Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-02-20 / 7. szám

A CSTA ÉS A TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI FEJLESZTÉS PROGRAMJA Feladatvállalás - maximális felelősséggel Körkép A zavartalan szállítás és átrakás biztosításáért A KGST-tagországok közötti ke­reskedelem és a szocialista gazda­sági integráció fejlesztése szem­pontjából a moszkvai Pravda rend­szeres gazdasági rovatában a szál­lítás fontosságára mutatott rá. Csu­pán a legutóbbi három ötéves terv­időszak alatt a kölcsönös kereske­delmi forgalom a KGST-országok között több mint hatszorosára emel­kedett és elérte az évi 200 milliárd rubel értéket. A KGST keretében a nemzetközi áruszállítás leghaté­konyabb módszere a vasúti szál­lítás. A lap rámutat néhány problémára, amelyeket a vasúti közlekedésben - főként az államhatárokon levő át­rakóállomásokon - az idei kemény fagyok okoztak. Például Csehszlo­vákiából január végén Ágcsemyón (Ciema nad Tisou) keresztül napon­ta hat vasúti szerelvény érkezett, s ennek ellenére a „lemaradás" hat­vanezer tonna teherárut tett ki. Ezzel összefüggésben a lap meg­jegyzi, hogy az átrakóállomások a vasúti közlekedés csomópontjai. A KGST-tagországok moszkvai gazdasági tanácskozása áteresztő­képességük növelését a kölcsö­nös szállítás komplex fejlesztése egyik kulcsirányzataként jelölte meg. A szállítási problémák sikeres megoldásához egyrészt műszaki korszerűsítésre, de az egyes part­nerek közötti együttműködés formái­nak és módszereinek tökéletesíté­sére is szükség van. A legfontosabb nemzetközi útvo­nalakon megbízható tartalékokat kell kialakítani, hogy a külgazdasági kapcsolatok állandó fejlődését ne gátolja az akadozó szállítás. Ilyen tartalékok létrehozása a határállo­másokon az új technika és tech­nológia alkalmazásának alapján most az egyik elsődleges feladat, mutat rá a Pravda. Miután 1986 őszén valamennyi KGST-országban közzétették az évezred végéig szóló tudományos- műszaki fejlesztés komplex prog­ramját, a társadalmi élet minden te­rületén megkezdték annak lebontá­sát, és keresték az érintett országok közötti együttműködés lehetőségeit. Fokozott mértékben vonatkozott ez a tudományos intézményekre, így nálunk a Csehszlovák Tudományos Akadémiára, amely az azóta eltelt időszak alatt 42 kiemelten fontos feladat megoldására vállakozott. A közvetlen tudományos munkán kívül még 9 olyan eset is előfordul, amikor ä Csehszlovák Tudományos Akadémia, illetve a Szlovák Tudo­mányos Akadémia a nemzetközi kapcsolatok keretében folyó kutatást irányítja. Ezekben az esetekben az akadémia a hazai kutatóbázisnak csaknem 19 százalékát fordítja e fel­adatok megoldására, miközben anyagi eszközeinek több mint ne­gyedrészét nem beruházási jellegű kiadásokra, a rendelkezésére álló tőkés valuta csaknem felét, ponto­sabban 487 százalékát, a kutatások anyagi feltételeinek biztosítására költi. Természetesen ezek az adatok csak a kérdés egyik oldalát világítják meg. A döntő szempont az, hogy az eredmények milyen hasznot hoznak az egész népgazdaság számára. Amikor a komplex programból származó részfeladatok elosztásá­ról tárgyaltak a KGST-országok tu­dományos intézményeinek illetékes dolgozói, a Csehszlovák Tudományos Akadémia vezetőinek nem az volt • A Szovjetunióban több KGST- ország közös együttműködésével épülő Haladás tranzit gázvezeték építési munkálatain tavaly mintegy 1500 bolgár szakember vett részt, s az ötéves tervidőszak végéig lét­számuk fokozatosan 13 500-ra emelkedik. Bulgária csak idén hoz­závetőleg 100 millió rubel értékű munkát végez el ezen az építkezé­sen. Viszonzásképpen a KGST-or- szág korábban megkötött kétoldalú megállapodások alapján meghatá­rozott mennyiségben kap majd je­lentős nagyságrendű szállításokat ebből a „kék fűtőanyagból“. A bol­gár építők ezen kívül számos más, szovjet területen épülő kőolajipari és kohóipari létesítmény építésén is dolgoznak. A bennfentesek által közkedvelten „kóolaj-vasprogram­a célja, hogy minél nagyobb számú feladat megoldására kapjanak meg­bízást, sem az, hogy minél széle­sebb körben kapcsolódjanak be a tudományos kutatómunkába, ha­nem azt a tartották szem előtt, hogy a vállalt feladatok a kutatók maximá­lis felelősséggel, tudásuk legjavának latbavetésével végezzék. Ugyanis ezen múlik, hogy a vállalt kötele­zettségeket a minőségi feltételek megtartásával a megállapított határ­időn belül teljesítsék. Ez volt az oka annak, hogy az együttműködésre a Csehszlovák Tudományos Akadémia vezetősége olyan intézeteket ajánlott - és első­sorban azok megoldási javaslatait fogadta el -, amelyek tudományos kollektívái eddigi eredményeik alap­ján világviszonylatban is már hosszú ideje az élvonalban vannak, ami ga­rancia a feladatok gyors és sikeres megoldására. Amikor az egyes részkutatásokban való részvételről tárgyaltak a szocialista országok - elsősorban, a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiájának - illetéke­seivel a szakosodás mellett a tudo­mányos intézetek kutatóbázisának lehető leggazdaságosabb kihaszná­lását tartották szem előtt. A Csehszlovák Tudományos Aka­démia részvételét a komplex prog­ramban kitűzött feladatok megvalósí­tásában döntő mértékben befolyásol­ják az egyes alapkutatási fel­adatok, amelyek eredményei ma még teljességében föl sem mértehő távlatokat nyithatnak meg számos ként" emlegetett akció keretében Bulgária együttvéve 378 ipari, kultu­rális és egyéb létesítményen össze­sen 128 millió rubel értékű munkát végez. Az utóbbi akciók méreteiről tanúskodik az a tény, hogy ezekben 1300 bolgár szakember vesz részt. ■ Rekordmennyiségű acélt ter­meltek tavaly a Szovjetunióban - az acélgyártás elérte a 161 millió ton­nát, ami a korábbi évhez viszonyítva 4 százalékos növekedést jelent. A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának jelentése szerint a lega­lapvetőbb kohászati termékek gyár­tásának tekintetében túllépték a tervmutatókat és a munkatermelé­kenység is nagyobb volt ebben az ágazatban az előirányzottnál. A szakemberek véleménye szerint ezek az eredmények a szovjet kohá­szati iparban szintén megkezdett átalakítási folyamat sikerét jelzik. Az itt zajló átalakítás legfőbb célja a ter­mékek minőségének lényeges javí­tása. Nagy hangsúlyt helyeznek az elektronikában és a gépiparban használatos kohóipari termékek új fajtáinak a gyártására. Ennek érde­kében gyorsabb ütemben alkalmaz­zák a tudományos-műszaki újdon­ságokat a termelésben. A jelenlegi ötéves tervidőszakban széles körű korszerűsítést hajtanak végre az ágazat vállalataiban és üzemeiben. Felszámolják azokat a Martin-ke­mencéket, amelyek évente legfel­jebb 15 millió tonna vasat állítanak elő. Ezzel párhuzamosan 1990-ig a duplájára emelkedik azoknak az üzemeknek a száma, amelyekben a folyamatos acélöntésre térnek át. A szverdlovszki Uralmas gépgyár dolgozóira igényes feladatok vár­nak a mostani ötéves tervidő­szakban. A tartalékok lehető leg­jobb kiaknázásával csaknem másfélszeresére kívánják növelni a termelést, terven felül 15 millió rubel értékű termékeket akarnak gyártani. Az Uralmas vezetése nagy gondot fordít arra, hogy ter­mékeik megfeleljenek a jelenlegi tudományos-műszaki követelmé­nyeknek és konkurrenciaképesek legyenek a nemzetközi piacokon. A gyártás valamennyi szakaszá­ban nagy hangsúlyt helyeznek a kiváló minőségre. Felvételünk a szerszámgépgyártó részlegen készült, előtérben a gyár egyik marósa. (CSTK-felvétel) területen. Az alapkutatások eredmé­nyeit részben az alkalmazott kuta­tásban és fejlesztésben használják fel, azonban ebben a tekintetben el­sősorban az a feladata a CSTA egyes intézeteinek, hogy a szocia­lista országok akadémiáival közö­sen a tudományos kutatások ered­ményeinek sokrétű felhasználását tegyék lehetővé valamennyi KGST- tagországban. A CSTA további fela­data, hogy a műszaki fejlesztés ki­emelt területein szervezze a kutató­munkát, s középtávú - három-, illet­ve ötéves - ciklusokban annak ered­ményeit alkalmazza is a termelés­ben az ipar, az építőipar, illetve a mezőgazdaság területén. -mj­Nyitrán (Nitra) a közelmúltban közös csehszlovák-szovjet biotechnoló­giai laboratórium kezdte meg működését. Létrehozóit az a szándék vezette, hogy a két ország tudományos intézményeinek szellemi és anyagi forrásait összevonva új, hatékony biotechnológiai eljárásokat dolgozzanak ki az állattenyésztés számára. Kutatási programja összhangban van a KGST-tagországok tudományos-műszaki haladásá­nak kétezerig szóló programjával. Az egyik legfontosabb feladat a gaz­dasági állatoknál az embrióátültetés tökéletesítése, továbbá az anyaál­lat testén kívül történő mesterséges megtermékenyítés hatékony mód­szereinek a kidolgozása. Képünkön: az embrió fagyasztásának egyik mozzanata. (Peter Simonőík felvétele - ŐSTK) Tovább bővül a választékcsere Magyarországon az idén tovább bővül a belkereskedelmi válasz­tékcsere, a külkereskedelmi áruforgalom kiegészítésének immár csaknem három évtizede jól bevált módja. A szocialista országok többségével Magyarország már aláírta az idei évre szóló választókcsere és határmenti árucsere-megállapodáso­kat. Eszerint a szocialista partnerországok belkereskedelmi árukész­letéből átlagosan 5-8 százalékkal több kerül a magyar üzletekbe, mint tavaly. A több mint 350 millió rubel értékű áru 56 százaléka választékcse­rében, 22 százaléka határ menti árucserében, s ugyancsak 22 százaléka áruházi cserék útján jut Magyarországra. A magyar belke­reskedelem ugyanennyit szállít partnereinek. Hagyományosan a legnagyobb cserepartner Csehszlovákia: az idén 135 millió rubel értékű árut cserél a magyar belkereskedelem­mel. Tőlünk egyebek közt konfekcióáruk, elektromos háztartási gépek, radiátorok és sportruházati termékek érkeznek Magyaror­szágra, ahonnan ellenértékként kerámiákat, kozmetikumokat, száraz- tésztát kap a csehszlovák kereskedelem. Szintén jelentős cserepartner az NDK: idén magyar és NDK-beli cégek között 40 millió rubel értékű áru cserél gazdát. Az NDK-ból elektroakusztikai cikkek, elektromos háztartási gépek, cipők, fűnyírók, optikai játékok érkeznek Magyarországra az ottani belkereskedelem pedig bútorokat, csillárokat, kozmetikai cikkeket, bőrárukat szállít. A Szovjetunióval is növekszik a választékcsere: a tavalyi 56 millió rubellel szemben idén eléri a 64 milliót. A magyarországi üzletekbe az áruk nemcsak a Szovjetunió központi belkereskedelmi árualapjából érkeznek, a magyar partnerek tíz szovjet köztársasággal önálló választékcsere-üzleteket is kötöttek. A Szovjetunióból hűtőszekré­nyek, kerékpárok, órák, halkonzervek, konyhafelszerelési tárgyak és szerszámok mellett az idén 500 Lada gépkocsi is érkezik Magyaror­szágra. Az idén Lengyelországból 55 millió rubel értékű zöldségkonzerv, konfekció, kötöttholmi, üvegáru és kozmetikai cikk érkezik, s a magyar belkereskedelem ugyanilyen értékben szállít a lengyel partnereknek textíliát, italárukat, s kozmetikai termékeket. Bulgáriába 1987-ben 29 millió rubel értékű árut szállít a magyar belkereskedelem, s ugyanennyi érkezik viszont a bolgár partnerektől. A megállapodások alapján az idén Kubával több mint háromszoro­sára növekszik a magyar belkereskedelmi választékcsere-forgalom, s mindkét részről meghaladja a 3 millió rubelt. Az árulista is bővül. Az idén 1 millió rubel értékű kubai primőrt is árusítanak majd a Skála Vitamin Porta üzleteiben. A román partnerekkel ebben az esztendőben várhatóan mintegy 30 millió rubel értékű áru cseréjére kerül sor, a megállapodást a közeljövőben írják alá. Szintén küszöbön áll a magyar-mongol megállapodás aláírása a két ország belkereskedelmi minisztériumai között és várható, hogy 300 ezer rubel értékű mongol áru - elsősorban irhabunda és bőrkonfekció, valamint moherpulóver érkezik Magyaror­szágra különféle kozmetikumokért, kereskedelmi gépi berendezése­kért cserébe. (N) Számok, tények, adatok ÚJS 1< 1987.

Next

/
Oldalképek
Tartalom