Új Szó, 1987. december (40. évfolyam, 282-307. szám)

1987-12-18 / 297. szám, péntek

Kamatozó tapasztalatok Évről évre eredményesebb a csehszlovák és a szovjet kohászok együtt­működése • Rendszeresek a munkacsoportok kölcsönös tapasztalat­szerző látogatásai A Podbrezovái Šverma Vasműben már régebben több kötetből álló, gondosan vezetett krónika dokumentálja a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség vállalati szervezetének sokrétű aktív tevékenységét. A fény­képekkel is gazdagon tarkított oldalak bejegyzéseiből évekre visszame­nően pontosan megállapítható: mikor, melyik gyártási részleg tagcso­portja milyen kulturális rendezvények, vetélkedők szereplője vagy közönsége volt, milyen alkalomból mennyi társadalmi munkát ajánlot­tak fel és végeztek el az egyes alapszervezetek, a Csehszlovák-Szovjet Barátság Brigádja címért versenyző kollektívák, de nem ritkák a szovjet vendégek Podbrezovában eltöltött napjaira emlékeztető beszámolók sem.- Huszonnyolc évvel ezelőtt, mindjárt a Közép-szlovákiai kerület és a Szovjetunió Tulai körzete kö­zötti baráti kapcsolatok hivatalos fel­vétele után bemutatkozó levelet fo­galmaztunk a tulai Tulacsermet ko­hászati kombinát kollektívájának - forgatja az elsőnek megtelt króni­kakötet lapjait Štefan Greguš. a CSSZBSZ vállalati bizottságának elnöke. - Ebben ismertettük a Šver­ma Vasmű népgazdasági jelentősé­gét, írtunk a podbrezovái vasmunká­sok gazdag forradalmi hagyomá­nyairól. majd végezetül azt is bele­vettük, hogy számunkra szintén igen előnyös lenne a haladó szovjet mun­kamódszerek közelebbi megismeré­se és mielőbbi alkalmazása. Tulából rövidesen megjött a válasz, amely tíznapos tanulmányútra szóló meg­hívást is tartalmazott egy öttagú ko­hászcsoport részére. A meghívás elfogadásakor még aligha gondolt valaki arra, hogy ez­zel a levélváltással rendkívül sok­oldalú, kölcsönösen hasznos és tar­tós együttműködés vette kezdetét. A következő években ugyanis már oda-vissza alapon rendszeresek let­tek a tapasztalatszerző látogatások.- Elsősorban persze mi tanultunk és tanulunk még most is sokat a szovjet kollégáktól - hangsúlyozza Vladimír Jakubec mérnök, a vasmű II. számú csöhuzó üzemének terme- lésvezetöje. - A Tulacsermet kombi­nát valójában egy hatalmas kutató- intézet, melynek tudományos mun­katársai egyre újabb kohászati eljá­rásokat dolgoznak ki Ezeket a hely­ben elvégzett üzemi próbák után főleg a Szovjetunió kohóiparában általánosítva kamatoztatják, de sza­badalmaik közül már többet megvá­sároltak az NSZK, Anglia, Japán és más tőkés országok neves acélgyá­rai is. Tulában a jól bevált szovjet mun­kamódszerek és a legújabb kohá­szati eljárások tanulmányozása so­rán mindig sok hasznos tapasztalat­tal gazdagodtak a mérnök- vagy munkásküldöttségek tagjai, akik ha­zatérve aprólékosan beszámolnak munkatársaiknak a látottakról, hal­lottakról.- Először csak egy-egy műhely­ben próbáltuk ki a szaratovi, a Scso- kin- és a Baszov-módszert - emlé­kezik vissza Štefan Greguš. - Aztán az eredmények láttán fokozatosan növekedni kezdett irántuk a dolgo­zók érdeklődése a vasmű minden üzemegységében. A haladó mód­szerek bevezetése és következetes alkalmazasa azóta több millió koro­na gazdasági megtakarítást és egyéb hasznot hozott. Időközben az újabb módszereket is sorra átvettük. A brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás tekintetében pél­dául a Šverma Vasmű a Közép­szlovákiai kerület egyik élenjáró vál­lalata. Szakmai téren ugyancsak nagyon eredményes a kölcsönös együttmü­ködés. Az elmúlt években a podbre- zováiak számos gondját segítettek megoldani tulai mérnökök. Az acél­gyártás energiaigényességének csökkentése, a vasércolvasztáshoz szükséges adalékanyagok gazda­ságosabb felhasználása, az olvasz­tási, illetve a csapolási veszteségek megszüntetése és sok más szép eredmény köszönhető a közösen megvalósított ötleteknek.- Soha semmit nem titkolunk el egymás előtt - bizonygatja Milan Kochan, a vasmű acélüzemének fő­mestere. - így itt is, ott is hamar kamatoztatni lehet az újításokat és légfrissebb kohászati ismereteket. Már évekkel ezelőtt rendszeresítet­tük, hogy a hozzánk érkező, vagy tőlünk Tulába utazó csoportok a he­lyi feltételek jobb megismerése cél­jából a látogatás idejének legna­gyobb részében közvetlenül bekap­csolódak a termelésbe. Az első ilyen alkalommal az elektromos Ívfénnyel fűtött olvasztókemencék ésszerűbb üzemeltetéséhez kaptunk hasznos tanácsokat. Olvasztárainknak mun­ka közben magyarázták el a tulai kollégák egyik újításuk lényegét: úgy kell rétegezni a kemencetölteteket, hogy ne legfelülre kerüljön a hulla­dékvas, mert különben könnyen el­törhetnek - nálunk ez gyakran meg esett - az ívfényelektródák. Mivel nekünk ez a megoldás nem jutott eszünkbe, minden elektródatöréskor ki kellett kapcsolnunk a kemencét, majd a csere után újra kellett kezde­ni az olvasztást, ami a termeléski­esésen kívül nem kevés energia­többletfogyasztást okozott. A tulaiak e módszerével most már nemcsak villanyáramot takarítunk meg, ha­nem tőkés importból származó drá­ga ívfényelektródákat is. A Tulacsermet kutatói azóta a fo­lyamatos kemencecsapolások mód­szerét is tökéletesítették. A podbre­zovái kohászok éppen akkor ott járt csoportjának nagyon megtetszett a további ésszerűsítés Természete­sen aprólékosan áttanulmányozhat­ták. hogyan lehet majd otthon ha­sonló rendszerbe kapcsolni a Šver­ma Vasmű öt olvasztóaggregátorát avégett, hogy a pontosan megsza­bott műveletekre és időtartamra egyaránt igényes csapolások kez­detéig ne kelljen fölöslegesen felhe­vítve tartani az éppen soros kemen­cét. A jól megtanult módszer beve­zetésével lerövidültek az olvasztási ciklusok, kisebb lett a kemencék energiafogyasztása és ami a legfon­tosabb, különösebb anyagi ráfordí­tások nélkül közel harminc száza­lékkal megnövekedett az acélüzem termelése.- Legutóbb az elektromos beren­dezések és munkagépek karbantar­tói jártak tőlünk Tulában - ismerteti az ugyancsak gazdag tapasztalat- cserét eredményezett több mint két­hetes közvetlen munkavégzés né­hány mozzanatát Pavel Valent. a karbantartó részleg vezetője.- Csoportunkat először a Tulacser­met vezérigazgatója fogadta, akitől részletes tájékoztatást kaptunk a ku­tatások új eredményeiről. Másnap munkaruhába öltözve már a karban­tartók műhelyében kezdtük az is­merkedést azokkal a kollégákkal, akik felügyelete alatt bekapcsolód­tunk a szokásos napi feladatok telje-’ sítésébe. Mivel a munkánkban nin­csenek lényeges különbségek, a be­rendezések hibamegelőző felülvizs­gálata, karbantartása vagy kisebb- nagyobb javítása során főleg a szer­vezést, a zavartalan anyagi-műszaki ellátottság újdonságait, a pótalkat­rész-felhasználás takarékos módja­it, a gépelemek porkohászati eljá­rással nagyon eredményesnek bizo­nyult felújítását és a munkafegyelem témakörét tanulmányoztuk. A láto­gatás tapasztalatainak kiértékelése­kor bizony csak pironkodva mond­hattuk el, hogy nálunk még bőven van mit tenni a tulai színvonal eléré­séhez mind a munkaszervezés, mind a dolgozóknak a kötelességek­hez és gyári berendezésekhez való viszonyulása terén.- Számomra az is meglepő volt, hogy a Tulacsermetben milyen nagy figyelmet fordítanak a munka- és balesetvédelmi előírások betartásá­ra - egészíti ki a csoportvezető sza­vait Stefan Kohút villanyszerelő.- A gépekhez még a karbantartók is csak úgy léphetnek, ha megfelelő védőfelszerelést használnak. Aki netán sisak, védőszemüveg, kesz­tyű vagy egyéb kellék nélkül próbál­na munkához fogni, azt elsőízben figyelmeztetik, másodszor viszont már legkevesebb öt rubeles pénz­bírsággal emlékeztetik a mulasztás­ra. Tulában így már szinte teljesen megszűntek az óvatlansággal, va­gánykodással előidézhető munka­helyi balesetek. Érdekes azonban az étkezési szünetek kihasználása is. Minden műhely étterméhez egy nagyobb pihenőszobát rendeztek be, ahol az ebéd, vacsora vagy éjszakai frissítők elfogyasztása után mindenkinek körülbelül félórája ma­rad biliárdozásra, dominózásra, illet­ve egyéb társasjátékokra. Magunk is kipróbáltuk, hogy egy-egy izgalmas játszma után jóval nagyobbak a dol­gozók teljesítményei, mintha szu- nyókálással töltenék el idejüket az újbóli munkakezdésig. A podbrezováiak legközelebb az újítómozgalom szervezésének kö­rülményeit szeretnék aprólékosab­ban megismerni Tulában Az újabb tapasztalatszerző út időpontját és a küldöttség szakember-összetéte­lét szovjet kollégáik nemrégi látoga­tásakor beszélték meg.- A Šverma Vasmű kollektívája mivel viszonozza a tulaiak állandó segíteniakarását?- Mivel nálunk nincs akkora kuta­tóbázis, mint a Tulacsermetben, az egyes szakterületeken jóval keve­sebb újdonságról számolhatunk be - válaszolja Ján Prečúch mérnök, a csőhúzó üzem igazgatója. - Ezért elsősorban újítóink és feltalálóink eredményeit osztjuk meg, továbbá minden évben körülbelül két hónap­pal lerövidítjük a kifogástalan minő­ségű exportszállítmányok elkészíté­sének határidejét és rendszeresen terven felüli megrendeléseket telje­sítünk gyártmányaink első számú vásárlójának, a Szovjetuniónak. Az idén például 55 600 tonna különféle méretű, varrat nélküli, illetve ponto­san húzott csövet gyártunk össze­sen. Ebből 40 800 tonna az éves exportszerződés alapján határidő előtt készült el, november hetedike tiszteletére. Az exportszállítmá­nyokért egyébként az együttmükö­dés kezdete óta mindig kezességet vállalnak a Csehszlovák-Szovjet Barátság címmel kitüntetett szocia­lista munkabrigádok. A Šverma Vasműbe legközelebb jövő tavasszal jönnek tulai vendé­gek. Látogatásukat a szokásos ta­pasztalatcserén kívül az együttmű­ködési szerződés megújítása és ki­bővítése szempontjából is nagyon eredményesnek remélik a podbre­zovái kohászok. |_ALO KÁROLY { W&f* Több figyelmet a divatnak Divat. Van, aki a klasszikus formákat kedveli, mások a meré­szebb vonalakat részesítik előnyben. S hogy a bevásárláskor kinek van nagyobb szerencséje? Aki hazai gyártású divatos ruhát akar vásárolni, az többnyire csalódottan távozik a bol­tokból. Kevés a divatos holmi üzleteinkben. Vajon miért? Azért, mert a kereskedelem nem rendel elegendő mennyiségben divatos ruhát, így a gyártó sem varr ilyeneket a keresletnek megfelelő arányban. E látszólag laikus válasznak azonban rendkívül bonyolult a háttere. A kereskedelem szakembereinek egyöntetűen az a véleménye, hogy túl nagy figyelmet fordítunk - és persze fölöslegesen - a divatos termékek csoportosítására. Az illetékesek főleg azzal törődnek, hogy az ilyen jellegű ruhákat és cipőket a luxus kivitelezésű cikkek, a divatújdonságok, az első minőségi osztá­lyú cikkek, a divatos alapanyagból készült termékek, vagy a luxus boltok számára gyártott termékek kategóriájába sorolják. Jóllehet, annak idején éppen a kereskedelem szorgalmazta a divatos áruk valamiféle csoportosítását, de bizonyára nem azzal a céllal, hogy majd ez tesz pontot a divattal való törődés végére. Pedig sajnos, így lett. A gyártó elkészíti az egyes kategóriákban meghatározott mennyiségű terméket, a kereske­delem meg csoportonként annyit rendel, amennyit az előírások megengednek. De hogy ezek a termékek valóban divatosak-e, vagy csak az adminisztratív eszközök segítségével váltak-e azzá, arról már kevesebb szó esik. Ha kereskedő, vagy gyártó lennék, nyilván én is keveset beszélnék a divatról. Mert nem egyszer adminisztratív módsze­rek állják útját a divatos holmik gyártásának. Például a divatúj­donság általában egy évig számit divatüjdonságnak, így az ára is ennek a besorolásnak megfelelően alakul. Azonban arra is gondolni kell, hogy ez a termék valóban megállja helyét a divat­cikkek között, és ne a raktárkészletet növelje. Nem kevés probléma származik abból, hogy nálunk a szintetikus alap­anyagból készült holmik még mindig drágábbak, mint a pamutá­ruk. A pamut alapanyagú termékek gyártása és értékesítése így nehézségekkel jár, különösen ha belegondolunk, hogy az alap­anyagot importálni kell, s az árak határainkon túl egészen másként alakulnak. A fogyasztó az üzleteket járva nyilván nem azon gondolkozik, hogy a gyártónak és a kereskedőnek a szabályozásból kiindulva érdemes-e divatáruval foglalkoznia. A vásárló számára egy a fontos: bő legyen a választék divatos ruhákból, cipőkből és kiegészítőkből, elfogadható áron. Választék ugyan van, csak éppen kissé divatjamúlt. Úgy hiszem, ebben az esetben joggal kérdezhetjük: mivel és hogyan foglalkozik például a Slovakotex termelési-gazdasági egység több mint 1600 divattervezője? Mire használják azt a csaknem félszáz divatlapot, amelyet a világban is ismert divatcégektől rendelnek és kapnak. Hol és miként hasznosítják a gyártók a külföldi divatbemutatókon szerzett tapasztalataikat? A kereskedelemnek nincsenek ilyen gazdag lehetőségei arra, hogy a divat világába betekintsen, a gyártó viszont azt várja tőle, hogy kérje a divatos holmit, s akkor ö majd az igények szerint alakítja gyártási programját. Ezzel ellentétben a kereskedelem a ruha- és cipőgyárak külföldi divatirányzatok­nak is megfelelő kínálatából válogatnak. Kinek van igaza? Úgy hisszük, a fogyasztónak. Jövőre már a kereskedelem is belép a komplex gazdasági kísérletbe, így néhány hónap múlva remél­hetőleg változni fog a helyzet. Gondokból persze, ebben az időszakban is lesz bőven, hiszen a gyártó anyagellátása továbbra sem lesz problémamentes. Divat. Gyártók és kereskedők csaknem állandó vitatémája. Mikor lesznek a ruházati és cipőboltok kínálatában a divatcikkek a keresletnek megfelelő arányban és terjedelemben? A kérdést egyelőre még nehéz megválaszolni, de ha a fogyasztók igényei gyakrabban lennének mindkét fél számára irányadók, valószínű, senki sem járna rosszul. KOVÁCS EDIT ORVOSI TANÁCSADÓ A veleszületett csípőficam A veleszületett csípőficamok az összes veleszületett rendellenessé­gek mintegy 70 százalékát alkotják. A ficam lehet egyoldali, vagy kétol­dali, az utóbbi gyakoribb. A lányok­nál kb. hatszor gyakrabban fordul elő mint a fiúgyermekeknél. A veleszületett csípőficamnál lé­nyegében a normális anatómiai vi­szonyok megváltozásáról van szó, amikor is a combcsont ízületi feje nem ül bele pontosan a medence- csontban elhelyezkedő ízületi gö­dörbe. A betegséget súlyossága szerint 4 csoportba osztjuk: 1. - diszplázió - amikor a comb­csont ízületi feje csak nagyon kismértékben van kifordulva az ízületi gödörből: 2. - részleges ficam - az ízületi fej és az ízületi gödör kölcsönös viszonya rosszabb mint a diszp- láziónál és a combcsont felső része az ún. Záhradníček-féle vonal fölé kerül (Záhradníček- vonal: a jobb és bal szemérem­csontot összekapcsoló kötőszö­vet felső széléhez húzott víz­szintes vonal.); 3. - marginális ficam - a részleges ficamhoz hozzáadódik az alsó végtag megrövidülése és a csi- póizület mozgáscsökkenése: 4. - teljes ficam - a combcsont ízü­leti feje a medencecsont ízületi gödrén kívül helyezkedik el. Az egyes formák csakis röntgene- zéssel különböztethetők meg. A vele született csípőficam kelet­kezésére vonatkozó nézetek nem egységesek. Egyes elméletek az öröklődést, más elméletek a szülök életkorát okolják a rendellenesség kialakulásáért. Bizonyított azonban, hogy a farral született gyermekeknél gyakoribb a csípóficam mint a fejjel születetteknél. A veleszületett csípőficam az új­szülöttek kb. 3 százalékánál fordul elő. Ennek következtében hazánk­ban az Egészségügyi Minisztérium rendelkezése alapján minden újszü­lött a születés utáni első két hétben kötelező ortopédiai kivizsgáláson és 18 hetes koráig kötelező csípörönt- genen vesz részt. A veleszületett csípőficam gyó­gyítását minél hamarabb el kell kez­deni ha jó eredményeket akarunk elérni. Az esetek mintegy 90 száza­léka sikeresen gyógyítható műtéti beavatkozás nélkül. A lényeg az, hogy a csípőizület anatómiai viszo­nyait korrigáljuk, ami úgy érhető el, hogy a combokat széthúzzuk és hát­rafelé fordítjuk (mindkét irányban kb. 60 fokos szögben). Ilyen helyzetben a combcsont ízületi feje az ízületi gödör alján helyezkedik el, vagyis a csontosodás folyamata már szö­vődmények nélkül történhet. A legegyszerűbb módszer, amivel a csípőizületet ideális állásba kény­szeríthetjük, ha a combok közé 2-3 pelenkát rakunk. Ennek minden gyereknél óriási preventív jelentősé­ge van és a kötelező röntgenezésig minden szülőnek ajánlott. A külön­böző speciális segédeszközöket (Freyk-pólya, Hnevkovsky-apará- tus, Pavlík-szíjak stb.) már a diag­nosztizált eseteknél alkalmazzák. A gyógyítás időtartama esetenként változó, de amennyiben nem lépnek fel komplikációk, úgy kb. fél évig tart. Amennyiben a fent említett mód­szerekkel nem sikerül a csípő anató­miai viszonyait kijavítani a beteg gyermeket operálni kell, lehetőleg még az iskoláskor előtt. Egy ilyen műtéti eljárást a cseh ortopédia ki­válósága, Záhradníček professzor is kidolgozott. A beteg gyermek szüleinek, ne­velőinek ismerniük kell a gyermek testi terhelésének határait. Tilos az ugrálás, erőltetett futás, hosszú me­netgyakorlatok. Megengedett, sőt ajánlott az úszás, a gyalogtúrák he­lyett pedig a kerékpározás. Nagyon fontos a megfelelő munkahely kivá­lasztása is. A sikeres gyógyítás előfeltétele az orvos és a szülő szoros együtt­működése. Fontos, hogy az orvos tanácsait minden esetben megtart­suk, a gyógyászati segédeszközö­ket megfelelően alkalmazzuk. Nagy türelemmel kell lenni főleg a serdü­lőkorban lévő gyermekekhez és is­mételten megmagyarázni nekik, hogy mely sportokban vehetnek részt és melyek károsíthatják a csí- pőizületüket. Dr. PETR GÁL ÚJ SZÚ 4 1987. XII. 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom