Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-02-27 / 8. szám

í ÚJ szú 15 1987.11.27. MANILA! „KLEPTOKRÁCIA“ Ferdinand Marcos diktatúrájának 21 éve alatt becslések szerint 15 milliárd dollár értékű vagyonra tett szert. Az a szerény 80 ezer peseta (600 dollár), amelyet havonta elnöki fizetésként kapott, nyilván nem volt elég a hatalom megtartásához. De ha spórolós is volt, más üzletekben jobban hitt: két évtized alatt a Fülöp- szigeteken egyetlen szerződést sem lehetett kötni anélkül, hogy Marcos ne kapott volna jutalékot. A világ különböző pontjain levő ingatlanai, szállodák és más létesítmények egész sora a Fülöp-szigeteket Dél- kelet-Ázsia leginkább eladósodott országává (27 milliárd dollár), Mar- cost pedig a világ egyik leggazda­gabb emberévé változtatta. Még mielőtt Ferdinand Marcos és felesége, Imelda elhagyták volna az országot, mintegy 4 millió dollárt értékpapírokká változtattak, s eze­ket bármikor ismét készpénzre vált­hatják. Stephen Solarz, az amerikai képviselőház külügyi bizottsága Ázsia és a csendes-óceáni térség ügyeivel foglalkozó albizottságának elnöke ezzel kapcsolatban kijelen­tette, a tranzakció azt bizonyítja, Marcos készült a távozásra, bár a nyilvánosságot arról győzködte, hogy hivatalában marad. Solarz és munkatársai nem sok­kal Marcos távozása után több mint kétezer oldalas dokumentumot hoz­tak nyilvánosságra arról, mit vitt ma­gával a volt elnök és mintegy 90 rokona és barátja. Ezek a dokumen­tumok azt bizonyítják, hogy Marcos kormányzásának jó két évtizede alatt magas életszínvonalát széles korú és bonyolult pénzügyi hálózat kiépítésével biztosította. Marcos kormányzását „klepto- kráciaként“, olyan rezsimként lehet jellemezni, amely egyetlen okból lé­tezett: azért, hogy fosztogassa az általa kormányzott ország kincseit- mondotta Solarz, aki jelentését a Marcos-ügyletek kivizsgálására létrehozott manilai bizottságnak is a rendelkezésére bocsátotta. Még mindig nem találtak pontos választ arra, honnan is ered Marcosék ha­talmas vagyona és még mindig nem tudták elérni, hogy ezt a vagyont a Fülöp-szigetek visszakapja. Az említett manilai bizottság elnö­ke, Jovito Salonga becslése szerint Marcos csaknem 10 milliárd dollárt halmozott fel, s egy svájci bankban mintegy 800 millió dolláros számlája van. Az eddig folytatott vizsgálat kiderítette, hogy 1979 decembere és 1982 februárja között Marcosnak több mint 10 bankban 100 millió dollárt meghaladó betétje volt. ÉDES ÉLET Egyebek között fény derült arra, hogy Marcos 1981-ben utasítást adott: a katonai elhárítás pénz­alapjából vegyenek ki 1,5 millió dol­lárt, s ezt az összeget Imelda asz- szony kenyai és mexikói útjának finanszírozására használták fel. A Marcos egyik társa, Herminio Disi- ni által vezetett vállalat dokumentu­maiban találtak egy feljegyzést, mely szerint a Westinghouse cég az első Fülöp-szigeteki atomerőmű megépítéséről szóló szerződés kap­csán 11,2 millió dollárt fizetett ki. Az előkerült dokumentumok egyi­ke sem bizonyítja, hogy sikkasztot­tak volna a Fülöp-szigeteknek nyúj­tott amerikai támogatás összegéből- állította annak idején Solarz, de egy manilai revizor megállapította, az amerikai segítség számlájáról 1,1 millió dollárnyi kamat hiányzik. Pinochet - jó apaként - gyerme­keire is gondol. Fia, Marco Antonio pornográfia-behozatallal foglalkozik. A túlnyomórészt Európából szárma­zó folyóiratok és videokazetták probléma nélkül jutnak át a vámon. Pinochet lánya, Lucia az „5 szá­zalék asszonyaként“ ismert, mivel ilyen részesedés illeti meg őt min­den egyes, Dél-Koreából behozott elektromos háztartási gépért. A „világrekorder" Alfredo Stro- essner már 33. éve Paraguay elnö­ke. Az országban minden úgy van elrendezve, hogy a diktátor szemé­lyes vagyona szüntelenül gyarapod­jék. Állítólag 4 milliárd dolláros va­gyont sikerült „összehoznia“. A Stroessner által vezetett Colorado párt minden tagja fizetésének egy százalékát fizeti a pártkasszába, vagyis lényegében a diktátor pénz­tárcájába. A külföldről behozott A washingtoni külügyminisztérium tagadja a pénzügyi segélyekkel való machináció tényét. Solarz csoportja tavaly azt vizsgálta, mi köze Mar­cosnak ahhoz a New York környéki öt ingatlanhoz, amelyek értékét 350 millió dollárra becsülik. A már emlí­tett Jovito Salonga az amerikai szö­vetségi bíróságon az Aquino-kor- mány által benyújtott kereset javára vallott. Salonga dokumentumai egy­ben azt is lehetővé teszik, hogy betekintést nyerjünk, hogyan élt a Marcos-család. Imelda asszony személyes titkár­nőjének feljegyzései például azt mu­tatják, hogy Marcos felesége 1983 kumentumok között nincsenek infor­mációk arról, hogy New Yorkon kívül más ingatlanokat is birtokolt volna az elmenekült diktátor. A manilai kormány képviselői azonban a hous­toni szövetségi bíróságon kerese­tet nyújtottak be Marcos ellen azért, hogy ö és társai az elmúlt 15 év során a Fülöp-szigeteki államkasz- szából legalább 50 millió dollárt for­dítottak ingatlanok vásárlására. A Marcos elleni vádak arról is szólnak, hogy a diktátor és családja, illetve baráti köre jelentős összege­ket vett fel különböző szolgáltatáso­kért, elsikkasztotta a kormány által ellenőrzött kaszinók pénzét, egyszó­• Tüntetés Port-au-Prince-ben: Duvalier ugyan ment, de ettől még nem lett jobb a haiti nép sorsa a volt haiti diktátor birtokában levő egyéb ingatlanokra is. A haiti kormánynak sikerült elér­nie, hogy a bíróság zárolja a Duva- lier-család egyik New York-i bank­ban bérelt széfjét, amelyben több millió dollár értékű ékszer és jelen­tős mennyiségű készpénz volt. Ma­gában Haitiban Duvalier 19 ingatla­nát sajátították ki, köztük a Simbie Continental luxusszállodát és a Nicky nevű jachtot, amely csaknem másfél millió dollárt ér. Duvalier azonban nincs rászorulva a sajnálkozásra, nyugodtan élhet tengerparti villájá­ban, amíg meg nem hal... ÉS A TÖBBIEK? A még „működő" diktátorokra is hasonló sors vár, s nem vitás, hogy pl. a chilei Pinochet tábornok, vagy a paraguayi Stroessner is felkészült a „nyugdíjra“. Természetesen ók is saját vagyonúkként kezelik az or­szágot és az állami költségvetést saját pénztárcájuknak tekintik. Pinochet tábornok, amikor 1973. szeptember 11 -én véres puccs útján hatalomra jutott, a középosztályhoz tartozott, ma azonban személyes vagyonát 50 millió dollárra becsülik. Ez nem is olyan rossz eredmény egy olyan országban, amelynek külföldi­adósságai 14 milliárd dollárra rúg­nak. „Őfelségét" azonban valami aggaszthatja, amiről egyebek között a főváros közelében felépített új re­zidenciája tanúskodik, amely egy igazi bunker. A korrupció Chilében mindig a terrorral kapcsolódik össze. A Cambio 16 című madridi lap be­számolt egy 3 évvel ezelőtti esetről: a rendőrök letartóztattak egy férfit, Jorge Lavandero ellenzéki politikust és újságírót, aki a közpénzek elsik- kasztását bizonyító dokumentumok birtokában volt. Ezekből a pénzek­ből finanszírozta Pinochet az előbb említett új rezidenciájának megépí­tését is. A dokumentumokat azon­ban sikerült nyilvánosságra hozni • Miközben Pinochet vagyonát gyarapítja, Chile annyira elszegé­nyedik, hogy már-már alig van más választása... elektromos készülékeket árusító üz­letek tulajdonosai katonák, az árut a paraguayi légierő gépein szállítják, s a forgalom 10 százaléka Stroess- nert illeti meg. A paraguayi diktátor túlnyomó- részt a francia La Banque de France bankban helyezte el vagyonát, s csak a kamatok elérik az évi 200 millió dollárt. Legnagyobb bevételei azonban a kőolajból származnak. Paraguay Algériától, Irántól és Nigé­riától vásárolja a szükséges kőolajat -10 dollárért barellenként. Asunciónban már 35 dollárért ad­ják, a különbözet pedig az elnöké: közvetítő cégek bonyolult rendsze­rén keresztül jut el hozzá... P. G. májusában és júliusában New York­ban tett útjai során 2,5 millió dollárt költött ékszerekre és 3,5 milliót egy Michelangelo-kép megvásárlására. Solarz dokumentumai is említést tesznek jelentős ékszervásárlások­ról. Egy számla 364 500 dollárról szól, Imelda Marcos nyakéket vásá­rolt ezért a pénzért, továbbá 157 500 dollárért drágaköveket, 162 000 dollárért egy harminckará­tos gyémánttal ékesített brossot, 45 ezer dollárért egy körte alakú gyé­mántfülbevalót. Az Orange County Register című kaliforniai lap beszámolt arról, hogy a Marcos által a Fülöp-szigetekról kivitt rendkívül értékes ékszerek 24 oldalas listája egy luxus ékszerbolt leltárára hasonlít. Az ékszerek kö­zött volt pl. 70 pár drágakövekkel ékesített mandzsettagomb (150 ezer dollár), egy 20 karátos gyé- mántfésú (66 ezer dollár), további gyémánt-, zafír- és smaragdéksze­rek (135 ezer dollár) stb. Solarz azt állította, hogy a Marcos által az Egyesült Államokba vitt dó­val rendszeresen dézsmálta meg az ország vagyonát. AMÍG MEG NEM HAL... Jean-Claude Duvalier, Haiti egy­kori „örökös elnöke" most a Cöte d’Azure-ön tengeti fényűző életét. Pontosan nem tudni, mekkora sze­mélyes vagyonnal rendelkezik, a becslések több milliárd dollárról szólnak. A napi kiadásokra a svájci Gutzwiller Kurz Bungener bankban mintegy 6 millió dollár áll rendelke­zésére. Vagyona egyebek között abból a 36 millió dollárból szárma­zik, amelyet „Baby Doc“ évente kapott az államtól fizetés gyanánt. Duvalier azonban ezzel nem elége­dett meg. Megszervezte például, hogy a Dominikai Köztársaságból napszámosokat alkalmazzanak a cukornádaratásnál: a 40 ezer bér­munkás évente több mint 2 millió dollár hasznot hozott. A diktátor ezen kívül a Haitiban eladott minden egyes zsák liszt után egy dollárt kapott. Ugyanez vonat­kozott az olajra és a cukorra is. Ám • Rendkívül találó Fülöp-szigeteki képeslap: Imelda és Ferdinand Marcos, a két vámpír... Illlllllllllllll • 1986 február­ja: diktátorok süllyesztőben Illlllllllllllll A február tavaly a diktátorok rossz hónapja volt: 5-én a haiti Duvalier, 25-én a Fülöp-szigeteki Marcos volt kénytelen távozni. Annyi idejük azonban maradt, hogy az évek hosszú során felhalmozott, már-már mesébe illő vagyonukat, illetve annak jelentős részét még elűzésük előtt kimenekítsék. Visszatérésre már aligha lesz lehetőségük, így most legfeljebb álmodozhatnak a „régi szép időkről". Van miből és van hol. Száműzetésük­ben is fényűzően élhetnek, s bár vagyonuk egy részét bizonyára visszakapja az őket elzavaró ország, nyugodtan mondhatják magukról: révbe jutottak. De hogyan gazdagodtak meg? Az eddigi vizsgálatokból egyértelműen kiderül, hogy machinációk és csalások útján... I ez sem volt elegendő, s a diktátor kinevezte feleségét egy jótékonysá­gi alapítvány elnökévé. A magán­adományokat és az állami hozzájá­rulásokat azonban csak ritkán fordí­tották kórházak, iskolák építésére, rendszerint az elnöki palotába ván­doroltak. Ugyancsak a Duvalier-vagyont gyarapította az állami lottó nyeresé­ge, amely hetente 1,6 millió dollárt tett ki. A Duvalier-család számos kastéllyal és luxuslakással rendelke­zett Franciaországban. A francia kormány még tavaly nyáron lefoglal­ta a Párizs melletti Themericourt- kastélyt, s nyilván hasonló sors vár egy ellenzéki folyóiratban, s egy hó­napra rá több ellenzéki politikus ke­resetet nyújtott be a legfelsőbb bíró­ságnál Pinochet tábornok ellen. Vá­laszt azonban nem kaptak. Uralkodásának csaknem másfél évtizede alatt annak köszönhetően gyűjtött össze hatalmas vagyont a diktátor, hogy jutalékot követelt azoktól a külföldi cégektől, amelyek megvásárolták a magánkézbe adott rézbányákat. A La Disputa bányát 107 millió dollárért adták el az Exxon cégnek, a' Qebrada Blanca bányát 500 millióért a Falcon Bridge cég­nek. A jutalék az első esetben 10, a másodikban 4 százalék volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom