Új Szó, 1987. december (40. évfolyam, 282-307. szám)
1987-12-11 / 291. szám, péntek
ÚJ szú 3 1987. XII. 11'. Fontos lépést tettunk az emberibb nemzetközi kapcsolatok felé Mihail Gorbacsov beszéde az amerikai külügyminisztériumban (ČSTK) - Mihail Gorbacsov szerdai washingtoni programjáról tegnapi számunkban a gyorshírek alapján már röviden beszámoltunk. Említettük, hogy George Shultz külügyminiszter diszebédet adott az SZKP KB főtitkárának tiszteletére. Erre az amerikai külügyminisztérium épületében került sor, közép-európai időszámítás szerint este 19 órakor. A díszebéden szovjet részről jelen volt: Eduard Sevardnadze. Alekszandr Jakovlev, Anatolij Dobrinyin, Vlagyimir Kamencev, Szergej Ahromejev, Anatolij Csernyajev, valamint a tudományos és kulturális élet több képviselője. Az amerikai felet Jim Wright, a képviselőház elnöke, William Renquist, a legfelsőbb bíróság elnöke, Frank Carlucci hadügyminiszter, William Verity kereskedelmi miniszter és a vállalkozói körök több személyisége képviselte. Az ebéden George Shultz és Mihail Gorbacsov beszédet mondott. Az SZKP KB főtitkára kijelentette: Engedjék meg, hogy köszönetét mondjak az olyan jelentős intézménybe való meghívásért, mint amilyen az USA külügyminisztériuma. A nemzetközi politikában sok minden függ'azoktól, akik itt dolgoznak, s az ö részvételük nélkül nem kerülhetett volna arra sor, aminek tegnap tanúi és résztvevői voltunk. Tegnap az önök országának elnökével aláírtuk a nukleáris fegyverek egész osztályának, pontosabban szólva két osztályának megsemmisítéséről szóló szerződést. Ennek eredménye, hogy a világ megszabadul több mint 2000 halált hozó robbanófejtől. Ez ugyan nem sok, de a szerződés jelentősége túllépi konkrét tartalmának kereteit. Az atomfegyverektől mentes világ kiépítését célzó program megvalósítása kezdetének tartjuk. E programot a Szovjetunió, a szovjet nép nevében két évvel ezelőtt, 1986. január 15-én terjesztettem elő. Azóta nemegyszer megkérdezték tőlem, még mindig hiszek-e e program reális voltában. Most azt felelhetem: igen, feltétlenül. A közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákról szóló szerződés aláírása megmutatta, hogy az e célhoz vezető út nem egyszerű, ugyanakkor bizonyította azt is, helyesen lett megválasztva az út, s a cél elérhető. Erre irányul az emberek százmillióinak akarata is, akik kezdik megérteni, hogy az emberi civilizáció eljutott ugyan a huszadik század végéhez, ugyanakkor egy olyan határhoz is, amely nemcsak a rendszereket és ideológiákat választja el, hanem az egyik oldalon a józan észt, az emberiség fennmaradásának szükségét szembeállítja a másik oldalon levő felelőtlenséggel a nemzeti egoizmussal és előítéletekkel - vagyis a régi gondolkodásmóddal. Az emberiség kezdi tudatosítani, hogy a háborúk ideje lejárt. Két világháború, hozzáadva a hidegháborút és a „kis háborúkat“ - ezek eddig életek millióiba kerültek. Több mint elégséges árat fizettünk az avanturizmusért, ambíciókért, más népek érdekeinek és jogainak mellőzéséért, azért, hogy képtelenek voltunk szembenézni a realitással, minden nép törvényes A külügyminiszterek jegyzéket cseréltek a két ország közötti közvetlen légijáratok kibővítéséről. A megállapodás értelmében többek között az Aeroflot és a Pan American légitársaság közös járatokat indít a Moszkva-New York vonalon. Eduard Sevardnadze és George Shultz úgyszintén diplomáciai jegyzéket cserélt a világóceánokon történő kutatásokról szóló szovjetamerikai kormányközi együttműködési megállapodás érvényességének meghosszabbításáról. A közös külügyminiszteri nyilatkozat a következőket tartalmazza: A szovjet és az amerikai fél megkezdi a közös ellenőrzési kísérletek előkészítését, összhangban a nukleáris robbantások problémáiról szóló közös nyilatkozattal, amelyet 1987. szeptember 17-én fogadtak el Washingtonban. A kísérletet a lehető legrövidebb időn belül meg kellene kezdeni a két fél nukleáris lőtere- in, Szemipalatyinszkban és Nevadá- ban, annak érdekében, hogy kidolgozzák az 1974-es és az 1976-os jogával arra, hogy saját maga válassza meg helyét a nap alatt. Minden idők humanistái legfelsőbb eszményképeinek, a béke, a szabadság ideáljának, az emberi élet értékének kell a gyakorlati politika alapjáva válnia. A békés fejlődés érdekében tett minden új lépés az egészséges és felelősségteljes hozzáállás mellett nemcsak azt teszi lehetővé számunkra, hogy mélyen megismerjük a problémákat, hanem újabb lehetőségeket kínál megoldásukhoz is. Az a fontos, hogy ne szalasszuk el e lehetőségeket, maximális mértékben használjuk ki őket a fegyverektől és a militarizmus lélektanától mentes biztonságosabb világ építésére, egy demokratikusabb világ építésére. Ez a lépés - most a szerződés aláírására gondolok -, valamint az előkészítése, minden felnagyítás nélkül szólva tanulságos volt. Országainkat és a világpolitikát gazdagította azzal, hogy megértsük a nehéz, de egyszerű igazságot. Ezek közül néhányat meg szeretnék említeni. Mindenekelőtt a következőt: amikor egymás elébe mentünk, még jobban értékeltük a szovjetamerikai kapcsolatok szerepét és jelentőségét a jelenlegi nemzetközi fejlődés szempontjából, s ezzel együtt a ránk háruló nagy felelősséget, amellyel nemcsak országaink népeinek, hanem az egész világközösségnek tartozunk. Másodsorban azt éreztük, hogy erőfeszítéseinkhez milyen fontos számunkra szövetségeseink támogatása. S ezen túlmenően: milyen fontos tartalékok rejlenek az ő gondolataikban, tanácsaikban, abban, hogy részt vettek e folyamatban, továbbá eljárásunk koordinálásában. Harmadszor pedig - a gyakorlatban igazolódott be, milyen fontos, hogy szövetségeseink megértsék a mi szándékainkat, javaslatainkat és terveinket, s milyen fontos, hogy a fejlődő világ, valamint az el nem kötelezettek mozgalmának számos nagy és kis tagországa kinyilvánította szolidaritását, vagy csak egyszerűen sikert kívánt nekünk. Mindez meggyőzően bizonyította az egyszerű, de nagyon fontos igazszerződések ellenőrzését szolgáló tökéletesített intézkedéseket. Ezeket aztán, amennyiben lehetséges, a nukleáris robbantások további korlátozásáról szóló, a jövőben tető alá hozható megállapodásokban is alkalmazhatnák. A kísérlet céljaira a felek lehetővé teszik egymásnak, hogy a legkevesebb 100 és maximum 150 kiloton- nás, egy vagy két robbantást hajtsanak végre a műszerek bemérése céljából. A kísé.let érdekében és a teljes kölcsönösség alapján mindkét félnek lehetősége lesz, hogy a robbantások erejét teleszeizmikus módszerekkel, valamint hidrodinamikus mérési módszerek segítségével mérje a másik fél telepén levő műszeraknában. Mintaként annak a robbantásnak az ereje fog szolgálni, amelyet a harci aknában végeznek hidrodinamikai mérési módszerrel. A közös kísérlet célja nem az, hogy statisztikai szempontból széles körű adatokat kapjanak, hanem úgy hajtják végre, hogy tekintetbe veságot: egyetlen államnak, vagy államcsoportnak - legyen bármilyen erős is - nincs monopoljoga a világra. Az erő pozíciójából való béke belülről labilis - bármi mást is állítsanak. Ugyanis lényegét tekintve a konfrontációra épül, akár burkolt, akár nyílt konfrontációra. Annak a szüntelen veszelyére épül, hogy kitör a tűzvész, hogy az erőt ki is próbálják. Az emberiségnek évszázadokon keresztül meg kellett elégednie az ilyen békével, de ezt már tovább nem engedhetjük meg. Egyes nézetek szerint a szerződés előkészítése során a szovjet fél túl sok engedményt tett. Mások viszont azt állítják, hogy az amerikai fél tette ezt. Úgy vélem, sem az egyik, sem a másik nem igaz. Mindkét fél pontosan annyi engedményt tett, amennyi szükséges volt ahhoz, hogy érdekeik az adott konkrét területen kiegyensúlyozottak legyenek. Amikor kialakítottuk a kontaktusok, az élénk kapcsolatok, a jobb kölcsönös megértés légkörét, ami nélkül nehéz lett volnaeljutni amegál- lapodáshoz, megértettük - remélem, hogy önök is -, hogy elsősorban a béke megőrzésére van szükség ahhoz, hogy mindenki önmaga maradhasson, a saját házában a maga módján élhessen, hogy vitatkozhasson a másikkal és ragaszkodhasson a saját nézetéhez S bár tegnap szerény, de elvben új és fontos lépést tettünk az igazságosabb és emberibb nemzetközi kapcsolatok felé. Szeretném hinni, hogy a további lépések nem váratnak túl sokáig magukra. Azért is, mert könnyebb lesz folytatni a jó munkát úgy, hogy közben a már elvégzett műre támaszkodunk. Ma mindannyian a dogmáktól a megfontolt ismeretek felé való áttérés idejét éljük. Elkezdtük a politika békealkotó küldetésének a kialakítását. A politika már nem lehet a háború folytatása más eszközökkel, ahogy az a huszadik században, a világháború befejezése után volt. A politikával együtt változik a diplomácia küldetése is, amelynek feladata. hogy az ellentétek tengerében felfedezze a megegyezés apró magvait és a lehetséges valóságra változtassa. gyenek minden, a másik fél részéről a továbbiakban felmerülő kétséget az említett szerződések ellenőrzsé- re javasolt ellenőrzési módszerekkel kapcsolatban. A felek megállapodtak abban, hogy a kísérletnek kielégítő információkat kell nyújtania, amelyek választ adnak ezekre az aggodalmakra azáltal, hogy a példa erejével szemléltetnék a kísérlet során alkalmazott ellenőrzési módszerek hatékonyságát, és bizonyítanák, hogy a gyakorlatban is alkalmazhatók és zavartalanok. Ily módon a kísérlet alapot teremtene a döntéshez arról, hogy a felek az 1974-es és az 1976-os szerződések ellenőrzésére mely módszereket fogják alkalmazni. Egyetértettek abban is, hogy a jövőben mindegyik fél a megállapodott ellenőrzési intézkedések közül bármelyiket, vagy pedig mindegyiket alkalmazhatja. Döntés született arról, hogy külön munkacsoportot hoznak létre, amely kidolgozza a közös kísérlet műszaki paramétereit és szervezési eljárását. Annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a kísérlet előkészítéséhez és megvalósításához, kölcsönösen szakértői csoportokat küldenek egymás nukleáris lőtereire. Ezekre a látogatásokra mind Szemipalatyinszkban, mind pedig Nevadában a jövő év januárjában kerül sor, mégpedig a genfi tárgyalások következő fordulójának előkészítő szakaszaként. Az utóbbi években országaink diplomáciai szolgálatának rengeteget kellett dolgozniuk. Amikor azt mondjuk, hogy a szerződés aláírása valóban történelmi esemény, tisztelettel kell szólnunk mindazokról, akik e cél elérése érdekében latba vetették minden tudásukat, energiájukat, türelmüket, kitartásukat, ismereteiket, a népeikkel és a nemzetközi közösséggel szembeni kötelességeik iránti odaadásukat. Elsősorban Eduard Sevardnadze elvtárs és George Shultz úr nevét kívánom említeni. Ugyancsak dicsérően szeretnék szólni azokról a diplomatákról, akik országaik határain kívül dolgoznak. Nemcsak egymás között folytattak tárgyalásokat. Azokban a fővárosokban, ahol tevékenykednek, segítettek megértetni azt, ami elérhető, s azt is, ami nem, azt, ami távlatilag lehetséges, és azt is, ami egyelőre nem. Tetszett nekem az egyik amerikai lapban a közelmúltban megjelent cikk egyik gondolata: A diplomácia minden ország első védelmi vonala és a békéért vívott harc első vonala. A külpolitika azonban már nemcsak a hivatásosak privilégiuma. A múltban az olyan paktumok és megállapodások váltak gyakorlattá, amelyek becsapták a népeket, s olyan tettekre és áldozatokra ítélték őket, amelyek ellentétesek voltak alapvető érdekeikkel. így vagy úgy, de minden hazugságra fény derül A mostani napok specifikumában látom az államközi kapcsolatok valódi demokratizálásának biztosítékát. Az emberi együvé tartozásban, megértésben, azokkal az emberekkel szemben támasztott magas követelményekben, akik felhatalmazást kapta arra, hogy képviselGeorge Shultz a következőket mondotta. Benjamin Franklin, az amerikai diplomáciai szolgálat megalapítója, aki Nagy Katalin cárnővel levelezett, s akinek nevét viseli ez a terem is, el lenne ragadtatva, ha ma itt lehetne velünk. Hiszen a szovjet állam vezetője első ízben látogatott el az Egyesült Államok külügyminisztériumába. Legyenek üdvözölve! Főtitkár úr, az önök itteni látogatása, valamint Reagan elnök moszkvai útjának lehetősége arra kötelez bennünket, hogy elgondolkodjunk kapcsolataink közös alapelveiről. Mit kell szem előtt tartani, Először: kölcsönös kapcsolata-'’ inknak nagyon fontos, s ugyanakkor rendkívüli jellegük van. Fontos azért, mert a világméretű jelentőséggel bíró események alakulásáért a mi váltunkon nyugszik a legnagyobb teher; rendkívüli azért, mert a nukleáris korszak megköveteli, hogy kapcsolatban álljunk, tekintet nélkül a mély különbségekre. Amint ön is említette a könyvében, főtitkár úr, sehová sem bujhatunk el egymás elől. Másodszor: a jövőben sem lesz könnyű a közöttünk keletkező problémák megoldása. Különböző világnézetet vallunk, politikai rendszerünk és nemzeti érdekeink is különböznek. Még akkor is megmaradnak értékrendjeink, ideáljaink, rendszereink és érdekeink, ha tovább fog növekedni együttműködésünk szükségszerűsége. Harmadszor: reálisan kell tekintenünk a dolgokra, kerülve a szélsőségeket, legyen szó akár a gyűlölködésről, vagy pedig a kapcsolatainkban bekövetkezett gyors változások miatti eufóriáról. Kapcsolataink optimális megközelítésére Ben Franklin bizonyára a következőt ajánlotta volna: igyekezni kell megoldani a konkrét problémákat, s emellett reálisan, pragmatikusan és tárgyszerűen közelíteni a dolgokhoz. Negyedszer: kölcsönös ellentéteinkről egészen világosan és nyíltan kell beszélnünk. Ezért a jelenlegi legfelsőbb szintű találkozón hangsúlyozzuk, hogy kulcsfontosságú jelentőséget tulajdonítunk az emberi lék államukat, s akiknek szüntelenül be kell számolniuk, magyarázniuk és tisztázniuk kell a dolgokat. Mindezen túlmenően olyan érzékeny vonalban dolgoznak, ahol az egyes kultúrák találkoznak, vagyis sokban tőlük függ, hogy a népek kölcsönösen megértik-e egymást. A politikában ez jelenleg fölöttébb szükséges. Az a tény, hogy ebben a teremben az Egyesült Államok és a Szovjetunió kiváló képviselői tartózkodnak, nemcsak a protokoll és az etikett dolga. Bizonyítéka ez annak is, hogy az országaink közötti jobb megértést célzó irányvonal tekintélynek örvend és támogatást élvez. A nukleáris leszerelés megkezdéséről szóló szerződéshez vezető hosszú és bonyolult úton ez a támogatás számunkra ösztönző volt. S mivel nem akarunk megrekedni az út kezdetén, e támogatásra szükség lesz holnap is, amikor folytatjuk közös munkánkat nukleáris fegyver- készleteink legnagyobb és legveszélyesebb részének a felszámolása érdekében. Ezzel kapcsolatban szólni szeretnék a kapcsolatainkban meglevő tartalékokról - a tudományos és kulturális dolgozók közötti kontaktusokról. Éppen ők azok, akik sok mindenben formálják a nemzeti tudatot, a más nemzetek iránti viszonyt. Egyszerű emberi nyelven szólva, akár oroszul, akár angolul mondják, amit itt elértünk, megújulást, reményt jelent. Az erő múlandó, nem állandó kategória. Igaz, ha becsületes munkával érik el, akkor állandó, mert emberi. Ma közelebb vagyunk az igazsághoz, mint tegnap. Köszönöm figyelmüket. logok kérdésének, összhangban Az emberi jogok általános nyilatkozatával és a helsinki konferencia Záróokmányával. Amint az európai közösség vezető képviselői december 5-én kijelentették, az emberi jogok és szabadságjogok tiszteletben tartása a bizalom, a megértés és az együttmüködés nélkülözhetetlen feltétele. A regionális kérdésekről úgyszintén teljes nyíltsággal szólunk, ön őszintén elmondta a saját nézeteit nekünk. S bizonyos mértékben előreléptünk. Ahogyan Reagan elnök mondta, mindannyiunknak kötelessége tovább lépni a teljes nyitottság értelmében, ez segít hozzá bennünket az eredmenyek eléréséhez. ötödször: kötelesek vagyunk a jövőbe tekinteni, nem feledkezve meg a múlt tanulságairól. Túl gyakran térünk vissza a múlthoz, s hátat fordítunk a jövőnek, öt vagy tíz év múlva a világ nagymértékben különbözni fog a maitól, és a háború utáni négy évtizedtől is, amely olyan nagy mértékben befolyásolta gondolkodásunkat. Franklin csakúgy, mint kortársa, Lomonoszov felkészültek a jövőre és türelmetlenül várták azt. Hasonlóképpen kell eljárnunk. Ez vezetett engem a hatodik ponthoz, annak az elismeréséhez, hogy az eszmékhez, információkhoz és kontaktusokhoz való nyílt hozzáállás lesz a siker kulcsa a jövőben. A közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződésben szereplő fogalmakban történt áttörések, amelyek az ellenőrzésről és a helyszíni felügyeletről szólnak, csupán egy példát jelentenek annak az óriási hatásnak a szemléltetésére, amelyet e nyílt megközelítés következtében már érezni lehet kapcsolataink kulcsfontosságú területén. Szüntelenül arra kell törekednünk, hogy kapcsolataink nyitottab- bak, kiszámíthatóbbak, stabilabbak és konstruktivabbak legyenek. Mai változó korunkban a bonyolult nemzetközi kapcsolatok komplikálják a kétoldalú viszonyunkban felmerülő kérdések megoldását. Kapcsolataink új formái viszont feltárják az együttmüködés és a haladás uj lehetőségeit. Ne szalasszuk el ezeket. Eduard Sevardnadze és George Shultz nyilatkozata Mielőbb meg kell kezdeni a közös kísérleteket egymás nukleáris löterein (ČSTK) - A szovjet-amerikai csúcstalálkozó keretében szerdán este a két külügyminiszter is tárgyalásokat folytatott. Eduard Sevardnadze és George Shultz nyilatkozatot hagyott jóvá a Szovjetunió és az Egyesült Államok nukleáris kísérleti telepein végzett közös kísérletek előkészítéséről és mielőbbi megvalósításáról. A kísérletek célja, hogy a földalatti nukleáris robbantásokról szóló 1974-es és a békés célú nukleáris robbantásokról kötött 1976-os szerződések ellenőrzésére tökéletesített intézkedéseket dolgozzanak ki. Shultz: a konkrét problémákat kell megoldani
