Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-03-13 / 10. szám

A kommunisták, a párttagje- löltek, a párton kívüli vezető gaz­dasági dolgozók és a kádertarta­lékok eszmei-politikai nevelésé­ben, tudományos világnézeté­nek formálásában, valamint kommunista meggyőződésük szilárdításában a pártoktatás fontos szerepet tölt be. Mind­ezen túlmenően az 1986-1987- es pártoktatáson a hallgatók ia CSKP XVII. kongresszusa anyagainak tanulmányozása so­rán megismerkednek a gazda­sági és szociális fejlesztés meg­gyorsításának stratégiájával, hogy a termelési feladatok telje­sítését tudatos munkájukkal se­gítsék. A pártoktatáson - az elvárá­sokkal összhangban - az okta­tók a központilag meghatározott anyagot a helyi, üzemi, munka­helyi jellegű kérdésekkel is ki­egészítik. így a hallgatóikat alko­tó gondolkodásra ösztönzik. Az, hogy ez sikerül vagy nem, első­sorban három dologtól függ. A pártbizottságok irányító-szer­vező tevékenységétől és az ez­zel szorosan összefüggő diffe­renciált beosztástól, az oktatók munkájától, valamint a járási szervek ellenőrző-útmutató te­vékenységétől^ Ezt véve alapul Éva Lipovskával, a galántai (Ga- lanta) járási pártbizottság politi­kai dolgozójával az alapszerve­zeti pártoktatást elsősorban ilyen szempontok alapján értékeltük. Magasabb színvonal- A statisztika szerint alap­szervezeti pártoktatásunkban az előző évhez viszonyítva kevés a változás. A csoportokban összesen 10 226 párttag és 1488 párton kívüli hallgató van. A pártonkívüliek részaránya na­gyobb az előző évinél, mivel azokban az iskolákban, ahol van pártalapszervezet, a pedagógu­sok is pártoktatáson vesznek részt. A tapasztalat egyértelmű­en bizonyítja, hogy ez a változta­tás a hatékonyság növelését és a színvonal emelését segíti. Kü­lönösen a középiskolákban folyó oktatással vagyunk elégedettek, ahol az egyes témákat szeminá­riumi foglalkozások keretében veszik át. A soron lévő témához a párttagok közül többen vitain­dító előadást készítenek, és a csoport többi tagja hozzászó­lás formájában mondja el néze­teit, véleményét. Mivel az 1986-1987-es okta­tási évben valamenyi csoportban ugyanazt a témát tanulmányoz­zák, a differenciált beosztás is új értelmet kapott.- A hallgatókat elsősorban munkahelyi beosztás és iskolai végzettség alapján differenciál­tuk, s ezt az oktatók is figyelem­be veszik. Vagyis egy adott párt- alapszervezetben ugyanazon té­ma ismertetésére általában any- nyian készülnek fel, ahány cso­port van, és az oktató figyelembe veszi, hogy milyen összetételű csoportnak ad elő. Ennek továb­bi előnye, hogy az alapszerveze­tekben az azonos témák ellené­re valamennyi oktatót foglalkoz­tatják. Sokoldalú segítség és útmutatás Az oktatókról szólva azt is számba vettük, hogy a politikai nevelés háza hogyan segíti és irányítja munkájukat.- Valamennyi témával kap­csolatban már egy hónappal az előadás előtt járási szemináriu­mot tartunk. Ezen a tananyag tartalmi mondanivalója mellett elsősorban a módszertani kér­désekre összpontosítjuk a figyel­met. Ha a tananyag megkíván­ja, az oktatóknak kiegészítő anyagot is adunk, amely a tan­anyaggal kapcsolatos járási adatokat, eredményeket és esetleges problémákat tartal­mazza. Ezen kívül minden egyes esetben megköveteljük, hogy az oktatók az elméleti és a járási vonatkozású részt még a helyi konkrét példákkal is egészítsék ki.- És ezt meg is teszik?- Az előadást követő vitában felszólalók száma és az elhang­zott észrevételek is azt bizonyít­ják, hogy igen. Az oktatók az elméletet és a gyakorlatot szer­ves egységbe kapcsolják össze. Ha ezt nem tennék meg, akkor az elhangzottakhoz minden bi­zonnyal kevesebben szólnának hozzá, és az észrevételek ke­vésbé kötődnének a helyi fela­datokhoz, sót az üzemet, mun­kahelyet, szocialista munkabri­gádot közvetlenül érintő problé­mákhoz.- Mi a tapasztalat, jut-e elég idő a hosszabb vitára?- Ilyen tekintetben voltak problémáink, de ezeket sikerült megoldani. A felmerült hiányos­ságokat és azok megszünteté­sének módjait még az elmúlt év végén a pártalapszervezetek alelnökeivel egy járási értekezle­ten megvitattuk, s ha szükséges volt, személyes beszélgetésre is sort kerítettünk. A vita szem­pontjából negatívan hatott, hogy egyes alapszervezetekben a pártoktatást a párttaggyülés előtt tartották meg. Mi ezt egyér­telműen ellenezzük. Szeretném azonban megjegyezni, hogy nem követelünk mindenáron sablonos megoldást. Ha jó, ak­kor a sajátos szervezési formát is elfogadjuk. Például a járási ipari vállalatban a pártoktatáson elhangzott elméleti részt eseten­ként párttaggyűlésen vitatják meg. Ügyelnek viszont arra, hogy a pártoktatás anyaga és a párttaggyülés napirendi pontja szervesen kiegészítse egymást. Hatékony ellenőrzés A járási szervek az említetten túl egyéb hiányosságokról is ide­jében tudomást szereznek. Vol­tak alapszervezetek, ahol „ob­jektiv“ okokra, például az oktató szolgálati útjára stb. hivatkozva, megváltoztatták az időrendi ter­vet. A járási 85-90 százalékkal szemben egyes alapszerveze­tekben, például a Vizmúépítő Vállalat vágsellyei (Sala) üze­mében, vagy a soporfiai Győzel­mes Február Efsz-ben 55-60 százalékra csökkent a részvétel. Ugyancsak sikerült megszüntet­ni, hogy a mezőgazdasági üze­mekben a téli hónapokban tart­sák a pártoktatást. Vagy ami még rosszabb, hogy egyszerre több témát adjanak elő.- A jó és kevésbé jó dolgokról a módszertani-ellenőrző csoport tagjai tájékoztatnak. A csoportot a járási pártbizottság és a politi­kai nevelés háza oktatóiból és propagandistáiból, illetve a mar- xizmus-leninizmus esti egyete­mének kiváló végzős hallgatói­ból alakítottuk meg. Az ipari és a mezőgazdasági üzemekben, valamint a középiskolákban és a nagyobb lakóhelyi szerveze­tekben időközönként részt vesz­nek az előadásokon és a szemi­náriumokon, és a tapasztalataik­ról jelentést készítenek. Ponto­san tudják a csoport tagjai, hogy hospitációs tevékenységük ke­retében mit kell értékelniük, így egyetlen lényeges tény sem ma­rad észrevétlen. A változásokról idejében A pártoktatásról beszélgetve egy további lényeges dologra is rámutatott Éva Lipovská. Amint azt az egyik kerületi értekezleten jelezték nekik, a pártoktatás rendszerében valószínűleg már az új oktatási évben korszerűsí­tésekre kerül sor. Mint a pártok­tatás járási előadója fontosnak és szükségesnek tartja, hogy az esetleges változásokról idejében tudomást szerezzenek. Lehető­leg már mácius-április folyamán, hogy az alapszervezeti pártbi­zottságok pártoktatást irányító tagjai az új oktatási évet már az érvényes irányelveknek megfe­lelően készíthessék elő, legké­sőbb az 1986-1987-es oktatási év lezárásával egyidőben.- A hallgatók átgondolt és dif­ferenciált beosztását ez az idő­előny nagyban megkönnyítené és az oktatók, valamint a propa­gandisták nyári tanfolyamait is már az új igényeknek megfelelő­en szervezhetnénk meg. Ez jó kiinduló alap lenne az 1987-1988-as oktatási év haté­konyságának növeléséhez. EGRI FERENC Az Alfa építőelem- készlet módosí­tott változatát kezdi gyártani az idén a preéovi Elektroplast ipa­ri szövetkezet. A Vega fejleszti a gyermekek kézügyességét és gonolkodá- sát. Az Alfa és Véga játékokat az alapiskolai ta­nításban is alkal­mazzák. A képen Vega építőele­mekkel játszik a család. (Jozef Vesely felvétele - ŐSTK) M egvallom, a minap egy kicsit elé­gedetlenül, vegyes érzéssel tá­voztam a Nagygéresi (Veíky Horeá) Egységes Földműves-szövetkezet 142 tagú pártalapszerezetének évzáró tag­gyűléséről. Nem, nem volt rossz a ta­nácskozás, de... Nyilván másképpen vé­lekednék most róla, ha a kedvező mér­leggel zárt volna a szövetkezet. Csak­hogy az 5400 hektáros bodrogközi me­zőgazdasági üzem még mindig gyenge eredményeket mutat fel. A hetedik öt­éves tervidőszakban a tervezettnél 4166 tonnával kevesebb gabonát ter­mesztett. Nem jeleskedett a többi ter­melési ágazat sem, s a 10,9 millió tervezett nyereség helyett 14,1 millió korona volt a veszteség. Nem kezdte jobban a nyolcadik ötéves tervidőszakot sem. Hogy tavaly a bruttó termelési tervét 98 százalékra teljesítette, az még nem lett volna különösebb baj, ha köz­ben nem lépi túl a tervezett költségeket, illetve ha gazdaságosabban ossza be anyagi készletét. Sajnos, ezúttal is túl drágán termelt, és végeredményben a tervezett nyereség helyett ráfizetéssel zárta az évet. Az utóbbi tényt Demeter Sándor párt­elnök is említette az előterjesztett be­számolóban. Igaz, a következő kiegé­szítéssel: „...Az intenzifikációs program teljesítéséhez az állam 8 millió 713 ezer koronával járult hozzá, így ezáltal szö­vetkezetünk kiegyenlített gazdasági eredményt ért el“. Nos, ez így csak részben helytálló magyarázat. A vitában most csak 137 ezer korona nyereségre tett szert... A beszámoló a kiutat vázolva leszö­gezte, hogy az intenzifikációs progra­mot, illetve annak megvalósítását min­den dolgozónak komolyan kell vennie, s az államtól kapott anyagi segítséget úgy kell beosztani, hogy annak a jövő­ben a szövetkezet és a társadalom egyaránt hasznát lássa. Javítani kell az irányítást és ellenőrzést, csökkenteni a termelés anyagi költségeit, nagyobb következetességre van szükség a ter­vezésben, a bérezésben, illetve a telje­sítmény és minőség szerinti javadalma­zásban. Jelentős tartalékok vannak még a talajművelést, a növényápolást, a ter­mésbetakarítást, az állatszaporulat irá­nyítását, a takarmányozást, az üzem­anyag-gazdálkodást illetően is. Az utóbbi időben számos vezetői tisztségben személyi változás történt, s az egészséges kádercsere várhatóan tovább folytatódik. A géresiek örülnének, ha az illetékes állami szervek és vállalatok az ö hatá­rukban is minél előbb elvégeznék a szükséges talajjavítást és megterem­tenék a vízgazdálkodás alapfeltételeit. Ugyanis köztudott, hogy ennek a vidék­nek a természeti adottságai csak rész­ben felelnek meg a nagyüzemi termelés követelményeinek. A szárazság vagy a sok csapadék ezen a síkságon általá­ban jóval nagyobb gondot okoz, mint bárhol másutt a kerületben. A szavakat tettek kövessék! Pártévzáró tanulságai egy bodrogközi mezőgazdasági üzemben felszólalók a ténylegesen elért gazdasá­gi mérleg szemszögéből értékelték a szövetkezet munkáját. A gabonafélék termesztéséből a gé- reseiek, szentesiek (Plesany) és örösiek (Stázne) nem vizsgáztak rosszul - leg­alábbis a terméshozamokat illetően. Hi­szen 4,26 tonnás átlagos hektárhoza­mot értek el és 604 tonnával túlteljesí­tették eladási tervüket. Jól fizetett a bor­só is, ám a szemes kukoricából, a rep­céből, a cukorrépából, a zöldségfélékből és a szőlőből a vártnál lényegesen ke- ' vesebb termett. Hogy miért? Nos, a ta­nácskozás szerint nemcsak azért, mert túl száraz, csapadékszegény volt a ta­valyi nyár és ősz, hanem azért is, mert az egyes agrotechnikai műveletek mi­nősége is kifogásolható. Az állattenyésztési ágazat 5,2 millió korona veszteséggel zárt. A tejtermelés egy kicsit javult - A 2600 literes fejési átlag 357 literrel jobb az 1985-ös helyi eredménynél, ám a járási átlagtól 500 literrel alacsonyabb. Vannak tehéngon­dozók - mint példátul Bácskái Verőn, Rácz Béla és Júlia, Dargó Olga és Hajdók József - akik egyre szebb ered­ményeket érnek el, de az ő példájukat egyelőre kevesen követik. A szövetkezet a marhahús-eladási tervét csak 85 százalékra teljesítette. Az anyakocától 14,85 malacot nevelt fel összesen 991-el kevesebbet a terve­zettnél. - Ez utóbbi gyenge tejesítmény- nek az egyik oka - állapította meg a beszámoló hogy az anyakoca- gondozók fizetése eddig nem a malac­szaporulat szerint alakult, hanem a rájuk bízott anyakocák darabszáma szerint. Sajnos, a sertések napi súlygyarapo­dása nem érte el a kívánt szintet. A pulykatenyésztés sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Igaz, ez az ágazat a húseladás 116 százalékra tel­jesítette, viszont a tervezett termelési költségek 30 százalékos túllépésével 1,7 millió korona veszteséget „termelt". Ez év májusától a szövetkezet meg­szünteti a törzstenyésztését, mivel a na­pos pulykák iránt nincs kellő érdeklődés. Tavaly nagy volt az állatelhullás is. Pénzben kifejezve a tervezettnél 431 ezer koronával nagyobb... Míg máskor a melléktermelési üzem­ág sokat javított a gazdasági mérlegen, Amint azt vitafelszólalásában Anton Hrín mérnök, a Tőketerebesi (Trebisov) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója kifejtette: a járási és kerületi szervek az eddiginél hathatósabb segít­séget nyújtanak majd a géresi szövetke­zetnek. Persze, a jobb eredmények elé­réséért elsősorban a helyiek tehetnek a legtöbbet, úgy, hogy minden téren jobban fognak dolgozni. Egyébként a beszámoló és a vitában felszólalt tagok is a legfontosabb közös tennivalóként említették a jó és pontos munkát. Kiss Ernő például egyebek kö­zött kérte a szövetkezet párt- és gazda­sági vezetését, hogy teremtse meg az összhangot a helyi feladatok, lehetősé­gek és a társadalmi elvárások között, mégpedig úgy, ahogy azt a gazdasági mechanizmus átalakítása megköveteli. Elmondta azt is, hogy jobb, igazságo­sabb anyagi és erkölcsi öszönzésre van szükség. Rácz Géza arról beszélt, hogy fölöttébb szükséges a termelés folya­matos és szakszerű közgazdasági elemzése, mert különben a hibák felhal­mozódnak és a megoldásuk később sokkal nehezebb. - Egy ilyen elemzés tárta fel nálunk a bérezési és ösztönzési rendszer fogyatékosságait - folytatta -, s igazolta, hogy dolgozóink, illetve a mukakollektívák sok esetben nem vol­tak eléggé érdekeltek az eredmények alakulásában. Nagyobb figyelmet kell fordítani a fiatalok megnyerésére is, alapvető életszükségleteik megteremté­sére és nem utolsósorban a szakmai tudásuk kibontakoztatására. Kovács Zoltán arra mutatott rá, hogy a gazdasá­gi épületek, s főleg az istállók műszaki állapota nem kielégítő. Sok a régi, felújí­tásra váró létesítmény. Dako Géza növénytermesztési ágazatvezető a technológiai fegyelem javításában a növénytermesztés korszerű módszere­inek az elsajátításában és alkalmazásá­ban, valamint az önfegyelem növelésé­ben látja a továbblépés kulcsát. Fetyko Ferenc szerint: - Jó, egészséges állatál­lomány kell. Sajnos, egyelőre nincs ele­gendő szarvasmarhánk, s a sertésektől is hiány van - mondotta. Á vitában mások is szót kértek és ők is értékes észrevételekkel, illetve javas­latokkal gazdagították az évzáró tag­gyűlést. GAZDAG JÓZSEF ÚJ E 1987.

Next

/
Oldalképek
Tartalom