Új Szó, 1987. december (40. évfolyam, 282-307. szám)

1987-12-09 / 289. szám, szerda

ÚJ szú 5 A szovjet valóság hü tükörképe Nagy érdeklődéssel kísért kiállítás Az Agrozet vállalat rousínovi üzemében az idei év első felé­től V-76-Cloos-tí- pusú ipari robot he- geszti össze a Zetor traktorok vezetőfül­kéit. Az új technoló­giával a hegesztés minősége javult, s munkaerőt takarí­tanak meg. A felvé­telen: Petr Pupp az ipari robot hegesz­tési paramétereit módosítja. (Igor Zehl felvétele - ČTK) Út az önellátáshoz A prágai Julius Fučík Művelődési és Pihenöpark bejáratánál nap mint nap emberáradat hömpölyög a kongresszusi palota felé Prágai­ak. vidékiek, fiatalok és idősebbek ezrei kiváncsiak a Szovjetunió leg­nagyobb köztársaságának, az Oroszországi Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaságnak életét, népeinek alkotó munkáját, s ered­ményeit bemutató kiállításra. A több mint kilencezer négyzetméter alap­területen mintegy ötezer kiállítá­si tárgy, dokumentum, fénykép érzé­kelteti a Szovjetunió 70 évének tör­ténetét. A gondolkodó és cselekvő ember ábrázolása Amint belépünk a kiállítás elő­csarnokába. azonnal szembe tűnik, hogy nem egy megszokott, hagyo­mányos elrendezésű kiállításon va­gyunk. A tárgyak, fényképek, grafi­konok, video- és filmdokumentumok mellett itt a gondolkodó és cselekvő ember ábrázolása áll az előtérben. A kiállítás első része hű képet ad a szocialista forradalom eseményei­ről Meggyőzően kifejezőek a Szov­jetunió békepolitikájának a kezde­tekhez, egészen Lenin híres béke­dekrétumáig visszanyúló tárgyi bizo­nyítékok. valamint a csehszlovák -szovjet kapcsolatok és együttmü­ködés jelentőségét méltató doku­mentumok. Az Orosz Föderáció nemcsak a Szovjetunió fejlődésében tölt be meghatározó szerepet. Az egész emberiség számára fontosak a szovjet űrkutatás eredményei. Ezt példázza a Közös otthonunk a Föld című részleg is. Kőzetek, érc- és ásványminták tárják elénk bolygó- rendszerünk és földünk fejlődését. Egyebek közt egy 3,5 milliárd éves kőzetminta vonja itt magára a fi­gyelmet. A világűr békés meghódítására emlékeztetnek a kozmikus korszak bölcsőjénél álló orosz és szovjet tudósok, az űrkutatás konkrét esz­közei. Ebben a részben az első szovjet műhold mása dominál, ame­lyet harminc évvel ezelőtt lőttek fel. Itt láthatjuk először a Fobos elneve­zésű automatikus bolygóközi állo­mást, ezt 1988-ban bocsátják majd fel az űrbe a Nap, a Mars és annak holdja, a Fobos kutatásának cél­jából. Sokan időznek az Orosz Föderá­ció közlekedési és szállítási újdon­ságait szemléltető szakasz előtt. A szállítás korszerűsítése szorosan összefügg az ipar fejlesztésével. A tengeri, légi, vasúti és közúti sze­mély- és teherszállítás ismert és bevált eszközei - közöttük a IL és a TU repülőgéptípusok, a Ml és a KA helikopterek - mellett az iparban egyre jobban utat tör magának a csőszállítás. A Transzprogressz konténeres csőszállítórendszer - amelynek makettja körül ugyan­csak sok az érdeklődő - a tehergép­kocsival szemben 6-8-szorosára emeli a termelékenységet, s 3-4- szeresére csökkenti a szállítási költ­ségeket. Itt láthatók a szovjet autóipar új­donságai is: a Moszkvics 2141 és a Lada Szamara 2109. Néhány lé­péssel arrébb számvezérlésű esz­tergapad. alkatrészmegmunkáló ro­bot. elektrotechnikai és számítás- technikai berendezések illusztrálják, hogy az OSZSZSZK átfogó tudomá- nyos-müszaki fejlesztésében fontos szerepet tölt be az elektronizáció és a robotizáció. Együttműködés, műszaki újdonságok A kiállítás egyik központi témája a széles körű szovjet-csehszlovák együttműködés bemutatása. A láto­gató tanulmányozhatja az országa­ink közti együttmüködés történetét, egészen napjainkig. Sokan állnak meg az 1935. évi csehszlovák -szovjet szövetségi szerződés, s a két ország és nép közti viszonyt új alapokra helyező államközi doku­mentumok hú mását tartalmazó vitri­nek előtt. A kiterjedt gazdasági együttmü­ködés legfontosabb területeinek át­tekintése után megismerkedhetünk az együttmüködés legkorszerübbfor- máival, a csehszlovák és a szovjet vállalatok, gazdálkodó szervezetek és kutatókollektívák közti közvetlen együttmüködés példáival. Jelenleg 126 szovjet vállalat kötött ilyen együttműködési szerződést cseh­szlovákiai vállalattal. Bővül a két ország közti tudományos-műszaki együttmüködés, a szakosítás és a kooperáció is. A szovjet orvostudomány sikereit számos orvostechnikai műszer és berendezés szemlélteti, közöttük ///- zarov professzor oszteoszintézis- módszeréhez alkalmazott, csont-, szövet-, ér- és ideg-regeneráló spe­ciális műszerek; ezekkel eddig több mint 600 ezer beteget gyógyítottak meg. Ugyancsak itt látható a novo- szibirszki szívsebészeti központban készült szívritmus-szabályozó ké­szülék is. A sok érdekes műszaki újdonság után más gondolatokra készteti a lá­togatót az Orosz Föderáció legdé­libb városáról készült dioráma, azaz plasztikus térhatású kép. Mint egy ragyogó realista festmény tárja elénk Szocsinak, e világhírű fürdő­helynek kiterjedt épülettömbjeit, ter­mészeti szépségeit. A terem másik oldalán viszont a legészakibb város, Norilszk diorámá|a tárja elénk a hi­deg övezet egyik virágzó városát. Az északi területek hatalmas természeti gazdagságának kiaknázását, az ott élő népek, nemzetiségek életét, kul­túráját, az állatvilágot viszont egy másik részleg mutatja be. A Szov- jetszkaja Rosszija folyóirat által szervezett sarkköri expedíció 8 hó­napig tartó kutatómunkájának ered­ményeit eredeti tárgyak, fényképek, térképek stb. érzékeltetik. Az expe­díció két tagja, Filipp Aradejev és Gennagyij Cseurin szemelyesen vá­laszol a látogatók kérdéseire... Bepillanthatunk a kiállításon az Orosz Föderáció nevelési és oktatá­si rendszerébe, amelyből kitűnik, hogy ezen a téren a gyakorlati élet és a modern kor követelményeinek megfelelő oktatási rendszer kialakí­tása a cél. Egy másik szakasz pedig a környezetvédelem helyzetét, ter­veit mutatja be. Mindent az emberért Nagy az érdeklődés a szovjet közszükségleti ipar legújabb termé­kei iránt. A Mindent az emberért, az emberek jólétéért jelmondat jegyé­ben összeállított fogyasztáscikk-kol- lekció hűen tükrözi, hogy a szovjet állam lépésről lépésre figyelemre méltó eredményeket ér el az élelmi­szeriparban, a háztartási cikkek és berendezések gyártásában, a fo­gyasztási elektrotechnika, a video- és a rádiótechnika terén. Az Orosz Föderáció népeinek életét és kultúráját fényképösszeállí­tások (pl. Az Orosz Föderáció egy napja a fotoriporter szemével, vagy a Szibéria fényképeken című, vala­mint a mai városépítés kiemelkedő alkotásait a 18. és a 19. században készült metszetekből összeállított válogatás nyújt ízelítőt). Az orosz kultúra nagy alakjai kö­zül Lenin, Puskin, Tolsztoj és Csaj­kovszkij életét és müvét tanulmá­nyozhatja önálló összeállításban a látogató. A négy személyiséggel kapcsolatos korabeli emlékek, sze­mélyes tárgyak, eredeti okmányok elrendezése jól érzékelteti a forrada­lom előtti Oroszország legkiválóbb- jai életművének szoros összefüggé­sét a forradalmat követő hetven év törekvéseivel. A kiállítás nemcsak tárgyakból, fényképekből áll. Szinte minden önálló résznél szakavatott orosz kí­sérők nyú|tanak bővebb tájékozta­tást az érdeklődőknek. Nagy érdeklődés kíséri a vitaklub munkáját is. ahol naponta szovjet tudósok, művészek, közgazdászok, sportolók, újságírók ismertetik a Szovjetunióban folyó átalakítás időszerű kérdéseit. A kör alakú, többszáz férőhelyes vitaklub falain ezek a tömör, de sokatmondó sza­vak olvashatók: GYORSÍTÁS, NYÍLTSÁG, ÁTALAKÍTÁS, DE­MOKRÁCIA. Vonzó programja a kiállításnak a Bojan népzene-együttes és a Rock-Atelier együttes szereplése, valamint a moszkvai GUM nagyáru­ház divattervező osztályának divat­bemutatói. Az ifjúság körében vi­szont a legújabb szovjet játékauto­maták népszerűek... Elmondható, hogy a Julius Fučík Művelődési és Pihenőparkban ren­dezett kiállítás kiemelkedő esemé­nye hazánkban a nagy októberi szo­cialista forradalom 70. évfordulója eseménysorozatának. Százezrek­hez hozza közelebb a szovjet való­ságot, a nagy október eszméiből uj erőt merítő, s megújulásra képes szovjet nép életét. Szövetkezetünk hosszú éveken át a Banská Bystrica-i járás lemaradozó gazdaságainak egyike volt. Soha nem volt elegendő tömegtakarmányunk, ezért évente 150-200 ezer koronáért kellett szénát vásárolnunk. Ugyanis aránylag sok szarvasmarhát tenyésztünk - száz hektár átlagában 96-ot, s ebből 55 a tehenek száma. Ugyanakkor a rétekről hektáron­ként átlagban nagyon kevés, mindössze négy vagy öt tonna takarmányt tudtunk betakarítani. A szövetkezet vezetőségében meg­egyeztünk abban, hogy csakis a rétek és legelők termővé tétele segíthet ki bennün­ket a bajból. Elképzeléseinket a járási mezőgazdasági igazgatóság helyeselte és támogatta Előbb 66 hektár savanyú retet csapoltunk le Három évig tartott, mire az Agrostav befejezte a munkát, de tíz hektár továbbra is elvizenyősödött te­rületnek számit. Az Agrostav vezetői ter­mészetesen azt állítják, hogy ők rendesen elvégezték a munkát, atervdokumentáció- hoz tartották magukat, igy most vitatko­zunk s az ügyben valószínűleg a gazda­sági döntőbíróságnak kell majd kimonda­nia a végső szót. A legelők nagyobb részét az univerzá­lis Kabar gép segítségével tettük termővé, igy most közel 20 hektár legelőt rendsze­resen kaszálhatunk. Tavaly a 156 hektár rétről (a talajjavítással nyert területet is beleértve) hektáronkénti átlagban nyolc tonna kiváló minőségű szénát tudtunk betakarítani. Az idei terméshozam a nagy szárazság következtében lényegesen ki­sebb volt. de még így sem kényszerülünk vásárlásra, mert a múlt évi termésből még van több mint 100 tonna tartalékunk A terjedelmes talajjavítási munkálatokra az utóbbi tíz évben több mint 2,5 millió koronát kellett költenünk, viszont a ráfor­dítás öt éven belül megtérült. Természe­tesen a szántóföld termőképességének fokozására is gondoltunk A savanyú tala­jokat meszeztük és kiadósan istállótrá­gyáztuk. Az eredmény? Az idén a növényter­mesztésben szintén jó eredményeket ér­tünk el Egy hektár átlagában 5,2 tonna gabonát termeltünk, s ez annyit jelent, hoqv ma már nem csupán tömegtakar­Az év elején egy névtelen bejelentés alapján vizsgálatot indítottak a népi ellen­őrök a Losonci (Lučenec) Járási Szol­gáltató Vállalatnál. Mindjárt kiderült hogy a névtelen bejelentő nem rágalma­zott. nem vezérelte rosszindulat, sokkal inkább a közvagyon iránt érzett fele­lősség. Az egyik legjelentősebb nógrádi szol­gáltatóvállalat festő-mázoló részlegének az elmúlt évben kiterjedt munkakapcsola­tai voltak Kelet-Szlovákiában. Tíz szak­munkásuk részt vett a sninai Vihorlat és a Humennéi Lakásgazdálkodási Vállalat épületfelújítási munkálataiban. Ebben a kapcsolatban már az is meg­lepő és szokatlan volt, hogy az elvégzett munkák számlázását nem a vállalkozó, hanem a megrendelők készítették. Te­gyük hozzá, igen gavallérosan, hiszen mint később kiderült, mintegy 280 ezer koronával fizettek többet az elvégzett munka valós értékénél Nyilván arra gon­doltak, hogy így mindenki jól jár: a meg­rendelők kimerítik a karbantartási célra rendelkezésre álló évi összeget, a vállal­kozó pedig könnyebben teljesíti tervfel­adatait. Csakhogy az egyik szabálysértés szülte a másikat A festők ugyanis nem az elvégzett, hanem a kiszámlázott munka arányában részesültek jutalomban. Az úgy részletes kivizsgálása kapcsán kide­rült, hogy a Vihorlat 42, a lakásgazdálko­dási vállalat pedig 101 százalékkal fizetett többet a kelletének Egy négyzetméternyi mánybol. de szemesekből is önellátók vagyunk. És ez itt, a hegyaljai feltételek között nagy sikernek számít. A legelők termékenyebbé tételében még vannak tartalékaink, hiszen több mint 40 hektár elhanyagolt parlagföldet tartunk nyilván. Ennek nagyobb hányadát azoknak a beruházóknak kellene termővé tenniük, akik a kerületi székhely közelé­ben szántóföldet vettek igénybe a lakások és egyéb létesítmények építéséhez. Igen ám. csakhogy a költséges rekultivációs munkálatokhoz hiányzik az üzemanyag, még jó, ha a rendelkezésünkre álló meny- nyiséggel fedezni tudjuk az alaptermelés szükségleteit. Lehet, hogy ez álljt paran­csol a talafjavítási munkák folytatásának? Magatói értetődő, hogy a réteken és a szántófoldön elért jobb hozamok az állattenyésztés eredményeiben is érezte­tik hatásukat A hagyományos istállóban, ahol 100 tehenet tartunk, tavaly több mint 4000 liter tejet fejtünk egy tehéntől. Ezzel szemben bosszantó, hogy az új istálló­ban, ahol roston állnak a tehenek, jóval háromezer liter alatt van az átlagos évi tejtermelés. Úgy tűnik, hogy a környező gazdaságok példáját követve, nekünk is át kell alakítanunk a ,,korszerű" tehénis­tállót A bádogból készült létesítményt szigetelnünk kell, hogy a nálunk uralkodó mostohább éghajlati viszonyok között is kedvező feltételeket biztosítson az állatál­lomány számára. Felmerül a kérdés: lát­tak egyáltalán tehenet, akik ezeket az istállókat tervezték? Annak ellenére, hogy az idei nyár igencsak aszályos volt. elegendő takar­mánnyal rendelkezünk az állatállomány teleltetéséhez. Hogy ezt ma elmondhat­juk, azt éppen a talajjavításnak köszön­hetjük Úgy gondolom, hogy ha beruházá­si célokra szántóföldet vesznek igénybe, akkor az irányító szerveknek meg kellene teremteniük a feltételeket a termőföld pót­lását szolgáló talajiavítási munkákhoz. A végtelenségig mégsem lehet kisebb -nagyobb darabokat kihasogatni a szán­tóföldből, amely mindannyiunkat él­tet... ONDREJ MAKAN, a Čeríni Efsz elnöke falfelület lefestése ilymódon több mint kilencvennégy koronájába került a hu­mennéi vállalatnak A magas munkabére­ket csakis ügy lehetett kifizetni, ha a mun­kákat hosszabb időre írják szét, illetve az el nem végzett szolgáltatásokért is fizet­tek. A fiktív számlázás következtében tizenegy dolgozónak több mint 96 ezer koronát fizettek ki - érdemtelenül. A mun­kások valós órabére így 93, napi keresete 1200 korona volt. Úgy látszik ennyivel sem érték azonban be, mert a soha le nem dolgozott napokon is igényt tartottak a távolsági pótlékra, sőt az útiköltséget is kiszámlázták. Az érintett dolgozók utólag azzal érvel­tek, hogy a hamis munkahelyi nyilvántar­tást nem ők vezették, s az utiszámlákat sem ők állították ki, hanem egyik csoport- vezetőjük. Persze, cseppet sem valószí­nű, hogy nem tudtak volna a szabályta­lanságokról, hiszen a pénz átvételét egyi­kük sem tagadhatta. A népi ellenőrök vizsgálatát követően a szolgáltató vállalatnak és dolgozóinak egyarant vissza kellett téríteniük az ille­téktelenül felvett pénzösszegeket, s két felelős dolgozó igazgatói megrovásban és pénzbüntetésben részesült. A csalásláncolat kapcsán persze fel­merül a kérdés: vajon ilyen üggyé dagad­hatott volna-e a belső ellenőrzés fogyaté­kosságai nélkül?-h.a­SOMOGYI MÁTYÁS Václav Jirsa felvételei Az új ötajtós luxuskocsi, a Moszkvics 2141-es iránt nagy az érdeklődés Elektronikus és más szórakoztató játékok várják a gyerekeket a kiállítás egyik részlegén A népi ellenőrök közbeléptek Egyik szabálysértés szülte a másikat

Next

/
Oldalképek
Tartalom