Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-03-20 / 11. szám

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Ara 1 korona „Vásároltunk két automata célgépet az üvegek lezárására és a címkék ragasztására, s ezek alapját képezik a majdani rugalmas gyártási rendszernek, amely az intenzifikációs program része. Ezt a későbbiek­ben, 1988-ban és 89-ben csomagoló- és töltő automatákkal egészítjük ki. Egyébként termékeink, amelyeknek egynegyedét exportáljuk, száz szá­zalékban az első minőségi osztályba tartoznak." Vagy egy másik helyszín, ugyanazzal a témával. „Vállalatunkban a munka termelékeny­sége nagyobb ütemben növekedett, mint ahogyan a keresetek nőttek. Kutatási bázisunk a technológiai fejlesztés és a gyártásszervezés irá­nyába bővült, célgépeken készülnek a hütőgépmotorok sztatorjai. Változ­tatnunk is kell terveinken, de hát az intenzifikációs program nyitott. Most kerülnek bele olyan feladatok, amelyekről az első program kidolgozása idején még nem tudtunk. Például az idei év legnagyobb feladata a klimatizációs berendezések gyártásának bevezetése. A mozgó jármű­vekbe - traktorokba, teherautókba, kombájnokba - beépítésre kerülő kis méretű szellőztető berendezések legnagyobb megrendelője a Szovjet­unió, és már ebben az évben számtanunk kell bizonyos mennyiséget. A program része a munkakörülmények javítása, például a zajszint csökkentése is, bizonyos munkahelyeken.“ A két idézet két beszélgetés része, amelyeket a galántai Medos mézfeldolgozó üzemben és az érsekújvári (Nővé Zámky) Elektrosvit vállalatban folytattam az „lntenzifikáció 90“ program teljesítéséről, f Sorolhatnám a további példákat is, hiszen a Nyugat-szlovákiai kerület üzemei között csak elvétve találnak olyat, amelyik nem kapcsolódott be a mozgalomba. 1985 augusztusában, amikor a kerület 15 vállalatának képviselői átadták a kerületi pártbizottságon a termelés intenzívebbé, hatékonyabbá tételére hozandó intézkedések és a megvalósítandó műszaki elgondolá­sok pontokba foglalt tervezetét, egy olyan mozgalom indult el, amely kezdeteinél már támaszkodhatott a hasonló nevű leningrádi kezdemé­Az érsekújvári (Nővé Zámky) Elektrosvit vállalat dolgozói, Ku- biéová Veronika, Dékány Mária és Hajmássy József, célgépeken végzik az hütőgépmotorok gyár­tásának egyes műveleteit. (Mészáros János felvételei) nyezés tanulságaira és a prágai felhívás eddigi tapasztalataira, de új hozzáállást feltételezett a műszaki és gyártmányfejlesztés megszokott gyakorlatával szemben. Ez ugyanis eddig inkább az éppen aktuális feladatok külső segítséggel való megoldásának, mint a saját tartalékok feltárásából eredő intenzifikálásnak volt tekinthető. Hogy ilyen jellegű programot kidolgozhassanak a vállalatok, el kellett végezniük saját lehetőségeik alapos elemzését, felül kellett vizsgálniuk a műszaki fejlesz­tés lehetőségeit, a gyártás és a termékek minőségét, az anyag- és energiafelhasználás hatásfokát és a munkakörülményeket Mindezt reáli­san felmérni és a program összeállítását ott kezdeni, ahol a megvalósítás végső fázisa is lejátszódik: a termelésben. Az egyéneknek és a kollektí­voknak kellett megtalálniuk azokat a lehetőségeket, amelyek az adott munkahelyeken az ott gyártott termékek minőségét növelhetik az ésszerű energia- és munkaerő-kihasználás mellett. Rövidebben szólva, azokat a módszereket kellett megtalálni, amelyek a termelést olcsóbbá és mégis színvonalasabbá teszik. Az elmúlt év gazdasági eredményeivel már megismerkedhettünk a közreadott statisztikai jelentések alapján. Ezek megmutatták, hol vannak azok a területek népgazdaságunkban, amelyekkel nem lehetünk elégedettek. Megállapítható, hogy az elért pozitívumok ellenére éppen ott maradtak el a várt eredmények, - és ez érvényes a Nyugat-szlovákiai kerület viszonylatában is ahol elsősorban hatniuk kellett volna az intenzifikálásra kidolgozott programoknak. Az eredményeket össze­gezve, a mozgalom szempontjából az elmúlt évvel nem lehetünk elégedettek. Az olyan pozitív példák, mint az exporttervek túlteljesítése, a termelési költségek némi csökkenése, az éves árutermelési terv túlteljesítése, az első minőségi osztályba sorolható, magas műszaki és gazdasági paraméterekkel rendelkező termékek arányának növelése, mutatjuk ugyan a termelők igyekezetét, csakhogy ezeket az eredménye­ket nem az intenzívebb gazdálkodás eszköztárának segítségével érték el. Sok vállalat programja felvázolja ugyan a hatékonyság és a minőség javításának általuk elképzelt lehetőségeit, ebben azonban külső segít­ségre (nagyobb beruházásra) támaszkodnának és nem a vállalaton belüli műszaki fejlesztésben, a termelés jobb megszervezésében és az ösztön­zőbb bérformák bevezetésében rejlő lehetőségeket próbálják meg • kihasználni. Persze, nem minden gazdasági egység esetében van ez így. Figyelemre méltóak a Nővé Mesto nad Váhom-i gépesítési és automati­zálási kutatóintézet, a Chirana Stará Turá, a vágsellyei (Safa) Duslo, vagy az érsekújvári (Nővé Zámky) szerszámkutató intézet eredményei. Ezek a példák azonban még kisebbségben vannak a szürke átlagot képviselőkkel, a nem kielégítően termelőkkel szemben. Az „lntenzifikáció 90“ mozgalom védnökei minden üzemben és vállalatnál a kommunisták. A tapasztalatok azt mutatják, hogy éppen ott születtek méltányolható eredmények az intenzifikálás terén, ahol ők, együtt a szakszervezettel, az ifjúsági szervezettel, a gazdasági vezetés­sel és a tudományos-műszaki társaság helyi szervezeteivel, kellő eltö­kéltséggel láttak hozzá a program felállításához, átgondolták a feladato­kat és szétosztották azokat konkrét munkahelyekre, kollektívákra vagy egyénekre, hogy minden pontnak legyen gazdája. Ott maradtak el az eredmények, ahol a programot csak a nagyobb beruházási összegekhez való jutás egyik eszközének tekintik, ráadásul olyan időben, amikor a vállalatok alapeszközökkel való ellátásának mutatója állandóan növek­szik, az ezeknek kihasználását jelszó számérték viszont csökken. Mit adhatnak tehát az elmúlt év tapasztalatai ahhoz, hogy az idén az intenzifikálás terén sikeresebb mérleget zárhassunk? Elsősorban azt, hogy ezen a téren javítani kell a pártszervezetek munkáját a vállalatok­ban és üzemekben. S noha ez talán már frázisnak is tűnhet, valóban el kell kezdeni új módszerekkel dolgozni a munkahelyeken (elsősorban saját munkahelyünkön) és meg kell próbálni ezekről a dolgokról máskép pen gondolkodni, mint eddig. SZÉNÁSI GYÖRGY INTE Mill IBIN

Next

/
Oldalképek
Tartalom