Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-09 / 1. szám
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAPI KIADÁS 1987. január 9. XX. évfolyam 1. szám Ára 1 korona A KGST -országok további gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének kérdéseivel foglalkozó legutóbbi nemzetközi tanácskozások eredményeiből egyértelműen arra következtethetünk, hogy az új, 1987-es esztendő rendkívül gyümölcsöző lesz a szocialista gazdasági integráció sokoldalú és hatékony elmélyítéséhez szükséges feltételek kialakításában. Az egyes tagországok központi párt- és kormányszervei e tanácskozásokból kiindulva már az elmúlt év folyamán számos olyan intézkedést fogadtak el, amelyek meggyorsítják a közvetlen kapcsolatok létesítését és fejlesztését az együttműködés elmélyítésében érdekelt termelési-gazdasági egységek, vállalatok és intézmények között, s szélesebbre tárják a kapukat ezek önálló és rugalmas külgazdasági tevékenysége előtt. A Szovjetunióban például az elmúlt év augusztusában komplex intézkedéseket fogadtak el a külgazdasági viszonyok területére, amelyek a gazdasági irányítás fokozatos átalakításának szerves részét képezik, s többek között a KGST-országok integrációs törekvéseit is elősegítik. Az A mágneses buborékmemóriákkal összefüggő jelenségekre az 1960-61 -es években először nálunk és Hollandiában figyeltek fel. A buborékmemória alkalmazásának több előnye is van az elektronikában. Nagy és megbízható a tárolási kapacitása, karbantartás nélkül több évtizeden át használható, csekély a tömege és az energiafogyasztása. Ellenáll a radioaktív sugárzással, a nedvességgel, a szennyeződéssel és a rázódással szemben. A Csehszlovák Tudományos Akadémia Prágai Fizikai Intézetének munkatársai a buborékmemória kutatásában szorosan együttműködnek szovjet partnereikkel, közös értekezleteket, munkalátogatásokat szerveznek, s közös közleményekben ismertetik az elért eredményeket. A felvételen Richard Gemperle mérnök polarizációs mikroszkóppal vizsgálja a buborékmemória töltésszerkezetét. SZKP KB Politikai Bizottsága legutóbbi ülésén szintén foglalkozott a szocialista gazdasági integráció elmélyítésének, a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok kiszélesítésének és közös vállalatok létesítésének a kérdéseivel. Nálunk a szövetségi kormány az elmúlt év áprilisában hagyta jóvá azokat a keretszabályokat, amelyek a csehszlovák szocialista gazdasági szervezetek és a KGST- országok gazdasági szervezetei közti közvetlen kapcsolatok kialakítására vonatkoznak. E szabályok értelmében közvetlen kapcsolatnak minősül az együttműködés minden olyan formája a kutatás, a fejlesztés, a termelés és az értékesítés területén, amely közvetlen, szerződéssel szabályozott munkamegosztáson alapul. Lényegében arról van szó, hogy az együttműködés a késztermékek kölcsönös árucsere-forgalmáról és az ágazatok közti hagyományos árucseréről növekvő mértékben terjedjen át a félkész termékek, alkatrészek és részegységek szakágazaton belüli kooperációs és szakosított gyártására, amiből az együttműködő felek számára több előny is származik A szakosítás eredményeként meggyorsul q tudományos- műszaki haladás vívmányainak gyakorlati hasznosítása, lényeges mértékben javulhat a termelés gazdaságossága, a termékek műszaki színvonala és használati értéke. Mindez a fogyasztói igények jobb kielégítéséhez, valamint a világpiaci versenyképesség eléréséhez és megőrzéséhez vezet. Figyelembe véve gazdaságunk jelenlegi helyzetét és fejlődési problémáit, főleg a termelési szerkezet tarthatatlanul széles skáláját, valamint a műszaki színvonal gyors emelésének a követelményét, a közvetlen kapcsolatok nemzetközi fejlesztését létfontosságú feladatnak kell tekintenünk. Emellett arra is gondolni kell, hogy ezen az úton csak akkor érhetünk el kézzelfogható eredményeket, ha az egyes tagországok gazdasági irányítási rendszerének további fejlesztése és egymáshoz való közelítése folyamán kedvezőbbé válnak az együttműködés jogi, szervezési, valutáris-pénzügyi és egyéb feltételei. Az 1987-es esztendőtől és a tervidőszak további éveitől éppen ilyen irányokban várunk lényeges javulást. Mint minden együttműködésben, így a közvetlen kapcsolatok fejlesztésében is kettőn áll a vásár, vagyis legalább két érdekelt és aktív partnerre van szükség. A jelenlegi szakaszbar\ez elsősorban azt jelenti, hogy vállalataink nem várakozhatnak arra, amíg valamelyik tagországból egy számukra kedvező partner jelentkezik, hanem kezde- ményezően kell keresniük az érdekek kölcsönös találkozásában rejlő lehetőségeket. „Most arról van szó - mondotta Gustáv Husák elvtárs a CSKP KB 4. ülésén - hogy vállalataink helyesen megértsék és értékeljék az új formák érvényesítésének nagy jelentőségét gazdaságunknak a nemzetközi szocialista munkamegosztásba való hatékonyabb bekapcsolódásában. Nagy kezdeményezést kell kibontakoztatniuk, de nagy felelősséget is kell vállalniuk a közvetlen kapcsolatok kialakításában, s az ezekből eredő kötelezettségek teljesítésében“. Sokak számára úgy tűnhet, hogy a KGST-országok vállalatai és intézmnényei közti közvetlen kapcsolatok fejlesztése főleg elméleti, gazdaságpolitikai kérdés, ami egyrészt abból következik, hogy az ezzel összefüggő (Folytatás a 6. oldalon) A Chomutovi Csóhengerdék és Vasművek nemzeti vállalatnál az utóbbi évtizedek folyamán számos korszerűsítési programot valósítottak meg, főleg a távolsági termékvezetékek és az atomerőművek építésével kapcsolatban. Itt gyártották többek között a 720 mm átmérőjű kiszélesített csöveket is a Barátság Kőolajvezeték számára. Az atomeróművi berendezésekhez a korrózióálló, precíziós csövek gyártását 1976-ban kezdték el. A vállalat legnagyobb megrendelője a Szovjetunió, ahová eddig már több millió tonna 530 és 720 mm átmérőjű, kiszélesített, varrat nélküli csövet szállítottak. A felvételen Václav Pfeffer és Hynek Brzobohaty a varrat nélküli acélcsövek homlokzatának merőlegességét ellenőrzik. A gabonafélék hazai nemesítési programja már évek óta a szovjet nemesi- tőkkel való hatékony együttműködésből indul ki. A Króméfíti Növényne- mesítési Kutatóintézet dolgozói már több olyan új búzafajtát nemesítettek ki, amelyek termesztése csak az elmúlt évben 190 millió korona haszonnal járt. A legjobb hazai őszi búzafajta, a Hana kinemesítésénél, amelyet 1985-ben ismertek el, a mironovi V. N. Remeslo Ukrajnai Búzanemesítö Intézet egyik fajtáját használták fel. E fajta kinemesítése nem egészen 4,5 millió koronába került, de termesztése évente csaknem 100 millió korona hasznot eredményez. A felvételen Marie Kubíková, a kroméfíti kutatóintézet dolgozója búzamintákat készít elő lisztharmattal való fertőzéshez. IIP MBB á|HHB * V:'» ' f- 4**,r'4' Bgkm HÜ VhWBHP SflBH *&BuBB& HHHBP
