Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-03-20 / 11. szám

r« közepén Ä-SSsr* 3yUkos.«g<*W "9“ Somberek “9°"h^,",'= ™"ia •'“""’'’“sTS“ ;%SSKSSfSRsÄS3^i^ «--S^l^jíss’sr. «—<■• «--“.r. SSkÄ^"“ '*’” "0i,wl"“ markában van IUCI 5» “■=>- „. . New York a marna kJ szú 15 III. 20. Egy gazember, aki a maffiával áll kapcsolatban, átvesz egy hulladék­gyűjtő vállalatot úgy, hogy halállal fenyegeti meg annak elnökét. Aztán illegálisan mérgező vegyi hulladék rakódik le egy Staten lsland-i hulla­déklerakodó helyen, ahol végül is robbanás történik látványos tüzet okozva. Az FBI emberei az egyik informá­toruk testén elhelyezett lehallgatón keresztül kihallgatják két férfi be­szélgetését egy New York-i bíró megvesztegetéséről, akinek bizo­nyos kábítószerüggyel kapcsolatos pert kell „elrendeznie“. Nyomozá­suk eredményeképpen a bírót több mint tiz év alatt négyrendbeli meg­vesztegetés vádjával elítélik. A bíró az elfogadott megvesztegetési pén­zek fejében egy gengszternek, két szerencsejátékosnak és egy kábító­szer-kereskedőnek segített. Amikor Tony Scottót, a Dokkmun­kások Nemzetközi Szövetségének alelnökét és a Gambino maffia ban­dájának egyik kápóját perbe fogják hajózási társaságok megzsarolásá- ért, olyan tanúi vannak, mint Hugh Carey akkori kormányzó és New Yort City volt polgármesterei: Robert Wagner, John Lindsay és Abraham Beame. Miután az FBI-nak olyan magnószalagok állnak rendelkezé­sére, amelyeken Scotto saját hangja is szereprei bűncselekményekkel összefüggő beszélgetésekben, nem marad kétség bűnössége felöl, úgy­hogy végül három évet ül börtönben. A büntetés letöltése után New York vezető politikusai kiszabadulása tiszteletére ünnepélyes vacsorát rendeznek. New York metropolisa 18 millió embernek ad otthont. Ám otthont ad a La Cosa Nostra 940 ismert gengszterének és közel 10 000, ve­lük kapcsolatban álló bűnözőnek is. A New York-i főhadiszállásról irá­nyítják tiltott üzelmeiket, amelyek ki­terjednek Massachusettstól Floridá­ig és Kaliforniáig. A maffia megdöb­bentő mértékben „birtokolja“ New Yorkot. A modern amerikai maffia tevé­kenysége New Yorkban 1931-től számítódik, amikor is az egymással háborúzó olasz gengszerek békét kötöttek, öt „családra“ oszlottak, a vezérekből pedig létrehoztak egy „bizottságot“, amely eldönti a vitás ügyeket és érvényt szerez törvénye­iknek. A föderációt elnevezték La Cosa Nostrának, vagyis az A Mi Ügyünknek. A bizottsághoz más nagyvárosok képviselői is csatlakoz­tak, és kialakult egy országos bűn- szövetkezet. Lássuk csak, hogyan nyúl a La Cosa Nostra minden New York-i és más amerikai család zsebének mé­lyére. REJTETT PÓTADÓK Szövetségi hivatalok illetékesei szerint a maffia gengszterei tartják ellenőrzésük alatt a négy fő szak- szervezet - a dokkmunkások, a fizi­ka munkások- a kamionosok és a szállodai és vendéglátóip>ari alkal­mazottak szakszervezete - 163 000 tagot számláló 104 New York-i helyi fiókját. Ez az ellenőrzés - írja az elnök által létrehozott, a szervezett bűnözéssel foglalkozó bizottság- „lehetővé teszi, hogy a maffia döntse el, kik vegyenek részt az üzletben, hol és mikor dolgozzanak az emberek, sót még azt is, hogy diktálja a munkabéreket és juttatá­sokat. A fogyasztók milliói fizetnek tudtukon kívül pótadót a szervezett bűnözőknek az áruk és szolgáltatá­sok egész soránál.“ Az ország tengeri teherforgalmá­nak egytizede megy át New York- New Yersey kikötőjén, míg az Egyesült Államok és Európa közötti légi teherforgalom zöme a Kennedy Nemzetközi Repülőtéren keresztül bonyolódik. Miután ellenőrzése alatt tartja a kamionokat vezető sofőröket és a dokkokban dolgozó munkáso­kat, a La Cosa Nostra súlyos adóte­herrel sújtja az ország fogyasztóit - zsarolás, géprablás, a szállítmá­nyok ellopása és biztosítási csalá­sok révén. A szindikátus aláásása az amerikai áruk versenyképessé­gét és hatalmas gazdasági terhet ró az egész északkeletre. A kamionosok szakszervezeté­nek a maffia által ellenőrzött helyi fiókjaihoz mintegy 2500 kamionso­főr, raktári és irodai dolgozó tartozik Ók alkotják a Kennedy Repülőtér 200 légifuvar-vállalatának személy­zetét, és évente mintegy 50 milliárd dollár értékű teherfuvart bonyolíta­nak le. Főnökük, a szervezett bűnö­zéssel foglalkozó elnöki bizottság szerint az a Harry Davídoff, akit az egyik szenátusi jelentés „könyörte­len gazembernek" nevezett. rozóvállalatot igénybe venni, ame­lyek a dupláját számítják fel annak, amit független fuvarozók számítaná­nak, ha mernének versenyezni. A műhelyek tulajdonosai nem merik az olcsóbb versenytársakat igénybe venni, mert félnek a megtorlástól. „A mi műhelyünknek nincs biztosítása tűz ellen“ - magyarázkodott az egyik tulajdonos, amikor azt kérdez­ték tőle, miért nem egy olcsóbb fuvarozót vesz igénybe. Azt a kami- onos tisztviselőt, aki el merte mon­dani a vádesküdtszék előtt, milyen módszereket alkalmaz a maffia a versenytársakkal és a becsületes szakszervezetekkel szemben, egy elhaladó gépkocsiból leadott soro­zattal terítették le. A szindikátusnak a hulladékgyűj­tő-ipar fölötti ellenőrzése már több nemzedékre nyúlik vissza. New láncolatán keresztül - a benzint el- szipkázták a törvényes vállalatoktól, megkerülve a szövetségi, állami és helyi adókat. A kartell két év alatt több mint 130 millió dollár értéket lopott el. Miután az egyik bűntársból kormányzati tanú lett, Franzesét két­évi börtönre és ötévi próbaidőre, továbbá 4,75 millió dollárnyi vagyon elkobzására és 10 millió dollár meg­fizetésére Ítélték a különböző áldo­zatok részére. Senki sem tudja, ho­vá lett a többi pénz. KÁBÍTÓSZER A New York-i maffiavezérek csempészik be jelentős részét an­nak a közel 6000 kg heroinnak, amely évente forgalomba kerül az Egyesült Államokban és amelynek csaknem felét a New York-i kábító­rflUiiH I HBfM nmkmmi A gengszterek a kamionosok helyi szakszervezeti fiókjai révén működ­tetnek egy olyan hírszerző hálóza­tot, amelynek segítségével elterve­zik a „nagy fogásokat" - drágakóra- kományok, átruházható értékpapí­rok, készpénzszállítmányok elfogá­sát. Az igazságügy-minisztérium perbe fogta Davidoffot és hat társát - az egyik vállalat tisztségviselőjét és öt szindikátustagot - zsarolásban való bünrészesség vádjával. BÜNÖZÖKARTELLEK A New York-i gengszterek tartják kezükben a fő hús-, hal- és baromfi­szállítókat. Egy legendás hírű nyo­mozás során a New York-i detektí­vek hangszalagra vettek egy beszél­getést az egyik gengszter és egy ügyfél között, akinek az volt a gya­núja, hogy lóhúst adtak el neki. A gengszter a következőt mondta: „Hát van olyan állat, amelyik bőg, és van, amelyik nem!“ A közelmúltban egy szövetségi vádemelés során a Genovese banda vezére, „kövér Tony“ Salerno ellen az volt a vád, hogy sápot csikart ki egy sor man­hattani gyorsbüfének szállított pék­sütemény és hot dog után. 1982-ben a kamionos szakszer­vezet egyik tisztviselőjének vallomá­sa, valamint az FBI elektronikai le­hallgatása nyomán fény derült egy olyan kartellre, amelybe a város négy legnagyobb költöztető vállalata is beletartozott. A vád szerint Phil Rastelli, a Bonanno banda vezére meghatározott összegű díj lefizeté­sét követelte meg minden költözte­tés után, és felügyelt annak a maffia és a szakszervezeti tisztviselők kö­zötti elosztására. Az FBI nagy bána­tára kiderült, hogy ő maga is megfi­zette az adóját - mintegy 3500 dol­lárt -, amikor minderről mit sem tudva az említett vállalatok egyikét vette igénybe beköltözéskor az új manhattani épületbe. Az Egyesült Államokban gyártott konfekció egyötöde a New York-i ruházati negyeden megy át, és a maffia gyakorlatilag minden zseb­ből már előre kihúzza a maga ré­szét. A konfekcióipart a városban a legkülönbözőbb helyeken levő kis műhelyek látják el. Amikor a ruhákat a raktárakba szállítják, kénytelenek a maffia ellenőrzése alatt álló fuva­York 400 000 kereskedelmi és ipar- vállalata kénytelen mintegy 400 - fő­leg olasz származású - kisfuvarozót igénybe venni. A La Cosa Nostra egy törvénytelen kartellt erőszakol rájuk, amelyen belül megosztják az ügyfeleket. A profitot persze lefölözi. Amikor az egyik fuvarozó nem volt hajlandó csatlakozni ehhez a maffia uralta társuláshoz, 73 éves anyósát közvetlen közelről lelőtték, amikor kopogásra ajtót nyitott. Egy másik fuvarozó nem volt hajlandó eladni egy lerakóhelyet az egyik gengsz­ternek; házát - két gyermekével, odabenn - felgyújtották. Az elmúlt harminc évben sem a legalább 14 nagyobb szabású vizsgálat és vádemelési eljárás, sem a kongresszus megújuló próbálko­zásai nem tudtak enyhíteni a maffiá­nak a fuvarozókra nehezedő szorí­tásán. Aminek az a következménye - Peter Reuter, a Rand Corporation közgazdásza szerint -, hogy a fu­vardíjak 50 százalékkal magasab­bak, mint különben lennének. ÓRIÁSCSALÁSOK A New York-i bandáknak saját szakértőgárdájuk van, amelyek tag­jai tőzsdei manipulációkra, biztosítá­si és csődügyekre, valamint rafinált bankcsalásokra szakosodtak. Négy New Yersey-i bank például bezárt, miután korrupt szakszervezetek rá­vették őket, hogy fogadjanak el nagy összegű betéteket a szakszerveze­tek juttatási alapjaiból és abból adja­nak kölcsönöket gengsztereknek, akik azután nem fizették vissza a pénzt. A maffiával kapcsolatban álló egyik csaló ily módon 14,5 millió dollárt lopott el egy másik New Yer­sey-i banktól, amelynek nagy részét uzsorakölcsön céljaira használták, illetve egy kábítószer-kereskedőnek juttatták. A Colombo banda vezérének, Mi­chael Franzesének becsapott áldo­zatai között olyanok szerepelnek, mint a General Motors és a Mobil, vagy az Egyesült Államok Kiskeres­kedelmi Igazgatósága. Ám a legna­gyobb ügy a benzincsempészet volt. Franzese önálló elosztókból létreho­zott egy kartellt, amelynek tagjait szép szóval vagy fenyegetéssel rá­bírta egy olyan testületi bújócskára, amelynek révén - hamis vállalatok A fejenként százévi börtönbüntetésre ítélt maffiavezérek: Carmine Persico, Anthony Coraiio és Anthony Salerno szerélvezök fogyasztják el. 1984- ben a szövetségi és a New York-i rendőrség nyomozói két évig tartó nyomozásba kezdtek, amelynek so­rán a szálak tucatnyi, látszólag egy­mástól független értékesítő szerve­zettől elvezettek a maffia maroknyi gengszteréhez. Ezek a gengszteiek évente kétmilliárd dollárnál is na­gyobb értékű heroint csempésztek be, amely mennyiség csaknem 100 000 kábítószeres ellátására ele­gendő. A szövetségi nyomozók, va­lamint az állami és a városi rendőr­ség emberei áprilisban néhány haj­nali rajtaütés során 38 olyan gengsztert kerítettek kézre, akiknek nagyfőnökei a Lacchese és a Geno­vese családokhoz tartoznak. Az FBI vezető tisztségviselői hat évvel ezelőtt rájöttek, hogy a maffia elleni rohamuk eredményessége bi­zonytalanná kezd válni. „Akaratunk ellenére jó szolgálatot tettünk nekik, és elősegítettük az új káderek kibon­takoztatását“ - mondta.egyik embe­rük. „Lekapcsoltunk néhány idő­sebb vezért, a maffia pedig fiata­labb, energikusabb emberekkel állt elő. Csak gazdagabb és erősebb lett.“ A szövetségiek ezért aztán új tá­madást indítottak, ezúttal egy addig kevéssé alkalmazott törvényre tá­maszkodva, amelyet a kongresszus még 1970-ben fogadott el: a gengszterek befolyása alatt álló és korrupt szervezetekre vonatkozó, úgynevezett RICO-törvény értelmé­ben mindenki, aki a szövetségi vagy állami szintű bűncselekmények hosszú sorából egy évtizeden belül kettőt vagy annál többet elkövetett, miközben gengszterkedésben részt vevő vállalatot támogatott, elítélhető szövetségi szintű bűnszövetkezet bűntettében, amely hosszú börtön- büntetést von maga után. Az FBI-t, az IRS-t, a Munkaügyi Minisztériumot és más szövetségi, állami és fővárosi hivatalokat és in­tézményeket is ideszámítva, jelen­leg csaknem ezer nyomozó üldözi a gengsztervilág vezéreit. A New York-i főügyészség szervezett bű­nözéssel foglalkozó szakcsoportja, valamint a manhattani és brooklyni ügyészek csoportja egybegyújtötte tucatnyinál több szerteágazó nyo­mozás elektronikai adatgyűjtéssel szerzett információit, és az igaz­ságügy-minisztérium 14 nagyváros­ból küldte el legjobb szakértőit, hogy átvizsgálják a maffiára vonatkozó több ezer órát kitevő, titokban sza­lagra rögzített beszélgetéseket. Az eredmény: máris megtörténtek az első vádemelések a maffia fő vezé­rei ellen, Ám az üldözök jól tudják, hogy mindez csak a kezdet. Az igaz­ságügy-minisztériumnak és a szö­vetségi bíráknak azt kell tenniük, amit a kongresszus már régen el­rendelt: tovább kell lépniük néhány fővezér és korrupt szakszervezeti vezető bebörtönzésén; a RICO-tör­vény polgári jogszabályai értelmé­ben el kell kobozni és meg kell szerezni a maffia vállalatait és va­gyonát, és meg kell szabadulni attól a sok száz szakszervezeti tisztség- viselőtől, akik elárulták a szakszer­vezet tagjainak bizalmát azzal, hogy megengedték a gengsztereknek szakszervezeti üzelmeik folytatását. Amíg ez nem így lesz, nagyon is sok igazság van abban az állításban, hogy „New Yorkot a maffia tartja kezében!“

Next

/
Oldalképek
Tartalom