Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-04-24 / 16. szám
—I... —I.—— I ■—i SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAPI KIADÁS 1967. április 24. XX. évfolyam 16. szám Ára 1 korona A Kassai (Kőéi- ce) Nehézgépipari Vállalat bar- dejovi üzeme nemrég megkezdte az M 63 típusú manipulátor gyártását, amelynek segítségével a 8. ötéves tervidőszakban több helyen robotokkal felszerelt munkahelyeket létesítenek. Ebben az évben a bardejo- vi üzem harminc M 63 típusú manipulátort állít elő. A képen: Jón Ivanőo (baloldalt) és Ján Bodnár az M 63 típusú manipulátor szerelését végzi. (Jozef Vesely felvétele - CSTK) elmúlt héten a szakszervezetek XI. kongresszusán pontos és reális elemzés hangzott el öt év szakszervezeti tevékenységének eredményeiről, gondjairól. A Szakszervezetek Központi Tanácsának beszámolója, értékelve az eltelt időszak tapasztalatait, a hangsúlyt jelenünk problémáinak megoldására helyezte. Vázolta, mit tettek és tesznek a szakszervezetek pártunk XVII. kongresszusa határozatainak teljesítéséért. Az emberek - állapította meg a beszámoló - a gazdasági és szociális fejlődést. Ugyanakkor az új gazdálkodási feltételek kialakításával párhuzamban a szakszervezeteknek is bátrabban kell keresniük és kialakítaniuk - a bevált tapasztalatok kihasználása mellett -, olyan új eljárásokat, munkaformákat, amelyek hatékonyabban segítik pártunk politikájának megvalósítását. Nálunk is teljes mértékben érvényes a „több szocializmust - több demokráciát“ alapelv, hiszen tulajdonképpen a társadalom életének valamennyi területén átalakítást kell végrehajtanunk. Csak így tudjuk jobban kihasználni a szocializmus előnyeit. S mindezt a dolgozó ember érdekében tesszük. Pártunk Központi Bizottságának két utóbbi ülése arra figyelmeztetett, hogy a pártkongresszuson meghatározott gyorsítás folyamata még nem érte el a szükséges lendületet. Nem sikerült gazdaságunkat teljes mértékben az intenzifikálás útjára állítani. Ez további gondok forrása. Nem felel meg a kongresszusi követelményeknek a hatékonyság és a minőség alakulása, s nem mondhatók kedvezőnek első negyedévi gazdálkodásunk eredményei, sem kereskedelmi és fizetési mérlegünk. Az említett és a további tények alapján állapította meg a CSKP Központi Bizottságának Elnöksége, hogy „számos állami és gazdasági vezető nem tette magáévá az új irányvonalat". Nem teremtettek megfelelő feltételeket a termelési-gazdasági egységekben az idei feladatok és az egész ötéves terv feladatainak teljesítésére. Sót egyesek „objektív okokra“ hivatkozva követelték a módosított saját termelési érték és nyereség csökkentését. Ezek a vezetők önmagukról állítottak ki rossz bizonyítványt. Mindebből a felettes szerveknek kell levonniuk a megfelelő tanulságot. Napjainkban alapelvként kell elfogadni, amit Gustáv Husák elvtárs a közelmúltban hangsúlyozott: a gyorsítás stratégiáját minden irányban és minden helyen intenzíven le kell bontani konkrét, gyakorlati intézkedésekre - tárgyi, szervezési és káderintézkedésekre -, és az egész tározottabban kell az életben megvalósítani. Ennek az alapelvnek a helyességét megerősítette a szakszervezeti kongresszus tanácskozása is. A szakszervezetek társfelelősként vesznek részt az erőforrások kialakításában és hatékonyabb kihasználásában. Nálunk a fejlett országokhoz viszonyítva aránytalanul nagy az alapanyag-fogyasztás és a termelés energiaigényessége. Tudjuk, termékeink 32 százalékának műszaki színvonala nem felel meg a követelményeknek. Ezt 50 százalékban a munka- és technológiai fegyelem megszegése okozza. Ezért elsősorban ezekre a területekre kell összpontosítani a szakszervezetek figyelmét is. Többen szóltak a vitában arról, hogy miként bontakozott ki üzemükben a dolgozók kezdeményezése, és milyen értékeket hoztak létre ott, ahol a gazdasági vezetők a szakszervezettel együttműködve a legfontosabb feladatok megoldására irányították a dolgozók figyelmét. Vannak üzemek, ahol a dolgozók nemegyszer kényszerülnek aktivitásukkal „kiegyenlíteni“ a termelésben az irányítási és szervezési mulasztásokból adódó zökkenőket. Ez a kikényszerített aktivitás éppúgy nem erősíti a szakszervezetek tekintélyét. mint a formális kötelezettségvállalás. Napjainkban már csakis az értékeket létrehozó versenynek van létjogosultsága. Készül az állami vállalatról szóló törvény- tervezet - nyilvános vitára bocsátják, de már most, az előkészületi időszakban az érdeklődés homlokterébe kerül az központi szervek és a vállalatok kapcsolata jogi helyzetének tisztázása. A központi gazdasági szervek a stratégiai feladatokra összpontosítsanak, s nem kívánatos, hogy beavatkozzanak a vállalatok mindennapi életébe. Az [ irányításban, az adminisztratív módszereket fel kell váltaniuk a gazdasági szabályozóknak. „A terv, mint a gazdaságirányítás fő eszköze elsősorban a hosszú távú fejlesztés kulcsfontosságú irányzatait és céljait, a gazdasági szerkezet alakítását, a tudomány és a technika érvényesítését, valamint a nemzetközi munkamegosztásban való részvételt határozza meg“. A vállalatok önállósága egyben felelősségük növekedését is jelenti. Új helyzetek, új feltételek alakulnak ki, s ez egyben új lehetőségeket jelent a kollektíváknak és az egyéneknek a vállalatuk irányításában való fokozottabb részvételre. Az önelszámolás és az önfinanszírozás elveinek érvényesítése, a végeredményhez kötődő közvetlen anyagi érdekeltség jobb munkára, eredményesebb gazdaságosságra serkent. Ezzel számolnak a komplex kísérletben részt vevő termelési-gazdasági egységek is. Az a vélemény alakult ki, hogy a vállalati törvényben rögzíteni kell: szenteljen a vállalat az eddiginél nagyobb figyelmet nemcsak a gazdasági, hanem a szociális fejlődésnek is. Ugyanilyen fontosnak tartják a kollektíva jogai és kötelességei közötti összhangot. Arra gondolnak, legyen nagyobb jogköre a kollektívának a vállalati alapok felhasználását illetően. A törvénynek meg kell határoznia a szakszervezetek szerepét a vállalatban, beleértve kapcsolatát a gazdasági vezetőkkel. Ezzel nagyobb lehetőséget kapna a szakszervezet a dolgozók munka- és életfeltételeiről való gondoskodásra. A gazdasági mechanizmus átalakításával nő a vállalatok rugalmassága, képessége a gyorsabb alkalmazkodásra, fgy újabb lehetőségek nyílnak a KGST-tagországok tudományos-műszaki haladásának komplex programjába való bekapcsolódásra, sőt közvetlen kapcsolatok kialakítására a szovjet vállalatokkal, s kölcsönösen előnyös közös munkahelyek és vállalatok létrehozására. A szakszervezeti szervek és szervezetek - ahogy azt a tanácskozás is bizonyította - felelősséget éreznek mindezen feladatok megvalósításáért. Ezért nyilvánított véleményt a kongresszus a társadalmi életünket érintő minden lényeges kérdésről. Legnépesebb társadalmi szervezetünk legfelsőbb fóruma a gyorsítás programjának megvalósítását a szakszervezetek forradalmi feladatának tekinti. A dolgozók kezdeményezését a terv döntő fontosságú minőségi mutatóira, elsősorban a termelési fogyasztásra, főként az anyagköltségek csökkentésére, a munkatermelékenység növelésére, a gyorsabb innoválásra és a gyártmányok minőségének jelentős javítására irányítja. Társadalmunk gazdasági és szociális fejlődésének meggyorsítása érdekében - ahogyan azt a szakszervezeti kongresszus határozatai is megszabják - tökéletesíteni kell a gondoskodást a dolgozók jogos szükségleteinek kielégítéséről, és a szakszervezeteknek nagyobb részt kell vállalniuk a dolgozók jogainak védelméből, szociális biztonságérzetük szilárdításából. Szerves része ez a gazdasági mechanizmus átalakítására való előkészületeknek, az új feltételek és lehetőségek kialakításának, hogy a dolgozók valóban mindenütt jó gazdái legyenek vállalataiknak, munkahelyeiknek. Ez legsajátabb érdekük. CSETÖ JÁNOS Uj feltételek és lehetőségei irn-mHohKon Uöii ot óiothon moov/oiÁol. irán\/ítá«han 7K7 íiHminiRTtrfltíV
