Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-04-03 / 13. szám

URBÁN EDIT: Urbán Edit eredménylistáját nézve szembetűnik: igazán nagy egyéni nemzetközi sikert eddig még nem mondhat magá­énak. Tehetségéhez mérten ez szerénynek tűnik, igaz, más ta­lán elégedett lenne vele. Ő vi­szont korántsem. Ezt többször is hangsúlyozta az öt körülvevő új­ságíróknak a hlohoveci orszá­gos nemzetközi asztalitenisz­bajnokságon folytatott beszél­getés során.- Elégedetlen vagyok ma­gammal, sokkal gazdagabb le­hetne az éremgyújteményem. Az igazat megvallva nekem min­dig közbejött valami, öt évvel ezelőtt a legrosszabbkor sérül­tem meg, decemberben meg is operáltak. Sokáig lábadoztam, mire újra, úgy, ahogy formába jöttem, elszaladt két év. Sajnos, ez alatt nem sok történt. A huszonöt esztendős aszta­liteniszező 1984 végén a ma­gyar ranglistán a harmadik hely­ről a nyolcadikra csúszott le, s már-már a visszavonulás gon­dolatával foglalkozott. Sokat be­tegeskedett, s ezért kénytelen volt több edzést kihagyni. A visz- szaesés fő okát azonban az ön­bizalom hiánya, de főleg Bér­ezik Zoltán edző távozása je­lentette.- Nem láttam értelmét annak, amit csinálok. Céltalanul és rosszul játszottam. Féltem min­dentől és mindenkitől. Ha a re­pülőtér közelébe értem, remegni kezdtem, nem beszélve arról, amikor egy gyengébb ellenféllel kerültem szembe, és az jól el­húzta a nótámat. Bérezik bizton­ságot adott, távozása nagyon megrendített. Mindenre képes vagyok, ha ó áll mögöttem, any- nyira bízom benne. Mindig nagyra becsültem őt, mint játé­kost, s mint szakembert. Amit ö mondott, az általában mindig bejött. Labilis lelkiállapotú va­gyok, kell, hogy valaki legyen mögöttem, aki ott áll és tanácso­kat ad. Sokat tanultam tőle. Ó tanácsolta, hogy a tűréshatárt ki kell tolnom... Úgy érzem, mindent neki köszöhetek. Urbán Edit mégsem fejezte be, 1985 tavaszán újabb meg­rázkódtatás érte: a tatai edzőtá­borozáson nézeteltérése támadt Szabó Gabival. Egyikük sem volt hajlandó folytatni az egymás elleni edzömeccset, mire Volper László mindkettőjüket haza­küldte, és a szövetség felfüg­gesztette válogatottságukat.- Meg sem fordult a fejem­ben, hogy egy felesleges konf­liktussal a vb-kiküldetést koc­káztatom. Megpróbáltam úgy . felfogni: mi legyen ezután. Nap­ról napra mondogattam magam­nak: nem, nem fejezhetem be; így nem búcsúzhatok. Edzettem tovább, várva az új lehetósége­Urbán Edit (jobbról) is bi­zakodik az olimpia előtt (Bohuá Kaáiak felvételei) két. Mindenki csodálkozott, mi­lyen nyugodtan viselem a tör­ténteket. A lényeg, hogy nem adtam fel. Ha most visszagon­dolok az egészre, talán jót is tett nekem ez a huzavona. Megta­nultam túrni, megedzódtem. „Csak azért is" hangulat alakult ki bennem, még jobban meg­szerettem a pingpongot. ’. A vb után Japánból hazajött Bérezik Zoltán, és az ö edzései­re is rendszeresen eljárt. Hétről hétre jobban játszott, a mester szinte fanatizálta, elhitette vele: ismét a csúcsra kerülhet. 1985 őszén megnyerte a Tízek baj­nokságát. Urbán Edit ezután a sikerélmény után kezdett for­mába lendülni. Közben a BSE- hez került Bátorfi Csilla is...