Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-02-13 / 6. szám

TUDOMÁNY A — ember mindig igyekezett r\jL legyőzni és uralni a termé­szetet. Lehetőségeiben azonban izomereje korlátozott, amely mai szemmel nézve csupán egy 100 W- os villanyégő teljesítményével egyenlő. Hogy testi képességét fe­lülmúló munkát végezhessen, álla­tokat szelídített meg és gépeket szerkesztett. Később megteremtette a korszerű technikát, melynek segít­ségével megsokszorozta erejét. Napjainkban azonban újból energia­gondokkal küzd, mint akkor a kezdet kezdetén, amikor csak önerejére tá­maszkodva nézhetett szembe a ter­mészet erőivel. Cikksorozatunk az energiaproblémával foglalkozik. Mi­re fogyasztjuk el az energiát? Mit várhatunk a megújuló energiaforrá­soktól? Meddig tartanak ki a nem megújuló energiaforrásaink? Elő­ször ezekre a kérdésekre próbálunk válaszolni, majd kitérünk az energia- átalakítási módszerek ismertetésé­re, szó lesz az energia szállításáról és tárolásáról, végül az új energeti­kai irányvonalakkal és az energeti­ka, valamint a környezet viszonyával foglalkozunk. ENERGIAIGÉNYEINK TECHNIKA sei jár, de így csökkenthető az ener­giaráfordítás és végeredményben a termelés költsége is. Külön érdekességet jelent a szál­lítás energiaráfordítása. Általában az energiaszükségletet ezen a terü­leten szállítási tonnakilométerre vagy utaskilométerre szokták meg­adni. A szállító berendezések töké­letesítésével az energiafelhasználás jelentősen csökkenthető. Ezen a te­rületen napjainkban jelentős kutatá­sok folynak. De van még egy kér­dés, amit itt meg kell válaszolni: milyen sebességgel utazzunk? Logi­kus, hogy ugyanannyi utaskilométer különböző sebességgel különböző mennyiségű energiát igényel. A se­éri a Föld felszínét. Ez az energia- mennyiség is visszakerül azonban a világűrbe a víz párolgása, a légköri mozgás, valamint az infravörös hő­sugárzás által. Másképp nem is tör­ténhetett, hiszen ha ez a mérleg nem egyezne, a Föld állandóan hűl­ne, vagy fordítva, melegedne. Némi­leg módosítja a mérleget a növé­nyek fotoszintéziséhez szükséges energia. Ennek részaránya azonban csupán a beeső sugárzás 0,2 %-a, amit a továbbiakban nem veszünk figyelembe. Az a kérdés, hogy a Föld felszíné­re érkező energiából mennyit hasz­nálhat fel az ember, egyáltalán nem egyszerű. A hasznosításnak elég szí­Az ember és az energia !■ Ma egy ország műszaki színvo­nalát legjobban a felhasznált ener­gia mennyisége jellemzi. A gazda­sági növekedés és a termelés mű­szaki színvonalának emelkedése el­választhatatlan az energiafogyasz­tástól. 1971-ig a világ energiafo­gyasztása átlagosan 4-5 %-al nőtt évente, ami kb. 15 évenkénti meg­kétszereződést jelent. Emelkedett az egy főre vonatkoztatott energia- termelés, bár egyidejűleg természe­tesen nőtt a világ népessége is. Míg 1930-ban egy főre kb. 5000, 1975- ben 19 800 kWh energia jutott. Eze­ket az értékeket az évi óraszámmal elosztva (8760) megkapjuk az egy főre eső átlagos teljesítményt, ami 1975-ben kb. 2 kW volt, 20-szor nagyobb az ember által kifejthető teljesítménynél. Az ország fejlettségi színvonalá­tól, gazdaságának sajátosságától, földrajzi helyzetétől függően válta­kozik az energiafogyasztás. A fejlett ipari országokban az energiafel­használás szerkezetére jellemző az ipar nagy energiaigénye^a lakossági és kommunális fogyasztók, valamint a szállítás nagy energiafogyasztása. Azt, hogy mennyi energia kell az adott célra, éveken át az energiafo­gyasztó folyamat tulajdonságainak számításba vételével határozták meg. Ez megengedhető volt addig, míg az energia viszonylag olcsó volt. Ma, amikor az energia, valamint az energiahordozók drágulnak, az energiafogyasztás optimalizálására van szükség. Világosítsuk meg az elmondottakat egy példával. Nézzük a lakásfűtés höfelhasználását,. Ha egy ház hőszigetelését javítják, megfelelően tömörek a nyílászárók, nincs léghuzat, a hőenergia-felhasz­nálás csökken. A szerkezeti korsze­rűsítések drágítják ugyan az épüle­tet, de mérséklik a fútésráfordítást. Mindkét tétel együttes optimalizálá­sa adja a fűtési hőfelhasználás fel­adatának legjobb megoldását. Ha­sonló a helyzet az ipari technológiák esetében is. A berendezések tökéle­tesítése ugyan némi áremelkedés­besség kiválasztása és a szállítás típusa ma nemcsak gazdasági kér­dés, hanem életmódbeli is, és sok esetben presztízsszempontok befo­lyásolják. E kérdést elemezve né­hány kutató arra a véleményre jutott, hogy túlságosan sokat utazunk. Pél­dául a szolgálati utak száma csök­kenthető volna jobb és gyorsabb kapcsolatteremtéssel pl. videotele­fonnal. Ez a példa is mutatja, hogy az energiafelhasználás kérdése nem tárgyalható elszigetelten más gazdasági és műszaki problémáktól. A nap-, víz-, szél-, hullám-, árapály- és geotermikus energia a megújuló energiaforrások sorába tartoznak. Bár teljesítőképességük összege jó­val fölülmúlja igényeinket, felhasz­nálásukra csak kis mértékben kerül sor. NAPENERGIA * 20 Csaknem minden, ma használa­tos energiafajta a Naptól származik. Csak az atomenergia (az urán és a tórium hasadási energiája a Föld keletkezési időszakában vele együtt jött létre) és az árapály-energia, amelyet a Hold vonzása vált ki, nem származik a Naptól. Természetesen a szerves tüzelőanyagokat (szén, kőolaj, stb.) a nem megújuló ener­giaforrások közé soroljuk, mert meg­újulási idejük semmiképpen sem ha­sonlítható felhasználásuk ütemé­hez. Bolygónk több millió év alatt halmozta fel a Nap energiáját a szerves tüzelőanyagokban, s mi rövid idő alatt elfogyasztjuk azt. Ezért a továbbiakban napenergiáról beszélve a folyamatos felhasználá­sát vesszük csak figyelembe a sok­éves felhalmozódás nélkül. A Naptól egy év alatt a Földre érkező összes sugárzási energia 1500.1 o15 kWh. Ez az érték kb. 20 000-szer nagyobb, mint a világ 1975. évi összes energiafelhaszná­lása. Ezt az összes energiát azon­ban még elméletileg sem hasznosít­hatja az ember, mivel a Földre érke­ző összes sugárzás 34 %-a közvet­lenül visszaverődik a világűrbe a fel­hők tükrözése miatt, 19 %-át elnyeli a légkör, s csupán mintegy 47 %-a gorú határai vannak. A napenergia nagyfokú felhasználása esetén megváltozhat az energiamérleg, ami mind helyi, mind általános klímavál­tozást hozhat. Természetesen ez a probléma nem a mára vonatkozik. Ma még az a gondunk, hogy a nap­energiát kicsiben megtanuljuk hasz­nosítani. VÍZENERGIA A vízenergia úgy keletkezik, hogy a Nap elpárologtatja a tengerek, óceánok vizét, amely aztán csapa­dék formájában visszahull a Földre, létrehozva a természetben a víz kör­forgását. A vízenergiát az ember már az őskorban is hasznosította, jelentős helyet az energetikában csak a villamosenergia-termelés út­ján szerzett. A világ vízenergia-készletét évi 33 000 TWh-ra becsülik. Napjaink­ban ennek csak kb. 5 %-át haszno­sítják vízi erőművekben. A vízi erő­művek építése hatalmas földmunká­kat kíván víztárolók, gátak, vízátfo- lyók létesítésére. Mindezek megva­lósítása csak az utóbbi évtizedek­ben vált lehetségessé a technikai haladás által. De még a mai korsze­rű technika alkalmazásával is hosz- szú évekig tart egy-egy nagyteljesít­ményű vízi erőmű felépítése. Rend­kívüli körültekintést igényel a kör­nyezetbe való beillesztésük, hiszen megváltoztatják a helyi klímát, a megszokott növény- és állatvilá­got, a talaj állapotát stb. SZÉLENERGIA A légkör egyenlőtlen felmelege­dése hatalmas levegőáramlásokat vált ki. Ezt nevezzük szélenergiá­nak. Hasznosításának legfontosabb tényezője a szél sebessége. Mai korszerű formájában a szél­energetikai berendezés egy szélke­rék, amelyet elég magasra helyez­nek a föld fölé, mivel a szél sebessé­ge a magassággal észrevehetően nő. Különböző tanulmánytervekben a szélkerék átmérője 30-100 méter között mozog. A szélkerék villamos generátort hoz forgásba, szokás szerint fordulatszámot növelő átté­tellel. Nagy érdeklődést váltanak ki az önállóan működőképes 1 vagy néhány kW teljesítőképességű szél­erőművek. Ezek nemcsak villamos- energia-termelésre hasznosíthatók, hanem mechanikai munkát is végezhetnek, pl. távoli legelőkön ku­takból vizet szivattyúzhatnak velük. HULLÁMZÁSI ENERGIA A szélenergia előidézi a tengerek, óceánok, hullámzását. A mozgó víz­tömegeknek hatalmas tehetetlensé­gük van, s ezért a hullámzás a szél­hez -viszonyítva sokkal állandóbb energiaforrás. Hasznosítása nem' partközeiben, ahová a hullám lecsil­lapodva érkezik, hanem nyilt tenge­ren kifizetődőbb. Az energiahaszno- sitás lényege úszó szigetek létesíté­se, ahol a sziget szerkezeti elemei­nek egymáshoz való viszonylagos elmozdulását használják fel a víz átáramoltatására villamos generá­torhoz kapcsolt vízturbinán. ígéretesnek látszik az az új hul­lámenergiát hasznosító berendezés, amelyet először Japánban próbáltak ki. Ez voltaképpen egy úszó láda fenékkel felfelé fordítva. így a ládá­ban légpárna marad, amely a hul­lámzás hatására összenyomódik és kitágul. Közben a levegő légturbinát forgat, amely villanygenerátort hajt meg. ÁRAPÁLY-ENERGIA Eredete a Hold járásával függ össze. Már a középkorban is próbál­ták hasznosítani, de mindmáig nem értek él vele komolyabb eredménye­ket. Az árapály-erőmű egyszerűbb változata a következő elven alap­szik: dagálykor a víz egy tartályt tölt meg, amely apálykor kifolyik belőle és vízturbinát forgat meg. Ez az ún. egymedencés-rendszerű árapály- erőmű. Kétmedencés erőmüvek is léteznek, amelyek dagálykor és apálykor is energiát termelnek. Ma a világon csak néhány árapály-erő­mű működik. Közülük az egyik leg­nagyobb a kiszlogubszki erőmű a Szovjetunióban. Két, egyenként 400 kW teljesítményű turbinája van. GEOTERMIKUS ENERGIA A Föld belsejéből a felszínre törő höáramlást geotermikus energiának nevezzük. Ha erről az energiáról beszélünk két eltérő energiaforrásra gondolunk: a föld alatti forró vízre vagy gőzre 10-300 Celsius-fok hő­mérséklettel és a petrotermális for­rásra, vagyis a forró, száraz kőzetek hőenergiájára. Az esetek többségé­ben a geotermikus energiát úgy hasznosítják, hogy mély fúrás útján a gőznek és forró víznek szabad utat biztosítanak a felszín felé. A hidro­termális kutak mélysége a helyi adottságoktól függően lehet 300-2000 m. Az így nyert gőzt vagy vizet közvetlenül a fogyasztóhoz jut­tatják, gőzturbinákban hasznosítják, vagy üvegházak, lakó- és irodaépü­letek fűtésére alkalmazzák. Amikor a nagymennyiségű ter­málvíz kiaknázásáról van szó, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy sok ártalmas anyagot tartalmaz. Az ilyen vizet a természetes víztárolóba nem lehet bevezetni. Hatásos mód­szernek látszik a kitermelt víz visz- szatáplálása a kútba. Ez a megoldás viszont megdrágítja a geotermikus energia hasznosítását. (Folytatjuk) KOVÁCS ZOLTÁN villamosmérnök Nagyvárosok peremén gyakori látvány... (Gyökeres György felvétele) AGYSEBÉSZ ROBOTKAR Számítógéppel vezérelt robotkar vett szövetmintát egy rákbeteg agyából a kaliforniai Memorial Medical Centerben. A körülbelül 60 centiméter hosszú, hat ízülettel ellátott kart kifejezetten a sztereotaktikus műtétek céljaira szerkesztették: arra, hogy a műtéti műszereket a koponyán kialakított fúraton át a röntgenképek alapján kiszámított helyre juttassa. A robot­kar századmilliméternyi pontossággal behatárolta egy agyda­ganatban szenvedő 52 éves beteg tumorát. A robotkar meg­könnyíti a tályogok feltárását és leszívását is, de sohasem kellhet versenyre a gyakorlott idegsebészek finom tapintá­sával. ISMÉT ELEKTRONCSŐ? Kutatók szerint a régi, sokat szidott elektroncsövek ismét visszatérhetnek olyan alkalmazásokban, ahol a gyorsaság, a sugárzással szembeni érzéketlenség és a höállóság fokozott követelmény. Az elektroncsövek előnye, hogy az elektronok haladása sokkal gyorsabb bennük, mint a szilícium félvezető­ben. Versenyképességük előfeltétele azonban a miniatürizá­lás. Elektroncsöves kis integrált áramköröket már kifejlesztet­tek, de ezek nagy katódot igényelnek, ami a méretcsökkentést korlátozza. SZÁMÍTÓGÉPES szabászat A számítógép betört a divat területére is! Franciaország­ban a Lectra Systemes cég már hírnevet is szerzett azokkal a butikjaival, amelyek a kirakatban bemutatott ruhákon kívül semmilyen raktárkészlettel nem rendelkeznek. Elektronikus próbafülkéikben képfeldolgozó és video tervezőrendszer talál­ható. Ha valaki ruhát szeretne csináltatni magának, nem kell a készletet végigpróbálnia: a tükör előtt állva a katalógus összes modelljét néhány perc alatt áttekintheti. A vevő mére­teit lézeres letapogatással állapítják meg, és memóriakártyán tárolják, amelyet a terminálba helyezve a rendelés automati­kusan megtörténik. Az üzletek mindegyike közvetlen összeköttetésben áll a gyártó üzemmel. A számítógép választja ki a kívánt modellt és a megfelelő anyagot, majd megadja a szükséges utasítá­sokat a szabó- és varróautomatáknak. Emberi ellenőrzés után kerül a kész ruha a megfelelő üzletbe (2 nap alatt), ahol azt összehasonlítják a megrendelés adataival: az áru kifizetése a memóriakártya segítségével történik. A fentiek szerinti rendszer Japánban 1980 óta működik. LEGO BÚTOR Francia szakemberek a világsikert aratott Lego játékra emlékeztető bútorépító rendszert dolgoztak ki, amelynél az összesen tíz alapelemes készletből a bútorok százait lehet összeállítani. Az egységek ragasztóanyag, csavar és szeg nélkül illeszthetők. A kapcsolat oldható és így a belsőépítész vagy a bútor tulajdonosa fantáziáját szabadjára engedheti: az elemek cserélhetősége a szobabelső egyedi és változatos kialakítására ad lehetőséget. A rendszer első állványszerű berendezési tárgyaknál, asztalok és ülőbútorok összeállításá­nál jelent előnyt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom