Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-09 / 1. szám
Átányi László Groteszk csalimese Nagyot nyújtóztam az ágyamban, vasárnap van, délig hor- tyoghatok. Ot perc múlva már az iskolában voltam. Éppen kicsöngettek, belépett a matektanár.-Gyere ki, kémiából felelni, Pirók József! - mondta. A majmokról tett fel kérdést. Az összes névmást elsoroltam hibátlanul.- Ragyogóan feleltél - piron- gatott meg -, be is Írok neked egy elégtelent történelemből. Hamarosan véget ért a fizikatizperc. Becsöngettek. Kitódultunk a folyosóra. Elővettem a tízóraimat, s ötórait rögtön leharaptam belőle. De finom szalámi íze van ennek az almának - állapítottam meg -, s még nagyobbat haraptam a kiflimből. Na, meg is ettem mindent. Aztán a tízóraimat érintetlenül visszatettem a táskámba. Kicsöngettek. Mindnyájan bementünk az osztályba, és felsorakoztunk a tornateremben.. Folytasd tegnap után vagy holnap előtt! A lövöldöző nadrág Zsolti, apu és Bukfenc, a szor- gombolyag kis pulikutya, az áruház előtt álldogáltak. A kirakatban bársonynadrág kellette magát.- Apu, vedd meg ezt a csodálatos nadrágot! - mondta Zsolti, akinek a ruhatára éppen kiegészítésre szorult. És megvették a nadrágot, amelyet rögtön felöltőit a kisfiú, s benne folytatta tovább a sétát. Aztán leültek az áruház mögötti parkban. Bukfenc és Zsolti falatozni kezdett, apu betért egy közeli ismerőséhez. Zsolti tépdesi fogával a rántott csibecombot, Bukfenc pedig a környéken kószál. Egyszer csak rohan ám a kutyus, mint akit sintér üldöz. De nyomában nem hurkos ember halad, hanem olyan böhöm kutya, amilyet az ember fia egyet lát egy évben, akkor is álmában. Zsolti riadtan ugrik fel a padra. Ekkor pattanó hangot hall; a kutyaszörny felvonít, és farkát behúzva elolda- log. A fiú nem érti, mi történt, csak azt veszi észre, hogy a nadrágjáról hiányzik egy gomb. Aztán egy férfi mordul rá a pádon álló gyerekre. Zsolti leugrik, újra a pattogó hang, a férfi kalapját pedig valami eltalálta, mert billent a fején. Újabb gomb hiányzik a nadrágról. Elindulnak apu elé. Két vásott kölyök kis fát hajlitgat. Patt, patt! A fiúk visítva menekülnek. Zsolti nadrágja csúszik lefele, már csak egyetlen gomb tartja. Aput a zöldségesnél találják. Éppen rohadt al- n át csúsztat a zacskóba az árus. Patt! Az eladó a füléhez kap. Zsolti nadrágja pedig leül a porba, már egyetlen gomb sincs rajta. Apu nagyon dühös. így még sose jártak Ilyen fércmunkát! indulnak az áruházba vissza. Sajnos, a nadrágból nincs több. De az eladók azt mondják, varratnak rá új gombokat. Villognak a tűk, egyszerre hárman is a nadrág körül. - Csak addig tartson ki, míg hazaérnek Röjtökmuzsajra - kapja el Zsolti füle az egyik mondatot. - No, kész is. A fiú felölti, egyet pördül és abban minutumban: patt, patt. Az eladók hol itt, hol ott tapogatják magukat, és gyorsan fedezékbe vonulnak. Bukfenc pedig olyan vonításba kezd, hogy a fél áruház összeszalad. Van is mit nézni! Zsolti nadrágja újra a földön. Az eladók savanyú képpel nézik. Az egyiknek eszébe ötlik valami. Megforgatja még egyszer a nadrágot és felkiált:- Ez is az eltévedt csomagból való, melyet az ebergóci bűvész- boltnak címeztek. Hát ezért lövöldözik! - s mutatja diadalmasan a zsebben talált cédulát: Gombokkal lövöldöző varázsnadrág. Hajók és hajósok 1. Jacques Cartier 1534-ben I. Ferenc francia király megbízásából tengerre szállt, s útja során fölfedezte Új-Fundlandot és Kanadát. A Falkland-szigetek spanyol neve őrzi a kikötőét, ahonnét elindult. Vagyis melyik városét? 2. Ki nevezte el csendesnek a Csendes-óceánt? 3. Ki volt az a firenzei hajós, akiről egy Saint-Dié-beli térképész az „Újvilágot“, azaz Amerikát elnevezte? 4. A XV. században Afrikát dél felöl megkerülve Indiába hajózott, ahol rávette az uralkodót, hogy kereskedelmi szerződést kössön Portugáliával. Jutalmul Emánuel király előbb India admirálisává, majd indiai alkirállyá tette meg. Ki ő? 5. Német tengeralattjáró süllyesztette el 1915-ben azt a brit utasszállító hajót, amely a római kori Hispánia egyik tartományáról kapta nevét. A katasztrófa során 1200 utas lelte halálát a habokban. Ez az esemény váltotta ki az Egyesült Államok belépését az I. világháborúba. Hogy hívták az elsüllyesztett haí°t? yeue/uej/srr; g eurer) ep oose/\ p ioondse/\ oBueuJV £ up-8Z Jeqp»io OSSI upnaBe^i ipBnpod \y z yejeß/zs -IQiew luiuj ‘lueiel iiÁuue seuM/ejrv jpp/ety-ju/es í :sqile*6ew KESZELI FERENC Kis állatkert A teknőc Ha a háta nagyon viszket, kaktusszal is megvakarná. Kenne reá kencét s gipszet, ha azt páncél nem takarná. A százlábú ötven pár cipője van a százlábúnak, öltözködés közben fejét hajtja búnak: mert mire felhúz az ötvenből tízet, kinn a toronyóra elüti a delet. A zsiráf Nem vagyok zebra - ki stráfos, karcsú külsőm szép, zsiráfos. Nyakam hosszú, de nem görbe, ritkán nézek a tükörbe. Ahová a nyakam felnőtt, ott nézem a gomolyfelhót. A bálna Akár nős, akár nem nős - a bálna hatalmas emlős. Ahogy született: meztelen, tengerben úszkál, nesztelen. A szöcske Fürge a szöcske, akár a szikra, mindegyik lába nyakig-lábikra. Pattan a szalmán, szökdell a réten, milliót ugrik egyetlen héten. t A hódok Hódfi szól a hódieányhoz: hadd legyek a hódolód! Hódlány mondja hódfiúnak: kérlek, ahogy gondolod. Egér s mókus lesz vendégünk, ha üljük a lakomát, de - mert mohó - meg se hívjuk a hörcsögöt, a komát. Tengeri csillag Csillag vagyok - nem az égen, tenger mélyén élek régen. Hidd el nekem kis barátom, hogy a Holdat sosem látom. A szamár Szamár vagyokI - büszkén vallom, s büszkén hordom füleim. Gúnyszavatok meg se hallom, így neveltek szüleim. A páva Páva vagyok: gőgös, büszke, de nem buta, mint a kecske. Az igaz, hogy nincsen szarvam, ám szép ékszer minden toliam. A pingvin Lent élek az Antarktlszon, hol nesztelen jéghegy oson. Nem fázok, mert nincs is kezem, halat nyelek, ha éhezem. Vezércsel Karinthy módra A sakk rendkívül izgatta Karinthy Frigyes képzeletét. Elmélyült és tehetséges sakkozó volt. A harmincas években Pesten járt Alje- chin, a sakkvilágbajnok, és az írók, újságírók, művészek felkérésére harminc ellenféllel játszott egyszerre az Otthon Körben. A harminc ellenfél között ott volt Karinthy is. Aljechin nyugodtan járkált fel és alá a teremben. Egyik asztaltól a másikhoz ment, s egyszer, amikor Karinthyéhoz ért, meghökkenve vizsgálgatta a táblát. Lépett, és továbbmenöben megkérdezte a szimultán játszma vezetőjét:- Mondja, kérem, ki ez a partnerem?- Ez Karinthy Frigyes író, a legnagyobb magyar humorista.- Úgy!? - bólintott megértőén Aljechin. - Humorista. Értem. No, nem baj, akkor is megverem. És meg is verte. Annak ellenére, hogy Karinthy mindjárt a játék elején, a győzelem biztosítására zsebre vágta Aljechin vezérét. (H) 17, 21, 27, 29, 32, S3, 36, 37, 42 MEGFEJTÉS A december 24-i számunkban közölt feladatok megfejtése: „A színház az egyik legkifejezőbb és leghasznosabb eszköz egy ország építésére. Légsúlymérő, amely egy ország nagyságát vagy hanyatlását jelzi.“; villog, csillog. Nyertesek: Kiss Péter, Nagy- salló (Tekovské Luzany), Száz Ildikó, Vág- sellye (Sara), Kiss Csaba, lllésháza (Elia- Sovce), Marta Jaőmeniková, Bozita (Buzit- ka), Puchovszky László, Ghymes (Je- lenec). A generátor és a villamosmotorok Az előző részekben már említettük, az autó beindítására az akkumulátorból táplált indítómotor szolgál. A benzinmotor, működésének pillanatától kezdve, minden szükséges energiát megtermel az autó üzemeléséhez: mozgásba hozza a járművet, meghajtja az elektromos erőforrást, a generátort, ezáltal pedig, közbevetve, áramot kap valamennyi villamos fogyasztó is. A generátor (régebbi típusokon a dinamó) az a berendezés, amely a mechanikus energiát villamos energiává alakítja át. Működési elve a következő: amikor a mágneses térben szigetelt rézvezetőkből kialakított tekercset forgatunk (ezt esetünkben a motor ékszíjjal hajtja meg), a forgó tekercsben váltakozó villamos feszültség jön léte. A mágneses tér kialakítását az akkumulátorból nyert egyenárammal végzik el, ezt a szaknyelv gerjesztésnek nevezi. A gerjesztőáram sokkal kisebb a generátor által termelt áramnál, általában annak egytizede, tehát ez az áramforrás elegendő energiát termel mind az akkumulátor újratöltéséhez, mind a villamos fogyasztók ellátására. A generátor váltakozó áramát diódák segítségével egyenárammá alakítják. A régebbi típusú gépkocsikban dinamót használtak, ez lüktető egyenáramot állít elő. A dinamót, egymástól függetlenül, a német Werner Siemens (a Siemens-müvek egyik megalapítója) és az angol Charles Wheatstone (az ugyancsak híres-nevezetes villamos Wheatstone-híd megalkotója) találta fel 1866-ban; tehát húsz évvel a gépkocsi megszületése előtt. Azonban évtizedekig alig nyilvánult meg érdeklődés a készülékük iránt. Érdemes megemlíteni, hogy a gerjesztés nélküli, ún. öngerjesztésű dinamó Jedlik Ányos magyar fizikus találmánya. Ezt az elmés szerkezetet jelenleg kerékpárok dinamójaként ismerjük. Egyébként a Bosch- féle mágneses gyújtás áram- fejlesztő egysége is ezen az elven működik (azzal a különbséggel, hogy Bosch a gerjesztéshez állandó mágnest használt, míg Jedlik még ezt sem, hiszen a tekercs vasmagja mindig tartalmaz némi mágneses erőt, amely elegendő a gerjesztéshez). A váltakozó áramú generátort Nyikola Tesla, amerikai horvát fizikus alkotta meg 1886-ban, a gépkocsi születésének évében. Persze ő vajmi keveset törődött az autókkal, a háromfázisú áramrendszer megalkotása volt élete egyik főműve, a generátort eredetileg erőművi berendezésnek tervezte (napjainkig alig változott valamit). A villamosmotor vagy az elektromos hálózatból, vagy valamilyen egyéb elektromos erőforrásból, az autó esetében a generátorból táplálkozik, ebből arra következtethetnénk, hogy először alkották meg a dinamót, és csak utána az áramfogyasztó motort. Meglepő, de fordítva történt: Moritz Hermann Jacobi, Pétervárott dolgozó német konstruktőr 1838- ban készítette el az első villamosmotort, amely 320 galvánelemmel működött. A motor ugyanis fordított dinamó: az állórész tekercseibe vezetett villamos áram mágneses teret hoz létre, amely a forgórésztekercset mozgásra kényszeríti. Szerkezeti szempontból a fűtés, az ablaktörlő motorja és az indítómotor nem különbözik egymástól. Természetesen ezek a berendezések nem egyszerre jelentek meg az autóban. Legkorábban, 1902- ben az ablaktörlőmotort kezdték alkalmazni, az indítómotort azonban csak 1910-ben szerkesztette meg Charles Kettering, amerikai mérnök. Itt ugyanis egy különleges műszaki kérdést kellett megoldani: az indítómotor meghajtótengelyét csak az indítás idejére szabad a robbanómotorra kapcsolni, egyébként nincs vele közvetlen összeköttetésben. A megoldás ezúttal is a lehető legegyszerűbb volt: indításkor egy elektromágnes kirántja a „starter“ tengelyét a hüvelyéből, ez forgatja meg a motort, a gyújtás után pedig, amikor visszaengedjük az indítókulcsot, az indítómotor tengelye is visszaugrik kiinduló helyzetébe, Így az ideiglenes mechnikus kapcsolat megszűnik közte és az autómotor között. OZOGÁNY ERNŐ
