Új Szó, 1987. december (40. évfolyam, 282-307. szám)

1987-12-01 / 282. szám, kedd

Levelezőink írják A vágsellyei (Šaľa) Duslo vállalat dolgozóinak nagy része ismeri Hau- lik Józsefet, a kettes javítórészleg karbantartóját. Segédlevelet 1951- ben szerzett, s 24 éve került a ve­gyiművekbe. Tehetsége és szakmai tudásé alapján hamarosan brigád- vezető lett. Mindmáig a hármas üzem szárítódobjainak és mészkő- malmai javításának kiváló értője és irányítója. Nagy gyakorlattal kezeli az 55 tonnás sajtológépet, mellyel többméteres elgörbült dugattyúszá­rakat egyenget, öles tengelyekről rá­forrott csapágyakat húz le. A kerület több vállalata gyakran veszi igénybe szakmai tudását. Évente 4-5 újítást—nyújt be. Az elmúlt télen például a salétromsav részleg turbókompresszorának ten­gelyét hevítéses-hűtési módszerrel egyenesítette ki, s ezzel félmillió korona értékű forgórészt mentett meg a kiselejtezéstől. Újítási mód­szerének alkalmazásával a komp­resszor már nyolc hónapja üzemel. A bonyolult berendezések meghibá­„Ej, ráérünk...“ Délután három órakor kellene nyitnia a Bratislava-Dúbravka-i la­kótelepen a Nejedlý utcai élelmi­szerüzletnek. Néhány perccel nyi­tás előtt már egyre-másra szapo­rodnak a vevők. A boltvezető pont­ban háromkor érkezik, persze a hátsó ajtót nyitja először, az elárusitónők is ott toporognak már. Míg magukra öltik munkaruháju­kat, hét perccel múlik három. Kí­gyózik a sor a bolt előtt. Végre kinyílik az ajtó, a tömeg betódul. A tizenkét kosár pillanatok alatt eltűnik a bejárati pádról. Nekem már nem jutott. Sebaj, mindjárt fizet az első vevő. De hol a pénztá­ros? Jön már. Lassan sétál végig a bolton. Odaáll a kasszához, s blokkolni kezd. Ekkorra már az első vevők mind a pénztárnál állnak. Fél négyre a fogorvosnál kell lennem kislányommal, de addig még ki kell vennem az óvodából. Tévedtem, amikor azt hittem, hogy addig a kenyeret és a tejet is megvásárolom. Talán sikerül, az elsó vevő már fizet, s nyújtja is a kosarat. Futtában kapom ki a te­jet a ládából, ugróm a pékáruhoz, sodása esetén jó néhányszor bent töltötte éjszakáit és ünnepeit. A gondjaira bízott fiatal szakmun­kástanulókat a szakmai ismeretek jó elsajátítására és munkafegyelemre neveli. A felvételen Haulik József (jobbról a második) a turbókompressszor forgórészének kiemelését irányítja. Jóba Alajos Matusek János felvétele Commodore, Robotron, Sharp és egyéb típusú mikroszámítógép és több videokészülék várta a járás ipari és mező- gazdasági üzemeinek vezető gazdasági dolgozóit, a pártalapszervezetek elnökeit és a számítástechnikával foglalkozó szakembereket a Galántai (Galanta) Vá­rosi Művelődési Központban azon a párt­aktíván, melyet az elektronika, az auto- matizáció és a robotok alkalmazásáról tartottak. A találkozót a tudományos műszaki majd a kassza felé veszem az irányt. Tizenegyen állnak előttem. Nehezen bár, de fogyni kezde­nek a pénztárnál az emberek. Már a sor közepénél járok, s lassan fizetek... De jaj, a pénztáros ba­rátnőjét látom közeledni. A két hölgy esti találkozójukat beszéli meg. Csak úgy kutyafuttában. De már így is 2-3 perce tart a ,,dum- csi“. A mögöttem álló férfi meg­szólal: - Hölgyeim, ha így folytat­ják, akkor itt érnek minket az éjféli hírek. A két csevegő barátnő figye­lemre se méltatta a megjegyzést. Ekkor a férfi nyomatékosan rászólt a pénztárosra, hogy hívja oda a boltvezetőt. Még most is csodál­kozom, hogy a falak nem repedtek meg rögtön, mert a pénztáros azt felelte: - Egy pillanat, várjon egy kicsit. Ekkorra már morajlott a vá­sárlók hada (talán mindenki egy bátor kezdeményezőre várt?). A két nő befejezte a beszélgetést, a pénztáros pedig folytatta a blok­kolást. De aztán felnézett, mintha éppen eszébe jutott volna valami, s megkérdezte: - Ki kéreti a főnö­köt? Tényleg idehívjam? Fiala Ilona Madách Imre Napok Idén ősszel a Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásban már ötödször ren­dezték meg a Madách Imre Irodalmi és Kulturális Napokat. A rendez­vénysorozat keretében a Csemadok járási bizottsága a társrendezőkkel közösen a nagykürtösi művelődési házban szemináriumot rendezett, melyen négy előadás hangzott el. Szénássy Zoltán, a Komáromi (Komárno) Gimnázium tanára az 1848-as eseményekről tartott elő­adást. Nagy Ervinné balassagyar­mati középiskolai tanár a tájábrázo­lást elemezte Madách Imre művei­ben. Vörös Ottó, a Nyitrai (Nitra) Pedagógiai Főiskola tanára ,,A beszédkészség kialakulása és fejlő­dése kisiskoláskorban“ címmel tar­tott értékes előadást. A nagy októ­beri szocialista forradalom 70. évfor­dulójának jelentőségét méltatta és a jelenlegi nemzetközi helyzetet ele­mezte előadásában dr. Jozef Ďuriš docens. Az előadások után Uram legyőz­tél címmel a Balassagyarmati Tár­sadalmi Színház Madách-emlékmü- sorát láthatták a szeminárium részt­vevői. Bodzsár Gyula haladás gyorsítása érdekében rendezték, bízva abban, hogy a tapasztalatcsere hozzájárul a számítástechnikai berende­zések és a robotok elterjedéséhez a járás üzemeiben. Igor Fürdik, a Galántai Szerszámgép- gyár igazgatója, az elektronikai szakbi­zottság elnöke ismertette a járás üzemei­ben használt elektronikai berendezések és a robotok alkalmazásának eredmé­nyeit. Beszámolójából kitűnt, hogy első­sorban a járás nagy ipari üzemeiben, a Duslóban, a Sered’i Nikkelkohóban és a Szerszámgépgyárban terjedtek el a számítástechnika által irányított mű­szaki és ügyviteli berendezések. Utána az egyes üzemek képviselői mondták el a számítástechnika és a robotok alkalma­zásával kapcsolatos észrevételeiket. Vincze Attila, a Szlovák Tudományos Akadémia dolgozója a jelenlegi világszín­vonalról, az ötödik generációjú számító­gépek alkalmazásáról tartott előadást. Berec Sándor, a bábolnai IKR központ dolgozója, az aktíva vendége, a magyar- országi mezőgazdasági nagyüzemek ál­tal alkalmazott mikroprocesszoros irányí­tású műszaki berendezéseket ismertette. Az aktívaértekezlet tudományos műszaki filmek vetítésével zárult. Szilvássy László Az új technika napja Ezzel az elnevezéssel rendeztek sze­mináriumot Losoncon (Lučenec) a nehéz­gépipari üzemben, melyen az elektroniká­val és a számítástechnikával foglalkozó mintegy 70 szakember vett részt a járás vállalataiból, üzemeiből, iskoláiból és szervezeteiből. A programban előadások, számító- és könyvelőgépek kiállítása, gyakorlati tanácsadás és tapasztalatcse­re szerepelt. Az előadások az új számító­gépek fejlődésével, a technika kihaszná­lásának irányzataival, problémáival, a számítástechnikai berendezések kíná­latával, javításával, valamint alkatrészek­kel való ellátásával foglalkoztak. A Bans­ká Bystrica-i Datasystém vállalat dolgo­zóinak jóvoltából kiállításra kerültek a Ro­botron típusú személyi és miniszámítógé­pek, könyvelőgépek és irodai felszere­lések. Érdekes volt a Banská Bystrica-i Szá­mítástechnikai Üzem részéről elhangzott előadás, melyben a számítógépek és elektronikai berendezések fejlődését és jelenlegi helyzetét elemezték. A Losonci járásban a számítástechni­kai berendezések karbantartása, javítása, alkatrészekkel való ellátása és szakem­berek általi kiszolgálása nem kis gondot okoz, ezért szóba került egy szervizháló­zat létesítése a Datasystém vállalat ré­széről a Losonci, Rimaszombati (Rimav­ská Sobota) és a Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járások részére. Az érdeklődők egyben választ kaptak a vállalat által az idei és az elkövetkező években forgalma­zott számítógépek, technikai berendezé­sek, sokszorosító- és könyvelőgépek, va­lamint más irodai berendezések vásárlá­sának lehetőségeiről. Tresťanský Mária Gyermekgondozási segély B. E.: Húszéves vagyok. A gim­názium befejezése után, 1985-ben született meg a kisfiam. Fél évig kaptam az iskolától az anyasági se­gélyt (900 koronát), majd egy újabb fél évig a nemzeti bizottságtól a gyermekgondozási segélyt (600 koronát). Újra terhes vagyok. A má­sodik gyermeket 1988 júniusára vár­juk. Mivel eddig még nem dolgoz­tam, szeretném tudni, jogosult le­szek-e gyermekgondozási segélyre, s ha igen, meddig folyósítják ezt nekem? A gyermekgondozási segély a fia­talabbik gyermek harmadik életévé­nek betöltéséig fog járni önnek, mi­vel a gyermek 1987. december 31. után születik meg, s ön még egy további kiskorú gyermekről gondos­kodik (lásd az 50/1987. sz. törvényt, amely módosította a gyermekgon­dozási segélyről szóló törvény egyes rendelkezéseit). Teljesítenie kell azonban a gyermekgondozási segély megítélésének, illetve folyó­sításának feltételeit, vagyis nem vé­gezhet kereső tevékenységet, s fő­ként rendesen kell gondoskodnia gyermekeiről (a munkaviszony, illet­ve a biztosítási viszony nem tartozik a gyermekgondozási segély megíté­lésének feltételei közé). Idénymunkás szabadsága H. I.: Továbbdolgozó nyugdíjas vagyok. Október 1-től fűtőként dol­gozom (a fűtési időszakban). Előző­leg is dolgoztam egy másik vállalat­nál. A szabadságom arányos részét ott kiadták. Azt szeretném tudni, hogy erre a három hónapra, amit idén még fűtőként dolgozom, jár-e nekem szabadság, tekintettel arra, hogy megszakítás nélkül végigdol­gozom az év tizenkét hónapját. To­vábbá, hogy ha az év végéig meg­betegszem, kapok-e táppénzt? Először is, egyetértünk azzal, hogy ön gyakorlatilag megszakítás nélkül dolgozott az idén, ám a mun­kajogi szabályok szerint a munkavi­szonya nem tartott megszakítás nél­kül. Szeptember végén befejeződött az egyik munkaviszonya, s október elsején létrejött a másik. Ez a mun­kaviszony megszakításnak minősül, s így nem tekinthető teljesítettnek a Munka Törvénykönyve 100 § (1) bekezdésének - a szabadságigény keletkezésére vonatkozó - egyik fel­tétele: „akinek a szervezet iránti munkaviszonya legalább öt hónapig folyamatosan tart“. Fontos körülmény azonban az, hogy ön fűtőként dolgozik, illetve a fűtési idényre alkalmazták. Az idénymunkások szabadságáról ugyanis külön rendelkezést tartal­maz a Munka Törvénykönyve végre­hajtására kiadott 54/1975 sz. kor­mányrendelet (lásd 18. § [2 ] bekez­dését). Az idénymunkások szabad­sága az általános rendelkezésektől eltérően van szabályozva. Elsősor­ban nem természetben adják ki, ha­nem pénzben térítik meg. Ezt a pénzbeni megtérítést a munkavi­szony befejeztekor fizeti ki a mun­káltató, mégpedig úgy, hogy minden 25 ledolgozott napért annak a sza­badságnak tizenketted részét téríti meg, melyre az idénymunkásnak jo­ga keletkezett volna, ha teljesíti a szabadságra vonatkozó jogigény feltételeit. A második fontos szabály az, hogy az idénymunkásoknak akkor is joguk van a szabadság pénzbeni megtérítésére, ha a munkaviszo­nyuk nem tartott folyamatosan leg­alább 5 hónapig (ún. várakozási idő), illetve nem végeztek 75 napig munkát, ön, ha teljesítette volna ezeket a feltételeket, valószínűleg évi négyheti szabadságra keletke­zik jogigénye. Ennek egy tizenketted részét kell a munkáltatójának pénz­ben megtérítenie, minden ön által ledolgozott 25 napért. Ami a táppénzt illeti, a továbbdol­gozó nyugdíjasoknak legalább há­rom hónapig kell a munkaképtelen­ség megállapítása előtt az adott szervezetnél dolgozniuk, hogy jog­igényt szerezzenek táppénzre. Arányos rész T. T.: Március 9-től voltam be­tegállományban november 5-ig. Ezen a napon teljesen rokkantnak nyilvánítottak. Azt szeretném tudni, jár-e nekem szabadság, s ha igen, hánv nap? Bár levelében nem írta, feltételez­zük, a rokkantsága megállapítása azzal járt, hogy jogigénye keletke­zett rokkantsági nyugdíjra és ebből az okból a munkaviszonyát is meg­szüntette (megegyezéssel vagy fel­mondással). A dolgozónak általában akkor keletkezik jogigénye az évi üdülési szabadságára, ha teljesítet­te a várakozási idő feltételét (öthavi folyamatos munkaviszony ugyanan­nál a munkáltatónál) és 75 napig végzett munkát, ön valószínűleg ré­gebben volt munkaviszonyban, s így a várakozási idő feltételét teljesítet­te, ám a 75 napi munkavégzés felté­telét nem teljesíthette március 9-ig. A Munka Törvénykönyve 108. § (1) bekezdése viszont a 75. napi munkavégzés feltételét nem követeli meg attól, aki azért szünteti meg a munkaviszonyát, mert jogigénye keletkezett öregségi vagy rokkant­sági nyugdíjra (illetve azoktól a dol­gozó nőktől sem, akik a gyermekük nevelése vagy terhességük indoká­ból szüntetik meg munkaviszonyu­kat). Ilyen esetekben a szabadság arányos része jár, amely a munkavi­szonya fennállásának minden egyes hónapjáért az adott naptári évben, szabadsága évi mértékének egy ti- zenkettede (például, ha november elején szüntette meg munkaviszo­nyát, szabadsága évi mértékének tíz tizenketted része). Figyelembe kell venni ezzel kap­csolatban a Munka Törvénykönyvét végrehajtó kormányrendeletet is, melynek 16 § (1) bekezdése szerint a szabadságát rövidíteni kell a mun­kaképtelensége indokából, mégpedig az első 100 igazoltan mulasztott munkanapért a szabadsága egy ti- zenkettedével, s minden további 25 igazoltan mulasztott munkanapért további egy tizenketteddel. Rendkí­vül fontos rendelkezés a szabadság rövidítésével kapcsolatban az, mi­szerint a szabadságot nem szabad rövidíteni, ha a munkaképtelenség olyan üzemi baleset vagy foglalko­zási megbetegedés következmé­nye, melyért a munkáltató felel, Hetek és munkanapok Sz. M.: Állatgondozó vagyok. Ez azzal jár, hogy gyakorlatilag az egész évben naponta bejárok dol­gozni. A munkáltatóm ennek ellené­re csak húsz nap szabadságot ad nekem, ami az én esetemben iga­zán nem négy hét. Helyes a munkál­tatóm eljárása? Ha az üdülési szabadságának évi mértéke négy naptári hét, a szabad­ságának munkanapokra való átszá­mítását nem lehet oly módon végez­ni, hogy egy naptári hét egyenlő öt munkanappal. Ez csak azoknál a dolgozóknál alkalmazható, akik­nek a heti munkaideje rendszeresen heti öt napra van szétosztva (ilyen esetekben lenne a négyheti szabad­ság általában - de nem kivétel nél­kül - húsz munkanap). Azoknál a dolgozóknál, akiknek a munkaide­je rendszeresen heti hat munkanap­ra van szétosztva, egy naptári hét szabadság már hat munkanapot je­lent. Az alapelv tehát az, hogy egy naptári hét szabadság annyi munka­napot jelent, amennyit a munkaidő­beosztás szerint az adott héten dol­goznia kellene. A döntő tehát a heti munkaidőbeosztás. Az említett alap­elv azonban csak azokra a dolgo­zókra vonatkozik, akiknek minden egyes héten ugyanannyi munkanap­juk van. Valószínűnek tartjuk per­sze, hogy az ön esetében is így van ez, hiszen azt írja, hogy állatgondo­zóként minden nap be kell mennie dolgozni. Ha a heti munkaideje a hét minden napjára lenne szétosztva, úgy egyheti szabadságot hét mun­kanap tenne ki. , A nem egyenletes munkaidőbe­osztású dolgozóknál kissé más a helyzet. Náluk egy naptári hét szabadságot annyi munkanap tesz ki, amennyi egész évi átlagban a szabadságuk idejére esik. Amennyiben az 1986-os évben is helytelenül állapították meg a sza­badsága mértékét (munkanapok­ban), 1988 márciusának végéig pe­relheti a szabadság pénzbeli kiadá­sát. (m-n.) A Nyugat-szlová- kiai Energetikai Müvek hlohoveci részlegén, ahol 400 és 630 kVA transzformátoro­kat és áramszám­lálókat javítanak, valamint hitelesí­tenek, minden évben teljesítik a tervfeladatokat. A vezetőség nagy gondot fordít a termelés kor- . szerüsítésére is. Folyamatosan ve­zetik be az áram­számlálók egyfá­zisos mértékhitelesítőjét, ami digitálisan, pillanatok alatt felméri a fordulat­számot. Az így kapott értékeket számítógép veti papírra. A felvételen Antónia Zapletalová áramszámlálókat javít. Pavel Matis felvétele Elektronika, automatizáció és robotok ÚJ SZÚ 6 1987. XII. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom