Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-05-01 / 17. szám
ÍJSZÚ 3 987. V. 1. A tudományos-műszaki fejlődés, főleg eredményeinek gyors és sokoldalú alkalmazása a gyakorlatban már évek óta népgazdaságunk gyönge pontja. Mi több, az extenzív fejlesztés lehetőségeinek fokozatos kimerülésével a gazdaság intenzifiká- lásának, a szociális és a gazdasági fejlesztés meggyorsításának Achilles-sarka lett. S ez nemcsak Csehszlovákiára vonatkozik - a szocialista országok gazdasági fejlődése az utóbbi időben a fejlett tőkés országokhoz képest lelassult. Ez döntő mértékben éppen annak számlájára írható, hogy a termelésben nem eléggé gyorsan, rugalmasan és átfogóan alkalmazták a tudomány és a technika eredményeit. Ezért gazdasági területen és a politikai munkában kulcsfeladat alapvetően változtatni ezen a helyzeten. Vagyis előnnyé változtatni az Achilles- sarkot. Mihail Gorbacsovnak az SZKP KB januári ülésén elhangzott szavaival élve arról van szó, hogy a tudományos-technikai forradalmat egybekapcsoljuk a szocializmussal, a szocialista tervgazdálkodás előnyeivel. A tudományos-műszaki haladás érvényesítése nem öncélú feladat. A gyorsítás folyamatával egységben, a szocializmus előnyei jobb és teljesebb kihasználása előfeltételeként fogjuk fel. Gustáv Husák elvtárs a CSKP KB 5. ülésén ezzel kapcsolatban hangsúlyozta a gyorsítás gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos feladatok rendkívül hozzáértő teljesítésének nagy fontosságát, az intenzív politikai munka nélkülözhetetlenségét, hogy a dolgozók megértsék ennek jelentőségét. A CSKP KB már 1983. évi 8. ülésén elemezte a csehszlovák gazdaságban a tudományos-műszaki ismeretek alkalmazását. Az ülés határozatainak teljesítésében azonban csak részeredményeket értünk el. A helyzet általában továbbra is nem kielégítő, s tegyük hozzá, hogy a szocializmus további kilátásai szempontjából nyugtalanító is. Miért? E kérdés megválaszolása s egyben a nehézségek leküzdése konkrét útjának kijelölése volt a feladata a CSKP KB legutóbbi, 5. ülésének. Az ülésen Milos Jakes, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára adta elő A tudományos-műszaki haladás - a szociális és gazdasági fejlődés meggyorsításának alapja című beszámolót. Egyebek között megállapította: „Számos oka van annak, hogy nem sikerült teljes mértékben megvalósítani a XVII. kongresz- szus határozatait és a CSKP KB 8. ülésén kitűzött feladatokat. Ezek közé tartozik főleg az extenzív gazdaságfejlesztést jellemző megközelítésekhez és gondolkodásmódhoz való nagy mérvű ragaszkodás, az irányítás egyes szintjein az intézkedések következetlen teljesítése, a döntéshozatal alacsony szintje a központban, valamint a termelési-gazdasági egységekben és a vállalatokban. Fogyatékosságok fordulnak elő a kádermunkában és abban is, hogy a felelőtlenségből és a feladatok nem teljesítéséből nem vonják le a következtetéseket. Ezt tetéző körülmény, hogy a jelenlegi irányítási mechanizmus nem gyakorol megfelelő nyomást a tudomány és a technika eredményeinek gyakorlati alkalmazására és a termelést ebben nem teszi eléggé érdekeltté. Nem csekély a hatása a gazdaság méreteinek és szerkezetének, a gyártmányok széles választékának és gazdaságunk nem kielégítő beilleszkedésének a nemzetközi munkamegosztásba. A tudományos-műszaki bázis egyben nem orientálódik eléggé a kiemelt fejlesztési irányokra.“ Nyilván a fogyatékosságok e komplexumának megszüntetése nem lesz egyszerű feladat. A másik oldalon azonban távolról sincs szó megoldhatatlan problémákról. A megoldás módja világos, s ezt a KB 5. ülése ismét egyértelműen és kötelezően meghatározta. A tudományos-műszaki fejlődés hatékonyságának növelése elválaszthatatlanul összefonódik a gazdasági mechanizmus és tulajdonképpen az egész társadalmi élet átalakításával, mivel a gazdasági folyamatok bármennyire is fontosak, nem elszigeteltek a többi társadalmi folyamattól és nem is lehetnek azok. Az átalakítás csak akkor érheti el célját és csak akkor válhat a korszerű gazdasági gondolkodásmód sokoldalú érvényesülésének, a gazdaságfejlesztés valamennyi intenzív tényezője következetes kihasználásának előfeltételévé, ha velejárója lesz a sztereotípiák leküzdése, s a társadalmi élet minden területén végzett munkában az alkotó jelleg érvényesül. Ez a dialektikus kapcsolat a legszembeötlőbb éppen a tudományos-műszaki haladás problémakörében. A tudományos munka jellegét tekintve kifejezetten a felépítményhez tartozó, de ennek ellenére korunk gazdasági szemszögből tekint rá. Persze, hol kisebb, hol nagyobb sikerrel. Az alapvető tendencia azonban egyértelműen pozitív. A tudomány materializálása és közelítése a gyakorlathoz nemcsak hogy nem köti gúzsba a tudományos-műszaki tevékenységet, hanem, ellenkezőleg, szoros kapcsolata a gyakorlattal szárnyakat ad neki, ösztönöz az ismeretek további horizontjainak elérésére. A tudomány objektíve nem csak termelőerővé válik, hanem általában a társadalmi haladás erejévé is. Fő szerepe az, hogy az emberek felhasználják életük nemesítésére. S e tekintetben éppen a szocialista rendszer adja meg a tudománynak a legnagyobb lehetőségeket. Megfelelőképpen még nem tudunk élni a szocializmus mindahány előnyével - ez a magyarázata annak, hogy a tudomány és a technika alkalmazásánál nem csekély ellentmondásokba ütközünk, sőt, számos vonatkozásban lemaradunk az iparilag fejlett tőkés országok mögött. Ezért a szocializmus és a tudományos-műszaki haladás egybekapcsolása érdekében kifejtett igyekezet és harc stratégiai jelentőségű forradalmi feladat. Éppen ilyen átfogó módon értelmezte a CSKP KB 5. ülése a tudományos-műszaki fejlődést. ELŐNYÖS KAPCSOLAT A TUDOMÁNNYAL Az élenjáró dolgozókollektívák eredményei meggyőznek bennünket a tudomány és a technika érvényesülése egyértelmű társadalmi előnyösségéről. A gazdasági mechanizmusban bekövetkező változások célja az olyan közeg megteremtése, amelyben a tudománnyal való szoros kapcsolat előnyös lenne nemcsak az egész társadalom, hanem az egyes dolgozókollektívák, gazdasági vezetőik és valamennyi tagjuk számára is. Egyelőre azonban ez nincs minden esetben így. Az alapvető innovációs változásoknak s ezzel összefüggésben a haladó termelési technológia alkalmazásának kockázata a terv ideiglenes nem teljesítése, ennek minden következményével. Ezért a vállalatok számára az esetek sorában előnyösebb megőrizni a termelés műszaki-gazdasági paramétereit vagy csak minimálisan javítani azokat, mintsem alapvető technológiai változtatásokat eszközölni, amelyek ugyan hatványozottan nagyobb eredményeket hoznak, de csak bizonyos idő elteltével. Tárgyilagosan meg kell azonban állapítanunk, az irányítás és a tervezés jelenlegi rendszerének nem is annyira az a hibája, hogy gátolná a tudomány és a technika gyors és sokoldalú gyakorlati alkalmazását, mint inkább az, hogy határozottan és megfelelő mértékben nem kényszeríti a termelést a tudományos-műszaki ismeretek hasznosítására. KETTŐS FELADAT A CSKP KB 8. ülése határozatai alapján már néhány részintézkedés történt a kutatási-fejlesztési alap dolgozóinak hatásosabb anyagi ösztönzésére és az új technika árviszonylatainak előnyösebbé tételére. Néhány változás a pénz- és a hitelműveletekkel kapcsolatos. Csakhogy ezekkel a lehetőségekkel általában nem éltek nagyobb mértékben. Ennek a törekvésnek logikus és minőségileg magasabb szintű folytatása a gazdasági mechanizmus átalakításával és az állami vállalatokról szóló törvényjavaslat kidolgozásával kapcsolatos tárgyi intézkedések komplexuma. Az átalakítás valóban korunk kulcsfeladata s főleg gyors, valamint következetes megvalósítására kell orientálódnunk. Ugyanakkor nem téveszthető szem elől, hogy a gazdasági mechanizmusban bekövetkező változások a kettős feladatnak csupán az egyik oldalát jelentik. A másik, a nem kevésbé fontos, a mindennapos színvonalas irányító munka, a káderek helyes kiválasztása, felkészítése és széthelyezése, a párt szüntelen tömegpQlitikai és politikai- szervező munkája, valamint ellenőrző jogának következetes gyakorlása. Milos Jakes elvtárs a CSKP KB 5. ülésén megállapította: „Meggyőződésünk, hogy az új gazdasági feltételek között munkánk eredményesebb lesz. Viszont nem áltatjuk magunkat azzal, hogy akár a legtökéletesebb mechanizmus is pótolhatja a feladatok teljesítéséhez az öntudatos megközelítést, valamint a vezető dolgozók általi közvetlen irányítást." Magától értetődően nem arról van szó, hogy az átalakítás netalán másodrendű szerepet tölt be a párt tudományos-műszaki stratégiájában. Ez semmiképp sincs így. Persze, a gazdasági mechanizmus átalakítása nem jelenti azt, hogy a borús időjárás egyik napról a másikra verőfényes napsütéssé válik. Az időjárástól eltérően a légkör fokozatos (alapvető, de fokozatos) megváltoztatásához már most meg kell teremteni az előfeltételeket. Mégpedig azoknak az akadályoknak elszánt, tudatos elhárításával, amelyek objektív, de egyben szubjektív okoknál fogva is jelenleg a tudományosműszaki haladás útjában állnak. EGYSÉGES TUDOMÁNYOS- MŰSZAKI POLITIKA A CSKP KB 5. ülésén nem véletlenül emelték ki a közvetlen irányítást, vagyis a műhely, az üzem, a vállalat, a termelésigazdasági egység, a tárca, a konstrukciós iroda, a laboratórium, a kutatóintézet irányítását. A jelenlegi közvetlen irányítás színvonalától függnek az átalakítás megvalósításának, alapelvei érvényesítésének előfeltételei. Az átalakítás nagyon nehezen valósulna meg és az életszínvonalat súlyos következmények fenyegetnék, ha adósak maradnánk a 8. ötéves terv feladatainak teljesítésével. Ezért ebben a tervidőszakban teljesíteni kell a KB 8. ülésén kitűzött és a CSKP XVII. kongresszusán megerősített fő feladatot - létre kell hozni az egységes állami tudományos és tudományos-műszaki politikát, amelyet a tudományos-műszaki és beruházási állami, illetve nemzeti bizottságok irányítanának és egyeztetnének. Olyan politikát, amely mentes az adminisztratív megközelítéstől, a túlzott ügyintézéstől és, amelynek figyelme a célprogramok alapján összpontosul a koncepcionális kérdések megoldására. Magától értetődően a közvetlen irányítás tökéletesítésének követelménye a minisztériumok, a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok vezető dolgozóira is vonatkozik. Velük szemben is alapvető követelmény, hogy koncepciózusabban járjanak el. A CSKP KB 5. ülése ezért a miniszterektől kifejezetten igényli azt, hogy az év derekáig alapvetően változtassanak a jelenlegi helyzeten, s a minisztériumokat alakítsák át az ágazatok műszaki fejlesztését irányító nagy teljesítményű stábokká. A termelési-gazdasági egységek és a vállalatok viszonylatában pedig azt kell elérni, hogy a műszaki fejlesztés ne legyen csak része az irányításnak, hanem annak fő tartalma. Nem vitás, hogy a dolgozók érdeküknek tekintik a termelésben a tudomány és a technika érvényesülését. Ez végső soron - a gyártmányok minőségének és paramétereinek javítása mellett - lehetővé teszi a munka közegének jelentős javítását is. Az irányító dolgozók feladata felkarolni ezt a természetes érdekeltséget, amelyet meghatványoz dolgozóink magas képesítési szintje és megteremteni annak előfeltételeit, hogy az emberek ne legyenek csupán a tudomány és a technika fogyasztói, hanem eltérő mértékben társalkotói is. OBJEKTÍV TÖRVÉNYSZERŰSÉGEK A 6. KB ülés előkészítésében részt vettek tudósok, mérnökök, technológusok, konstruktőrök, az alap- és az alkalmazott kutatásnak, a termelést megelőző szakaszoknak képviselői, egyszerű dolgozók és irányító káderek. A velük folytatott beszélgetések megerősítették, hogy nálunk a tudománynak és a technikának elegendő hozzáértő és erélyes pártolója van. Ezzel egyidejűleg számtalan észrevétel hangzott el azzal kapcsolatban, ami az egyes területeken dolgozókat bosszantja. A CSKP KB plénumülése választ adott minden észrevételre. Számos megoldás- a műszerellátottságot, az ügyvitel leegyszerűsítését, a káderek széthelyezését, felkészítését és képesítésük szüntelen növelését, a kutatás és a termelés szorosabb kapcsolatát, a tájékoztató rendszer kiépítését és eredményes kihasználását, a világ tudományos eredményei rugalmas alkalmazását és néhány további kérdést illetően- tőlünk, az egységes állami tudományos és tudományos-műszaki politikától függ. Mindezeknek az intézkedéseknek azonban szorosan kötődniük kell tudományos-műszaki fejlődésünk hatékonysága növekedése alapvető előfeltételéhez, nevezetesen ahhoz, hogy elmélyüljön Csehszlovákia beA CSKP KB 5. ÜLÉSE HATÁROZATAINAK MARGÓJÁRA ítmui Kimni ■KUNMIM illeszkedése a nemzetközi szocialista munkamegosztásba. A gazdaságnak és a tudományos-műszaki fejlődésnek internacionalizálódása korunk objektív törvényszerűsége. Az ennek érdekében az utóbbi időben megtett számos lépés új megvilágításba helyezi a CSKP KB 8. ülése határozatainak teljesítését is. Főleg a KGST-országok tudományos-műszaki haladása 2000-ig szóló komplex programjáról van szó, valamint Csehszlovákiának a szocialista közösség többi országával, főleg a Szovjetunióval kötött kétoldalú szerződéseiről, illetve a KGST-országok testvérpártjai legfelsőbb képviselői tavaly Moszkvában megtartott munkaértekezletének eredményeiről. Ez utóbbin átfogó módon foglalkoztak a szocialista országok együttműködése hatékonyságának növelésével és a KGST tevékenysége mechanizmusának tökéletesítésével. Számunkra ténylegesen létfontosságú döntés, hogy kidolgozzák a nemzetközi munkamegosztásnak a következő tizenöthúsz esztendőre szóló koncepcióját. Manapság a világ egyetlen országa sem képes lépést tartani a gazdaság minden ágazatában és minden tudományos területen a kifejezetten forradalmi fejlődéssel. Ezért esik olyan gyakran szó a kooperációról, a szakosodásról és az integrációról és ezért szükséges, hogy ezek a fogalmak minél szélesebb méretekben konkrét tartalmat nyerjenek. SZERKEZETVÁLTÁS Gazdaságunk meg nem felelő - széles választékú, energia-, tüzelőanyag- és nyersanyagigényes - szerkezete közismert. Ugyanakkor a gépipar, az elektrotechnika, a vegy- és a könnyűipar számos ágazatában és szakágazatában nagyon jó hagyományokkal és a képzett dolgozók hátországával is rendelkezünk ahhoz, hogy elérjük a világ csúcsszínvonalát. „Nem számolhatunk azzal - állapította meg ezzel összefüggésben Miloá JakeS elvtárs a CSKP KB 5. ülésén hogy az új, haladó ágazatokat létrehozhatjuk és kifejleszthetjük az erő és az eszközök aránytalan tömegét elnyelő klasszikus ágazatok mellett.“ Az egyetlen megoldás: céltudatosan fejleszteni az együttműködést a Szovjetunióval és további KGST-országokkal, élni a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok lehetőségeivel, megteremteni a közös vállalatok létrehozásának előfeltételeit és célszerűen ebbe az irányba orientálni a beruházási politikát. A termeléssel szerves egységben a tudománynak, a kutatási-fejlesztési bázisnak is be kell illeszkednie a szocialista gazdasági integrációba. Ennek keretét, a komplex programot megteremtettük. Kilencvenhá- rom fő feladata közül nyolcvannyolc teljesítéséből szeretnénk részt vállalni, s a kilenc- százharminc névleges feladat közül szervezeteink nyolcvanháromban kívánják betölteni a nemzetközi egyeztető szerepét. Ez év február végéig százkét szerződést és m egyezményt, valamint tizenhét megállapodást írtunk alá. Erélyesen folytatni kell a feladatok teljesítésének előkészítését, illetve gyakorlati megvalósításukat. Elsősorban erre kell célszerűen összpontosítani az erőt és a műszaki felszerelést. Tudományos-kutatási bázisunk szétforgácsoltsága ugyanis kedvezőtlenül kezd megnyilvánulni a komplex program keretében is, márpedig itt a következmények különösképpen súlyosak lennének. Nem kevésbé fontos a már megoldott feladatok termelési kiaknázásának biztosí- -tása. Nem gyárthatunk mindent és természetesen nem is fogunk mindent gyártani. Számos ágazatban azonban termelési hányadunk a komplex programban része az alapvető szerkezeti változásoknak, és ha sikeresek akarunk lenni, akkor ehhez már ma meg kell teremteni a reális feltételeket. NEMCSAK TANULMÁNYOZNI Noha az élet valósága nem fejezhető ki egyenletekkel, egyfajta általánosítás talán megengedhető: A tudomány és a technika eredményes fejlesztése és alkalmazása egyenlő a gazdasági mechanizmus átalakításával, plusz a hatékony irányító, nevelő és politikai-szervező munka, beleértve a dolgozók széles körű részvételét az irányításban és a tervezésben, s mindez meghatványozva a nemzetközi szocialista munkamegosztás lehetőségeivel. Ilyenek a valós előfeltételei annak, hogy sikeresen megbirkózunk a gyorsítás stratégiájával, jelentősen emeljük életszínvonalunkat és ezzel egyidejűleg gyorsabban fejlődik, tekintélyét és vonzerejét növeli a világszocializmus. A CSKP KB 5. ülése kijelölte e stratégiai célok elérésének konkrét módját és számos elgondolkodtató- ösztönző javaslatot tárt elénk. Feladatunk azonban nemcsak a tanulmányozásuk. Döntő fontosságú az, hogy a párt valamennyi szerve és szervezete csakúgy, mint a gazdasági és az állami intézmények, a párt központi bizottsági ülése anyagában ne kommentárjaik tárgyát, valamiféle stílusgyakorlatok lehetőségét lássák, hanem olyan dokumentumot, amely erélyes tettekre kötelez. MICHAL SPILKA
