Új Szó, 1987. december (40. évfolyam, 282-307. szám)

1987-12-09 / 289. szám, szerda

ÚJ szú 3 További leszerelési megállapodásokra kell törekedni Margaret Thatcher az SZKP KB főtitkárával folytatott megbeszéléseiről A lángoló Norman Atlantic (Telefoto: ČSTK) Az iraki külügyminiszterrel folytatott tárgyalásai után Az ENSZ-főtitkár kicsit csalódott Kuvait tiltakozott Iránnál • Lángokban áll egy szingapúri tartályhajó • Nincs akna az öböl déli és középső részén (ČSTK) - Tegnapi lapunkban már beszámoltunk arról, hogy Mihail Gorbacsov útban Washington felé hétfőn rövid időre megállt Nagy-Bri­tanniában, és megbeszélést folyta­tott Margaret Thatcherrel a Brize Norton légibázison. A brit kormányfő ezt követően - amikor a szovjet vezető még meg sem érkezett Wa­shingtonba - telefonbeszélgetést folytatott Ronald Reagan amerikai elnökkel. Mariin Fitzwater, a Fe­hér Ház szóvivője elmondotta, Tha­tcher tájékoztatta az elnököt a Mihail Gorbacsovval folytatott megbeszé­léseiről. A telefonbeszélgetés állító­lag tartalmas volt. Ronald Reagan többek között kijelentette, készen áll arra, hogy hosszú párbeszédet foly­tasson Mihail Gorbacsovval. Erre a brit kormányfő azt válaszolta, a szovjet vezető a tárgyalások kilá­tásait illetően optimistán nyilatko­zott. A hírügynökségi jelentések sze­rint Reagan elnök hétfőn, szintén még Mihail Gorbacsov megérkezé­se előtt, találkozott az amerikai kato­nai vezetőkkel. Azok állítólag teljes bizalmat szavaztak neki az SZKP KB főtitkárával folytatandó tárgyalá­sokhoz. Thatcher asszony a Mihail Gorba­csovval folytatott hétfői tárgyalások után sajtókonferenciát tartott, s ezen kijelentette: ,,Nagyon kellemes volt ismét találkozni és tárgyalni Gorba­csov úrral. Sok sikert kívánok a két nagyhatalom vezetőinek tárgyalása­ihoz. Köszöntjük a közepes hatótá­volságú rakétákról szóló megállapo­dást.“ A továbbiakban annak a re­ményének adott hangot, hogy ez a szerződés a stratégiai támadó­fegyverek, a vegyi eszközök, vala­mint a hagyományos fegyverek kor­látozásáról szóló további megálla­podások irányába történő lépés is egyben.- Amikor Gorbacsov úrral találko­zunk, mindig nagyon élénk a párbe­széd, gyorsan áttérhetünk a dolgok lényegének megvitatására. Gorba­csov úr szavait, főleg az átalakítás folyamatáról, lenyűgözőnek tartom. Ügyes, határozott és bátor vezető­nek ismertem meg, s remélem, sike­re lesz az előtte álló hatalmas felada­tok megoldásában, mert ezáltal ki­szélesíti a szabadság határait és boldogabbá teszi az embereket- mondotta a miniszterelnök-asz- szony, majd a szovjet-brit kapcsola­tok helyzetét jellemezve jónak ne­vezte azokat. - Véleményem szerint ez a viszony azóta jó, amióta meg­kezdődött az átalakítás és a nyíltság politikájának ‘megvalósítása, hiszen nyilvánvaló, hogy egyes dolgok, amelyekben mi a Nyugaton hiszünk- a személyes kezdeményező­készség és felelősség fokozása- a Szovjetunióban is támogatásra találnak, s kívánjuk, hogy ez az igyekezet sikeres legyen. Úgy vé­lem, történelmi jelentőségű időkben élünk. Nemcsak azért, mert a Szov­jetunióban bátor kezdeményezése­ket valósítanak meg, hanem annak a szerződésnek köszönhetően, amelyet rövidesen aláírnak - mon­dotta még hétfőn Margaret Tha­tcher. A továbbiakban annak a remé­nyének adott hangot, hogy ugyani­lyen fáradhatatlanul munkálkodnak a nagyhatalmak az interkontinentális ballisztikus rakétákról, a vegyi fegy­verekről, valamint a hagyományos eszközökről folytatott tárgyalásokon is. A sajtóértekezlet végén a brit miniszterelnök-asszony azt hangsú­lyozta, hogy az atomfegyverek nél­küli világot nem tartja lehetséges­nek, mert szerinte a háború utáni években a békét éppen a két fél atomfegyvereinek köszönhetően őriztük meg. Pro és kontra a szerződésről Frank Carlucci amerikai hadügy­miniszter az ABC tévétársaságnak adott tévéinterjújában támogatta a közepes hatótávolságú és harcá­szati-hadműveleti rakétákról szóló szerződést. Szintén azt emelte ki, hogy ez az első olyan megállapo­dás, amely tartalmazza a szigorú ellenőrzést is. És ezek az ellenőrzé­si intézkedések megfelelnek az Egyesült Államok érdekeinek. Hoz­záfűzte még, a hadászati támadó­fegyverek 50 százalékos csökkenté­oórAl fnli/tatntt tárn\/alá<;nknn R7Íntén szemmel látható az előrelépés, bár még sok problémát kell megoldani. Nem feledkezett meg arról, hogy a nyilatkozat végén kijelentse, az USA eltökélt szándéka, hogy foly­tassa a „csillagháborús“ program­mal kapcsolatos munkát. Robert Dole, a szenátus republi- . kánus párti kisebbségének vezetője, aki egyébként a jövő évi elnökvá­lasztásokon indulni kiván, hétfőn élesen bírálta a kormányt és szemé­lyesen Reagan elnököt azért, hogy aláírja a Szovjetunióval a rakétameg­állapodást. Kijelentette, a szená­tusnak - e testületnek kell ratifikálnia a megállapodást - nem lenne sza­bad megfeledkeznie alkotmányos jogáról, s ha szükséges lesz, köve­telnie kell, hogy változásokat hajtsa­nak végre a szerződés szövegében. Dole véleménye: ezt a szerződést ráerőszakolták az észak-atlanti tömbre, s ennek a jövőben nem szabadna megismétlődnie. „Ilyen szerződéseket akkor kellene kötni, amikor azt a fegyverzetellenőrzés folyamata megkívánja, s nem pedig a politikai naptár szerint“ - állította Dole. Az ő támadásai a rakétameg­állapodás ellen nem nevezhetők elszigetelt jelenségnek, csupán az amerikai jobboldal egyik megnyilat­kozása (a sokból) e jelentős doku­mentum ellen. Meg kell még jegyez­ni, a republikánus párt ismert vezetői közül lényegében csak Bush alel­nök támogatta nyilvánosan is a szer­ződést. Geraszimov és Fitzwater közös sajtóértekezlete Hétfőn az esti órákban megtartot­ta első közös sajtóértekezletét a szovjet és az amerikai szóvivő. A Mariott szállóban berendezett nemzetközi sajtóközpontban Gen­nagyij Geraszimov és Mariin Fitz­water a rakétamegállapodás aláírá­sa mellett a hadászati támadófegy­verek radikális csökkentésének fon­tosságára hívta fel a figyelmet. Meg­int csak aláhúzták, hogy a legfel­sőbb szintű tárgyalások napirendjén szerepelnek a regionális konfliktu­sok, a humanitárius együttműködés, valamint a szovjet-amerikai kapcso­latok problémái is. Geraszimov ki­emelte, a Szovjetuniónak érdeke a hadászati eszközök 50 százalékos csökkentéséről szóló szerződés ki­dolgozása úgy, hogy azt jövőre, Ro­nald Reagan moszkvai látogatasa alkalmával alá lehessen írni. Fitzwa­ter hozzáfűzte, az amerikai félnek is ugyanez az érdeke, bár az elnök „abban az esetben is hajlandó a Szovjetunióba menni, ha ez a megállapodás nem lesz készen“. Mindkét szóvivő nagyra értékelte azt a tényt, hogy több mint hat évig tartó bonyolult tárgyalások után si­került végre eljutni a rakétaszerző­dés elfogadásához. Geraszimov nem volt hajlandó kommentálni azo­kat a sajtójelentéseket, melyek sze­rint a szovjet küldöttség állítólag újabb jelentős javaslatokkal érkezett Washingtonba. „Mihail Gorbacsov nevéhez azonban számos meglepe­tés fűződik“ - tette hozzá a szovjet szóvivő. Sem Geraszimov, sem Fitzwater nem volt hajlandó nyilat­kozni azokról a spekulációkról, hogy a csúcstalálkozó állítólag elhúzódik. Kijelentették, Mihail Gorbacsov láto­gatásának meghosszabbítását az adott pillanatban még nem vették fontolóra. Versengés a szenzációkért Az amerikai tévéállomások még Mihail Gorbacsov megérkezése előtt felállították kameráikat a legfonto­sabb események színhelyein. A há­rom nagy adóállomás, az ABC, a CBS és az NBC a késő esti órákban is hírösszeállításokat sugá­roz a csúcstalálkozó legfontosabb történéseiről. Ezen túlmenően leg­kevesebb napi nyolcórás adásban- a reggeli és a délutáni órákban- tájékoztatják a nézők millióit az eseményekről. A kizárólag hírössze­állításokat sugárzó CNN napközben és az éjszakai órákban is megszakí­tás nélkül Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov tárgyalásairól tudósit. Ezekben a napokban az amerikai tévé, mint a legnagyobb tömegtájé­koztató eszköz, 1300 munkatársát állomásoztatja a fővárosban, köz­vetlenül a Fehér Ház környékén. Az egyes állomások tudósítói szinte versengenek azért, hogy megsze­rezzék a legfrissebb információkat, s ennek érdekében még a legjelen­tősebb pénzforrásról, a reklámról is hajlandók voltak lemondani. A csúcstalálkozóról szóló híradá­sokból kizárták a hirdetéseket. Ezekben a napokban rendkívüli népszerűségnek örvend az amerikai televízióban Mihail Gorbacsov és a szovjet vezetés politikája. Szinte közelharcot folytatnak a szovjet szakértőkért, s megnövekedett az ázsiójuk azoknak az amerikai közé­leti személyiségeknek és publicis­táknak, akik a szovjet ügyek ismerő­inek számítanak. Az NBC tévétársaság közvéle­ménykutatást szervezett, s ennek eredményei szerint Mihail Gorba­csov nagyobb népszerűségnek ör­vend a nyugat-európaiak körében, mint Reagan elnök. Nagy-Britanniá­ban például a megkérdezettek 68 százaléka nyilatkozott pozitív érte­lemben az SZKP KB főtitkáráról, az amerikai elnökről pedig csak 31 szá­zalék. Az NSZK-ban 59:38, Francia- országban pedig 39:37 ez az arány a szovjet vezető javára. Eltérő bonni állásfoglalások Egyébként a Bonnból érkező hí­rek szerint az NSZK lakosságának többsége a józan ész győzelmeként, a helyes irányba tett olyan lépésként értékeli a rakétamegállapodást,, amelyet további szerződéseknek is kell követniük. A nyugatnémet béke­mozgalom nagy megkönnyebbülés­sel fogadta a rakétamegállapodás hírét. A nyilatkozatokban emellett emlékeztetnek arra, hogy a békevé- dők hosszú éveken keresztül fárad­hatatlan harcot folytattak a nyugat­német területeken levő amerikai tá­maszpontokon elhelyezett Pershin- gek és robotrepülőgépek ellen, hangsúlyozták a számtalan tömeg- megmozdulás, a húsvéti békemene­tek stb. jelentőségét, amelyeknek eredményeként olyan légkör szüle­tett, amelyben a konfrontáció és a fegyverkezés hívei nem számít­hatnak sikerre. A közvélemény hangja mellett a hivatalos Bonn is kinyilvánította véleményét. A kormánykoalíció pártjainak - a CDU/CSU, valamint az FDP - nyilatkozataiban azonban bizonyos különbségek is felfedezhe­tők. Míg Genscher külügyminiszter (FDP) a rakétaszerződés jelentősé­gét hangoztatva felszólította az amerikai törvényhozást, hogy azon­nal ratifikálja a megállapodást, Franz Josef Strauss, a CSU elnöke szkeptikusan és bizalmatlanul szólt róla, a bonni „héják“ képviselője, Jürgen Todenhöfer (CDU) a szer­ződés elleni tiltakozásként lemon­dott tisztségéről - ő volt a CDU/CSU leszerelési ügyekkel foglalkozó szakértője. Manfred Wörner had­ügyminiszter továbbra is azzal rio­gatja a közvéleményt, hogy a raké­taszerződés „megnovekedett ve­szélyeknek“ teszi ki az NSZK-t. Hel­mut Kohl kancellár, a CDU elnöke pedig a NATO és a nyugatnémet kormánypolitika sikerének igyekszik beállítani a szerződést. Az ellenzéki pártok, a Zöldek, valamint az SPD fenntartás nélkül üdvözlik a megálla­podást, s nagy elismeréssel nyilat­koznak a Szovjetunió politikájáról. A nyilatkozatok pedig kiemelik azt is, hogy ehhez a sikerhez a békemoz­galom is hozzájárult. Ugyanakkor nem felejtették el megemlíteni, hogy Genscher külügyminiszter szintén pozitív szerepet játszott a leszerelé­si folyamatban. Rámutatnak, hogy ami viszont a bonni kormány egé­szét illeti, a leszerelési folyamatban éveken keresztül negatív álláspont­ra helyezkedett, fékezte ezt a folya­matot. A CDU és CSU vezető politi­kusai számtalan utat tettek London­ba, Párizsba és Washingtonba an­nak érdekében, hogy megakadá­lyozzák a kettős nullamegoldást, va­lamint az amerikai robbanófejekkel ellátott nyugatnémet Pershing 1A rakéták felszámolását. Csak akkor léptek vissza, akkor rendelték ma­gukat alá a nyugatnémet lakosság érdekeinek, amikor az a veszély fe­nyegetett, hogy az NSZK merev ma­gatartása miatt elszigetelődik a nyu­gati szövetségen belül is. (ČSTK) - Tarik Aziz iraki külügy­miniszter az ENSZ New York-i szék­helyére érkezett, s Pérez de Cuel- larral, a világszervezet főtitkárával a Biztonsági Tanács 598. számú határozatának megvalósításáról folytat tárgyalásokat. Mint ismere­tes, ez a határozat tűzszünetre és a több mint 7 éve tartó konfliktus befejezésére szólítja fel Irakot és Iránt. Az ENSZ-főtitkár a múlt héten ugyanerről már tárgyalt Dzsavad Larindzsani iráni külügyminiszter­helyettessel is. Megbeszélései után Pérez de Cuellar kijelentette, „kicsit csalódott“. Irak értésre adta, kész tűzszüne­tet hirdetni, ha a másik fél is így tesz. Irán azonban azt szeretné, ha egy semleges nemzetközi szerv Irakot agresszorként bélyegezné meg. Kuvait hivatalosan tiltakozott Irán­nál a hétfő reggeli rakétatámadás miatt. Mint azt hírügynökségek je­lentették, az iráni rakéta nem egy fúrótornyot, s nem is egy olajátrako­(ČSTK) - Daniel Ortega nicaraguai államfő egy hétfői tévéműsorban kijelen­tette, kormánya annak ellenére folytatni kívánja a tűzszünet megteremtését célzó erőfeszítéseit, hogy az ellenforradalmi csoportok vezetői akadályokat gördítenek ennek útjába. A legnagyobb akadály azonban továbbra is az Egyesült Államok, amely szüntelenül megtorpedózza a kö­zép-amerikai békefolyamatot. Ortega elmondta, az ellenforradalmi szervezetek vezetői a Santo Domingo-i közvetett tárgyalásokon képtelen és pro­vokatív javaslatokat adtak át Obando y Bravo érseknek, aki a kormány és a kontrák között közvetít. Azt akarják például, hogy az országnak csaknem a felét elfoglalhassák és a kormány osz­lassa fel a biztonsági szerveket stb. Ez azonban ellentétben áll a közép-ameri­kai béketervvel, amely a tűzszünetet írja elő a harcoló felek között. A nicaraguai kormány azonban kész Terhesek (ČSTK) - A svájci választók a va­sárnapi népszavazáson elutasították azt a törvénytervezetet, amely a mun­kaadókat akadályozta volna meg ab­ban, hogy elbocsássák a terhes nőket. A törvény biztosította volna a kis­mamák jogát a munkahely megtartá­sára. A munkáltatóknak ugyancsak kötelességük lett volna, hogy 16 hé­ten keresztül anyasági segélyt fizes­senek. Ezeket az eszközöket azon­ban a többi dolgozó fizetéséből törté­nő levonásokkal nyerték volna - és ez volt a fő oka annak, hogy a több­ség elutasította a törvénytervezetet. Hans-Rudolf Früh, a parlament alsóházának képviselője, aki az anyák védelmét szolgáló törvény el­fogadása elleni kampány élére állt, kijelentette, a svájciak maguk döntöt­tek arról: a szülés magánügy. így hát aki Svájcban gyermeket vár, az a munkaadóknak és a többi alkalma­zottnak is terhes... dó helyet talált el, hanem egy olyan célt, amelyet a kuvaitiak csalétek­ként állítottak fel a part mentén. A fémlapocskákból álló berendezés félre is vezette az iráni rakéta vezér­lőrendszerét, vagyis magához „csá­bította“ a lövedéket. Kuvait a hason­ló berendezések elhelyezésével a part menti kőolajipari objektumait kívánja védeni. A Hormuzi-szorosban még min­dig lángokban áll a Norman Atlantic 85 ezer tonnás szingapúri tartályha­jó, amelyet vasárnap három iráni ágyúnaszád támadott meg. Szak­emberek véleménye szerint még né­hány napig fog égni, amíg el nem süllyed. A tűzoltóhajók a nagy hőség miatt nem tudták megközelíteni a tartályhajót, amelynek 33 tagú le­génységét még időben sikerült meg­menteni. A Perzsa-öbölben működő hol­land aknaszedő hajók parancsnoka közölte, az öböl középső és déli részét megtisztították az aknáktól. Elmondta; holland, belga, brit hajók közös kutatása eredményeként ki­lenc aknát semmisítettek meg. elfogadni a kontrák egyes javaslatait, de csak akkor, ha az USA megszünteti az ellenforradalmi szervezetek támogatását, s ha felszámolják a szomszédos orszá­gokban levő katonai táboraikat - hangoz­tatta Ortega. Egyben azonban hozzáfűz­te, amíg az Egyesült Államok nem mutat hajlandóságot a közép-amerikai békefo­lyamat aktív támogatására, hiábavaló minden kísérlet a békés rendezésre. A ni­caraguai kormány kész felújítani a köz­vetlen párbeszédet az Egyesült Államok­kal minden problémáról, s kidolgozni egy olyan igazságos és ellenőrizhető megál­lapodást, amely szavatolná a térség bé­kéjét és biztonságát - szögezte le Ortega. Bestseller (ČSTK) - Mihail Gorbacsov könyve a Szovjetunióban folyó átalakításról Hol­landiában a legnépszerűbbek közé tarto­zik. Amint azt a kiadók közölték, a könyv eddig már 150 ezer példányszámban je­lent meg. Az NSZK-ban 100 ezer példány került az üzletekbe, s a könyv Nagy-Britanniá­ban is bestseller: a The Sunday Times által rendszeresen közölt sikerlistán a ha­todik helyen szerepel. Országos konferenciát tart a JKSZ (ČSTK) - Belgrádban tegnap befeje­ződött a JKSZ Központi Bizottságának 11. ülése. A tanácskozáson eldöntötték, a párt országos konferenciáját 1988 már­ciusában tartják meg. A konferencián a JKSZ társadalomban betöltött eszmei- politikai szerepének megszilárdításáról és a társadalmi-politikai válság leküzdéséről lesz szó. Amint azt Ivan Brigics, a JKSZ KB Elnökségének tagja a KB-ülésen hangoz­tatta, a párt XIII. kongresszusát követő időszakban Jugoszláviában elmélyült a társadalmi és gazdasági válság. A kon­ferenciának választ kell adnia arra a kér­désre, miért volt a párt eszmeileg ingatag, miért nem lépett fel egységesen és miért nem fejtett ki megfelelő aktivitást - hang­súlyozta Brigics. Az USA-nak meg kell szüntetnie a kontrák támogatását Daniel Ortega a nicaraguai tűzszünet feltételeiről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom