Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-16 / 2. szám
t M odern társadalmunk egyik jellemző vonása a környezet iránt tanúsított nagyfokú érdekló- / dés, jószándékú segítő készség. Mivel erdeink a környezet egyik fontos láncszemét képezik, így érthető, hogy társadalmunk figyelemmel kíséri jelenlegi állapotukat, sorsuk további alakulását. Fölismerve az erdők több irányú társadalmi jelentőségét, joggal várja el az erdőgazdaság dolgozóitól, hogy erdeink- ben a társadalom érdekeit figyelembe véve gazdálkodjanak, s azok kedvező hatását töretlenül biztosítsák nemcsak a jelen, hanem az elkövetkező nemzedék számára is. Az erdők sokoldalú és a társadalom széles rétegeinek érdekében történő célszerű hasznosítását mindenekelőtt a szocialista termelési viszonyok győzelme tette lehetővé. Ugyanakkor azonban nem hagyhatösszterülete a felszabadulás után a 100 000 hektárt is meghaladta. Szakszerű és fegyelmezett munka- szervezéssel sikerült elérni, hogy ezeknek a területe 1967-ig a megengedett szintre csökkenjen. Az erdősítések volumenére jellemző, hogy az első három ötéves tervidőszak alatt nem kevesebb, mint 490 000 hektárnyi területet sikerült szlovákiai viszonylatban beerdősíteni. Ebből a szempontból nem lebecsülendő az a tény, hogy az új erdősítések jelentős részét - mintegy 261 000 hektárnyi területet - a mezőgazdasági termelésre alkalmatlan, s így sok esetben nehezen erdősíthető helyeken kellett elvégezni. Az erdőgazdaság ezt a nehéz feladatát maradéktalanul teljesítette. Mivel az erdőgazdaság eredményességének az alapját a biológiailag értékes és jó minőségű erdősítési anyag jelenti, folyamatosan nagy figyelmet kellett szentelni a Szlovákia területén fellelhető, genetikailag értékes erdők és egyes fák szaporíhet eleget tenni. Megállapíthatjuk, hogy a nagyüzemi csemetekerti központok építésének első fejezete rövidesen lezárul, ami nem kevesebb mint 14 nagyüzemi csemete- kerti központot jelent, mintegy 317 hektárt kitevő területtel. E csemete- kerti központok felszerelése és ellátottsága igen magas színvonalú, mind szakmai, mind pedig szociális szempontból. További igen nagy előnyük, hogy egész éven át lehetővé teszik a nők foglalkoztatását. A nagyüzemi csemetetermesztésnél ugyanis főként női munkaerőt alkalmaznak az erdőgazdaságok, akik nagy szakértelemmel végzik a csemetetermelés aprólékos munkálatait. Értékelésünkben nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy az utóbbi években fokozatosan romlott erdeink egészségi állapota. Ennek okát részint abiotikus, részint pedig biotikus tényezőkben kell keresni. Az abiotikus tényezők közül legnagyobb jelentőséggel a szél- és juk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy erdeink állapotát nagymértékben befolyásolják a különböző ökológiai tényezők, amelyek sok esetben, mint például a biotikus és abiotikus károsítások esetében negatív következményekkel járnak. Sajnos, ezeknek a káros hatásoknak a kiküszöbölése, illetve mérséklése egyik napról a másikra, sót igen sok esetben még egyik évről a másikra sem oldható meg. Ez érthető is, hiszen az erdőgazdaság más ágazatokkal ellentétben igen hosszú termelési ciklussal dolgozik, s így az említett káros következmények megszüntetése is lényegesen több időt vesz igénybe. Mindezek ellenére megnyugvással állapíthatjuk meg, hogy az erdőkről történő célszerű és sokoldalú gondoskodást a felszabadulás óta eltelt időszakban az erdőgazdaság dolgozói soha nem hanyagolták el. Ezt a tervszerű gondoskodást és gazdálkodást mindenekelőtt az a tény tette lehetővé, hogy erdeink túlnyomórészt állami kezelésben vannak. Ezzel kapcsolatban elég megjegyeznünk, hogy míg közvetlenül a felszabadulás után erdeinknek csupán 19 százaléka volt állami tulajdonban, addig jelenleg ez az arány 99,6 százalékot tesz ki, ugyanakkor magánkézben levő erdők gyakorlatilag nem léteznek. Szocialista társadalmunk az 1948 óta eltelt időszakban egyre nagyobb követelményekkel lépett fel az erdő- gazdasággal szemben. Mindenekelőtt halaszthatatlanul szükséges volt a régi, sok esetben elhanyagolt vágásterületek felújítása, melyeknek tóanyag-bázisként történő megőrzésének és felhasználásának. Ezek ugyanis biztosítékul szolgálnak arra, hogy a jövő erdeit jó minőségű, magas hozamú, egészséges és különböző károsítókkal szemben jobban ellenálló állományok fogják képezni. Az erdei magvak gyűjtésére engedélyezett, úgynevezett elismert állományok összterülete csaknem eléri az 50 000 hektárt, míg az elit fák száma 1700 darabot tesz ki. Ezen túlmenően mintegy 165 hektárnyi területen létesített az erdő- gazdaság magtermó ültetvényeket, 245 hektáron pedig magtermó állományokat, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a jó minőségű erdei magtermelés növeléséhez. Az erdősítések eredményessége szempontjából nagy jelentőséggel bír a jól fejlett, megfelelő gyökérzettel rendelkező, egészséges csemeték felhasználása. A gyenge minőségű, nem megfelelő fafajokkal létesített állományok ugyanis nem tölthetik be hiánytalanul társadalmilag fontos szerepüket. Gondolunk itt elsősorban az erdők termőképességének fokozására, valamint egyéb kedvező hatásuk biztosítására. Ezeknek a követelményeknek elsősorban a nagyüzemi csemetetermelési technológiák alkalmazásával lej^J^^BBI UfagTMW HBb^EmÍ B^B íb3Ebí gELSg*’ *f~| !5p| Ipi IB ^Eisne m| 59ffijs 9fi5| |ggi gpgíí jsi» '. 1 i^m bb^H HHE Lnl HH.álal flHa^KB| sEE^^d bsHBKHHB BHI HB JHBIBS mb—gwráflw|i—k : N l _ • ■■;=,. ' ií^lfc^SB BBB T »a Kpe Ns-^j i'v hótörések bírnak, melyeknek évente nem kevesebb mint 1 millió köbméter fa esik áldozatul. Nem csekélyebb jelentőségűek a biotikus tényezők által okozott károsítások sem, amelyek közül az utóbbi években főként a tölgyfavész - szel érintett állományok szanálása jelenti a legnagyobb gondot. Itt kell szólnunk az ipari szennyeződés által okozott károsításokról is. A legújabb felmérések eredményeként megállapíthatjuk, hogy az ipari szennyeződés által károsított erdők összterülete szlovákiai viszonylatban jelenleg eléri a 262 000 hektárt. Mivel az ilyen jellegű károsítások országhatárt nem ismernek, számolnunk kell további növekedésükkel. A szakemberek becslése szerint a károsítások előreláthatólag Szlovákia erdeinek mintegy 26 százalékát fogják érinteni. Igaz, európai viszonylatban ez az arány még kielégítőnek mondható, ami részben erdeink kedvezőbb fafaj-összetételének, részben pedig erdőgazdasági dolgozóinak gondoskodásának köszönhető. Ugyanakkor az is szükséges, hogy társadalmunk megteremtse azokat a szociális és egyéb feltételeket, melyek erdőgazdaságunk továbbfejlesztéséhez nélkülözhetetlenek. Több mint 130 tanuló látogatja a Vimperki Középfokú Erdőgazdasági Szakmunkásképző Intézetet a Dél-csehországi kerületben, akik az erdőgazdasági gépesítő szakmát tanulják. A három és fél évig tartó szakoktatás alatt nemcsak a motoros fűrészek és az erdei traktorok kezelésével ismerkednek meg, hanem a fakitermelési módszereket, a fém- és a famegmunkálás munkafolyamatait és elsajátítják. A tanulmányi gyakodatok és az iskolán kívüli munkák keretében nagy segítséget nyújtanak a helyi erdőgazdasági üzemek is. Az elmúlt.évben például több mint 30 ezer facsemetét ültettek el. A felvételen a tanulók a kijelölt magtermelő fákról speciális felszerelés segítségével fenyőtobozokat gyűjtenek. (A CSTK felvétele) A felsorolt nehézségek és hiányosságok ellenére jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy erdőgazdaságunk legfontosabb feladatát, nevezetesen erdeink termőképességének fokozását a felszabadulás óta eltelt időszakban eredményesen teljesítette. Mindennél meggyőzőbben bizonyítja ezt az a tény, hogy erdeink élőfakészlete az utóbbi 10 év folyamán mintegy 38 millió köbméterrel növekedett, s összességében elérte a 335 millió köbmétert. Ennek ellenére a 8. ötéves tervidőszak egyik legfontosabb feladata megszüntetni a üzemtervek által előírt évente kitermelhető fatömeg és a tényleges fakitermelés között előfordult különbségeket. Az elmúlt években ugyanis mintegy 7 százalékkal több fát termeltünk ki erdeinkben, mint amennyit az érvényes üzemtervek előírnak, aminek következtében túlhasználat keletkezett. Szükségesnek tartjuk azonban megjegyezni, hogy a túlhasználat részben a már említett károsításokra vezethető vissza. A károsítások következtében kidöntött, kitörött, kiszáradt vagy beteg fákat ugyanis egyéb ká-* ros következmények elkerülése érdekében ki kell termelni és az erdőből elszállítani. Az így megritkult, főként fiatal erdőállományok ellenállóképessége csökken, fájuk minősége romlik. Ugyanakkor az idős, vágásérett állományokat teljes egészében kitermelik, s idejében felújítják. Erdőgazdaságunk dolgozói a jövőben is mindent megtesznek, hogy erdeink valamennyi feladatukat hiánytalanul teljesítsék egész társadalmunk javára. KOHÁN ISTVÁN Helyjegyet ad a számítógép Három hang - egy téma:- Melyik vonattal utazol? A Balt-Orient- tel? Akkor rohanj... már vagy ötvenen állnak a helyjegypénztár előtt.- Késik, persze, hogy késik. Nem is keveset. Állítólag 45 percet. De maradj csak itt, mert ha kilépsz a sorból, nem biztos, hogy utazol. Vagy van egy kidobni való százasod? Igen, pontosan ennyit fizetsz, ha nincs helyjegyed.- Csak tudnám, miért van zárva a másik ablak. Hisz ott az a kis kócos... nem lenne jobb, ha egy vonatra ketten árulnák a helyjegyet? Elmaradnának a rosszízű megjegyzések. Tizenhárom óra huszonnyolc perc. A hangosbemondó szerint tovább növeli késését a Balt-Orient. Juraj Novodomskynak, a Bratiskavai Főpályaudvar állomásfönökének nem én teszem fel elsőként a kérdést, hogy mikor állnak át a számítógépes helyjegyárusításra - szinte nincs is olyan nap, hogy ne érdeklődnének nála ez ügyben.- Még a múlt héten sem tudtam volna pontos választ adni - mondja, - csak mára vált bizonyossá, hogy február 25-e lesz az első nap, amikor számítógép szolgálja majd ki a helyjegyet váltó utasainkat.- A gép, amely az NDK-beli Robotron- cég gyártmánya, úgy tudom, már 1985 őszétől a rendelkezésükre áll. Miért kellett több mint egy évet várni a beindítására?- Nézze: eredetileg úgy terveztük, hogy 86 májusában állunk át az újfajta helyjegyárusításra, aztán objekiv okok miatt kénytelenek voltunk meghosszabbítani a próba- üzemelés idejét. Nem titok: mi sem így képzeltük. Alig egy hónappal azután, hogy átvettük a berendezést, helyjegypénztárosaink továbbképzésen vettek részt, amelyen mindent megtanultak, amit a gép tökéletes kezeléséhez tudniuk kell. Azóta is szinte éjjel-nappal gyakorolnak rajta. A próbaüzemelés során azonban hétröl-hétre pontosabban láttuk: akármilyen drága is ez a masina, ő sem tévedhetetlen. S addik, amíg a hibákat ki nem küszöböljük, nincs értelme a számítógépes helyjegyárusítás megkezdésének.- Hány gyorsvonatra árulnak helyjegyet huszonnégy óra alatt?- Huszonkettőre.- Ezek szerint...- Igen, most azt hiszi, hogy február végétől mindegyikre a számítógép árul majd helyjegyet. Sajnos, más a helyzet. Egyelőre csupán a Prága - Brno - Bratislava - Nővé Zámky - Őtúrovo-vonalra kapcsoltuk rá a berendezést; az adatbank Prágában van, az említett állomáshelyeken pedig terminálok állnak a pénztárosok rendelkezésére. Tehát, ha az utas a szlovák fővárosból utazik Őtúrovóba, akkor a pénztárosnak a prágai központból kell kikérnie a helyjegy számát. . - Nemleszezegykicsitbonyplultabb,mint a korábbi módszer?- De kár, hogy rákérdezett! Mert ha őszintén akarok válaszolni, el kell árulnom: én is ettől félek. A hagyományos helyjegykiadás ugyanis annyiból állt csupán, hogy a pénztáros mindig bejelölte, hova adta ki a jegyet, s ha netán tévedett, akkor két utas harcolt ugyanazért a helyért. Igen, ez is megesett. Hogy hányszor? Tízszer-hússzor havonta.- Ha tetszik, ha nem, be kell hogy valljuk: ez több, mint kevés.- Jó, igaza van. De ha beülne egy órára az ablak mögé, majd akkor kérdezném meg: mi a véleménye? Az utas ugyanis csak annyit lát az egészből, hogy kéri a jegyet, fizet és távozik. Az már nem nagyon érdekli öt, hogy a pénztárosnönek többfelé kell figyelnie. Csörög a telefon, fel kell vennie a megrendelést, egy más valaki információt kér - a bábeli zűrzavarban könnyen megtörténhet, hogy rossz helyre teszi az x-et. De hogy ügyesen dolgozik mindegyikük, ahhoz nem fér kétség.- A gép viszont...- Hát igen... egy perccel több időt kér. De nem fog tévedni és a helyjegyhez menetjegyet is ad majd, akinek kell. Bajban csak akkor leszünk, ha lerobban a prágai adatbank - ne is fessük az ördögöt a falra!- Akkor mit is kívánjak a márciusi hetekre?- Hogy zökkenőmentes legyen az átállás, s a jövőben minden utasunk elégedetten távozzon a helyjegypénztártól, (szabó) ÚJA 1987.1