- Kezdetben furcsa érzés volt, hogy nemcsak rám, hanem a két évvel fiatalabb Bátorfira is figyelnek a BSE-ben. Csakha­mar megszoktam ezt az érzést, és jól összebarátkoztunk Csillá­val. Mind a mai napig kitűnően megértjük egymást. Gondolom, mindkettőnknek jót tesz ez a ba­rátság. Egy évvel ezelőtt Prágában aztán feljutott a csúcsra: a Bá- torfi-Urbán összetételű magyar női válogatott aranyérmet har­colt ki a 15. asztalitenisz Euró- pa-bajnokság csapatversenyé­ben. A döntőben főleg Kovtun ellen, de a párosban is kimagas­ló teljesítményt nyújtott. Egyes­ben is a legjobb nyolc közé ju­tott, többek között legyőzte a leg­utóbbi csehszlovák nemzetközi bajnokság aranyérmesét, a bol­gár Gergelcsevát. Az elődöntő­be jutásért balszerencsés vere­séget szenvedett a román Ba- descutól. Az idei bázeli Európa 12-n nem kis meglepetésre Bá­torfi mögött a második helyen végzett.- Prágában és a bázeli rang­listaversenyen hosszú idő után végre jó formában és eredmé­nyesen is pingpongoztam. Sike­rült kikerülnöm a hullámvölgy­ből, örülök, hogy volt értelme a többletmunkának. Elvégre ■mégcsak most lettem érett asz- taliteniszezó. A BSE kitűnősége a február­ban Delhiben sorra került 39. világbajnokságon is bebizonyí­totta: a közelmúlt sikere nem a vé­letlen műve volt. Editnek nagy érdeme van abban, hogy a válo­gatott játszmavesztés nélkül ju­tott a csapatverseny elődöntőjé­be, és bronzérmet szerzett. Utoljára ez az 1975-ös calcuttai vb-n sikerült a magyar lányok­nak. Az egyesben a 16 közé jutásért legyőzte a jóval esélye­sebb kínai Csen Ce-het, s ez nagy fegyverténynek számított. A következő ellenfélen, a dél­koreai Jang Joung Jan már nem sikerült túljutnia. Volper László edző így értékelte Urbán Edit indiai teljesítményét: - Teljes mértékben elégedett vagyok ve­le, a válogatott igazi erősségé­nek számított. Három héttel a vb-t követően a hlohoveci sportcsarnokban Csehszlovákia 38. nemzetközi bajnokságán állt asztalhoz. Itt már korántsem játszott olyan jól, mint Indiában, vagy a januári TOP 12-n. A csapatverseny elő­döntőjében simán kikapott Hra- chovától (11, 15), majd a női egyes harmadik fordulójában Kocová is megverte (3:2).- Már régen nem pingpon­goztam ilyen gyöngén, mint most. Nagyon igényesnek bizo­nyult az indiai vb, idegileg elfá­radtam. Elvégre nem lehet min­dig nyerni; különben a csehszlo­vák csapat nagyon jó. Csak em­lékeztetőül: Prágában az Eb-n is vereséget szenvedtünk Hracho- váéktól. Csillával együtt Delhi­ben voltunk csúcsformában. Rö­videsen elkezdődik az olimpiára való felkészülés, minden ideg­szálammal erre összpontosítok majd. Olyan jó volna még vala­mit elérni... Jindrich Pansky; „Még nem mondtam ki az utolsó szót...“ Pansky nem adja fel Jindrich Pansky, a csehszlo­vák férfi asztalitenisz-válogatott­ban sokáig „csak“ a második számú versenyző volt; egy évvel ezelőtt, amikor Milan Orlowski a prágai Eb-n elbúcsúzott a cí­meres meztől, egy hellyel előbb­re lépett. A 15. kontinensviadal óta azonban nem és nem tud formába lendülni. Hogy valójá­ban mi is ennek az oka, az a hlohoveci országos nemzetkö­zi bajnokságon a vele folytatott beszélgetés során derült ki. • Mikor álltái először a zöld asztalhoz?- Alig voltam hat esztendős, nem sokkal ezután a plzeni Lo- komotíva tehetségkutatóján felfi­gyeltek rám. Tizenöt éves korom óta Prágában pingpongoztam. Először a Vé-ben, majd 1984-től a szintén elsóligás Spartában, amely tavaly második lett a baj­nokságban. • Mikor jelentél meg a nem­zetközi porondon?- Tíz éve, 1977 tavaszán. • Első sikereid...- Egy évvel később a junior Európa-bajnokságon aranyérmes lettem. Ezt követően meghívtak a felnőtt válogatottba, s a bemu­tatkozás jól sikerült. 1979-ben megnyertük a Szuper Ligát, majd ugyanebben az évben a harmadik helyen végeztünk a világbajnokságon. • Kezdetnek nem rossz, milyen volt a folytatás? • Újvidék...- Igen, ezen a vb-n is bronz­érmesek ' lettünk a csapatver­senyben, de... Már ekkor sokat betegeskedtem. Kiderült, hogy a légcsövemmel van baj. Az or­vosok asztmára gyanakodtak. Az edzéseket azonban to­vábbfolytattam, habár néha-né­ha kissé jobban kapkodtam a le­vegőt. • Ennek ellenére a buda­pesti és a moszkvai Eb-n jó formában voltál.- Sohásem gondoltam a be­tegségre, csak a játékra össz­pontosítottam. Budapesten 1982-ben jól ment a csapatver­senyben, s az ezüstérem új erőt adott a továbbiak során. Ezután következett a legszebb és leg­eredményesebb három év, erre mindig szívesen emlékszem vissza. Két érem a moszkvai kontinensviadalon: vegyespá­rosban ezüst, a csapatverseny­ben pedig bronz. Göteborgban a világbajnokságon is kétszer felállhattam a dobogóra: Hra- chovával a vegyes-, Orlowskival pedig a férfipárosban a második helyen végeztünk. • A legutóbbi Európa-baj­nokságon aztán teljesült az álmod.- Igen, Hrachovával meg­nyertük a vegyespárost. Különö­sen annak örülök, hogy ez a bra­vúr hazai közönség előtt sikerült. • Ezután azonban elmarad­tak az eredmények. Miért?- Sajnos, a légcsövem... Nem nagyon bírom a megterhelő edzéseket, s az önbizalmam sem a régi. Kicsit megviselt a legutóbbi vb-kudarc. • Hlohovecben a 38. nem­zetközi ob-n is látszott: valami nincs rendbep...- Nem vagyok formában, so­kat kivett belőlem a vb-felkészü- lés és a delhi pingpongmaraton. Sokszor úgy éreztem itt Hloho­vecben, mintha ütő helyett súly­zó lenne a kezemben. És még nincs vége az idénynek, hiszen a Szuper Ligából két forduló hát­ravan. Ezt követően pihenni sze­retnék. • Vladimír Miko, a váloga­tott edzője nagyra értékelte az akaraterődet, ami nélkül alig­ha értél volna el ilyen figye­lemre méltó eredményeket.- Aki nem rendelkezik ezzel, az ne is álljon asztalhoz. Hu­szonhét éves vagyok, s közele­dik az olimpia. A rövid és várva várt pihenő után megintcsak a pingpongra gondolok majd. Jól fel szeretnék készülni az ötkari­kás játékokra. Remélem, nem jön közbe semmi... Az oldalt írta: ZSIGÁRDI LÁSZLÓ VASÁRNAPI KIADÄS Index 48097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Főszerkesztő: Kiss József, helyettes főszerkesztő: Szarka István Csető János. Szerkesztőség: 815 81 Bratislava, Gorkého 10., telefon: 309, 331-252, 332-301. Főszerkesztő: 532-20. Szerkesztőségi titkárság: 550-18. Sportrovat: 505-29. Gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat. 815 80 Bratislava. Volgogradská 8. Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalatának 02-es üzemében (815 80 Bratislava, Martanovicova 21.). Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava, Jiráskova 5., telefon: 335-090, 335-091. Hirdetési iroda közületeknek: 815 80 Bratislava, Vajanského nábrezie 15.. II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Előfizetési díj havonta - a vasárnapi kiadással együtt - 14,70 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési dija negyedévenként 13,- korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaőe, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6. 1' fj ifc w Il^il ft * í He m Si Si £ & W& UBS 10% m B 1 £*®'§L Jf of I 4&m IKS M 8 Sfeli # fv-'M 'W* Wa & JJw¥ V yiHH 111 v if ICIIIIIIIII vlwl 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom