖRPE MIKROHULLÁMÚ SÜTŐ A korszerű, kis méretű konyhákban is könnyű helyet szoritam a 40 centiméter széles, 34 centiméter mély és 38 centiméter magas Micromat elnevezésű új nyugatnémet mikrohullámú sütőnek. Fehér és sötétbarna színben készül, külön is állhat, de be is építhető a szekrénybe, bútorokba. „FÜSTÖLGŐ“ CSILLAG Galaxisunk egyik legkülönösebb objektuma az Eta Carina változó szuperóriás csillag. Egykor lassú novának vagy éppenséggel szuper­nóvának tartották. Az 1800-as években kifényesedett, majd elhalvá­nyult, 1940 óta újra fényesedik. Most már szabad szemmel is látható, és fényessége tovább növekszik. Óriási összetett kódrendszerben helyezkedik eh A nagy távcsövekkel szemlélve, piciny, fényes felhőbe van ágyazva - ezt homonculus-nak nevezik emberi alakra emlékez­tető alakjáról. Ez a felhő főként abból az anyagból áll, amelyet a másfél évszázaddal ezelőtt megfigyelt robbanása során vetett ki magából a csillag. Ahogy tágul, vékonyodik a felhő, egyre több csillagfényt enged át. A csillagászok becslése szerint a csillag 100-1000 év alatt egy naptömegnyi anyagot vet ki magából, és olyan masszív lehet, hogy ez az óriási tömegvesztés gyakorlatilag nem számít neki. Ahogyan a nyolcezer fényévre becsült távolságra levő Eta Cari- nából kiáramlik a gáz, lehűl, szi­lárd szemcsék kondenzálódnak ki belőle, akárcsak a füstszem­csék a magasba emelkedő lángból. A csillag esetében szilikátok a részecskék (kőzetpor), a földi füst esetében szénszemcsék. Becslé­sek szerint a felhő belső részének hőmérséklete eléri a 1770 Kelvin­fokot - ez pontosan a szilikátok kondenzálódásának hőmérséklete. Földi hasonlattal nyugodtan mondhatjuk, hogy a csillag nem ég tisztán, hanem füstöl. A FÖLD FELMELEGEDÉSE A Föld középhőmérséklete egy fokkal, de lehet, hogy öt fokkal lesz melegebb 2050-ben, mint napjainkban a ritka gázok okozta kombinált üvegházhatás következményeként - állítja az amerikai légkörkutató központ most közzétett jelentése. A legnagyobb hatása a széndioxid­nak lesz, amelynek koncentrációja manapság már 25-ször nagyobb a légkörben, mint két évszázaddal ezelőtt, főként a nagyszabású erdöirtás és a fokozódó iparosítás következményeként. A metánnak a troposzférabeli (9 kilométeres magasság alatti) ózonnak, a nitro- gén-oxidoknak, a szórópalackok hajtógázaként és a hűtőgépekben használt klórozott fluorszénhidrogén gázoknak ugyancsak hatásuk van a földi klímára, mert kis mennyiségben is csapdába ejtik az egyébként az űrbe kisugárzódó infravörös sugárzást. A globális hőmérséklet még a XXII. században is növekszik majd, e nyomokban jelen levő gázok okozta terhelés következtében - állítja a jelentés. Ez olyan klímaviszonyokat hozhat létre a Földön, amilyenek sohasem alakulhattak ki a Földön az utolsó tízmillió évben. NAPENERGIÁVAL MŰKÖDŐ TÉVÉLÁNC Első ízben szolgáltatják a Szovjetunióban napcellák a tévéát­vitelhez szükséges energiát. Az egyedülálló átviteli lánc 130 kilométer hosszúságú és Sevcsenko városát köti össze Fortsev- csenkóval a Kaszpi-tenger Mangislak félszigetén. Ezen a vidé­ken 300 napon át süt a Nap. Az átviteli lánc napgyűjtöi egy négyzetméter kiterjedésüek és követik a Nap járását, ezen a módon vehetik fel a napenergia maximumát. A napgenerátorok teljesítménye fedezi a nappali tévéátvitel energiaszükségletét. Az éjszakai átvitelhez akkumulátorokban raktározzák el az ener­giát. ATOMJÉGTÖRÖK AZ ÉSZAKI VÍZIÚTON Az elmúlt télen állították szolgálatba az új szovjet atomhajtású jégtöröhajót, a Rossziját. Szállitóhajókat kísér az Északi-Jeges- tenger nyugati térségébe. Egyedül a Szovjetuniónak van sarkvidéki jégtörőflottája. Az atomhajók üzemanyaga egy évre elegendő. A vál­tószemélyzetet és az élelmiszer-utánpótlást helikopterek viszik az atomjégtörőkre. A jégtörőflotta segíti az Atlanti-óceán északi térsége és Csendes-óceán közötti legrövidebb északi hajózóút gazdaságos kihasználását. A tervek szerint ezen a víziúton egész éven át fent kell tartani a hajózást, hogy a kőolaj- és gázmezők, érclelőhelyek közelében létesült új ipari központokat állandóan elláthasák. -d­1987. V. 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom