Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-04-24 / 16. szám

(Folytatás a 3. oldalról) r foganatosítottunk. Az ellenőrző megállapítá­sok alapján 91 esetben javasoltuk az okozott kár személyes megtérítését, az ellenőrzés eredményeit pedig 49 esetben további eljá­rásra az ügyészségi szerveknek továb­bítottuk. • A felelős vezető dolgozók a szocialista vagyon ellen irányuló bűncselekményeknek csupán 10 százalékát jelentik be. Ebből szá­mos következmény adódik a káderek felké­szültségétől, képességeiktől kezdve a belső ellenőrzés helyzetén és színvonalán át egé­szen a hatásos önvédelmi rendszerek létre­hozásával szembeni követelményekig és az ezzel kapcsolatos előfeltételekig. L SÁDOVSKY: Az irányító dolgozók, az ellenőrök, valamint az állampolgárok feljelen­tési kötelessége magától értetődő, ha fennfo­rog annak gyanúja, hogy kár esett a szocialis­ta tulajdonban, illetve ez nyilvánvalóvá válik. Akik ezt nem teszik, azoknak nem tiszta a lelkiismeretük. S nyilván furcsán érzik ma­gukat, ha ezt helyettük rendszerint az egyen­ruhás férfiak teszik meg. Bűncselekmény gyanúja esetében a feljelentési kötelességet azonban manapság a negatív jelenségek el­leni harc csupán egyik vetületinek tekintjük. S nem a leglényegesebbnek. A legfontosabb életünkben megelőzni minden kisebb-na- gyobb visszásságot. Közösen sokat tehetünk. Ez az értelme az önvédelmi rendszereknek. Nevezetesen az, hogy életünk és munkánk minden kollektív formáját önerőnkből, a saját eszközeinkkel megvédjük azokkal szemben, akik a becsületes emberek számlájára sze­retnének élni. Ilyen kollektív életformáknak tekintjük nemcsak a munkahelyeket, hanem a lakótelepeket, a bérházakat, az utcákat, községeket stb. is. J. PJEŐŐAK: Még mindig nem eléggé megnyugtató azon intézkedések megvalósí­tása, amelyeket az SZSZK kormánya 119/1983 és 246/1984 sz., a szervek és a szervezetek bűncselekmények és vétségek gyanújára történő feljelentési kötelességéről szóló határozatai alapján foganatosítanak. Az SZSZK kormánya ezért 1986. december 12-i 295. sz. határozatával egyebek között felada­tul adta a jóváhagyott intézkedések teljesíté­sének ellenőrzését és az ellenőrzés eredmé­nyeiről szóló jelentés előterjesztését az SZSZK legfőbb ügyészének 1987. április 30-ig. A hatásos önvédelmi rendszerek megte­remtésének követelményei és előfeltételei konkrét intézkedéseket kívánnak meg. Ezek­nél előtérbe kerül az ember, s a szocialista társadalom értékei iránti öntudatos viszonya. A szervezési intézkedések közül nem hiá­nyozhat a szigorú munkahelyi rend. Helyesen kell érvényesíteni a büntető-, a polgári, a munkajogi és a gazdasági felelősséget, vagyis a szocialista törvényesség szigorú rendszerét. Nem szabad megfeledkezni az önvédelmi rendszerek olyan műszaki eszkö­zeinek a létrehozásáról, amilyen pl. a helyes raktározás, a telepek bekerítése, a jelzőbe­rendezések stb, valamint a jól működő ellen- őrzőrendszer, természetesen a dolgozók cselekvő részvételével. A negatív jelenségek ellen a leghatáso­sabb fegyver a megelőzés. Jóllehet az utóbbi tizennégy esztendőben fokozott figyelmet szentelünk a bűnözés okainak megismerésé­re és megelőzésére, az eredmények nincse­nek ezzel a törekvéssel arányban. Ezért az SZSZK-ban 1987-ben hozzáfogtunk a szo­ciális megelőzési rendszernek, a negatív je­lenségek elleni harcban az önvédelmi rend­szer döntő fontosságú alkotó elemének töké­letesítéséhez. E tekintetben rámutathatunk pl. a kassai (Kosice) Kelet-szlovákiai Vasmű kedvező tapasztalataira a szocialista vállalati gazdálkodás önvédelmi rendszerével kap­csolatban. • Bizonyára nem térünk el a témától, ha részletesebben foglalkozunk a munka-, a technológiai, a tervezési, a pénzügyi stb. fegyelem kérdéseivel. L. SÁDOVSKY: A fegyelem a jó és a rossz vízválasztója. Az emberi cselekvés velejáró­jaként csak jóra vezet. Ellenkező esetben rosszra. Erkölcsi, anyagi és politikai jellegű károkra. így pl. tavaly Szlovákiában 2193 tűzeset volt. Ezeknél 44-en meghaltak, 151- en megsebesültek. Hamuvá vált több mint 58 millió korona érték. Mindezért 70 százalék­ban, túl nagy hányadban felelt az emberi tényező. Hasonló a helyzet a közlekedési balesetekkel. Tavaly Szlovákiában a 26 494 közlekedési baleset halálos áldozatainak száma 438, a sebesülteké 7457 volt. Az anyagi kár meghaladta a 118 millió koronát. Ezek a balesetek 90 százalékos hányadban az ember számlájára írhatóak. Szigorúan bí­rálták azt a könnyelműséget, közömbössé­get, érzéketlenséget és kifejezetten hanyag­ságot, aminek következtében Szlovákiában 20 különféle épület tetőzete szakadt be a rá­nehezedő hó súlya alatt. Az emberek régtől fogva mindig tudták, mit kell a hóval ilyen esetben tenni, akkor is, ha sok volt belőle. Ebben az esetben elegendőnek bizonyult az jn. hókaparó, amellyel a tetőkről a havat rövid időn belül eltávolították. Az erre való hajlandóság és a felelősségtudat azonban ezen a télen hiányzott nálunk sok embernél. J. PJEŐŐAK: A törvényességet, az erköl­csöt és a fegyelmet a munkaidő és az alapve­tő termelőeszközök jobb, aktívabb kihaszná­lásával, a termelési és technológiai fegyelem követketesebb megtartásával, hozzáértő, jó minőségű munkával, az igényelt műszaki- gazdasági paraméterekkel rendelkező gyárt­mányokkal, a javadalmazásban és a szállítói- megrendelői kapcsolatokban a rend érvénye­sítésével, a normák megtartásával, az alap-, a tüzelőanyag, az energia és az üzemanyag fogyasztásának csökkentésével és jobb fel- használásával, az önvédelmi rendszerek tö­kéletesítésével és a tudományos-műszaki is­meretek gyors gyakorlati alkalmazásával is biztosítanunk kell. Ő. FERENCEI: Szólni szeretnék a minőség kérdéséről. E tekintetben egyértelmű és vilá­gos a politikai irányvonal. Sajnos, a kiváló minőségű gyártmányok biztosításával kap­csolatban a gazdasági szféra jelentős hánya­dának eddigi megközelítése nem felel meg a kongresszusi követelményeknek. így pl. az SZSZK-ban az első minőségi osztályba csak minden ötödik gyártmányt soroltak, a műsza­ki-haladó gyártmányok kategóriájába pedig csak minden nyolcadik terméket. Az értékelt termékeknek több mint 50 százaléka az SZSZK-ban a második minőségi osztályba került. A minőségi fogyatékosságok jelentős politikai és gazdasági károkat okoznak és jogos bírálatot váltanak ki. Nagy vesztesége­ket okoz a rossz minőségű termelés, vagyis a selejt is. Országos viszonylatban évente több mint 2 milliárd koronát. Az SZSZK ipari tárcájában a rossz minőség reklamált értéke 1984-ben, 1985-ben és 1986 első felében meghaladta a 160 millió koronát. A rossz minőségű termelés következményei nem az egyéneket és a kollektívákat sújtják, hanem a társadalmat. Ezért a CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány intézkedéseinek célja, minden erőt és eszközt mozgósítani a rossz minőségű termelés okainak meg­szüntetésére. • Milyen a helyzet a pénzügyi fegyelem megtartásában? Ő. FERENCEI: A vezető dolgozók kötele­sek gondoskodni a közös vagyon gyarapítá­sáról, takarékosan kezelni minden koronát, határozottan harcolni a pazarlás, a rájuk bízott eszközökkel való rossz sáfárkodás el­len. Ahol ezt nem teszik, ott annak nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is nagyon káros a következménye. így pl. a 7. ötéves tervidőszakban 830 millió koronát képviselt az utólagos elvonás, illetve a jogtalanul fel­használt pénzeszközök visszatérítése az ál­lami költségvetésbe, a nemzeti bizottságok költségvetéseibe, az állami és a célalapokba. Ugyanebben az időszakban több mint 5 milli­árd koronát tett ki a birság, a kötbér, a pénz­tári hiány, a károk - beleértve a selejt okozta veszteséget - elszámolt összege. Ebből térí­tésre csak 256 millió koronát, vagyis csupán 5,1 százalékot írtak elő. Az SZSZK kormánya hatáskörében működő gazdaság inproduktiv költségei a 7. ötéves tervidőszakban megha­ladták a 10 milliárd koronát. • Milyen szerepet töltenek be a társada­lomellenes cselekedetekkel szembeni harc­ban a dolgozók levelei és észrevételei? L. SÁDOVSKY: A lakosok által az intéz­ményekhez, köztük az SZLKP Központi Bi­zottságához intézett levelekkel való foglalko­zás rendkívül érdekes dolog. Ezekből meg­tudható mindaz, ami az embereket bosszant­ja és nyugtalanítja munkájukban, társadalmi és magánéletükben. Nagyon érzékenyen re­agálnak bennük az állami szervek döntéseire, főleg akkor, ha úgy érzik, azok rájuk nézve sérelmesek. Figyelemre méltó, hogy az utób­bi időben szaporodott az olyan levelek szá­ma, amelyekben kifejezésre jut egyes embe­rek, főleg vezető dolgozók magatartásának rosszallása. Bírálják a környezetükben előfor­duló fogyatékosságokat is, köztük olyanokat, amelyekre korábban nem reagáltak. A levelek segítségével lelepleztek súlyos bűncselek­ményeket, korrupciót, megvesztegetéseket. Ő. FERENCEI: Főleg a közérdekű bejelen­tések fejezik ki a becsületes emberek érde­keltségét és politikai elkötelezettségét a párt irányvonalának következetes megvalósításá­ban. Sok közülük konkrét, tárgyszerű, a mun­ka hatékonyságának és minőségének javítá­sát, a szocialista törvényességet, erkölcs és fegyelem megszilárdítását szolgáló javaslatot tartalmaz. Az SZSZK minisztériumai, központi szervei és nemzeti bizottságai a 7. ötéves tervidő­szakban 196 901 panaszt, bejelentést és ja­vaslatot kaptak. A panaszok alapossága 1981-ben 48,3 százalékos, 1986-ban pedig 42,7 százalékos hányadot képviselt. Az 1983-1985-ös évben 23 494 panasz érkezett a szervekben és a szervezetekben tapasztalt egészségtelen viszonyokra, miköz­ben megalapozottságuk 39,41 százalékos volt. A panaszokban bírálták főleg a felelős dolgozók helytelen eljárását, a hosszadalmas ügyintézést, a szocialista tulajdon megkárosí­tását, a tisztséggel vagy a munkabeosztással vaíó jogtalan anyagi előnyök elérését szolgá­ló visszaéléseket és különféle erkölcsi és jellembeli fogyatékosságokat is. • Ismeretes, hogy nálunk a névtelen leve­lek sem kerülnek a papírkosárba. S mégis: nem lenne szükséges, hogy ez legyen a sorsuk? L. SÁDOVSKY: Meg kell mondani, hogy megnőtt a névtelen levelek száma. Mintha szaporodásuk valamiféle „divattá" vált volna. A tapasztalatok arra utalnak, hogy sok ilyen levél írójának nem minden esetben tiszta a lelkiismerete. De vannak köztük olyanok is, akiknek szándéka őszinte. Az anonim levelek intézése nagy problémákba ütközik, mivel az adatok gyakran nem konkrétak és nem sze­mélyre szólóak. Fontolóra kellene venni a le­vélírók anonimitása tisztázásának olyan for­máit, hogy tiszteletben tartanák nevük diszk­rét kezelésének követelményét. Felelősség­teljesen kijelenthetem, hogy minden kezembe kerülő levélnek megfelelő figyelmet szen­telek. Ő. FERENCEI: A 7. ötéves tervidőszakban 26 236 volt a névtelen bejelentések száma. Alaposságuk 32,1-36,5 százalékos. Az ala­posság hányada nagyobb azoknál a névtelen bejelentéseknél, amelyeket közvetlenül az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága vizsgált ki. így pl. ez az alapossági hányad 1986-ban meghaladta a 46 százalékot. A legtöbb ano­nim bejelentés a táradalomellenes tevékeny­ségre és a tisztségekkel való visszaélésekre érkezett. Több esetben a kivizsgálást követő­en rendezték a helyzetet, levonták a fegyelmi, az anyagi és esetenként a káderkövetkezte­téseket is. Az ügy kárára van, hogy az embe­rek gyakran igaz bejelentéseiket sem írják alá. Ezt azzal indokolják, hogy zaklatástól tartanak. Ennek a problémának rendezése minden munkahelyen megkívánja az érzé­keny reagálást a dolgozók észrevételeire, amiben fontos politikai feladatot kell látni. Ezzel egyidejűleg szigorú következtetéseket kell levonni azokkal szemben, akik elfojtják az igaz bírálatot, illetve üldözik a bírálót. V. TRVALA: A CSKP KB Elnöksége már 1970- ben kifejtette a névtelen bejelentésekkel kapcsola­tos álláspontját. Olyan demokratikus légkört kell teremteni, amelyben az emberek nem félnek kimon­dani az igazságot, a gyűléseken - akár a párt-, akár más gyűléseken - a nevén nevezni a dolgokat, s akkor nem lesz ok a névtelen levelek írására. A tapasztalatok azonban arról tanúskodnak, hogy vannak „hivatásos" névtelen levélírók, akik rágal­mazzák a becsületes embereket. Az ilyen levelek­nek helye a papírkosárban van. íróiknak vizsgálniuk kellene saját erkölcsüket, a kollektívának pedig meg kellene ismernie az olyan emberek gondolkodását és nézeteit, akik nyíltan mindent kimondanak, meg­különböztetve őket azoktól, akik jellemüknél és tulajdonságaiknál fogva hajlamosak a rágalma­zásra. Ő. FERENCEI: A 7. ötéves tervidőszakban a név­telen bejelentéseknek 67 százaléka bizonyult káros­nak, kitalációra épülőnek, megalapozatlannak. Már­pedig ez személyes célokat követő, a panaszok felterjesztésének alkotmányos jogával való vissza­élés. Emlékeztetni szeretnék még arra, hogy az eddigi tapasztalatok alapján, beleértve a névtelen bejelen­téseket is, előkészítés alatt áll a lakossági panaszo­kat, bejelentéseket és javaslatokat illetően az orszá­gos jogszabály-módosítás. • Senki sem ütödik meg azon, ha szigorú­an megbüntetnek egy rablót, eröszakosko- dót, egy gyilkost. Ha azonban szigorú bünte­tést kap egy vezető dolgozó, aki visszaélt helyzetével és a társadalom bizalmával, ak­kor a nézetek eltérőek. A közvélemény egy részének az a nézete, hogy a gazdasági bűncselekményekért túl szigorúak a bünte­tések. Mi a véleményük ezzel kapcsolatban? J. PJEŐŐAK: Az ilyen gazdasági jellegű bűncse­lekményeknél a nagyobb szigort az magyarázza, hogy elkövetésük szervezési előfeltételeket kíván meg, s olyan vezetőkről van szó, akik a legnagyobb felelősséggel tartoznak a szocialista törvényesség megtartásáért. A nyilvánosságot a hirközló eszközök tájékoztatják az ilyen bűncselekmények elkövetésének módjáról és a tettesek megbüntetéséről is. így pl. a Bratislavai Városi Bíróság nemrég lezárta Frantiéek Rasocha vádlott és társai ügyét, a Bratislavai Kerületi Bíróság pedig tárgyalja Babinsky és társai ügyét. A bíróságok a büntetéseket az egyes bűncselek­mények büntetési tételei szerint szabják ki. így pl. a szocialista tulajdonban levő vagyon megkárosítá­sával járó bűncselekmény, amennyiben 20 ezer koronát meghaladó jelentős kárról van szó, 3-tól 10 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Amennyiben azonban az ilyen bűncselekmény elkö­vetése még a közéleti tisztséggel való visszaéléssel is együtt jár, a büntetés 8-15 év lehet. A közéleti tényezőt tehát ez esetben jóval szigorúbban bünte­tik, mivel tette társadalmilag veszélyesebb, hiszen éppen neki kellene következetesen védenie a szo­cialista törvényességet, erkölcsöt és fegyelmet. Jog­ellenes tevékenységével nemcsak anyagi, hanem elsősorban politikai és erkölcsi kárt okoz. Ugyanakkor a bíróságoknak a bűncselekmény társadalmi veszélyességi foka mellett értékelniük kell a bűnelkövető személyiségét is, vizsgálva megjavu- lásának lehetőségeit, személyi viszonyait, felelőssé­ge mértékét és az eset egyéb körülményeit. Az ilyen „értékelésről“ a nyilvánosság azonban nem minden esetben tud, $ ezért csupán a büntetésből kiinduló társadalmi megítélés nem ritkán torzításokat is tar­talmazhat. y • A lelkiismeretes, becsületes dolgozók joggal mutatnak rá környezetükben olyan konkrét egyénekre, akik tekintettel feltételez­hető keresetükre, aránytalanul „nagy lábon" élnek. Nincs Itt az ideje olyan intézkedések­nek, amelyek alapján bizonyítaniuk kellene, hogy miből telik nekik erre? J. PJEŐŐAK: A munkanélküli jövedelem és a tör­vényellenes gazdagodás elleni harc kérdését a leg- átfogóbban a szovjet törvényhozás rendezte 1986 májusi politikai és jogi jellegű intézkedéseivel. Ezek az intézkedések egyebek között a 10 ezer rubel értéket meghaladó ingóságok és ingatlanok vásárló­ját arra kötelezik, hogy a helyi pénzügyi szerv elé nyilatkozatot terjesszen pénzforrásairól. Ugyanilyen nyilatkozatot kell tenni a több mint 20 ezer rubel értékű családi vagy hétvégi ház építésénél. A Ro­mán Népköztársaságban más alapállásból ellenőr­zik az anyagi javakat. Az állampolgárok azonban itt is kötelesek bizonyítani a törvényes vagyonszer­zést. Nálunk az illetékes állami szervek kötelessége bizonyítani azt, hogy a jövedelemre törvényellenes, spekulációs tevékenységgel tettek szert. Ennek so­rán jogrendünk alapvető elvéből, az ártatlanság vélelmének alapelvéből indulunk ki. Ez szilárdítja állampolgáraink jogbiztonságát. Amennyiben bizonyítást nyer, hogy az anyagi javakat törvénybe ütköző cselekvéssel szerezték, a jogtalan anyagi hasznot elvonják a vagyon elkob­zásával, pénzbüntetéssel stb. L. SÁDOVSKY: Tény, hogy az emberek gyakran megütköznek egyes személyek vagy családok va- gyonán és hivalkodásán. Különféle feltevések és mendemondák is szárnyra kapnak. A problémák nemcsak egyszerűen az előírásokból adódnak, ha­nem éppen abból a körülményből, hogy jogtalanul szert tehettek ilyen értékekre. Véleményem szerint a bizonyíthatóan becstelen vagyonharácsolás esetei megoldhatóak a jelenlegi hatályos jogszabályok alapján is. Ez semmivel sem volt egyszerűbb abban az esetben, ha ezeknek az egyéneknek az új jogszabályok alapján az illetékes szervek felszólítására bizonyítaniuk kellene a gya­nús eredetű értékek beszerzésének módját. Az ilyen jelenségek megelőzésének legcélrave­zetőbb módja, ha senkinek semmit nem néznek el, s a társadalmi szabályok megsértése esetében idejében megteszik a megfelelő lépéseket. • Gazdasági vonatkozásban a társadalmi cselekvés számos formája bizonyítja a jog­tudat alacsony szintjét, mégpedig vezető beosztásban dolgozóknál is, vagy főleg azoknál. J. PJEŐŐAK: A bűnözés nálunk az utóbbi időben ugyan nem növekszik, de nem is csökken a várako­zásnak megfelelően. Egyebek között előfordul, a bí­rósági gyakorlatban ugyan nagyon szórványosan, a tervkozmetikázás, a tervteljesítés helytelen kimu­tatása, hogy prémiumokra, jutalmakra, nyereségré­szesedésekre tegyenek szert. Az ilyen hamisítás semmivel sem menthető. A szocialista társadalom­ban a javaknak nem az a kútforrása, amit kimutatnak, hanem az, amit kitermelnek, amit becsületes munká­val megteremtenek. Ezért a minőség javításának komplex intézkedései megkövetelik a bűnvádi fele- lösségrevonást az igazságnak meg nem felelő, avagy durván meghamisított adatokért. Ez ugyanis nem a kollektíva és az ügy javát szolgálja, ahogy azzal az ilyen bűnelkövetők érvelnek. Torzult politikai és jogi tudatuk szerint „nem bún" a közösből a maguk vagy mások számára elvenni, mert szerintük „közelebb az ing mint a mente". Ezt a nézetüket le kell vetkezniük. A büntetőjog a személyi tulajdonnál jobban védi a szocialista tulajdont, amely hazánk gazdagságának és erejének kútforrása. S a gyor­sabb gazdasági fejlesztés feladatai nem oldhatók meg a kimutatások meghamisításával, hanem csak a munka minőségének javításával. Ő. FERENŐEI: Az általam már említett ellenőrzés 155 szervezetben megállapította a következetlen nyilvántartást, 89-ben pedig a tervfeladatok teljesí­tésével kapcsolatban az igazságnak meg nem felelő kimutatását, a befejezetlen létesítmények üzembe helyezéséről szóló jelentéseket, a helytelen könyve­lést stb. Megszegik és megkerülik az árelőíráso­kat is. Egyes vezető dolgozók a feladatok nem teljesíté­sének elkendőzésére törekedve, valóban meghami­sítják a kimutatásokat, félrevezetik a párt- és állami szerveket, és magukat a dolgozókat is. Többen közülük az ilyen üzelmeket azért is megszokták, mivel a tervteljesítési adatok igazságnak megfelelő kimutatására nem fordítanak eddig megfelelő figyel­met a gazdálkodás elemzéseiben és a belső ellen­őrzés témaköri ellenőrzéseiben. Bíznak az ilyen társadalmilag káros jelenségeket következetesen le nem leplező, sót nem ritkán mentegető felettes szervek „nagyvonalúságában", elnézésében. A kormány a megállapított tények alapján döntést hozott, hogy a kimutatások meghamisítását szigorú­an büntetni kell, beleértve a személyi változásokat is, valamint a meghamisításért felelős személyek elleni bűnvádi eljárás elindítását. Azokat a szerve­zeteket, amelyekben megállapítják a tények megha­misítását, szigorú pénzügyi és gazdasági intézkedé­sekkel sújtják. Ezek közvetlenül hatnak a felhasz­nálható bértömeg csökkenésére is. Az irányítás, valamint az állami statisztikai szervek szintjén inten­zívebbé és elmélyültebbé teszik a kimutatott adatok hitelességének és helyességének ellenőrzését. • Az eddig mondottak a jogszabályok ha­tékonyságával kapcsolatos zárókérdésünk­be torkollnak. L SÁDOVSKY: Tekintettel arra, hogy a jogsza­bályokat nem hangoltuk össze a fejlődéssel és az életben bekövetkezett változásokkal, olyan helyzet­be kerültünk, amelyben felhalmozódtak az azonnali megoldást követelő problémák. Ezzel összefüggés­ben már megindult a munka. Ebben a folyamatban a jogalkotó tevékenység minden résztvevőjének tárgyilagosan törekednie kell arra, hogy szabad utat biztosítson minden olyan jogi előírásnak, amely előrelépésünket segíti, amely megkönnyíti tájékozó­dásunkat az életben, amely támogatni fogja a be­csületességet, az igazságszeretetet és szocialista értelemben azt, ami hasznos. • Köszönjük a beszélgetést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom