Új Szó, 1987. december (40. évfolyam, 282-307. szám)

1987-12-01 / 282. szám, kedd

ÚJ szú 3 Az ABM-szerződést eredeti formájában kell megtartani Viktor Karpov: az SDI az amerikai kormány belső ügye (ČSTK) - A rakéták két teljes osztályának felszámolásáról szóló szovjet-amerikai szerződés készen áll az aláírásra. Ha haladást kívá­nunk elérni a nukleáris fegyverek felszámolásának nehéz útján, akkor most a fö figyelmet a hadászati támadófegyverek felszámolása, vala­mint a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló 1972-es szerző­dés megtartása közötti kapcsolatra kell fordítani - jelentette ki a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában Viktor Karpov, a szovjet külügyminisztérium fegyverzetkorlátozási és leszerelési osztályának vezetője. Arról van szó, hogy a felek megál­lapodásban rögzített ideig őrizzék meg az ABM-szerződést s tartsák tiszteletben a dokumentum rendel­kezéseit. Tehát nem valamilyen mesterséges összekapcsolásról van szó, hanem mély belső és logikus összefüggésről. Annakidején, az ABM-szerződés kidolgozásakor a felek abból a meggyőződésből indultak ki, hogy csak akkor lehet a hadászati támadófegyverek csök­kentésére törekedni, ha mindkét fél lemond a rakétavédelmi fegyverek telepítéséről. Ez a feltétel ma is érvényes. Éppen ezért fontos meg­egyezni abban, hogy a Szovjetunió és az USA kölcsönös stratégiai kap­csolatainak stabilitását hosszabb időszakra biztosítsák, véleményünk szerint legkevesebb tíz évre - húzta alá Karpov. Ez csak akkor érhető el, ha a felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az említett időszakban nem élnek a szerződés felmondásá­ra való jogukkal. Ellenkező esetben a hadászati fegyverek korlátozása megvalósíthatatlan, ugyanis nem lenne meg a bizonyosság, hogy a másik fél ezzel a folyamattal pár­huzamosan nem tesz kísérleteket arra, hogy a hadászati stabilitást a saját javára változtassa meg. Vagyis, hogy nem fog olyan rend­szereket fejleszteni, amelyek veszé­lyeztetnék a másik biztonságát. Viktor Karpov a továbbiakban ar­ról beszélt, hogy ezzel kapcsolatban gyakran felmerül a kérdés, mi is a helyzet az amerikai kormánynak az SDI-program, vagy másként a ,.csillagháborús“ program megva­lósítására irányuló erőfeszítéseivel. Meg kell említeni, ha megkezdenék az SDI megvalósítását, az a rakéta­Ronald Reagan amerikai elnök a BBC brit rádióállomásnak adott vasárnapi nyilatkozatában ismét üd­vözölte azt, hogy a közeljövőben találkozik Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával. Kijelentette, hogy a fegyverzetellenőrzési kérdé­sek alkotják majd a tárgyalások fő témakörét. Megint csak nagyra érté­kelte, hogy elkészült a közepes ha­tótávolságú és harcászati-hadmű­veleti rakétákról szóló szerződés, s az elnök reméli, hogy ez utat nyit a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentéséről szóló megállapodás felé. Kijelentette, hogy javítani kell a szovjet-amerikai kapcsolatokat. ,,Ha ezt valamivel el kell kezdenünk, akkor annak éppen az atomfegyverek felszámolásának kell lennie“ - szögezte le az elnök, hangsúlyozva, hogy a nukleáris há­borút nem lehet megnyerni, és so­sem szabad azt kirobbantani. Ugyanakkor azt is elmondta, tudato­sítja a két ország közötti versengést és „ellenségeskedést“. Megerősí­tette, hogy híve az erő pozíciójából való politikának, s mindig is szorgal­mazta az amerikai katonai hatalom erősítését. George Shultz külügyminiszter is ezzel a témával foglalkozott a CBS tévétársaságnak nyilatkozva. Mint mondotta, az amerikai kormány a rakétaszerződés kidolgozásának zárószakaszában semmilyen „rend­kívüli problémákra“ nem számít. „Semmi sem jelzi azt, hogy az utol­só pillanatban valamilyen problémák lehetnének. Minden kérdésben megegyeztünk.“ A hadászati fegyverek 50 száza­lékos csökkentésének lehetőségei­ről szólva azt állította, az Egyesült Államok kész ennek érdekében dol­gozni, s emellett a reykjaviki csúcs- találkozó eredményeiből indul ki. Az űrfegyverekkel kapcsolatban, ame­lyek az utóbbi szerződés fő akadá­lyát képezik, az amerikai diplomácia vezetője hangsúlyozta: „Álláspon­tunk teljesen világos. Sosem foga­dunk el kompromisszumot azzal kapcsolatban, hogy miként kell vé­dekeznünk a ballisztikus rakéták ellen.“ Normalizálódik Kína és Laosz viszonya (ČSTK) - Kína és Laosz megálla­podott abban, hogy felújítják a baráti kapcsolatokat, s ismét kölcsönösen kinevezik nagyköveteiket - jelentet­te tegnap a pekingi külügyminisztéri­um. A kiadott közlemény tájékozta­tása szerint november 24-30 között Elmaradt választások Haitiban (ČSTK) - Harminc év elteltével először vasárnap tartottak volna parlamenti választásokat Haitiban, de az erőszakhullám miatt - amely csak vasárnapra virradó éjszaka 20 emberéletet követelt - a szavazást bizonytalan időre elhalasztották. Hírügynökségi jelentések szerint a főváros utcáin fegyveresek cso­portjai cirkáltak és gépkocsikból tü­zet nyitottak a járókelőkre, így a kül­földi újságírókra is. Megtámadták a szavazóhelyiségeket és a rádió­állomásokat, a város több pontján gyújtogattak. Hasonló volt a helyzet vidéken is. Már a választási kampányt is vé­gigkísérte az erőszak. A megdöntött diktatúra hívei folyamodtak a meg­félemlítéshez, hogy megakadályoz­zák a választások megtartását, me­lyek célja a demokratikus intézmé­nyek létrehozása volt. Megfigyelők egyben arról számoltak be, a kato­nai junta semmit sem tett a töme­ges gyilkolás megakadályozására. Olyan vélemények is elhangzottak, hogy az utóbbi napok mészárlásai és a junta tétlensége katonai puccs­hoz, s végeredményben a diktatúra visszaállításához vezethet. Washingtont is meglepte a haiti szélsőjobboldal hozzáállása a vá­lasztásokhoz. Az USA kormányának ugyan nem állt szándékában hozzá­járulni a szélesebb körű demokrati­zálódáshoz, de az események lé­péskényszerbe hozták: Washington ideiglenesen beszüntette a haiti ka­tonai rezsim támogatását. A VEGYI FEGYVEREKRŐL (ČSTK) - A genfi leszerelési konferen­cia nyári ülésszakának határozataival összhangban tegnap mind a negyven tagország képviselőinek és a megfigye­lőknek a részvételével megkezdte konzul­tációit a vegyi fegyverekkel foglalkozó bizottság. A tárgyalások a vegyi fegyve­rek hatékony nemzetközi ellenőrzés mel­lett történő mielőbbi betiltását célzó új szovjet javaslatok alapján folynak. A lég­kört nagyon pozitívan befolyásolta az, hogy októberben Sihaniban bemutatták egy nemzetközi szakértői csoportnak a szovjet vegyi fegyvereket, valamint azt, hogy sor kerül a Szovjetunió, az USA és más országok közötti információcserékre P7okml a7 oc7kn7nkml Kínában járt a laoszi külügyminisz­térium küldöttsége Khampay Boup- ha külügyminiszter-helyettessel az élen. Kínai kollégájával, Liou Su- csinggel a kétoldalú kapcsolatok normalizálásáról tárgyaltak, s meg­állapodtak a baráti kapcsolatok fel­újításában, a békés egymás mellett élés alapelveinek tiszteletben tartá­sa szerint. Szóba került a kölcsönös kereskedelem, valamint a határ­menti lakosság kölcsönös látogatá­sairól is tárgyaltak. A laoszi diploma­ta felkérte a kínai külügyminisztériu­mot, küldjön delegációt laoszi láto­gatásra, a kínai fél pedig köszönettel elfogadta a meghívást. A laoszi küldöttséget pekingi tar­tózkodása során Vu Hszüe-csien külügyminiszter is fogadta, aki kife­jezte meggyőződését, hogy a baráti kapcsolatok a két állam között a két fél közös igyekezetének köszönhe­tően tovább fognak fejlődni. Csehszlovákia - NSZK, Az eltérő társadalmi rendsze­rű országok együttműkö­dése napjainkban elengedhetetlen feltétele a nemzetközi helyzet stabi­lizálásának és javításának. S ha rá­adásul szomszédos országokról, sót, Európa közepén fekvő államok­ról van szó, ez a követelmény még nagyobb szerepet kap a kétoldalú viszonyban és szélesebb viszonyla­tokban egyaránt. Ennek megértése és elfogadása tette és teszi lehetővé Csehszlovákia és a Német Szövet­ségi Köztársaság kapcsolatainak fejlődését, a partnerséget és az olyan nyílt párbeszédet, amilyen Hans-Dietrich Genscher múlt heti prágai munkalátogatása alkalmával is folyt. Ha azt mondjuk, hogy a csehszlo­vák-nyugatnémet külügyminiszteri tárgyalások rendszeresek, lényegé­ben már ezzel is minősítünk. De ha hozzátesszük, hogy az utóbbi években ezeknek a gyakori kontaktusoknak kö­szönhetően számos vitás kérdést, problé­mát sikerült megolda­ni, s hogy a dialógus még a kelet-nyugati kapcsolatok „hűvösebb“ időszakai­ban sem szakadt meg, az már töb­bet mutat: azt, hogy viszonyunk érettebb lett, s mindkét fél igyekszik a realitások talaján közelebb kerülni egymáshoz. Olyan fokra jutottunk el, amelyen már megértek a továbblé­pés, a kapcsolatok, a személyes érintkezés magasabb szintre emelé­sének feltételei. S erról - konkrétab­ban Helmut Kohl szövetségi kancel­lár januárra tervezett csehszlovákiai látogatásáról - sok szó esett Gen­scher mostani prágai tárgyalásain. Jó hangulatú, őszinte és nyílt esz­mecsere folyt az elmúlt napokban a csehszlovák vezetők és a nyugat­német külügyminiszter között. Az a tudat „melegíthette“ mindkét felet, hogy sikerült közösen elősegíteniük egy világpolitikai jelentőségű doku­mentum - a közepes hatótávolságú és a harcászati-hadműveleti raké­ták felszámolására vonatkozó szov­jet-amerikai megállapodás - meg­születését. Az NSZK a Pershing 1A rakéták formájában felmerült akadá­lyok elhárítását tette lehetővé, ami kétségtelenül azt bizonyítja, hogy Bonn - nem utolsósorban Genscher határozott fellépésének köszönhető­en - érdekelt a katonai konfrontáció csökkentésében. A Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodá­sának létrejötte szempontjából az sem mellékes körülmény, hogy Csehszlovákia és az NSZK is vállal­ta a rakétaszerzödésból rá eső köte­lezettségeket, nevezetesen azt, hogy lehetővé teszik az érintett fegy­verek felszámolásának a helyszíni ellenőrzését. S ha már Genscher személyes érdemeit említettük, felidézhetjük néhány legutóbbi megnyilatkozását. Prágai látogatása előtt egy nappal a nyugatnémet parlament költség- vetési vitájában azt hangoztatta, hogy a kettős nullamegoldás nem új kockázatot jelent, hanem éppen az eddigi kockázatokat számolja fel. A leszerelésnek nemcsak katonai téren, hanem az emberek gondolko­dásában is végbe kell mennie - mondotta Genscher, s tőle szár­mazik ez a mondat is (a tiszteletére Prágában adott vacsorán hangzott el): „Az emberiség túlélése Nyuga­ton és Keleten egyaránt új gondol­kodásmódot követel meg“. O is kö­zös európai házunk „lakhatóságá­nak“ feltételeiről, a békés versengés melletti együttműködésről, s arról beszélt, hogy a Kelet és a Nyugat politikai és gazdasági erejét latba kell vetni, nehogy az értelmetlen, túlzott fegyverkezés által értékes erőforrások vesszenek kárba. Józan szavak ezek, amelyek erős realitásérzékről tanúskodnak. Mél­tán sorolható Genscher azon nyuga­ti államférfiak közé, akiket reálpoliti­kusként szoktunk emlegetni. Persze nem titok, hogy a bonni külügymi­niszternek otthon sokszor éles har­cot kell folytatnia ennek az irányvo­nalnak az elfogadtatásáért. A nyu­gatnémet politikai körökben, sajnos, Szomszédok párbeszéde még nem lett teljesen úrrá ez a felfo­gás, legyen szó akár a leszerelési kérdésekről, akár az NSZK és a szo­cialista országok viszonyáról. Mi tagadás, a szovjet-amerikai közeledés, a rakétamegállapodás és a küszöbönálló washingtoni csúcstalálkozó nyomán kialakult kedvező nemzetközi légkör nagy mértékben befolyásolta a csehszlo­vák-nyugatnémet tárgyalások han­gulatát. De miért ne lehetne ez így? A lényeg az, hogy most ezt az impul­zust átültessük a napi politikai gya­korlatba, s továbbvigyük, más olyan területekre is kiterjesszük, amelyek a kétoldalú viszony javításán túl visszahatnak az európai történések­re is. Van lehetőség az előrelépésre a vegyi fegyverek és a hagyomá­nyos fegyverzetek korlátozása te­rén, s az NSZK és Csehszlovákia elősegítheti a bécsi utótalálkozó si­keres befejezését. (Akár azzal, hogy megállapodnak az európai gazdasá­gi fórum kérdésében, amely meg­rendezésére Prága és Bonn is szí­vesen vállalkozna...) Fokozatosan kiküszöbölhetők az együttműködést zavaró tényezők (erre jó példa az októberben aláírt környezetvédelmi megállapodás), a kapcsolatok to­vábbi elmélyítése, a megértés és a bizalom ellenében ható „diszhar­monikus elemek“ (mint amilyen a revansista erők NSZK-beli tevé­kenysége, illetve az, hogy működé­süket gyakran a vezető politikusok ösztönzik). V égeredményben erre kötelez bennünket az a felelősség, amely abból a tényből hárul ránk, hogy a két szövetségi rendszer ha­tárán vagyunk szomszédok. S bár véleményünk a nemzetközi élet né­hány kérdésében lehet eltérő, ez nem akadályozhat meg bennünket abban, hogy tárgyaljunk és megis­merjük, megértsük egymás indítéka­it. Hiszen egy házban lakunk, amelyben a szomszédok kapcsolata kihathat az összes lakó viszonyá­ra. PAPUCSEK GERGELY Erősíteni kell Latin-Amerika politikai összefogását A nyolcak folytatják az adósságprobléma megvitatását (ČSTK) - A mexikói Acapulcóban va­sárnap befejeződött nyolc latin-amerikai ország háromnapos csúcskonferenciája. Argentína, Brazília, Kolumbia, Mexikó, Panama, Peru, Uruguay és Venezuela államfője az elfogadott záródokumentum­ban állást foglalt a latin-amerikai politikai összefogás folyamatának megerősítése mellett, követelte az igazságos gazdasági kapcsolatok kialakítását és a 380 milliárd dollárt elérő külföldi adósságok problémá­jának hatékony megoldását. A dokumen­tum hangsúlyozza a kölcsönös politikai egység megszilárdítását és közvetve az­zal vádolja a nyugati ipari országokat, főleg az Egyesült Államokat, hogy hátrá­nyos feltételeket kényszerítenek a fejlődő országokra. A nyolc államfő egyetértett abban, hogy a konferencián részt vett bármely országot támogatni fogják, ha úgy dönt, hogy gazdasági lehetőségeihez mérten korlátozza külföldi adósságai törlesztését. Megállapodtak abban is, hogy az adós­ságproblémáról folytatják a párbeszédet. Külpolitikai részében a dokumentum elítéli 37 Fnvesiilt Államokat amiért hea­vatkozik Panama belügyeibe és követeli, az USA teljesítse a Panama-csatornáról szóló megállapodást, miszerint 2000-ig a csatornát és a csatornaövezetet átadja Panamának. A nyolc államfő ugyancsak üdvözölte a haladást a szovjet-amerikai tárgyalásokon. Acapulcóban határozat született arra vonatkozóan is, hogy a résztvevők töre­kedni fognak a Kubával való kapcsolatok sokoldalú bővítésére. Mint ismeretes, 1964-ben az USA nyomására az Ameri­kai Államok Szervezete (AÁSZ) kollektív szankciókat hirdetett Kuba ellen és Mexi­kó kivételével valamennyi AÁSZ-tagor- szág megszakította kapcsolatait Havan­nával. A tíz évvel később született AÁSZ- döntés már a tagországokra bízta a Ku­bával való diplomáciai kapcsolatok felvé­telének kérdését. A mostani döntés azt bizonyítja, hogy állandóan növekszik a forradalmi Kuba nemzetközi tekintélye. Rendkívüli AESZ-csúcs (ČSTK) - Addisz Abebában teg­nap megnyílt az Afrikai Egységszer­vezet rendkívüli csúcskonferenciája. A tanácskozáson, amelyen a tagor­szágok állam- és kormányfői vesz­nek részt, elsősorban a külföldi el­adósodás miatti válsághelyzet le­küzdésére kell közös stratégiát ki­dolgozni. A csúcstalálkozót megelőzte az AESZ miniszteri tanácsának rendkí­vüli ülése. Az 50 tagállam képviselői p>7p>n készítették elő azokat a doku­mentumokat, amelyeket a legfel­sőbb vezetők elé terjesztettek. A csúcskonferenciát Mengisztu Haile Mariam etióp államfő nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy az afrikai or­szág 200 milliárd dollárt meghala­dó adósságterheiért a gyarmatosító és újgyarmatosító körök a felelősek, amelyek kirabolják Afrika természeti kincseit. Azt húzta alá, hogy ez a probléma nem oldható meg egy olyan nemzetközi konferencia össze­hívása nélkül, amelyen részt venne 37 ns<!7fi<: érrip»kr»lt fél elhárító rendszerek korlátozásért szóló szerződés megsértését jelen tené és destabilizálná a két orszái közötti stratégiai kapcsolatokat A Szovjetunió azonban az Egyesü Államokkal nem tárgyal erról a belsi amerikai programról. Az SDI kérdé se az USA kormányának, az ameri kai Kongresszusnak az ügye. Arr a szovjet-amerikai kapcsolatokat il leti, a fontos az, hogy a felek kövei kezetesen és pontosan tartsák mei az ABM-szerződést abban a forrná ban, ahogy azt 1972-ben aláírták é ratifikálták. A hadászati támadófegyvere korlátozásáról szóló megállapodá - azzal a feltétellel, hogy tiszteletbei tartják az ABM-szerződést - pers pektivikus és reális útja a haladás nak a nukleáris fegyverek felszá molását célzó közös szovjet-ameri kai erőfeszítések terén - szögezte l< végezetül Karpov. Shultz: nem várhatók „rendkívüli problémák“ Gorbacsov-iizenet Arushiba (ČSTK) - Arushi tanzániai város­ban ma kezdődik egy nemzetközi konferencia A világ népei az apart­heid ellen, a demokratikus Dél-Afri- káért címmel. A résztvevőket Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára táviratban köszöntötte. A Szovjetunió mindig is követke­zetesen a dél-afrikai hazafiak olda­lán állt, akik a szabadságért és igaz­ságért, az elnyomás és jogtalanság ellen küzdenek - hangsúlyozza a távirat. Ez a harc valóban össznépi jelleget öltött. Élén az Afrikai Nem­zeti Kongresszus áll, amely a dél­afrikai nép érdekeit védelmezi. Egy­re aktívabban működnek ebben az országban a különböző fajüldözés elleni tömegszervezetek. Jellemző az is, hogy az apartheidet ellenzők soraiban egyre többen vannak a fe­hór hňrŇ laknssán kénviselňi Párizs és Teherán megegyezése (ČSTK) - Jacques Chirac francia kor­mányfő hivatala vasárnap este közle­ményt adott ki, mely szerint Párizs és Teherán megegyezésének eredménye­ként engedték szabadon a bejrúti Irán-, barát iszlám szervezetek a két francia újságírót. Az újságírók szabadonbocsátá- sával egyidőben öt hónap után lezárult a ,, nagy követségek háborúja“ is. Párizs­ban és Teheránban egyaránt feloldották a nagykövetségek körüli rendőrkordont azután, hogy Vahid Gordzsi, Irán párizsi nagykövetségének tolmácsa vasárnap eleget tett a ügyész formális kérésének és vallomást tett a tavaly ősszel Párizsban végrehajtott véres merényletsorozat ügyében. Gordzsi tegnap a francia fővá­rosból Iszlamabadba repült, onnan utazik tovább Teheránba. Ugyanebben az időben Teheránban - szintén formálisan - „kábítószer-csem­pészés és kémkedés“ ügyében kihallgat­ták Paul Torri francia konzult, majd neki is engedélyezték a visszatérést hazájába. A Gordzsi-ügy Irán és Franciaország között éles vitákhoz, majd a nagykövetsé­gek kölcsönös körülzárásához vezetett, s végül a két ország júliusban megszakí­tntfQ o Hinlnmáriai l/anrcnlatnlat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom