Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-03-27 / 12. szám

JSZÚ '. III. 27. két és fél millióért Az Érsekújvári (Nővé Zámky) já­rásban hosszú évtizedek óta komoly figyelmet szentelnek a tudományos- műszaki haladás alapfeltételeinek megteremtésében kulcsszerepet játszó újitómozgalom szervezésé­nek és irányításának. A mozgalom fejlődésére jelentős mértékben ha­tott az a tény, hogy nemcsak felka­rolták, de az 1963 óta rendszeresen meghirdetett és értékelt szocialista versenymozgalommal hatékonyan ösztönözték is a jó és hasznos ötle­tek megvalósítására irányuló kezde­ményezést. VÁNDORZÁSZLÓ A LEGJOBBAKNAK-Tudomásom szerint a páratlan hagyomány nálunk azzal vette kez­detét, hogy járásunk egymás után három alkalommal is győztesen ke­rül ki az újítók országos versenyé­ből, és ezzel végleg elnyerte az NDK-beli újítók mezőgazdasági ta­nácsának vándorzászlaját - mondta Imrich Alaxa mérnök, a járási mező­gazdasági igazgatóság főmérnöke.- S ha már elnyertük, nem tettük üveg mögé, hanem meghirdettük az újítómozgalomban legjobb eredmé­nyeket felmutató munkakollektívák járási versenyét. A vándorzászló kilenc évig járt kézről kézre, pontosabban gazda­ságról gazdaságra, míg végül a muzslai (Muzla) Béke Egységes Földműves-szövetkezet tulajdoná­ban kötött ki.- Természetesen nem akartuk, hogy vége szakadjon az újítókat ha­tékonyan ösztönző hagyománynak, ezért új versenyt hirdettünk, ezúttal már a járási mezőgazdasági igazga­tóság igazgatójának vándorzászla­jáért. Részben ennek köszönhetjük, hogy járásunk mezőgazdasági vál­lalatai továbbra is elismerést érdem­lő eredményeket érnek el a haladás szempontjából oly fontos mozga­lomban. Megtudtuk, hogy a járásban ta­valy mind a 190 előterjesztett újítási javaslatot elfogadták és megvalósí­tották, amivel 2 millió 503 ezer koro­na társadalmi haszonra tettek szert. Az újítások nagyobb hányada- összesen 164 javaslat - a szövet^ kezetekben született, az állami gaz­daságok, valamint a közös mező- gazdasági vállalatok dolgozói egy­aránt 13-13 hasznos ötletet vetettek papírra.- Az újítómozgalomban járásunk­ban az utóbbi években az érsekúj­vári Fejlődés Egységes Földműves­szövetkezet éri el a legjobb eredmé­nyeket - tájékoztatott Alaxa mérnök. - A szövetkezet 1980 és 1985 után a múlt évben harmadszor is elnyerte a vándorszászlót, melyet az újítók március 13-i aktívaértekezletén ve­hettek át a gazdaság képviselői. Jó eredményeket érnek el az újítók az udvardi (Dvory nad 2itavou) Auróra Efsz-ben, a muzslai Béke Efsz-ben és a Mikuláái Állami Gazdaságban is. Ugyanakkor vannak gazdaságok, amelyek egyetlen javaslat kidolgo­zására is képtelenek. Különöskép­pen a Bényi (Bina) és a Szálkái (Salka) Efsz-ben kellene elgondol­kozniuk a vezetőknek és a dolgo­zóknak az újítómozgalom jelentősé­gén, mert ezekben a szövetkezetek­ben az utóbbi két évben egyetlen újítási javaslat sem született. Az is elgondolkoztató, hogy a meghirde­tett tematikai feladatoknak csak egy- harmadát sikerült megoldani. Vendéglátónk elmondta még, hogy az újítómozgalomban és a tu­dományos-műszaki haladás vívmá­nyainak gyakorlati átültetésében élenjáró gazdaságok tapasztalatai­ból okulva, a járási mezőgazdasági igazgatóságon, a Füri (Rúbaii) és a csúzi (Dubník) Efsz-ben, valamint néhány további gazdaságban még az idén megalakítják a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság alapszervezetét. SIKEREK ÉS TARTALÉKOK A megközelítőleg háromezer­nyolcszáz hektáros mezőgazdasági földterületen gazdálkodó érsekújvári Fejlődés Efsz nem véletlenül tartozik a járás legeredményesebb mező- gazdasági vállalatainak sorába. Mi­ként azt a harmadízben elnyert ván­dorzászló is igazolja, ebben a gaz­daságban valóban minden lehetősé­get megragadnak az adottságok tö­kéletesebb kihasználására, a hala­dás tervezett ütemének biztosítá­sára.- Szövetkezetünkben hét főből álló szakbizottság irányítja az újítók tevékenységét - mondta Hamran Lászó mérnök, aki a műszaki szol­gáltatásokon kívül az újítómozgalom fejlesztéséért is felelős. - Szerve­zünk, értékelünk, és a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság 1983 óta működő üzemi szervezeté­vel együttműködve tanácsokkal és konkrét ötletekkel is serkentjük a kezdeményezést. Az igyekezet minden évben meg­hozza az eredményt. A szövetkezet tagjai a múlt évben például 30 javas­latot nyújtottak be, s ezek közül az értékelő bizottság egyet sem utasí­tott el. Az újítások gyakorlati megva­lósítása 491 ezer korona egyszeri társadalmi hasznot eredményezett, s az újítók összesen 33 ezer korona jutalmat kaptak ötleteikért.- A múlt évben harmincegy aktív újítónk volt - mondta egyebek között Hamran mérnök. - Közülük többen már évek óta rendszeresen jelent­keznek egy-egy hasznos ötlettel. Az utóbbi években Jozef Vavóok, Milan Brezik és Jozef Cagá/i nyújtott be legtöbb újítási javaslatot. A leghasz­nosabb újítás Milan Cagáh és mun­katársai nevéhez fűződik, ötletes szalmaadagoló asztalt szerkesztet­tek a préselt takarmányt gyártó gép­sorhoz. A megoldás jelentősége nem pusztán abban rejlik, hogy há­rom helyett most egy munkaerőt kell itt foglalkoztatni, de abban is, hogy felszámoltunk egy balesetveszélyes munkahelyet. Korábban ugyanis vil­lával adagoltuk a szalmát a zúzóbe­rendezésbe, és gyakran komoly bal­esetet okozott a zúzóból kirepülő kő vagy fémdarab. Ugyanez a munka- kollektiva tett javaslatot korábban a melaszgazdálkodás (tárolás, elő­melegítés, automatikus adagolás) megoldására is. A vándorzászló tehát nem vélet­lenül jutott újfent az érsekújvári szö­vetkezet tagjainak birtokába. Ami pedig a jövőt illeti, még itt is vannak tartalékok. Hogy csak a legfontosab­bat említsük: ha a gépjavítók és a terményszárítóban dolgozók pél­dáját követve a más munkaszaka­szokon tevékenykedők is alkotó mó­don részt vállalnának a legégetőbb gondok és műszaki problémák meg­oldásából, akkor az újítómozgalom ebben a gazdaságban is sokkal ha­tékonyabban szolgálhatná a hala­dást. KÁDEK GÁBOR K özép-Szlovákia szakosított mezőgazdasági vállalatainak évek óta biztos jövedelmi forrást s jelentős nyereséget biztosit a dohány- termesztés. Az elmúlt esztendő aszályos időjárása Gömörben és Nóg- rádban sem kedvezett e kultúra termesztésének. Az ország egyik legnagyobb termelő vállalatát, az újbásti (Nová Basta) Medves Egységes Földműves Szövetkezetét is kedvezőtlenül érintette a jelentős termelés- kiesés, hiszen a korábbi években az árbevételeknek nem kevesebb, mint hatvan százaléka származott ennek az ipari növénynek az értékesíté­séből. Huszti István elvtárs, a szövetkezet elnöke is a kedvezőtlen körülmé­nyekkel magyarázta, hogy az elmúlt évi bevételek alig érték el az 54 millió koronát, ami közel kétmillió koronával kevesebb a tervezettnél. Persze nem szabad mindezt csupán a szárazság számlájára írni. A 2500 hektáron gazdálkodó földmúvesszövetkezet közelmúltban megtartott zárszámadó közgyűlésén ugyanis maguk a dohánytermesztő szakcso­port dolgozói mutattak rá a hibákra. Az asszonyok már a palántaültetés alkalmával felfigyeltek a kiszolgálóágazat fogyatékosságaira. Bizony gyakran előfordult, hogy a nagy teljesítményű gépek felkészületlenül érkeztek a földekre, s javításuk órákat vett igénybe. A szervezetlensé­gért, egyesek figyelmetlenségéért a köz súlyos árat fizetett. Szerencsére a nyílt kritika nem maradt válasz nélkül. Az ágazat vezetői megígérték, hohy az idei munkálatok megkezdése előtt alaposan felülvizsgálják a gépeket, s a folyamatos munka érdekében mindig a helyszínen tartózkodik majd egy szervizkocsi. Persze, nem csupán a növénytermesztési ágazat tervezett bevételei hiányoztak a közös kasszájából az esztendő végén. A fagykárok miatt érzékeny veszteség érte a szőlészetet is, sajnos nem is először az elmúlt évek során. A tervezett 200 tonna helyett tavaly csak 18 tonna borszőlőt értékesítettek, s ami még szomorúbb: az idei januári és márciusi fagyok miatt a következő termés kilátásai sem kecsegtetnek sok jóval. Okulnak a tavalyi tapasztalatokból A két ágazat jelentős termeléskiesését a gabonatermesztés tisztes eredményei sem kárpótolták. A búzából elért 4,2 tonnás átlagtermés az itteni körülmények között jó eredménynek számít, csakúgy mint a négy tonnán felüli zabtermésé. A növénytermesztés terén keletkezett közel négymillió koronás vesz­teség, a kevés, minőségileg sem kifogástalan szálastakarmány, kedve­zőtlenül hatottak az állattartásra is. Részben ezzel magyarázható, hogy az állomány összlétszáma 234 darabbal volt kevesebb a tervezettnél, s hogy a tejeladás tervét sem sikerült teljesíteni. A 48 ezer liternyi hiány mellett gondot okozott a minőségi követelmények teljesítése is. Sajnos, az eladott tej mennyiségének még a hatvan százalékát sem értékesítet­ték első árkategóriában, s emiatt is jelentős veszteség érte a gazdaságot. A szarvasmarhatenyésztés ezzel együtt is eredményesebb volt a ser­téshizlalásnál, hiszen a tervezett 152 tonna helyett 192 tonna húst értékesítettek, míg a sertéstenyészet nem tudott eleget tenni a kötelezett­ségeknek. Évek óta nem hozza a remélt nyereséget a juhtenyésztés sem, amiben közrejátszanak ugyan a külső, kedvezőtlen körülmények is, ugyanakkor a gazdaság elnöke önkritikusan elismerte, hogy a jó juhá­szok hiányzanak leginkább... Az állattartás fogyatékosságait három pontba foglalták: az elhangzott vélemények szerint a gyengébb takar­mánytermés mellett az új telep átépítése és az anyakocák tömeges vetélése okozta a legtöbb problémát. Mindezeken már az idén lehet, sőt kell javítani. Birálóan értékelték a gépesítési ágazat teljesítményét is. Nem ok nélkül, hiszen az elmúlt évben több mint 3 millió koronát költöttek gépekre, most mégis másfél millió koronát mutat a kiadások tétele javításokra és alkatrészvásárlásokra. Nem volt igazán sikeres a melléküzemági tevékenység sem, noha a kockázatvállalás, a kezdeményezés hiányával nemigen vádolhatók a vezetők. Az elmúlt esztendőben nem kevesebb, mint ötféle ipari tevékenységgel, illetve szolgáltatással próbálkoztak. Mint ahogyan azt Mede László elvtárs, a „második gazdaság" vezetője elmondotta, tervezett feladataiknak a partnerüzemek fegyelmezetlensége miatt nem tudtak eleget tenni. A Slovenkával kooperáló varrodában gyakran előfor­dult, hogy alapanyag és fazonok híján félnapos semmittevés után haza kellett küldeni az asszonyokat. Hasonló problémák merültek fel a számí­tástechnikai kisüzemben, sőt a lakatosmúhelyben is. Talán még a két füleki (Firakovo) nagyüzemmel, a Kovosmalttal és a Béke Bútorgyárral való termelési együttműködés minősíthető a leggyümölcsözőbbnek. Okulva a tavalyi tapasztalatokon az idén csak olyan vállalkozásba kezdenek, melyben biztosított a folyamatos alapanyag- és alkatrészellá­tás, s kedvezőek az értékesítési lehetőségek is. H. A. • Klímák Mária a cirok formába öntését végzi L ányok, asszonyok népes csoportja száll le a reggeli buszról. A megálló közvet­lenül az üzem kapuja előtt van, így az utasok­nak annyi idejük sincs, hogy a buszban meg­kezdett mondatot befejezzék, máris az öltö­zőben vannak. Gyors ruhaváltás következik, aztán beindulnak a motorok, koppan a kala­pács, csikordul a targonca: megkezdődik a munka a losonci (Luőenec) CIRKO ipari szövetkezet üzemében. Ján Kamensky mérnök, a szövetkezet alel- nöke, a termelési-műszaki ősztály vezetője „terített“ íróasztal előtt ül, félig kész kimuta­tások, intézésre váró levelek vannak előtte. Mielőtt még elmélyülne ezek intézésében, készségesen tájékoztat az üzem munkájáról eredményeiről.- Ipari szövetkezetünk többféle tevékeny­séget folytat, különböző szolgáltatásokat is végez - mondja. - Ebben az épületben csak az egyik részlegünk üzemel, de a járás egyes községeiben is vannak üzemeink. Itt különbö­ző méretű cirok- és kefesöprök készülnek. Az előbbiből évente 600 ezer korona értékben gyártunk, további 400 ezer korona értékben a hrinovái üzemben készítenek seprőket.- Nem okoz gondot az előirányzott terv teljesítése?- A seprőkészítés bizony egyre több gond­dal jár, főleg az alapanyag, a cirok beszerzé­se nehezíti a munkánkat. A cirok mintegy 80 százalékát Jugoszláviából kapjuk, mégpedig devizáért, ami bizonyos korlátozásokat is je­lent. Hazai termelőktől tehát csak a maradék 20 százalékot kapjuk, főleg a Lukanényei (Nenince), a Palásti (Plááfovce) és a Veiké Basta-i Efsz-ből. Nálunk a cirok termelésével nem szívesen foglalkoznak, ami gyakran a minőségben is visszatükröződik. Ilyen kö­rülmények között gyakran előfordul, hogy a seprők gyártását anyaghiány miatt átmene­tileg le kell állítani, s a dolgozók számára más munkáról kell gondoskodnunk. Ez természe­tesen veszteségekkel is jár. Megnyugtató, hogy dolgozóink megértik az ilyen kényszer- helyzetet, s a más munkára való átállást szinte már természetesnek veszik. Minderről a műhelyekben is meggyőződ­hettem. Az egyik tágas helyiségben kész seprőből rakott kazlak vártak elszállításra. A műhelyekben aránylag csendes munka folyik, csupán a „seprövarrógép" csattogását hallani, illetve a kalapácsok kopogását, ami­kor a nyélre erősítik a megformált cirokkö- teget. A szomszéd helyiségben Balázs István keretléceket fűrészel, amelyeket a „cirok­fogytán“ a seprökészítő részleg dolgozói használnak fel. A folyosó végén Mária Kajbo- vá és társai kefesepröket és súrolókeféket készítenek. Az üzemszemle után Ján Kamensky újabb adatokat említett. Elmondta, hogy a szövet­kezetnek a városban egy könyvkötészete is van. Asztalosüzemünkben nem tipizált abla­kokat, ajtókat gyártanak, s a nyílászáró szer­kezetek szigetelését is vállalják. A szövetkezetnek mintegy 200 dolgozója van, a létszámnak körülbelül a fele nő. A leg­többjük a seprő- és a kefekészítő részlegen dolgozik, mint például Mária Klimáková, Meli- cher Anna, Németh Júlia, Várady Eszter, Botos Szabina és mások. Átlagkeresetük 1600 korona körül mozog, s az üzemben kedvez­ményes áron étkezhetnek. Az üzem vezető­sége belföldi társas kirándulásokat is szervez az érdeklődők részére. A tíz szocialista munkabrigád tagjai vállalá­saikkal jelentősen segítik a termelési eredmé­nyek alakulását, az anyagokkal és az energi­ával való takarékosabb gazdálkodást. Nagy gondot fordítanak arra is, hogy a megrende­lők elégedettek legyenek termékeik minősé­gével BOJTOSJÁNOS OfllTlk • Készülnek a kefék és a ke- fesöprük. (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom