Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-05-01 / 17. szám

ÚJ szú 21 1987. V. 1. Vigyázat, mérgező növények! A kertbarátok közül sokan pihenökertnek rendezik be a házikert vagy a kerttelepi kiskert egy részét, így az iskolák, az óvodák és a nemzeti bizottságok mellett újabban ók is behatóan érdeklődnek, hogy adott feltételek között milyen dísznövényeket érdemes, illetve célszerű telepíteni. Az érdeklődök közül újabban már arra is többen rákérdeznek, hogy a javasolt díszcserjék és egyéb növények nem mérgezöek-e s nem jelentenek-e veszélyt a kiskorú gyermekek számára? Mivel a kérdés bizonyára sokakat foglalkoztat, az alábbi­akban közöljük Samud Burían mérnöknek, a Prűhonicei Dísznö­vény-termesztési Kutató és Nemesítő Intézet munkatársának a Záh- radníctvo című szaklap múlt évi 12. számában megjelent írását, amely éppen ezekre a kérdésekre ad választ. Intézetünk az utóbbi időben sok - a mérgező növények dísznövény­ként telepítésével kapcsolatos - kérdést kap a nemzeti bizottságoktól. A kérdések megválaszolásakor mindig hangsúlyozzuk, hogy vélemé­nyünk szerint telepítési javaslatot csak szakember, tehát díszkertész adhat. Ez egyben azt is jelenti, hogy a szakember által kidolgozott telepítési tervnek mindenkor garantálnia kellene, hogy az ültetésre javasolt növényfajok megválasztásakor figyelembe veszik az adott növé­nyek esetleges veszélyességét is. De vajon tényleg így van ez a gyakor­latban? A tapasztalatok azt mutatják, hogy díszkertész kollégáink nem mindig tartják meg ezt a fontos alapelvet, ugyanis nem egy példa igazolja, hogy sajnos még a bölcsődék és óvodák körül is magától értetődő természetességgel telepítenek kimondottan mérgező hatású dísznövé­nyeket. Bizonyos vagyok benne, hogy a kollégák ismerik a mérgező növényeket, de azt is tudom, hogy közülük csak kevesen hajlandók mérlegelni, milyen komoly veszélyt jelenthetnek ezek a növények gyer­mekeink közvetlen életterében. A veszélyességet ebben az esetben ugyanis nem lehet azonosítani a mérgező hatással. Nem áll szándékomban keresztes hadjáratot indítani a mérgező növények ellen, hiszen közülük számos díszkertészeti szempontból igen értékes. Viszont mindig szem előtt kellene tartanunk a kockázatnak azt a lehetőségét, amely nem ezeknek a növényeknek a puszta alkalmazá­sából fakad, de jelentősen felfokozódik, ha nem megfelelő környezetbe kerülnek. Mindenekelőtt a dísznövények mérgező hatásának kérdését kell tisztázni. Tulajdonképpen melyik növény mérgező? A természet nem ismeri azokat a „dobozokat", amelyekbe az ember szeretné sajátos osztályozása alapján belekényszeríteni a növényeket. így azután a telje­sen veszélytelen és az erősen mérgező hatású növényeken kívül nagyon sok olyan növény van, melyeket hatásuk szerint csak olyan folyamatos láncba lehet besorolni, amelyben nehéz lenne valamilyen határokat megállapítani. És akkor olyasmiről még nem is beszéltünk, hogy a ható­anyagok mennyisége növényenként vagy időszakonként változhat. Ennek ellenére ma már pontos áttekintésünk van a mérgező növények­ről, bár itt azt is el kell mondani, hogy a veszélyesség fokát meghatározó, tulajdonképpen képzeletbeli határokat egyes szakemberek előbbre, mások hátrább tolják. A növények veszélyességének azonban nem a mérgező hatás az egyetlen fokmérője. Vannak dísznövények, amelyekről megállapítottuk, hogy erősen mérgező hatásúak, mégsem okoznak soha mérgezést, ugyanakkor más, kevésbé mérgező növények szinte rendszeresen veszélyeztetik az emberek egészségét. A növények az emberre csak akkor vannak mérgező hatással, ha fogyasztunk belőlük. Erre pedig csábítania kell a növénynek az embert. Ezzel elérkeztünk a látványos­sághoz, a figyelmet felkeltő és csábító tulajdonsághoz, melynek alapján igencsak határozottcin feloszthatók a mérgező dísznövények. Az emberre nézve mindig az attraktívabb növények a veszélyesebbek, amelyek feltűnő terméseikkel magukra vonják a figyelmet, vagy megté­vesztően hasonlítanak valamely haszonnövényünkhöz. A mérgező növények veszélyességét az is meghatározza, hogy az ember korcsoportok szerint miként reagál a növények csábító hatásaira. Ebből következik, hogy a mérgező növények általában a gyermekekre nézve a legveszélyesebbek. A felnőttek csak ritkán engednek a különle­ges látvány csábító hatásának, ezért náluk a mérgezés is ritka. Merőben más a helyzet a gyerekeknél, főleg az alig tipegőknél, hiszen mindent a szájukba vesznek, ami a kezük ügyébe kerül. Éppen ezért a bölcsődék udvarára semmilyen mérgező hatású növényt nem szabadna telepíteni. Mégis hány helyen látni tavasszal virágba borult közönséges aranyesót (Laburnum anagyroides), amely a legveszélyesebb dísznövények egyike, és nagyobb gyerekeknél is gyakran okozott már komoly mérge­zést. Az egész növény mérgező hatású anyagokat tartalmaz, s maga a virág, melyet a gyerekek gyakran az akácvirághoz hasonlóan szopo­gatnak, olyan mérgező, hogy öt virág kiszopogatása kisebb gyerekeknél végzetes kimenetelű mérgezést okozhat. Végül is mi legyen a mérgező hatású dísznövényekkel? Továbbra is telepítsük őket, vagy irtsuk ki a már meglévőket is? Alapelvként el kellene fogadni, hogy a bölcsődék és az óvodák közelébe, valamint azokba a virágoskertekbe és kerttelepi pihenőkertekbe, ahol kisgyerekek is vannak, nem szabad semmilyen mérgező növényt ültetni. Az iskolák udvarán és a nagyobb gyerekek részére készült játszóterek környékén stb. ezentúl se telepítsünk erősen mérgező növényeket, viszont a zöld­övezetből nem kell száműzni ezeket a növényeket. Inkább ismertessük meg gyermekeinkkel ezeket a növényeket, mert a baj megelőzésének ez a leghatékonyabb módja. S hogy főleg a kertbarátok gyakorlati hasznát is vegyék az elmondot­taknak, röviden vegyük számba a mérgező hatású dísznövényeket. Halálos mérgezést okozhat a boroszlán (Daphne), kecskerágó (Evony- mus), borostyán (Hedera helix), nehézszagú boróka (Juniperus sabina), aranyesó (Laburnum), fás bazsarózsa (Paeonia suffruticosa), fehér akác (Robinia pseudoacacia), közönséges tiszafa (Taxus baccata), tuja (Thuja), bangita (Viburnum), dudafürt (Colutea) és a Sarothamnus. Mérgező hatású a télizöld puszpáng (Buxus sempervirens), közönséges fagyai (Ligustrum vulgare), lone (Lonicera), liliomfa (Magnolia), babér­meggy (Prunus laurocerasus), kései meggy (Prunus serotina), májusfa (Prunus padus), benge (Rhamnus), havasszépe (Rhododendron). Mér­sékelten mérgező vagy feltételezhetően mérgező hatású dísznövényeink a következők: borbolya (Beberis), hamisciprus (Chamaecyparis), zanót (Cytisus), rekettye (Genista), páfrányfenyő (Ginko biloba), ördögcérna (Lycium barbarum), mahónia (Mahonia), tűztövis (Pyracantha coccinea), ecetfa (Rhus typhina), japánakác (Sophora japonica) és a hóbogyó (Symphoricarpos). A látványos és csábító, s ennélfogva különösen veszélyes növények csoportjába a boroszlánt, a kecskerágót, az arany­esőt, a loncot, valamint a hóbogyót soroljuk. Ezeket a növényeket, főleg az aranyesót, szerintem a lakótelepi zöldövezetekből is száműzni kel­lene. Irtsuk a cserebogarakat! A ganéjtúró bogarak családjába tartozó cserebogarak veszedelmes talajlakó kártevők. Közülük legis­mertebb és legnagyobb a májusi cserebogár (Melolontha melolon- tha), amely az összes faj közül a leg­veszedelmesebb is. Április végén kezdődő rajzása az időjárástól füg­gően akár május derekáig is eltart­hat. A 3 cm-es testnagyságot is elérő bogarak főleg a szilva, a cse­resznye és a kajszi leveleit fogyaszt­ják nagy étvággyal, de néha még a diófák lombjában és hajtásaiban is kárt tesznek. Az ún. cserebogaras években a szólót is komoly veszély fenyegeti. A májusi cserebogarak többé-ke- vésbé rendszeresen négyévenként Az Új Szó április 3-i vasárnapi számának „Házunk tája“ rova­tában érdeklődéssel olvastam a jostáról szóló cikket. Részben azért, mert minden újdonság ér­dekel - már eddig is több mint száz különleges, nálunk még rit­kaságnak számító zöldség- és gyümölcsfélét termelek -, más­részt azért, mert riszmétém már nekem is van és igen jó tapasz­Szívesen segítek . falatokat szereztem vele (szüre­telni egyébként akkor kell, ami­kor már szép fekete, mert a még csak kék színű gyümölcs nem teljesen érett). Mivel az ültetőanyagot egye­lőre valóban nehéz beszerezni, a josta gyors elterjesztése érde­kében az érdeklődő kertbarátok­nak szívesen adok oltóvesszöt (Stúrovo, Jesenského 85/61). Akinek van aranyribiszkéje, egy­szerű ékoltással könnyen kine­velheti magának a térigényes­ség szempontjából is legelőnyö­sebb, törzses faalakot, s később maga is segíthet ennek a külön­leges gyümölcsnek az elterjesz­tésében. Ugyanis az erőteljesen növekvő koronát állandóan ala­kítani kell, és metszéskor sok fiatal, további oltásra-szaporí- tásra alkalmas hajtást el kell tá­volítani a fácskákról. Sinkovics István okoznak igazán nagy károkat, ugyanis 3-4 évig tart a fejlődésük, de meglepetéseket is okozhatnak. Rajzásuk erőssége mindig attól függ, hogy a szülők rajzása idején milyen időjárás uralkodott. Nedves, hűvös időben a cserebogarak töme­gesen pusztulnak s csak kevés to­jást raknak. A kikelő lárvák (pajorok) életük második-harmadik évében okoznak legtöbb kárt. A zöldséget, a szőlő- és gyümölcsültetvényeket, de még a szántóföldi növényeket sem kímélik. A sárga cserebogár 1,5-2 cm-es nagyságot ér el, fejlődése három évig tart. Legkisebb a kerti cserebo­gár, mindössze 1 cm-es, és a fejlő­dése is csupán egy évig tart. A cserebogarak kedvelik a köny- nyen felmelegedő, könnyű talajokat. Ha a kertben lankadó vagy sorban pusztuló fiatal növényeket találunk, a pajorok kártételére gyanakodha­tunk. Ilyenkor ajánlatos ásóval ki­emelni az éppen lankadni-fony­nyadni kezdő növényt s a gyökérzó­nában megkeresni a cserebogárpa­jort. A kártétel megelőzésére a nagy­üzemekben Dursban 5 G használa­tos, amely a drótférgeket is elpusz­títja. A különösen veszélyes mérgek közé sorolt Dimecron 20 ^ Dimec- ron 50 nagyüzemekben is csak kivé­telesen használható. Házikertekben legcélszerűbb rendszeresen össze­gyűjteni és elpusztítani - vagy a ba­romfival feletetni - a rajzó bogara­kat. A pajorok kártételét szükség esetén Basudin 5 G vagy Metation segítségével végzett talajfertőtlení- téssel lehet mérsékelni a házikert­ben. A Metation 0,2-0,3 százalékos töménységű oldatából 1-2 litert kell felhasználni egy-egy szölóoltvány vagy facsemete beöntözésére. Az erősen fertőzött körzetekben talaj­fertőtlenítés nélkül nem is szabadna szőlőt vagy gyümölcsfát telepíte­ni. Szalai László Locsolócsö-taliga Kiskertünben a hosszabb locsoló- csó szállítását és tárolását lényege­sen megkönnyíthetjük egy kopott, összecsukható gyerekkocsi átalakí­tásával. A kocsiról szereljünk le minden fe­lesleges részt: az ülőket, a háttámla- pot, kétoldalt a vezető sínt, a két első kereket stb. A képen látható U alakú kar alsó szegecsét minden oldalon üssük ki, a két kart fordítsuk felfelé és felül a két végét csavaroz­zuk fel, illetve kötözzük a vázcső­höz. Ezután a 40 cm hosszú, 10 mm-nyi átmérőjű csövet (vagy ru­dat) csavarozzuk a két U alakú kar felső része közé, vagy a csövet a kötözöhuzal átfűzésével rögzítsük. A kocsi alsó részén a tartókarokat úgy állítsuk be, hogy a két vázcsö párhuzamos legyen, majd huzallal rögzítsük. A két vázcsövet alul úgy hajlítsuk meg, hogy egyensúlyban legyenek, és a taliga akkor se billen­jen fel, amikor a locsolócsövet ráhe­lyezzük. Az erős kötések által a tali­ga jó merev lesz, és részei egyenlőt­len terepen sem lazulnak meg. Használat közben a taliga hátrabil- lenthetö és a locsolócsó még rázkó­dás esetén sem esik le róla. (E) Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünkben Elena Őepóeková: Május 1. című verséből idézünk; az idézet első sora (zárt betűk: Z, L, A, T). 14. Mesét mondó. 15. Szilárd testből levált részek. 17. Előtag idegen sza­vakban. 18. Las..., város az USA- ban. 19. L. Sz. 20. Igevégzódés. 22. Paripa. 23. Szovjet illuzionista. 24... monda. 26. A győzelem istennője. 28. Kézimunkát végezne. 30. Hol­land festő. 31. Trícium, tantál. 32. Női név. 33. A kén és a foszfor jele. 38. Kötőszó. 39... avis, fehér holló. 40. Világhírű cimbalomművész. 42. Gyökértörzs. 43. Kis ólomgolyó - népiesen. 45. Az idézet negyedik sora (zárt betűk: T, G). 48. Azonos betűk. 49. A föld..., a föld belső része. 50. E. T. ö. 51. Vasszerszám. 54. Kis cserje. 56. Ókori ország. 57. Finn népmesekutató. 59. Azimut fele. 60. Tova. 61. Irány. 62. Azonos betűk. 63. Város Japánban. 65. Utó­név. 67. önmegtartóztató életet élő személy. 69. Külföldi. FÜGGŐLEGES: 2. Bizony. 3. Kötő­szó. 4. Gyümölcskocsonya. 5. Lég­oltalmi tanfolyam. 6. Szólam köze­pe. 7. Építkezési anyag. 8. Kerek épület színházi előadások tartására. 9. Bagger fele. 10. Bróm, americi­um. 11. Norvég költő. 12. Nemzeti bajnokság. 13. Német festő. 16. Az idézet második sora (zárt betűk: M, V). 18. Kétségbe von. 21. öröm jelzője. 23. Nehezen művelhető ta­laj. 25. Rag. 27... - Bogaz-öböl. 28. A csónak gerince. 29. Zenei hang. 32. Rendőr. 34. Laza bugájú fű. 35. Katonai egység. 36. A pesti egyetem egykori elnöke. 37. K. Á. U. 38. Őrleményt tisztít. 41. Fortély. 42. Kettős betű. 44. É. U. Á. 45. Film­színház, névelővel. 46. Ráhatásban van! 47. Kitérő azonos hangzói. 51. Az idézet harmadik sora (zárt be­tűk: T, É, E) 52. Belga város. 53. Gyermekünknek a gyermeke (ék. f.) 55. A felszínre tör. 56... van valami­ből, megelégelte. 58. Állat. 60. Ma­gyar műkritikus. 64. A patak közepe. 65. Fiúnév. 66. Ébred. 68. Kazalban van! 69. Indium. 70. Néva azonos hangzói. L 2 3 4 5" w tr T? ír m 1 ■ 16 ■ " ■ “ ■ 19 sz 20 □ ■ 22 _ ■ 2) 1 25 31 42 34 148 44 52 53 ^|54 55 je*B5S 5T TT A5T Sí 46 41 Az április 17-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Vízszintes: Függőleges: 1. Niagara 17. Yellowstone 8. Kalambo 22. Schaffhausen 79. Stanley 27. Yosemite 80. Gastein 30. Viktória 31. Iguassu Könyvjutalomban részesülnek: Zala József, Felsószemeréd (Horné Seme- rovee), Horbulák Mihály, Stúrovo, Szegedy Borbála, Rimaszombat (Rimavská Sobota), Sinka Mária, Ipolyság (Sahy), Bacskor Károlyné, Léva (Levice). 1 * f í v

Next

/
Oldalképek
Tartalom