Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-04-24 / 16. szám
Seredi táj szántófölddel, nikkelgyárral és meddőhányóval. (Lörincz János felvételei) míniumot, krómot, szilíciumot és más anyagokat tartalmazó kózetlúg felhasználásáért, a benne levő anyagok hasznosításáért születne meg, hiszen ezek mégiscsak valódi értéket képviselnek. Természetesen ilyen megoldásokat keresett a vállalat is, mert szinte nem tudtam olyan gondolattal előállni, a hasznosítás esélyeit latolgatva, amelyre Melicher mérnök ne így kezdte volna a választ: „Igen gondoltunk erre is, de... És ez a „de“ eddig mindig döntött. A legkézenfekvőbb lett volna például helyben felhasználni a vastartalmú „hulladékot“. Már megszületett a tanulmányterv is arról, hogy a nikkelkohó mellett vaskohászati üzem létesülne az ún. atmofix, a kis króntartalmú szerkezeti acélok gyártására. Ezek nem számítanak az ötvözött acélok közé, de külső szerkezeteknél, ahol a szokásosnál nagyobb ridegségük nem akadály, jól használhatók, mert lassabban korrodálódnak mint más acélfajták. Ezek a tervek ugyan még ma is megvannak, de megválóMEDDŐHÁNYÓ VAGY NYERSANYAGURAKAT? Nehezen érthető, de a mai nyersanyagszegény időkben nem tudunk mit kezdeni a nikkelgyártás több millió tonnányi mellék- termékével, a kőzetlúggal, amely vastartalmát tekintve egyenértékű a vasérccel. Senkinek sincs rá szüksége, mivel bizonyos szempontból csekély, más szempontokból viszont nagy a mennyiség, és ugyanez érvényes a krómtartalmára is. Az a kormányhatározat amely a Seredi Nikkelkohó további fejlődéséről és a gyár melléktermékének, az ún. közetlúgnak a hasznosításáról döntött 1984-ben született. E határozat értelmében a 28 hektárnyi termőföldet elfoglaló hányó 5,5 millió tonnányi tartalmát nem szabad tovább növelni (sót idővel csökkenteni kell) és olyan megoldást kell találni, amely biztosítja az évente képződő melléktermék felhasználását a kohóiparban, a cementgyárakban és a szénmosókban. Gyökeres változásnak kellene tehát beállnia a nikkelgyárat körülvevő fekete dombok sorsában. A valóságban az erre kötelezett cementgyárak évente csak 50 ezer tonna közetlú- got használnak fel, azt sem egyenletesen. Ez az anyag vastartalmával javítja a cement minőségét, de erre a célra megfelel például a vaskohók salakja is, ami közelebb van a cementgyárakhoz és olcsóbb is. Ami a szénmosókat illeti, a helyzet itt sem jobb, mivel számukra sem ideális az anyag összetétele, de azért elvisznek évi tízezer tonnát. A legnagyobb felhasználó a vaskohászat lenne. Az ostravai Klement Gottwald Vasmű és a Trineci Vasmű meg is rendelt évi negyven- illetve harmincezer tonnát, de a Vítkovicei konszern lemondott a maga részéről a szerződött 30 ezer tonnáról, mert számára nem felel meg sem a kózetlúg halmazállapota, sem összetétele. A finom por alakú anyag pelletizálásával megpróbálkozna ugyan a SpiSská Nová Ves-i Vasércbányák nemzeti vállalat, de még így sem kell a vítkoviceieknek. Valószínű tehát, hogy az évi „kózetlúgtermelés“ felét ezután sem tudják a megfelelő ütemben eladni, és a lerakat tovább növekedik majd. Rudolf Melicher mérnök, a vállalat műszaki-fejlesztési részlegének egyik vezető szakembere, akitől a fent leírt információk is származnak, már évek óta foglalkozik a kózetlúg felhasználásának kérdésével (is). Az ö véleménye a felhasználók gondjainak ismeretében fogalmazódott.- Nem ítélhetjük el egyértelműen azokat, akiket - hogy úgy mondjam - rábeszéltek ennek az anyagnak a felhasználására. Nekik is megvannak a maguk problémái, gazdasági és környezetvédelmi előírásai, piaci követelményei és tény az, hogy a kózetlúg felhasználása nem egyértelműen előnyös számukra. A cementgyártók erre a célra olcsóbb anyagot is használhatnak, a kohóiparnak pedig amellett, hogy sem az anyag halmazállapota, sem összetételen nem ideális számára még a szállítási problémáit is meg kell oldania. A kózetlúgot ugyanis a vasgyártás adalékanyagaként használják fel, de 2,5 százalékos krómtartalma a szakemberek szerint a szerkezeti acélok számára magas, a speciális acélok gyártásához pedig kevés. Az ideális olyan megoldás lenne, amely az 50 százaléknyi vasoxidot, ezenkívül alusításukról le kellett mondani, mert a legyártott acélmennyiségnek a becslések és a megrendelések szerint csekély lett volna a piaca. Ezenkívül a gyártás sem lenne kifizetődő, mert ahhoz meg kevés a nyersanyag. A másik, már reálisabb tervük az, hogy polletizálják vagy más módon darabo- sítják a finom por alakú érclúgot, mivel ez megkönnyítené a felhasználók dolgát és Rudolf Melicher mérnök növelné felhasználásai kedvüket is. Brikett alakúra préselve például a nagyolvasztókban is eredményesebben hasznosíthatnák.- Ennek módszerén most dolgozik a Bratislavai Kohászati Kerámiai Kutatóintézet - mondja Melicher mérnök - és szeretnénk, ha a módszer kidolgozása után a feldolgozó üzem itt létesülne. Számunkra könnyebbé válna a raktározás, a felhasználók számára pedig a szállítás. Feltettem még további kérdéseket is a megoldással kapcsolatban a külföldre való eladástól a króm kiválasztásán keresztül a hányok betemetéséig, és nem tudtam olyat mondani, amelyre eddig már legalább egy vázlat ne készült volna. A lehetőségek reális felmérése és a gazdasági számítások azonban mindig ráfizetést mutattak ki. Mi a helyzet tehát jelenleg, van-e kilátás elfogadható megoldására?- Évi 300 ezer tonna az, amit közetlúgból produkálunk, s ebből optimális esetben is csak 150 ezer tonnát szállíthatnak el, a többi a hányók magasságát növeli. Sajnos, ez elég sok problémát jelent számunkra, mivel ha feltámad a szél, akkor messzire hordja ezt a finom port. Hogy ezt meggátoljuk, rendszeresen öntözzük, és folyamatban van a öntözőberendezések kiépítése. Megjegyzem az öntözés is jelentett már számunkra egy sereg problémát és költséget. Öntöztük már vízüveggel és egy sor anti- eróziós anyaggal, hogy megkössük, de ez mindig drága és rövid élettartamú megoldás volt. A legjobb megoldásnak a víz mutatkozott, ezért is fejlesztjük tovább az öntözőberendezést. Ez tehát azt jelentené, hogy a már 30 éves probléma egyelőre megoldatlan marad, és hogy a kózetlúg - a nagy vastartalmával, mint előnnyel és finom por alakjával, illetve nem ideális krómtartalmával, mint hátránnyal - kifog rajtunk?- Ma még nincsenek meg a feltételek a feldolgozására - vonja le eddigi igyekezetük mérlegét Melicher mérnök -, de véleményem szerint a műszaki fejlődés, meg az egyre növekvő nyersanyagárak, meghozzák a megoldást. Eljön az idő, nem is olyan sokára, amikor értékes anyaggá válik majd mostani melléktermékünk és érdemes lesz feldolgozni. Jöhetnek új technológiák is, mint például a már létező plazmatechnika vagy ciklonkemence. Ezekkel már folynak kísérletek, például a plazmát már ebben az évben kipróbálja az illetékes kutatóintézetünk az NDK-val és Magyarországgal közösen. Őszintén remélem, hogy ezek a próbák sikeresek lesznek. Nemcsak azért, mert akkor 28 hektárnyi területen nem fekete dombok emelkednének, hanem búza vagy kukorica nőne a nikkelkohó körül, hanem azért is, mert úgy érzem, kötelességünk minden olyan anyagot értékesíteni, amit iparunk felhasználhat. A króm és a vas egyértelműen ezek közé tartozik. SZÉNÁSI GYÖRGY ÚJ SZÚ A — adásvételi kapcsolatokban országszerte elég sok MZ probléma merül fel. Sok esetben a bíróságok döntenek a vitás kérdésekben. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy alaposabb tervező és szervező munkával, valamint a szerződések sokoldalú előkészítésével meg lehet teremteni az összhangot a felek között. A mezőgazdasági vállalatok egy részének már évek óta nagyon jó kapcsolatai vannak egyes feldolgozó vállalatokkal. Erről beszélt Kovács Ferenc, a Szögyéni (Svodin) Efsz elnöke is. A nyitrai (Nitra) cukorgyár konzervkészítő részlege rugalmasan és a minőségnek megfelelőn veszi át tőlük a meggyet. Jó partnerük a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat Érsekújvári (Nővé Zámky) Üzeme, valamint a köbölkúti (Gbelce) és a nyitrai szőlőfeldolgozó üzem. Ezzel szemben az oroszkai (Pohronsky Ruskov) és a Milex lévai (Levice) tejüzemével már nehezebben egyeznek meg. Ilyen és ehhez hasonló eseteket hallottam az Érsekújvári járásban dr. Izsák Lászlótól, a járási mezőgazdasági igazgatóság jogi osztályának vezetőjétől is. Ezért arról érdeklődtem tőle, hogy a fölösleges súrlódásokat milyen módon lehetne megelőzni. Azt fejtegette, elsősorban azzal, hogy a szerződéseket jogi szempontból is alaposan elő kell készíteni. Olyan emberek véleményezésére van szükség, akik tudják, hogy az egyes felek milyen kötelezettségekkel tartoznak a másiknak. Ennek érdekében a mezőgazdasági vállalatoknál nagy figyelmet fordítanak a jogi tevékenységre. Az elmúlt időszakban 16 jogász végzett itt eredményes munkát. A jó eredmények értékelése után további négy mezőgazdasági vállalat igényelte a jogi tanácsadó munkáját. Távlatilag úgy tervezik, hogy minden mezőgazdasági vállalatnál dolgozzon egy szakképzett jogász. Az osztályvezető az értékeléseket tanulmányozva megállapította, hogy az elmúlt évhez viszonyítva az 1987-es évre szóló szerződések jogi szempontból jobban megfelelnek a követelményeknek. Ennek ellenére még nagyon sok a teendő. Szükséges, hogy a jogászok részt vegyenek a mezőgazdasági vállalatok bizottságainak ülésein és még a tervek készítésének kezdeti szakaszában tegyék meg észrevételeiket, hogy a szerződések minden szempontból megfelelőek legyenek. Ezen a téren sokat javult a helyzet a Csúszi (Dubník), a Füri (Rubaó) és a Kéméndi (Kamenín) Efsz-ben. A jogászok szinte minden pert megnyertek több százezer korona értékben. Dr. Bíró Józsefné, a Füri Efsz jogásza, aki egyben a Szögyéni Efsz érdekeit is képviseli, elmondotta, hogy van munkája bőven. Részt vesz a békéltető, a kármegtérítö, a szociális és más bizottságok ülésein. Elnöke a jogi bizottságnak. Az érsekújvári húskombináttal szemben több Kettőn áll a vásár JÓL ELŐKÉSZÍTETT SZERZŐDÉSEKKEL VÉDIK A TERMELŐK ÉRDEKEIT esetben bizonyította, hogy a szövetkezetnek van igaza, és ezért nem kellett bírságot fizetniük. Úgyszintén az érsekújvári Agrozettel szemben is megvédte vállalata érdekeit. A szénatároló határidőn túli üzembe helyezéséért a kivitelezőnek 13110 koronát kellett fizetnie, a kisebb-nagyobb hibák el nem távolításáért 55 500 koronát. Az Érsekújvári járásban tehát az adásvételi kapcsolatok rendeződésében nagy segítséget nyújtanak a vállalati jogászok. Készségesen segítenek a vezetőknek minden fórumon. Főleg a tervek készítése időszakában akad sok dolguk. Munkájukat még tökéletesíteni akarják. El akarják érni, hogy a jogász beleszólhasson a hosszabb távú tervek készítésébe is. Olyan javaslatok is elhangzottak, hogy, a szerződésekben számolni kellene az év közben előforduló nehézségekkel. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben nemcsak az emberektől függ a termelés alakulása. Amint a járási mezőgazdasági igazgatóság jogi osztályának vezetője mondotta, a rendelet megengedi, hogy a kooperációs körzeteken belül kisegítsék egymást a mezőgazdasági vállalatok a tej- vagy a húseladás teljesítésében. Ugyanis előfordulnak olyan esetek, hogy az állatok termelékenysége a tervezettnél gyorsabb ütemben fokozódik és a vállalat túlteljesíti például a tejeladás tervét. Ha a megszabott százaléknál többet ad el, akkor a tejfeldolgozó vállalat kevesebbet fizet érte. Ilyen helyzet akakulhat ki például a Füri Efsz-ben is, amely negyedévi hús- és tejeladási tervét példásan teljesíti. Mankovicky Istvánnak, a szövetkezet elnökének viszont gondot okoz, hogy 20 literrel többet adtak el a tervezettnél. Náluk ez nem nagy tétel, mindössze 2-3 napi mennyiség. Feltette a kérdést: most mit tegyenek? Ne termeljenek? Nagyon jó a takarmányalapjuk, tejelékenyek a tehenek, tehát még fokozhatnák a tejhozamot. Ezen a téren tenni kellene valamit, már csak azért is, mert a járás március 20-ig csak 98 százalékra teljesítette a tejeladási tervet, s mivel számos mezőgazdasági vállalatnál nincs elég takarmány, a tejhozam növelésére már jó pár hónapig nem lesz lehetőség. Úgyszintén lehetővé kellene tenni, hogy az élenjáró mezőgazdasági vállalatok minél több sertéshúst adjanak el, mert a járás mezőgazdasági vállalatai az említett időpontig csak 68 százalékra teljesítik a sertéshúseladási tervet. A kilátások ezen a téren sem a legjobbak. A mezőgazdasági vállalatok nem tartanak elegendő kocát. Idén a tervek készítése közben a mezőgazdasági vállalatok vezetői ígérték, hogy a kocaállományt 700-al növelik. Ha ezt teljesítenék, még ez is kevés lenne. A járási mezőgazdasági igazgatóság állattenyésztési osztályának dolgozói szerint legalább 1300 kocával kellene emelni az állományt ahhoz, hogy elegendő süldő legyen a hizlaldák számára. Sok nehézség és probléma van az Érsekújvárt járásban az adás-vételi kapcsolatokban annak ellenére, hogy a 7. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva valamelyest javult a helyzet. Ezen csak úgy lehetne segíteni, ha a termelők és a feldolgozók jobban összehangolnák munkájukat, megértéssel oldanák meg az egyes problémákat, amelyek egy részét nem kellene bírósági tárgyalásokkal eldönteni. BÁLLÁ JÓZSEF . IV. 24.
