Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-02-20 / 7. szám

JSZÚ 21 87. II. 20. ELŐNYÖS-E AZ ÉSZAK-DÉLI TÁJOLÁS? Hasznosítsuk a tapasztalatokat A hazai szakirodalom a gyü­mölcssövényt telepítőknek általában azt tanácsolja, hogy a fákat észak -déli tájolású sorokba ültessék. Va­jon tényleg ez a legmegfelelőbb tá­jolás? Az utóbbi időben némely külföldi kutatóintézetek fokozott figyelmet szentelnek ezen kérdés megvála­szolásának. A közzétett tanulmá­nyok, a népszerűsített kutatási ta­pasztalatok egybehangzóan arra utalnak, hogy a kelet-nyugati tájo­lással történő telepítés sokkal elő­nyösebb. Például a minszki kutató­állomás dolgozói az angol nyelven megjelenő Fruit Science Reports cí­mű lengyel folyóiratban közzétett cikkben beszámoltak kutatási ered­ményeikről, s hasonló érvekkel tá­masztják alá állításuk helyességét, mint más külföldi kutatók (Ferguson, Lombard, Weswoda, Caina stb.). A szovjet kutatók egy 1963-ban létesített gyümölcsösben tanulmá­nyozták a kétféle tájolás előnyeit és hátrányait. A magoncokon (Malus silvestris Mill.) nevelt almafák nyolc blokkban és 4x3 méteres térállás­ban voltak telepítve, s metszésük során hatféle koronatípust alkalmaz­tak. Egy-egy blokk összesen száz­húsz fából állt. Négy blokkban észak-déli, négyben pedig kelet -nyugati tájolással telepítették a so­rokat, s a fákat 3-3,4, illetve 4 méter magas koronával nevelték. A kutatás során megállapítást nyert, hogy a kelet-nyugati tájolású sorokban (sövényben) az év bár­mely szakában 15-26 százalékkal nagyobb volt a fotoszintetikailag ak­tív sugárzás elnyelése, s a kísérleti évek többségében a fák koronájá­nak belső részei is több aktív fényt kaptak. Ugyanakkor az észak-déli tájolású növények kölcsönösen be­árnyékolták egymást, így ezekben a blokkokban általában kedvezőtle­nebb fényviszonyok uralkodtak. A kísérletek során a kelet-nyugati tájolással telepített sövény-ültetvé­nyekben az Antovka és a Neszrav- nyemnoje fajták 29-35 százalékkal nagyobb terméshozamot nyújtottak. A szemmel látható különbség min­den idényben megismétlődött. Egy kevésbé termékeny fajta átlaghoza­ma körülbelül 16 százalékkal nőtt, viszont a gyümölcsök átlagos nagy­sága, minősége és vegyi összetéte­le nem változott. A kutatók ugyanakkor azt is meg­figyelték, hogy a kelet-nyugati tájo­lással telepített sövényekben a lombtalan fák törzsét és ágait intenzívebb ibolyántúli és infravörös besugárzás érte. Ez annyit jelent, hogy az ilyen telepítéseken nagyobb a napfény perzselő hatásának ve­szélye, mint az észak-déli tájolású sövényeknél. Az említett - és más hasonló - kutatási eredmények ismeretében arra kell következtetnünk, hogy a gyümölcssövényeket előnyösebb kelet-nyugati tájolással telepíteni! (Z) Borsót minden kertbe NE VESSÜK ÖNMAGA UTÁN § A korszerű táplálkozásban fontos szerepet tölt be a fehérjedús ^ zöldborsó. Ahhoz, hogy sokáig és folyamatosan szedhessünk friss, ^ zsenge zöldborsót, legalább 3-5 különböző tenyészidejű és típusú fajtát ^ kell szakaszosan vetnünk, március elejétől április végéig 2-3 hetes § időközökkel. ^ A kifejtő fajták magja gömbölyű és sima, esetleg horpadt felületű (a ^ köznyelv ezt a típust nevezi cukorborsónak). A zöld szem cukortartalma $ rövid idő alatt keményítővé alakul át, ezért a mag gyorsan lisztesedik, ^ zsenge állapotban csak rövid ideig - száraz időjárás esetén csak egy-két ^ napig - szedhető. A kifejtóborsók cukorösszetétele más, mint a velőbor- ^ sóé, zsenge állapotban az előbbi édesebbnek tűnik. Az érett mag sok keményítőt tartalmaz. A héj a belső magállománytól könnyen elválik, ^ ezért hántolásra is alkalmas. A kifejtóborsók közé soroljuk a kifejezetten ^ hántolási célra termesztett fajtákat is, amelyeket mint sárga vagy zöld, § száraz felesborsót fogyasztunk, s § A kifejtóborsók azért vethetők korábban, mert a hideget jobban tűrik, ^ kevésbé fagyérzékenyek, igénytelenebbek. A legkorábbit a melegebb ^ vidékeken már november végén, vagy enyhe tél esetén január-február- ban elvetik. ^ A velőborsók magja éretten ráncos felületű, pogácsa vagy szabályta- ^ lan alakú. A zöld magban a cukor lassan alakul keményítővé, az érett ^ mag is kevesebb keményítőt tartalmaz. Nagy víz- és cukortartalmuk ^ folytán hosszabb ideig maradnak zsengék, minőségük jobb, konzervké- ^ szítés céljára és mélyhútésre is alkalmasabbak, mint a kifejtóborsók. ^ A velőborsók igényesebbek, rosszabb a hidegtúrésük. Csírázáskor több ^ vizet vesznek föl a talajból, ezért ezeket célszerű jobb vízgazdálkodású ^ talajba vetni. Száraz körülmények esetén csírázásukat és kelésüket i öntözéssel segítjük. Általában többet teremnek, mint a kifejtőborsók. 5 ^ A tulajdonképpeni cukorborsó fajták hüvelyéből a belső rostos perga- ^ menhártya hiányzik, ezért hüvelyestől fogyaszthatok. Magjuk lehet sima, ^ gömbölyű, vagy ráncos, töppedt (cukorvelő). Termőképességük gyen- ^ gébb, mint a kifejtő és velő fajtáké. Mint különleges zöldségfélét, csak ^ kevés helyen termesztik. 5j ^ A borsó önmagával össze nem férő növény, ezért csak 3—4 évenként ^ kerülhet ugyanarra a helyre a kertben. Ősszel szántott, jó táperöben lévő talajba vessük. A magszükséglet tíz négyzetméterre a kisebb magvú ^ fajtákból 20-25 dkg, a nagyobb magvúakból 25-35 dkg. A vetés ^ mélysége 5-7 cm, a sortávolság 24-30 cm, a tőtávolság 2-4 cm legyen. ^ A borsót a leghelyesebb trágyázott kapásnövény után vetni, de közvetle- $ nül istállótrágyázott földben sem károsodik. A közvetlenül vetés előtt ^ kiszórt műtrágyákat is jól hasznosítja. Ezek mennyisége tíz négyzetméte- ^ renként szuperfoszfátból 30-35 dkg, kálisóból 16-20 dkg. ^ Az ágyást a kelés után azonnal kapáljuk meg, majd a szedésig még ^ egy alkalommal gyomtalanítsuk. A borsó a virágzáskor, majd ezt köve- ^ tőén a hüvely- és magképzéskor igényli a legtöbb vizet. Száraz időjárás ^ esetén ezekben a kritikus időszakokban 20-30 milliméteres vízadaggal 6 öntözzünk. ^ A borsót a betegségek közül a leggyakrabban a lisztharmat és § a peronoszpóra, a kártevők közül a levéltetű károsítja. ^ A várható hüvelytermés tíz négyzetméterről 8-15 kg, az abból ^ kifejthető zsenge zöldborsó 3-6 kg. Megfelelő öntözéssel a termés ^ növelhető. Ne engedjük a hüvelyeket túlérni, hetenként 2-3 alkalommal szedjük. Válogattuk A kerttelepi kiskerteket mindenütt csak jelképes kerítéssel választják el egymástól. Élő- vagy gyümölcssövényen, szőlőlu­gason vagy virágágyáson kívül nagyon jól megfelel erre a célra a hajlított és festett gömbvasból tetszés szerinti formában és magasságban kialakított, valamilyen futó dísznövénnyel vagy akár babbal befuttatott rácsozat is. Kádek Gábor felvétele PÁRVÁLASZTÁS A MADARAKNÁL • A magas küszöb bajt okozhat. A háztáji állattartók a ludak szálláshelyéül szolgáló ólakat gyakran küszöbbel is el­látják. Ez még nem lenne baj, csakhogy a küszöb néha túl ma­gasra sikerül, vagy a lépcsőt pót­ló tégla túl alacsony, s így a ki-be közlekedő ludak könnyen meg­üthetik a tojástartójukat. A sérü­lésnek ajánlatos elejét venni, mert kedvezőtlen hatása lehet a tojástermelésre. • Óvatosan öntözzünk. A hideghajtatásra nevelt saláta­palántát az első valódi levelek megjelenésekor kell 4x4 vagy 5x5 cm-es tőzegkockákba tűz­delni. Az áttúzdelt palántákat melegágyban vagy fűtött hajtató­házban 15-18 C-fokos környe­zetben lehet tovább nevelni. Egy hét elmúltával szabad első ízben öntözni. Mindig a napsütéses délelőtti órákban és langyos víz­zel öntözzünk, majd mérsékelt szellőztetéssel szárítsuk fel a le­velekről a nedvességet, mert a nedves, párás környezet ked­vez a gombáknak. • A kérödzési hajlam ser­kentése. Gyakori jelenség, hogy az emésztési zavarokkal küsz­ködő juhok és kecskék nem ké- rődznek. A kérödzési hajlam serkentése céljából ilyenkor erős szalmafonatot kell az állat szájá­ba helyezni úgy, hogy a fonat két szárát a tarkón össze lehessen csomózni, (gy az állat nem tudja a szájából kilökni a szalmát, fo­kozatosan hozzászokik az állan­dó rágcsáláshoz, s a felújult ké- rődzés sietteti az emésztési za­var elmúlását. • Mangánt az ivóvízbe. A mangán kedvezően befolyá­solja a tojástermelést, illetve a keltetötojások termékenysé­gét. Ezért a tyúkok ivóvizébe időnként ajánlatos kevés hiper- mangánt (káliumpermanganátot) csöppentem. Persze csupán annyit, hogy enyhén rózsaszínű­re fesse az ivóvizet, mert a man­gán esetében is érvényes a mondás, miszerint a „jóból is megárt a sok". A madarak költés előtti viselkedé­si formáit udvarlásnak, párbaállás- nak, párválasztásnak, dürgésnek stb. szoktuk nevezni. A dürgési vi­selkedésben jelentős a másodlagos nemi bélyegek szerepe, elsősorban a nászruháé, a nászéneké. A párvá­lasztási folyamatot a hímeknek a to­jókkal szembeni agresszivitása in­dítja el. Ha a him által zaklatott tojó hajlamos a párbaállásra, olyan ma­gatartási formát mutat, amely kioltja a hím agresszív megnyilvánulásait. Az üdvözlési ceremóniák, az éneke­seknél a tojók szimbolikus etetése, illetve a zsákmány- vagy a fészek­anyag átadási szertartásai erősítik a kialakult kapcsolatokat. A madaraknál a párkapcsolatnak számos formája ismeretes. A fajok egy kis hányadánál nem is alakul ki társas kapcsolat a hím és a tojó között, mivel a párzás alkalmával találkoznak először és utoljára. Ezt a formát válogatás nélküli párzásnak nevezzük. A siketfajdtyúkok például a kakas nászhangjait hallva felkere­sik annak dürgóhelyeit, ahol a kakas sorra megtermékenyíti a jelentkező­ket. A nyírfajdok, a pajzsos cankók és a nagy sárszalonkák hímjei kö­zös, társas dürgőhelyet alakítanak ki, ahol az összegyülekezö tyúkok válogatás nélkül érintkeznek a hí­mekkel. A monogám élettársi köte­lék a madarak többségére jellemző, de általában csak egy költési idény­re vagy csak egy fészekalj felneve­lésének időtartamára szóló házas­ságot jelent. Valódi, tartós párkap­csolat csak a hattyúk, a ludak, dar- vak, a szarkák, a sasok, a hollók stb. között alakul ki. Ugyanakkor vannak madaraink, melyekre a többnejúség vagy a többférjúség jellemző. Az utóbbi párkapcsolati formában élő madaraknál a tojó rábízza lerakott tojásait a hímre, aztán keres egy másik hímet s azt is „megajándé­kozza“ egy fészekalja tojással. A kialakult párkapcsolatot a pár­zás pecsételi meg. A nemi aktus közben a hím a tojó hátán helyezke­dik el, karmaival, szilárdan megka­paszkodva. A tojó a farkát félrecsap­va szabaddá teszi kifordított kloáká- ját, így a felszínre került petevezető nyílás találkozni tud a hím szintén kifordított kloákája spermatartójának párzószemölcsével. A párzószerv­vel rendelkező madaraknál (libák, hattyúk) a párzás az emlősöknél megszokott módon zajlik le. M. K. Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része (zárt betűk: F, U, R, L, ö). 13. Ibsen műve. 14. Francia színész. 15. Földtani időszak. 16. Lénia kö­zepe. 17. Ilyen leves is van. 18. Doktor. 20. Aktuális. 21. Varázslat. 22. ... Musztafa. 24. Törtrész! 25. Kevert sün! 27. Indiai város. 29. Hint. 31. Metsz. 33. .. .de France. 34. Méhlakás. 35. Magyar író. 37. Z. B. 38. Székesegyház. 39. Alkuban van! 40. Körző közepe. 41. Perme­teztem. 44. Kutya - szlovákul. 45. A rés peremei. 46. Fém. 47. Piac közepe. 48. Szeretetlakoma. 50. Ka­mionok jelzése. 51. Se .... se sza­mara. 53. Fiúnév. 54. Észak-afrikai arab elöljáró. 56. Porzószálon a két portokot összetartó rész. 58. Angol sör. 59. Létezik. 60. A hónap köze­pe. 62. Folyadék. 64. R. B. D. 66. Kadmium. 67. Gazdasági vállalat. 68. Mutató névmás. 70. Várakozott. 72. Tolltok. 74. Ennivaló. FÜGGŐLEGES: 2. ...ok, évezre­dek. 3. Térdnadrág. 4. Rag. 5. Árvíz. 6. Hússal táplálkozó állat. 7. Gyer­mek (ók. h.). 8. Omszk folyója. 9. A magyar kommunista mozgalom harcosa. 10. Amerikai hírügynök­ség. 11. D. E. M. 12. Betakarító. 13. Rejtvényünk második része (zárt betök: P, ö, É. É, I). 17. Omladék. 19. Azonos betűk. 22. Kórus. 23. Német művészcsalád. 26. Sületlen. 28. Rovat. 30. Kettős betű. 32. Rés­hang. 34. Az üstökös magját körül­vevő fénylő gázburok. 36. Folyó az NSZK-ban. 38. Igen - oroszul. 39. Ilyen levél is van. 42. Kettős betű. 43. Rejtvényünk befejező része. 44. Palával fedett háztető. 46. Veni, .... vici. 49. Japán társasjáték. 50. Személyes névmás. 51. Hiányosan köss! 52. Személyragos határozó­szó. 55. Európai nép. 56. Gyaláza­tos. 57. Kevert mód. 61. Római hat­száz. 63. Jelfogó. 65. Fanyar ízű ital. 67. A sügér közepe. 69. Dressz. 71. Varróeszköz. 73. Néma nóta! 74. Egyszerű gép. A február 6-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Vízszintes 1. A szorgalom a szerencse apja. Függőleges 1. A tükör sosem hazudik. 33. A pletyka élesebb a kardnál. Könyvjutalomban részesülnek: Zala Zsuzsa, Ipolyság (Sahy), Tóth Lajosné, Vágfarkasd (Vlőany), Kovács Ilona, Gortva, Kanócz Ferenc, Királyhelmec (Kráfovsky Chlmec), Derzsi Róbert, Kassa (KoSice)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom