Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-03-20 / 11. szám

- * • • ; • •. -. imi Wm i Y l V g^^Br _ V ] V f w / f W V ^ V * «■ a W~ i a a T EBKí Jk ▼ « / • t . j A i 9 I j * ' — B I !• l a M, A J I • i ■ • 1» 1 1* jgg t ;••«., 7 '.!■■•(-.■;■ ..sa,«>.-£. - iWfi un Janin ifi -Jki^aiBl ■I j g a Jr - H IrT&t . ^Wiim -JMs BBte. -Jmm Mk L : J&'*- % A MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALATOK TÚLNYOMÓ TÖBBSÉGE BEKAPCSOLÓDOTT A MOZGALOMBA A Dunaszerdahelyi (Dunajská Stre- da) járás mezőgazdasági vállalatainak dolgozói a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodás létezése óta mindig keresték a lehető legkorszerűbb módszereket a termelés növelésére Jó hírnevet szereztek a növénytermesztésben és az állattenyésztésben elért eredmé­nyeikkel. Az elsők között emlegetik őket országszerte. A szocialista mun­kaversenyt megalapozottan szervezik, hogy a kötelezettségvállalásokat telje­síthessék. Ezek lényegesen elősegítik a feladatok megvalósítását és meg­mutatkoznak a termelés eredményei­ben is. A szocialista kötelezettségvállalási mozgalom egyik nevezetes dátuma 1985. június 14-e volt, amikor Komá­romban (Komárno) egy szlovákiai ér­tekezleten a CSKP XVII. kongresszu­sa és a nagy októberi szocialista forra­dalom 70. évfordulója tiszteletére a Nagymegyeri (Őalovo) Efsz és a Gabcíkovói Csehszlovák-Szovjet Barátság Állami Gazdaság benevezett a héttonnások mozgalmába. Később hozzájuk csatlakozott a Nagylúcsi (Lúc na Ostrove) Efsz, a csilizradványi (Cilizská Radvan) Csilizköz Efsz és az Agrokomplex nagymegyeri gazdasá­ga. Olyan mezőgazdasági vállalatok, amelyek mindig bátran vállalták a na­gyobb és igényesebb feladatokat. A tavaszi munkák kezdetén Öllé Gyula elvtárssal, a dunaszerdahelyi járási pártbizottság titkárával arról be­szélgettünk, hogy mit hozott ez a moz­galom és mit ígér a jövőben. Elmon­dotta, hogy nagyon megalapozott kö­telezettségvállalási mozgalomról van szó, amellyel a mezőgazdasági válla­latok pártalapszervezeteinek évzáró gyűlésein, az efsz-ek zárszámadó közgyűlésein és az állami gazdaságok konferenciáin is foglalkoztak az év eleji időszakban. Ezeken a hasznos tanácskozásokon még kiegészítették vállalásaikat és megvitatták annak le­hetőségét, hogy a kalászosok és a szemes kukorica hektárhozamát mi­lyen módon növelhetnék. A gépesített csoportok vezetői be­számoltak a technológiai felkészült­ségről. Az agronómusok arról beszél­tek, hogy milyen módon hajtják végre a gyomirtó és növényvédő munkákat. A hosszú és hideg tél után hogyan gyorsítják meg az őszi gabonafélék fejlődését. Megemlítette még, hogy az elmúlt évben elért eredmények azért alakultak jól, mert több mint 70 millió liter vizet juttattak mesterséges módon a termőföldbe. Egyes körzetekben 100 milliméternyit, máshol 300 milli­méternyit is. Ennek köszönhető töb­bek között, hogy a Légi (Lehnice) Efsz-ben a szemes kukorica hektár­hozama több mint 7 tonna volt. A jó tapasztalatokat felhasználva készülnek minden mezőgazdasági vállalatnál a tavaszi munkák első sza­kaszára. Többször is hangsúlyozta, a bő termés szempontjából nagyon fontos, hogy minden munkát idejében elvégezzenek. A tavaszi munkák ter­vét már elkészítették, amely számol minden eshetőséggel, a kedvezőtlen időjárással is. A mezőgazdasági válla­latok többsége a terv szerint például a tavaszi árpát két-három nap alatt el akarja vetni. Ma már olyan gépparkkal rendelkeznek, hogy a borsó, a kukori­ca és más növények vetése sem igé­nyel hosszabb időt. Ily módon igye­keznek pótolni az egyes növényeknél a késést. Orbán Péter a járási pártbizottság dolgozója szintén reálisnak tartja a 7 tonnások mozgalmát, mert az elmúlt években már számos mező­gazdasági vállalat szemes kukoricából 9 tonnát is betakarított hektáronként. A járás 30 mezőgazdasági vállalata közül már 18 nevezett be ebbe a ne­ves mozgalomba. Egyes mezőgazda- sági vállalatok csak a búza hektárho­zamának növelésére, mások a sze­mes kukorica termésének növelésére tettek vállalásokat. Tizennégy mező- gazdasági vállalat olyan kötelezett­ségvállalást tett, amelyek szerint bú­zából és szemes kukoricából is több mint 7 tonnát termelnek hektáronként. A pártalapszervezetek és a szocialista munkabrigádokban dolgozó párttagok élen járnak a kezdeményezésben, hogy az ígéret ne maradjon papíron. A tavaszi időszakban a munkákat vég­ző kollektívákban ideiglenes pártcso­portok is alakulnak, amelyek rövid gyűléseiken megbeszélik a teendőket és rugalmasan határozatokat hoznak, illetve javaslatokat tesznek a munkák tökéletesítésére. A párt vezető szere­pe konkrétan érvényesül a gyakor­latban. A járási mezőgazdasági igazgató­ság dolgozóinak is az a véleménye, hogy a gabonatermesztésben további kedvező fejlődést lehet elérni. Termé­szetesen csak akkor, ha minden me« zögazdasági vállalatnál megteszik a szükséges intézkedéseket a terme­lés növelésére. Pupák László tápa­nyagellátási és növényvédelmi agro- nómus máris arról számol be, hogy megkezdték az őszi búza gondozását. A vastag hótakaró elolvadása után 5623 hektár búzát fejtrágyáztak. Mivel újabb havazás következett be, félbe kellett szakítaniuk a munkát. A jelenle­gi időszakban talajmintákat vesznek, hogy megállapítsák, milyen a talaj tápanyagtartalma. Felmerültek olyan aggályok, hogy egyes körzetekben a víz kimosta a még ősszel a talajba dolgozott műtrágya egy részét. Ha elkészülnek az elemzések, ezek figye­lembevételével folytatják a repülőgé­pekkel és vontatott szórókkal a fejtrá­gyázást. A gyomirtó és növényvédő szerek beszerzése elég sok gondot okoz. A tavaszi árpa alá elég a gyom­irtószer, de a kukoricatáblák gyom­mentesítéséhez előreláthatólag nehe­zen szerezhetik be a szükséges mennyiséget. Pedig mint mondotta, a gyomirtás nagyon fontos tényező a termelés alakulásában, mert előfor­dulhat tíz-húsz százalékos, vagy még ennél több terméscsökkenés is. A Dunaszerdahelyi járásban a me­zőgazdasági vállalatok teljes felké­szültséggel várják a tavaszt. Ha szik­kad a föld, azonnal indulnak az embe­rek és a gépek, hogy minél hamarább elvégezhessék a szükséges munká­kat. Teljesíteni akarják a nagy évfor­duló tiszteletére tett kötelezettségvál­lalásaikat. _., . . BÁLLÁ JÓZSEF A szokatlanul hosszúra nyúlt télutó országszerte várako­zásra kényszeritette az indulásra felkészült növényter­mesztőket. Az első gépszemlék már a Nagykürtösi (Vefky KrtíS) járásban is lezajlottak, s azt bizonyították, hogy a gépjavítók lelkiismeretes munkát végeztek. A tavaszi munkák első szakaszá­I hoz az ipolynyéki (Vinica) Béke Efsz-ben is minden készen áll, ahol az idei munkákról, tervekről Korcsog László mérnökkel, a növénytermesztési ágazat vezetőjével beszélgettem, aki a tájé­koztatás során az elmúlt évi eredményekből és tapasztalatokból I indult ki.- Szövetkezetünk 1660 hektár szántón gazdálkodik, ennek jelentős része, mintegy 350 hektár hegyaljai körzetben, Hrusov és Őelovce határában található. Apró parcellák ezek, meredek lejtőkön elterülő, nehezen művelhető, gyenge termést adó földek, amelyek bizony lerontják szövetkezetünkben az átlagos hozamo­kat. Tavaly ennek a hatását igencsak megéreztük, mivel a rendkí­vüli szárazság sok növénynél egyébként is keresztülhúzta a szá­mításainkat. A gyengébb eredmények ellenére az elmúlt gazda­sági évet kielégítőnek minősíthetjük, a növénytermesztés egészé­ben véve mintegy 280 ezer koronával túlteljesítette a tervezett bruttó termelés értékét. Ez főleg a kalászos gabonaféléknek ! köszönhető, cukorrépából viszont az utóbbi évek leggyengébb eredményét értük el: a tervezett mennyiségnek mindössze 40 • százalékát takarítottuk be. Veszteséggel zárt a szőlészet is, Indulás előtt a hiány megközelíti a 2 millió koronát, ami a tervezett mennyiség­nek a felével egyenlő.-Az idei munkáknál bizonyára kihasználják majd az elmúlt kedvezőtlen év tapasztalatait is. Lesz-e jelentősebb változás a növénytermesztés szerkezetében?- Jelentősebb változásra nem kerül sor, továbbra is a hagyo­mányos növények termesztésével foglalkozunk, de a termelési értéket legalább egymillió koronával növelni szeretnénk. Az előző évekhez viszonyúvá annyi lesz a különbség, hogy az idén több hüvelyest vetünk, a napraforgó termesztését viszont mellőzni fogjuk.- Milyen elképzeléseik vannak a növénytermesztés hatékony­ságának említett növelésében?- Az eddig már bevált módszereinket igyekszünk tovább fej­leszteni. Főleg a cukorrépa termesztésére fordítunk nagyobb figyelmet. Az őszi talajelókészitést idejében és jó minőségben sikerült elvégezni. Az ősziek vetése is tervszerűen haladt, bár a megfelelő magágy elkészítése jelentős munkatöbblettel járt Az ősziek vetését 750 hektáron végeztük el, tavaszi árpából csak 50 hektárt kell vetnünk. Takarmányborsó 185 hektáron kerül a földbe, ugyanennyi területet készítettünk elő a szemes kukorica számára, silókukoricát viszont lényegesen nagyobb területen, 282 hektáron vetünk. Nem kis feladat vár a szőlészet dolgozóira is, hiszen tíz hektáron új szőlőt is telepitünk az idén.- Habár a növénytermesztés eredményessége az időjárástól is függ, a legfőbb tényező mégiscsak az ember. Miben található még tartalék a termelés eredményességének fokozására?- Bármilyen jó és eredményes munkát végeznek ágazatunk dolgozói, mindenütt akadnak még tartalékok. Sok lehetőség van még a tudományos-műszaki haladás eredményeinek kihasználá­sában, a termelési folyamatok gépesítésében, s a munkaszerve­zésben is. Sokat várunk a differenciált javadalmazás kiszélesíté­sétől, ami egyes munkafolyamatoknál már az elmúlt évben is bevált, a termelési költségek csökkenéséhez vezetett. Az ipolynyéki szövetkezet növénytermesztői tehát jól felké­szülve, bizakodva várják a tavasz érkezését, hogy lelkiismeretes munkával, az előző évek tapasztalatainak felhasználásával minél eredményesebb munkát végezhessenek. BÖJTÖS JÁNOS SZÚ II. 20. Jöhet a tavasz A Szinai (Sena) Efsz gépei üzemképes állapotban várják a mezei munkák rajtját Az elmúlt aszályos esztendő alaposan pró­bára tette a mezőgazdasági gépeket. Közülük * igen sok - főleg a talajművelő szerszámok - majdnem belerokkant a szokásosnál jóval nehezebb munkába. Igen gyakori volt a meg­hibásodás, a törés és a legerősebb alkatré­szek is jobban koptak, mint máskor. A tavalyi száraz őszt a Szinai Csehszlo­vák-Szovjet Barátság Efsz gépparkja is meg­sínylette, ezért az elmúlt három hónapban a gépjavítóknak itt is rengeteg dolguk akadt. Több mint máskor, de aki tavaszvárás idején jár ott, annak fogalma sincs a hónapokkal ezelőtti állapotról. Nincs, mert már csak azt látja és tapasztalja, hogy az ekék, a talajlazí- tók, a vetögépek, a vegyszeradagolók, a mü- trágyaszórók, a traktorok, valamint a nagyüze­mi mezőgazdaság további nélkülözhetetlen műszaki eszközei üzemképes állapotban so­rakoznak a hatalmas udvaron és a gépszí­nekben. A helyi gépjavítók most elégedettek, pedig az elmúlt hetekben aligha voltak nyugodtak, hiszen a tél nekik sem kedvezett. Főleg a január eleji ítéletidő zavarta meg, borította fel a javítási ütemtervüket. Akkoriban ugyanis a műhelyekben a megszokottnál jóval hűvö­sebb volt, a nagy hó és hideg miatt kint lehetetlenné vált a javítás, ugyanakkor pedig néhány napon át azért nem nyúlhattak a szét­szerelt gépekhez, illetve műszaki berendezé­sekhez, mert az istállók karbantartóinak segí­tettek. Csirip Jánost, Babacsi Józsefet és társaikat azonban nem puha fából faragták. Felvették a harcot a mostoha időjárással, s már január végére pótolták a lemaradást. Sót, még többre is képesek lettek volna, ha minden pótalkatrészt idejében megkapnak. De ezekre sem vártak ölbe tett kézzel, mert amit tudtak, azt a műhelyükben legyártották, vagy felújították. A legtöbb gondot a 180-as Skoda traktor és a jugoszláv gyártmányú Pneumasem vetögép néhány alkatrészének hiánya, késői leszállítása okozta. Oneröbőt azt már nem voltak képesek megoldani. Sze­rencsére, a pótalkatrészek többségével ezút­tal kevesebb bajuk volt, mint máskor. A tizennégy fős javítócsoport munkájával Ficzere Gyula fógépesítő igen elégedett.- Egy kicsit megijesztett minket a tél- mondta a minap ám bennem fel sem merül a gondolat, hogy február végéig nem tudjuk majd rendbeszedni a javításra szoruló gépeinket. Bíztam szakembereinkben, tud­tam, értik mesterségüket és abban is hittem, hogy szükség esetén hajlandók minden ere­jüket és idejüket latba vetni. Nos, nem csalat­koztam bennük. íme, itt a bizonyítványuk!- mutatott a megjavított és szakszerűen le­kent gépekre. - Sajnos, egyelőre nem fér mind tető alá, de a közeljövőben ezt a kérdést is szeretnénk megoldani - nyilatkozta tovább a szabadban álló gépekről. Ezekben a napokban a szinai, kenyheci (Kechnec) és migléci (Milhoáf) karbantartók már azokat a gépeket javítják, amelyek a ta­vasz második felében vonulnak majd ki a ha­tárba, valamint a nyári mezőgazdasági mun­káknál használatosakat. Egyelőre a régi, szű­kös műhelyben és az udvaron dolgoznak, de talán már nem sokáig. Tervben van ugyanis egy új, korszerű és tágas szerelőcsarnok építése. Egy olyan, amelybe a nagyobb gé­pek egészében is beférnek, s ahol a legna­gyobb tél sem zavarja majd a szerelőket, illetve javítókat munka közben. GAZDAG JÓZSEF Ficzere Gyula fögépesítö (jobbról) és Csirip János műhelyvezető elégedettek a gépek műszaki állapotával Amelyik gép nem fér be a műhelybe, azt a Javítók az udvaron szedik rendbe. Fel­vételünkön Hornyák Bertalan (balról), Pusztay László, Albert László és Mikó János egy hidraulikus talajslmítót Javíta­nak. (A szerző felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom