Új Szó, 1987. december (40. évfolyam, 282-307. szám)

1987-12-04 / 285. szám, péntek

Határozatokról újszerüen Változások a pártalapszervezetek gyakorlatában Á gazdasági és szociális fejlődés meggyorsítása és a gazdasági me­chanizmus átalakítása a pártalap­szervezetek munkájában is korsze­rűbb és hatékonyabb formák alkal­mazását teszi szükségessé. Az ed­digieknél következetesebben és cél­tudatosabban kell érvényesíteni azokat az irányítási módszereket és eljárásokat, amelyek elmélyítik a kezdeményezést és a tagság fele­lősségérzetét. Štefan Urbannal, a Komáromi (Komárno) járási pártbi­zottság politikai dolgozójával ilyen szempontok alapján elemeztük az alapszervezetek határozatokkal végzett munkáját és a szervezési osztály ezzel kapcsolatos újszerű célkitűzéseit.- Abból indulunk ki, hogy a hatá­rozatokkal való rendszeres és kö­vetkezetes munka az eredményes pártalapszervezeti tevékenység lé­nyeges feltétele. Fontos szempont, hogy a feladatokból a kitűzött határ­időig mennyit teljesítenek. Ha a ta­gok túlnyomó többsége aktív, a tel­jesítetlen határozat is kevesebb. Az is tény, hogy a tagság annál kezde­ményezőbb, minél nagyobb szere­pet kap a határozatok előkészítésé­ben. Lényeges követelmény még, hogy a határozatokból eredő felada­tok teljesítéséhez közvetlenül azok elfogadása után lássanak hozzá, a feladatok legyenek konkrétak, mindig kötődjenek egy adott idő­ponthoz és személyhez - összegez­te a legfontosabb szempontokat a felelős előadó. Az újszerű munkaformák kidolgo­zása előtt az alapszervezetekben felmérést végeztek, összehasonlítot­ták az alkalmazott formák hatékony­ságát és a tanulságok alapján a leg­jobbak példáit szeretnék általánossá tenni.- A felmérések eredményei egyértelműen bizonyítják, hogy a határozatokból eredő feladatok teljesítését lényegesen meghatároz­za az előkészítés kollektív jellege. Több alapszervezetben alkalmazták azt a gyakorlatot, hogy a pártbizott­ság közvetlenül a taggyűlés előtt és megközelítően a két taggyűlés kö­zötti félidőben tanácskozott. Az előbbi ülésen a taggyűlés előkészí­tését, az utóbbin a taggyűlésen elfo­gadott határozati javaslatból adódó feladatok teljesítését vitatták meg. A felmérések tanulsága szerint ez kevésbé hatásos forma, ezért java­soljuk és szorgalmazzuk megváltoz­tatását. Nem akarunk több gyűlést, csupán azt, hogy a bizottsági ta­nácskozások időpontját és napi­rendjét változtassák meg. Úgy és annyiban, hogy a pártbizottság az egyik esetben közvetlenül a taggyű­lés után üljön össze, s ezen a gyűlé­sen vitassa meg a határozatból adó­dó feladatok teljesítését. A két tag­gyűlés közötti időszak félidejében pedig a legközelebbi taggyűlés napi­rendjét és beszámolóját beszélje meg. Az újszerű munkaforma előnyeit is részletesen kifejtette az előadó. A taggyűlésen elhangzott beszámo­ló tudomásul vételével és a határo­zati javaslat elfogadásával tulajdon­képpen csak kezdődik a munka, és az a jó, ha az időszerű feladatok teljesítéséről a lehető leggyorsab­ban intézkednek. Ha a pártbizottság a taggyűlést csak két hét után érté­keli és ennyivel később dönt arról, hogy a határozat szerint kinek és milyen feladatot kell teljesítenie, lé­nyegében késlelteti a munkát. Ha­sonlóan kevésbé hatékony a tag­gyűlés előtt egy-két nappal - sőt esetenként csak egy-két órával- korábban megtartott pártbizottsági ülés. Ezen a pártbizottság tagjai a beszámolót már csak tudomásul vehetik, de azon aligha változtathat­nak érdemlegesen, és nem pótol­hatják annak hiányosságait. A határozati javaslat előkészítése legyen mindig kollektív. Ilyen szem­pontból elsősorban azt elemezték, hogy a pártcsoportok mikor és ho­gyan kerülnek kapcsolatba a határo­zati javaslattal. Nem jó, ha a pártta­gok többsége a határozati javaslatot csak a taggyűlésen ismeri meg, ami­kor azt felolvassák. Egyes pártalap- szervezetekben, például a Kolárovói Gördülőcsapágygyárban a határo­zati javaslatot napokkal a taggyűlés előtt megkapják a pártcsoportok, tagjaik azt áttanulmányozzák, közö­sen megbeszélik és ha szükségét látják, kérik a megfelelő változtatá­sokat. Hasonló gyakorlatot alkal­maznak a Priemko járási helyi ipari vállalatnál, és követésre ajánlott módszerük az is, hogy a pártbizott­ság közvetlenül a pártgyűlés után tartott ülésén a határozatokból ere­dő feladatokat pártcsoportok szerint lebontja. Ez egyben arra is kénysze­ríti a pártcsoportokat, hogy a tag­gyűlés után egy-két napon belül megvitassák a határozatokból rájuk eső feladatok teljesítését.- Ezt a formát és munkamódszert szeretnénk általánossá tenni- mondta Štefan Urban, majd a fel­adatok teljesítésének ellenőrzéséről szólt, hiszen a pártmunkának ez is fontos része. - A járási pártbizottság plenáris ülésein, az elnökség ülé­sein és a taggyűléseken elfogadott határozatokból az alapszervezetek számára számos feladat hárul. Cé­lunk, hogy ezek tejesítését alapszer­vezeti szinten áttekinthetően vezes­sék, és így a munka könnyen ellen­őrizhető legyen. Ezért a pártfelada­tok és teljesítésük nyilvántartására alapszervezeteinkben egységes for­mát akarunk bevezetni, hogy egyet­len célkitűzés és elhatározás se vesszen feledésbe. Itt jegyzem meg, hogy csak azok a feladatok ellen­őrizhetők, amelyek teljesítését idő­ponthoz és személyhez kötötték. Még az állandó és egy adott idősza­kaszra folyamatosan érvényes fel­adatoknál is meg kell határozni idő­pontokat, amikor a teljesítését el­lenőrizni fogják. A határozatokkal végzett munká­ra és az azokból adódó feladatok teljesítésének ellenőrzése követen­dő példaként ajánlja a járási pártbi­zottság a Komáromi Nehézgépgyár pártalapszervezeteiben alkalmazott gyakorlatot. Ennek lényege, hogy a pártbizottság ülésén, majd a tag­gyűlésen is minden kommunistának be kell számolnia a kapott pártfel­adatok teljesítéséről. Ez is a felada­tok folyamatos teljesítését és a kö­vetkezetes ellenőrzést szolgálja. EGRI FERENC Pótolják a lemaradást Javultak az állattenyésztésben elért eredmények az utóbbi időszak­ban a nemesócsai (Zemianská Ol­ča) Csehszlovák Néphadsereg Efsz-ben. Júniustól a sertések napi súlygyarapodása 75, a szarvasmar­háké 95 gramm volt, és az állatsza­porulat is az elvárásoknak megfele­lően alakult. Az elmúlt tíz hónap alatt marhahúsból 43 tonnával értékesí­tettek terven felül. A kezdeti hiá­nyosságok ellenére már megterem­tették a feltételeket ahhoz, hogy a sertéshús termelési és -eladási tervét maradéktalanul teljesítsék. Mennyiségi és minőségi javulás ta­pasztalható a tejtermelésben is. Ah­hoz, hogy az éves tervet - 4,3 millió liter tejet - teljesíthessék, az utolsó negyedévben 158 ezer literes lema­radást kell bepótolniuk. Krascsenics Géza Még jobb politikai munkával A CSKP KB Elnökségének az 1988-as pártalapszervezeti évzáró taggyűlésekről, plenáris ülésekről és pártkonferenciákról szóló 1987. október 21-i határozatának közzététele óta minden pártszerv és pártszervezet érdeklődésének homlokterében és tevékenységének középpontjában e párttanácskozások gondos előkészítése áll. Mi több, a pártalapszervezeti évzáró taggyűlé­sek előkészítése már a közvetlen politikai-szervezési tevékeny­ség stádiumában van mindenütt, mivel az említett központi határozat és a járási pártbizottságok vonatkozó irányelvei nyo­mán a legtöbb pártszervezetben bizonyára az évzáró taggyűlé­sek napirendjét is összeállították már, vagy most készülnek összeállítani. E ténykedésükben azonban lényeges a rangsoro­lás - mármint annak meghatározása, hogy mely kérdések megvi­tatását tartják előbbre valónak másoknál, hiszen jórészt ez veti meg az alapját az évzáró taggyűlések igazi munkajellegének és levezetésük sikerességének is egyszersmind. Nyilván sehol sem lesz könnyű dolog fontossági sorrendet felállítani, már a pártélet sokrétűsége miatt sem - a helyi sajátosságokról, szükségletekről és feltételekről nem is beszélve. Mindazonáltal van egy nagy közös nevező - mégpedig társadalomfejlesztésünk gyorsítási stratégiája amely minde­nütt a legszélesebb kiindulási alapot jelenti a pártélet valameny- nyi megoldásra váró kérdésének elrendezéséhez, jelenleg a tanácskozások programjának összeállításához - egyben min­den pártbizottságot hozzásegítve a fontossági sorrend megálla­pításához és az évzáró taggyűlések sikeres levezetéséhez is. A CSKP XVII. kongresszusán elfogadott irányvonal, a szociá­lis-gazdasági fejlődésünk meggyorsításának stratégiája köztu­dottan szocialista társadalmunk továbbfejlesztésének minőségi szempontjaira helyezi a súlyt. Vonatkozik ez a szükségszerü követelmény elsősorban, de nem kizárólag a gazdaságra, hanem a társadalmi élet legkülönbözőbb területeire is egyszersmind, így tehát általában a politikára, még szorosabban és konkrétab­ban a pártpolitikára, ami a párttanácskozások idején különösen előtérbe helyezi a pártmunka tökéletesítésének, pontosabban formái és módszerei továbbfejlesztésének sürgető igényét. Tudomásunk szerint a pártszervek és -szervezetek többsége mindezt kellően tudatosítja. Erre vallanak már az évzáró taggyű­lések előkészítéséről eddig szerzett értesüléseink is. Az SZLKP Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Bizottsága például a múlt hónapban tartott plenáris ülésén is már az átalakítás fö irányelveire orientáltan tanácskozott a járás pártszervezetei előtt álló feladatokról és végrehajtásuk módjairól - különösen szem előtt tartva a pártépítésben és a kádermunka további tökéletesí­tése terén jelentkező újabb igények teljesítését, mint a párt társadalmi vezető szerepe érvényesítésének, végső soron a poli­tikai vezetés minőségi színvonalának előfeltételeit. Hasonlóan pozitív hozzáállásról tanúskodnak azok az eredmé­nyek is, amelyek a losonci (Lučenec) járás pártszervei és -szervezetei aktivitását fémjelzik. Ott a fentebb említett tényezők mellett megkülönböztetett figyelmet fordítanak a pártmunka különböző formáinak és módszereinek tökéletesítésére - s kiváltképp most, az alapszervezetek évzáró taggyűléseinek előkészítési időszakában. Egyebek közt igen markánsan nyilvá­nul ez meg a „Minden kommunistának konkrét feladatot!“ elnevezéssel huzamos ideje járásszerte meghonosodott haté­kony pártéleti akció elterjedtségében. Bizonyára lehetne folytatni tovább a jó példák sorolását, mert minden más járásban is messzemenően igyekeznek alaposan előkészíteni a pártalapszervezeti évzáró taggyűléseket, a lénye­ges azonban, hogy a politikai munka tökéletesítésének minden lehetséges formáját, módszerét és eszközét már az előkészüle­tek során megtalálják, számba vegyék és rendszerbe foglalják, hiszen azok a gazdasági mechanizmus átlakításának elengedhe­tetlen feltételeiként az utóbbi időben sűrűn emlegetett és megkö­vetelt szemléletváltoztatás legfőbb hatóerői. MIKUS SÁNDOR ORVOSI TANÁCSADÓ Az anyatej és a szoptatás A sorkötelesek felkészítése fontos részét képezi a Honvédelmi Szövet­ség tevékenységének. A sorkötelesek prágai Na Perštýné-i kiképzőköz­pontjában folyik a jövőre bevonuló híradósok előzetes kiképzése. Felvételünkön a fiatalok a morzejelek használatát gyakorolják. (Michal Doležal felvétele - ČTK) Az anyatej képződését a prolak- tinnak nevezett, a hipofízis (agyalapi mirigy) által képzett hormon irányít­ja, szabályozza. Előfej (kolosztrum) a terhesség utolsó heteiben és a szülést követő néhány napon kép­ződő savós, sárgás, tejszerü vá­ladék. A születést követő negyedik naptól képződő tejtől az előtej lénye­gesen nagyobb fehérjetartalmával, csekély cukor- és zsírtartalmával különbözik. Régebben úgy vélték, hogy az előtej az újszülött fertőzé­sekkel szembeni védelmét szolgáló, fehérjéhez kötött anyagokat is tartal­maz. Mai tudásunk szerint az ellen­anyagok a placentán (méhlepényen) és a köldökzsinóron keresztül jutnak el a magzatba s az előtejnek ezen a téren csak másodlagos szerepe van. A rendes tej elválasztása tehát a szülést követő 3-4. napon indul meg. Az újszülött szervezetének igényeit teljes mértékben az anyatej elégíti ki. Fehérjét, zsírt, tejcukrot, ásványi sókat, vitaminokat, fermen- tumokat és immunanyagokat bősé­gesen tartalmaz. Az újszülötteknek anyatejjel való táplálása igen fontos. Az elválasztott tej mennyisége, az újszülött szopási készsége és ké­pessége, a mellbimbók állapota ép­pen úgy befolyásolhatja a sikeres táplálást, mint a szoptató nő életkö­rülményei, fizikai vagy lelki állapota és még számos más tényező. A tej- elválasztás teljes hiánya rendkívül ritka jelenség, gyakoribb viszont a csökkent teikéDzódés. A zavarta­lan tejelválasztás érdekében a legje­lentősebb a rendszeres szoptatás, illetve az emlőben visszamaradó tej mechanikus kiürítése (mellszívóval). Fontos a szoptatásra alkalmas kör­nyezet megteremtése és fehérjében gazdag, kényszer nélkül elfogyasz­tott étrend. A termelt tejmennyiség a szülést követő ötödik, nap körül naponta kb. 200 gramm. A súlygya­rapodást mutató egészséges újszü­lött igénye a tizedik nap körül a 450-500 gramm anyatej. Ezt az igényt egészséges anya képes ki­elégíteni. Szoptatás (laktáció): A legmaga­sabb rendű élőlények, az emlősök újszülött magzataikat a saját szerve­zetükből kiválasztott mirigyváladék­kal táplálják. Az ember számára az első hónapokban az anyatej az ide­ális táplálék, összetétele, fehérjéi­nek felépítése és finomabb szerke­zete, zsírtartalma és azon belül az egyes zsírsavak aránya, végül a sók koncéntrációja, pontosan megfelel az újszülött igényeinek. További nagy előny, hogy steril körülmények között jut el a csecsemő bélcsator­nájába. A mellről szopás ezért is előnyösöbb a lefejt tej itatásánál. Az anyatej felszívódása a bélből kedve­ző. A szoptatást a szülés után 12-24 órával lehet kezdeni, koraszülöttek­nél valamivel később. Eleinte há­rom, majd három és fél, később négy óránként teszik mellre a gyer­meket (naponta 7-szer, 6-szor, illet­ve 5-ször). Egyes asszonyokban csak akkor kéDződik kellő mennyi­ségű tej, ha minden alkalommal mindkét mellüket leszívja a csecse­mő. Az anyák legnagyobb része azonban bőségesen rendelkezik tej­jel, nekik a váltott mellről való szop­tatás felel meg. A szoptatás rendjét a gyermek alkata is befolyásolja. A szoptatással járó kisebb kelle­metlenségek, a modern életvitel és a tápszergyárak propagandája egyes országokban erősen vissza­szorította a szoptatás arányát. En­nek hatása hazánkban is jelentke­zett. Nem szabad azonban elfelejte­ni, hogy a mesterséges táplálást már régebben elfogadó országok­ban számos olyan gyári készítmény, van forgalomban, amelynek össze­tételét úgy szabják meg, hogy azt mindinkább a női tejhez tegyék ha­sonlatossá (humanizált tejkészít­mény). De még ezen országok orvo­sai is hangsúlyozzák, hogy a kez­dettől mesterséges táplálékkal való etetés, bármily szép súlygyarapodá­si eredményekkel is jár, sem az anyatejes táplálás említett előnyeit, sem azt a bensőséges kapcsolatot nem tudja pótolni, ami a szoptató anya és gyermeke között kialakul. Ezért a csecsemők korai mester­séges táplálását a kényszerű ese­tekre kell korlátozni, és arra kell törekedni, hogyha nem is az ideális hat-hét hónapban, de legalább až első három hónapban kapjanak anyatejet a csecsemők. Ha kény­szerű körülmények miatt mégis sor kerül a csecsemő korai elválasztá­sára, a tehéntejhígítások helyett mindig célszerűbb az orvos által megválasztott és hazánkban is gyártott tápszerekhez folyamodni, és csak később áttérni a tehéntej­re. Dr. SZABÓ LÁSZLÓ ÚJ SZÚ 4 19fi7 XII 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom