Új Szó, 1987. december (40. évfolyam, 282-307. szám)

1987-12-02 / 283. szám, szerda

Miért költöznek a moszkvaiak? Diákszövetkezet Jobb egyszer leégni, mint kétszer költözni - tartja egy orosz közmon­dás. A statisztikai adatok szerint azonban ezt a moszkvai lakosok nem veszik komolyan: évente 100 ezer lakás cserél gazdát a szovjet fővárosban. A Szovjetszkaja Rosz- szija napilap vetette fel a kérdést, mi készteti a moszkvaiakat arra, hogy vállalják a lakáscserével járó bonyo­dalmakat? A nagy kiterjedésű Moszkvában az egyik fő problémát a lakhelyek és a munkahelyek közötti nagy távol­ság jelenti. A moszkvai átlagember naponta egy órát tölt el utazással, amíg munkahelyére ér illetve ismét hazatér. Ez az időveszteség egyre nagyobb. Számításom szerint a munkahelyre való utazás minden tíz perce mintegy három százalékkal csökkenti a munkatermelékenysé­get. A moszkvaiak nagy része a la­káscserének köszönhetően egyne­gyedével megrövidíti a munkába ve­zető utat, és ezzel összhangban munkateljesítménye is növekszik. A költözés további gyakori oka, hogy a fiatal házasok közelebb akarnak kerülni a szülőkhöz, ami a mai mo­dern korban a nagymamák szociális szerepével függ össze. Ezzel kapcsolatban a szovjet saj­tó arra hívja fel a figyelmet, hogy maximálisan egyszerűsíteni kell a lakáscserékkel járó ügyintézést. A hatóságok huzavonája például gyakran azon a gyanún alapul, hogy a nagyobb lakásból a kisebbe költö­ző családok illegálisan anyagi ellen­szolgáltatást követelnek. A Szov­jetszkaja Rosszija azonban arra fi­gyelmeztet, hogy a szociális élet legapróbb részleteire is kiterjedő irá­nyítás nem hozza meg a kívánt eredményeket. Egységes információs bankot kell létrehozni, amely nyilvántartaná az újonnan épülő, a megüresedett és a cserére felkínált lakásokat. Az ille­tékes közvetítő irodákat korszerű számítástechnikával kellene ellátni, biztosítani a dolgozóik érdekeltségét és ki kellene küszöbölni a fölösleges adminisztrációs akadályokat. (ČSTK) Lvovban A Lvovi Műszaki Főiskolán diák­szövetkezetet alapítottak, melynek tagjai szabad idejükben különféle szolgáltatásokat nyújtanak. Vállalják például az elektromos háztartási ké­szülékek javítását vagy akár a gyer­mekgondozást is. Jól jön a diákoknak egy kis pénz ösztöndíjuk mellé, munkájuk pedig hasznos a társadalom számára, mi­vel a szolgáltatások terén Lvovban is még hiányosságok vannak. Csak egy fizetett munkaerőt foglalkoztat­nak, aki egy személyben elnök és pénztáros, de bármelyik diák tagja lehet a szövetkezetnek, ha ügyes és jó tanulmányi eredményei vannak. Háromezer rubel van a szövetke­zet bankszámláján, de - mivel bővíti a szolgáltatásokat - számíthat a be­vételek növekedésére. Egy lvovi vál­lalattól kölcsönt kaptak a diákok, ebből vásárolták az alapanyagot, a felszerelést és a szerszámokat. Ukrajnában jelenleg 50 ifjúsági szö­vetkezet létezik. ^ Egy óra Vaszilij Sepa gazdaságában Vaszilij Sepa, a kárpát-ukrajnai állami mezőgazdasági kutatóállo­más igazgatója, a közgazdasági tu­dományok doktora tevékeny, ener­gikus vezető és jó társalgó. Beszél­getésünk során érintettük azokat a problémákat, amelyek az általa vezetett munkacsoport és a szocia­lista országok kollektíváinak együtt­működésében felmerülnek.- Magyar szomszédaink 15 évvel ezelőtt olyan szovjet gabonafajták­kal vetették be szántóföldjeiket, mint a Mironovszkaja, Kavkaz, Bezoszta- ja, Jubilejnaja. Ahogy maguk ma­gyar barátaink mondják, ezek a ga­bonafajták segítettek országuk,.má­sodik felszabadításában“. Ezúttal az élelmiszertermékek nemzetközi piacának szeszélyeitől szabadítot­tuk meg őket.- Még 1970-ben- pontosított Va­szilij Sepa. - A ma már jól ismert Bábolna Vállalatban a szovjet gabo­nafajták termesztésénél úgyneve­zett termelési rendszert kezdtek al­kalmazni. Ez az eljárás elősegítette, hogy Magyarországon a bruttó me­zőgazdasági termelés az elmúlt években a kétszeresére nőtt. A gyümölcstermesztés technoló­giájának tökéletesítésére törekedve Cl ózűvkt Aájtóbólr közös kutatásokról szóló egyez­ményt írtak alá. A szovjet és a ma­gyar szakemberek kutatási eredmé­nyeit már mindkét országban alkal­mazzák. A közös kutatások költsé­geit valutamentes csere alapján fo­lyósítják. Már a megállapodások megvalósításának elsó évében megmutatkozott, hogy hatékony a két testvéri ország gyümölcster­mesztési együttműködése. 1987-ben közös kutatásokról és közvetlen termelési kapcsolatokról szóló megállapodást kötöttünk a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Tudományos Kuta­tóintézetével és annak kutató szö­vetkezetével.- Találkoztunk csehszlovák szak­emberekkel is, a michalovcei kutató­állomás vezetőségével - folytatta Vaszilij Sepa. - Tárgyilagosan meg­vitattuk, hogy együttműködésünk milyen területeken lehet a leghaté­konyabb. Ősszel a kárpát-ukrajnai mező- gazdasági dolgozók Szlovákiában vetettek még búzát (Ogyesszkaja 66, 68), árpát, borsót... A csehszlovák kollégák pedig a kápát-ukrajnai kutatóál­lomás földjein babot, borsót és lucernát kezdenek termeszteni. A jövőben azt ter­vezzük, hogy a romániai Szatmár megye szakembereivel kötünk együttműködési szerződést. VALERIJ JURCSENKO • (APN) Novoje elbűvölő falucska. Kárpát- Ukrajnában ugyan számos ilyen falu található, de Novoje mégiscsak kü­lönbözik a többitől: a lakosság 90 százaléka osztrák. 1732-ben tizen­két osztrák család telepedett le itt, hogy új életet kezdjen - innen a falu elnevezése is. Ma már leszárma­zottjaik őrzik nemzeti hagyományai­kat, anyanyelvűket, kultúrájukat. A helyi népdalkórus például nem­csak a Szovjetunióban szerzett jó hírnevet, hanem külföldön is. Gya­korlatilag minden családban olvas­sák a német és az orosz nyelvű újságokat is. SZTROJITYELNAJA GAZETA Előtérben az egyéni tervezés Napjainkban a szovjet épí­tészet átalakításának fö jel­lemzője az lesz, hogy előtérbe kerül az egyéni tervezés a tipi- zálttal szemben - írta Jevge­nyij Rozanov, a Szovjetunió Állami Építészeti és Városren­dezési Bizottságának elnöke a Sztrojityelnaja Gazeta folyói­ratban, kommentálva az SZKP KB és a Szovjetunió Miniszter- tanácsának az építészet és vá­rosrendezés továbbfejleszté­séről szóló határozatát. A határozat az építészet problé­máinak megoldásához való új hoz­záállást tükrözi. Hatályon kívül helye­zi azokat az intézkedéseket, ame­lyek gátolják a helyi szerveket és az építészeket kezdeményezéseik megvalósításában, elsősorban a tö­meges lakásépítés terén. Végre fel­hagytunk azzal a gyakorlattal, hogy a középületek mind egy modell sze­rint épülnek - jegyezte meg Jevge­nyij Rozanov. Most még fontosabbá vált szá­munkra, hogy megőrizzük a régi vá­rosok arculatát, megóvjuk a műem­lékeket és harmonikusan egybekap­csoljuk az építészetet és a termé­szetet. A városok és falvak architek- tonikus sokrétűségének megfelel majd az építőipar szervezéséhez való új hozzáállás, a kölcsönösen cserélhető épületelemek és konst­rukciók széles skálájának gyártása, egyre több lesz a monolitikus beton­ból épülft ház. A határozat olyan intézkedéseket is figyelembe vesz, amelyek növelik az építészek tevé­kenységének tekintélyét és bővül jogkörük is. Állami építészeti taná­csot hoznak létre, amely egész vá­rosok, épületek és építkezések terv­rajzait fogja felülvizsgálni, biztosítja, hogy a fontos problémák megoldá­sánál szakértelemmel és demokrati­kusan döntsenek. A tanács kidol­gozza a szovjet építészet fejleszté­sének alapelveit és bizottság dönt majd az összes fontos javaslatról, írta befejezésül a Szovjetunió Állami Építészeti és Városrendezési Bizott­ságának elnöke. Nagy jelentőségű kicsi üzemek A CSKP 6. ülése óta csaknem kétszázzal bővült Szlovákiában a nemzeti bizottságok kisüzemeinek száma. Ez azt jelenti, hogy a községek, települések negyven százalékában működnek kisebb-nagyobb eredménnyel. Ma már nem ritkaság, hogy kis­üzem járási székhelyen is eredményesen dolgozik, mint például Galántán (Galanta), Érsekújváron (Nové Zámky). A múlt év végén Szlovákiában csaknem ezerszáz kisüzemben több mint tizenhá­romezer ember dolgozott, ebből több mint tizenegyezren főállás­ban. A kisüzemeknek mindenütt egyre nagyobb szerepük van a lakossági szolgáltatásokban. Gabčíkovóban például az egyéni építkezők megrendelhetik a tetőszerkezetet, Nádszegen (Trstice) az épületasztalosoknak, akik főleg a lakossági megrendeléseket elégítik ki, egy évre előre van munkájuk. Több helyen betonke­verő gépek és más gépi berendezések kölcsönzésével segítik az egyéni építkezőket. Természetesen nem mindenütt kedvező a helyzet, több helyen nem tartják szem előtt a pénzügyi szabályozókat, itt-ott törvénysér­tések is előfordulnak, főleg a bérezésben. Az sem ad okot az elégedettségre, hogy tavaly Szlovákiában csupán tizenkilenc járásban sikerült a kisüzemeknek a lakosságtól eredő bevétele­ket növelniük, így is összbevételüknek csupán nem egész huszonhét százaléka származott a lakossági szolgáltatásokból. Főleg az építkezési munkák terén észlelhető nagy lemaradás. Kétségtelen, hogy az üzemek nagy részt vállalnak a Z akciós építkezésekben, a nemzeti bizottságok létesítményeinek tataro­zásában, de az eddigieknél nagyobb segítséget kellene nyújta­niuk a lakáskarbantartásban, sőt az egyéni lakásépítésben is. Az érvényben lévő előírások lehetővé teszik, hogy a kisüze­mek bővítsék szolgáltatásaikat, noha ez nemegyszer az illetékes járási szervek ellenállásába ütközik. Pedig a kisüzemek a múlt évet alapul véve gazdaságosabban dolgoztak, mint a szolgál­tató- és termelő vállalatok, amelyek valamivel több mint hét százalékos, a kisüzemek pedig csaknem huszonkét százalékos rentabilitást értek el. Az sem lehet közömbös, hogy a kisüzemek a nemzeti bizottságok tartalékalapjába a szóban forgó időszak­ban csaknem százkilenc millió koronát utaltak át, több mint tíz millió koronával többet, mint az előző évben. A kisüzemeknek tehát, főleg a vidéki településeken, nagy jelentőségük van a szolgáltatásokban. Éppen ezért mindenütt fel kell karolni a helyi kezdeményezéseket. Nem feledkezhetünk meg a kisüzemek műszaki bázisának fejlesztéséről sem ahhoz, hogy jobb és színvonalasabb szolgáltatásokat nyújtsanak. A kisüzemek nem jogi alanyok, ami azt jelenti, hogy elsősor­ban az őket irányító nemzeti bizottságok felelnek tevékenységü­kért, ók ellenőrzik munkájukat. Gazdálkodásuk alapos elemzésé­vel, a megfelelő terv elkészítésével hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kisüzemek még nagyobb szerepet töltsenek be a lakos­ság igényeinek kielégítésében. Október végén az SZSZK kormánya módosította a kisüzemek létesítésére és működésére vonatkozó alapelveket. Ez lehetővé teszi, hogy a jövőben a kisüzemek részt vehessenek a lakáskar­bantartásban és az eddigieknél is nagyobb mértékben kivegyék részüket a szilárd háztartási hulladék szervezett elszállításában. A módosított alapelvek szerint a kisüzemek karbantartó- és javító munkát végezhetnek a házkezelőségek és a lakásszövet­kezetek részére és más olyan szervezeteknek is, amelyek az adott településen lakásokkal rendelkeznek. Olyan változások ezek, amelyek számos területen javítják a kisüzemek tevékeny­ségének feltételeit, lehetővé teszik szolgáltatásaik bővítését, aminek elsősorban a lakosok látják hasznát. NÉMETH JÁNOS BHHb ■ Az ígéret szép szó Egy panasz kivizsgálása hű tükörké­pet adott a zöldségértékesítési problé­mákról. Takács Gyula bényi (Biňa) lakos a „Meddig lehet még a kertészkedőket ámítani“ című levelében arról értesítette szerkesztőségünket, hogy Takács Vil­mos, a Jednota helyi felvásárlója a II. osztályú étkezési paradicsom kilogramm­jáért az igért 5 korona helyett csak 1.90 koronát fizetett, pedig kikötötte, hogy az megfeleljen I. osztályúnak. Véleménye szerint a felvásárlónak tudnia kellett vol­na, hogy az árak hogyan alakulnak és akkor e szerint osztályozták volna a ter­mést. Feltette a kérdést, hogy ezek után kinek lesz kedve zöldséget termelni? A panasszal kapcsolatban több fóru­mon kértem véleményt. Kovács Imre mérnök, az érsekújvári (Nové Zámky) Jednota felvásárló osztályának vezetője azt állította, hogy az említett esetben az árváltozás okozhatott problémákat. Az vi­szont igaz, hogy a II. osztályú étkezé­si paradicsom ára kilogrammonként augusztus 20-tól kezdve 5 korona volt. Az ügyben jártam a Szlovákiai Fo­gyasztási Szövetkezetek Szövetsége fel­vásárló osztályán is. Ott közölték velem, hogy az NC č 8/40 árlap szerint a II. osztályú étkezési paradicsom ára egész augusztus 25-ig 5 korona volt kilogram­monként. Takács Gyula második panasz­levelében azt állította, hogy az árut au­gusztus 22-én délután 17 órakor szállítot­ták az átvevőközpontba. A további kivizs­gálások alkalmával szerzett értesülések alapján újabb információt kértünk pana­szosunktól. A válaszlevélben beismerte, hogy a helyi felvásárlóval nem kötött szer­ződést paradicsomeladásra. Akkor vi­szont, amikor a II. osztályú étkezési para­dicsomért a felvásárló 5 koronát ígért a termelőknek, senkitől sem kérdezte meg, hogy van-e szerződése. Trombitás Vilmos, a Jednota köbölkúti (Gbelce) felvásárló központjának vezető­je szintén válaszolt levelünkre és azt írta, hogy a paradicsom felvásárlására június 1 -tői 15-ig kötötték meg a szerződéseket. Tudomása szerint a bényi kertészkedök nem módosították a szerződéseket és újakat sem kötöttek. Végül Takács Vilmos, a Jednota bényi felvásárló központjának vezetője küldte az utolsó levelet szerkesztőségünkbe. Szó szerint idézünk belőle: „Feletteseim­től augusztus 21-én arra kaptam utasí­tást, hogy csak II. osztályú paradicsomot vásároljak fel kilogrammonként 5 koroná­ért. Ezt közöltem mindazokkal, akik hoz­zám a jelzett időben paradicsomot szállí­tottak. Közben augusztus 24-én telefonon utasítást kaptam, hogy a jelzett időszak­ban felvásárolt paradicsomért csak 1.90 koronát fizethetek. Takács Gyula nem kötött a Jednotával szerződést, ezért az általa augusztus 23-án leszállított paradi­csomért nem fizethettem 5 koronát kilo­grammonként.“ Sokoldalú kivizsgálás és tájékozódás után a tárgyilagosság kedvéért meg kell mondani, hogy aki nem kötött szerződést a Jednotával, annak kisebb jogai voltak. De feltehetjük a kérdést, mit ér akkor az adott szó. Ha a felvásárló a kertészkedök elótt kijelentette, hogy a II. osztályú étke­zési paradicsomért - amely egyébként I. osztályúnak feleljen meg - 5 koronát fizet kilogrammonként, akkor meg kellett volna tartani a szavát. Talán ezt a kis kiesést pótolhatta volna valamilyen módon. Hoz­zá kell még fűznöm, nem tartom helyes­nek, hogy egyes felvásárló szervek a ter­melőknek csak később fizetnek az áruért. Kevesebb lenne a szállítói-megrendelői kapcsolatokban a félreértés, a huzavona, ha a szállító nyomban megkapná a pén­zét. Akkor a „rejtelmes“ telefonértesülé­sek és hozzá hasonló intézkedések nem okoznának* keserűséget a termelőknek. Ideje lenne már elgondolkodni a zöldség­felvásárlás korszerűsítésén is. Vagy csak a termelő vállalja a kockázatot? BALLA JÓZSEF ÚJ SZÚ 4 1987. XII. 2. Az átalakítás a többség számára előnyös Tatyjana Zaszlavszkaja véleménye A neves szovjet szociológus, Tatyjana Zaszlavszkaja akadémikus az átépítés szociális problémáiról kijelentette: a leg­főbb szovjet társadalmi csoportok számá­ra az átalakítás előnyös lesz. Zaszlavszkaja szerint ezekhez a cso­portokhoz energikus, fiatal, szakképzett emberek tartoznak és azok, akik jobban, hatékonyabban akarnak és tudnak dol­gozni, akik fokozni kívánják képzettségü­ket és ezért a megfelelő ellenértékre is igényt tartanak. Ide tartoznak azok is, akiknek munkáját igazságtalanul alábe­csülik és akik többet adnak a társadalom­nak, mint amennyit kapnak tőle. Az átalakítással viszont az veszít, aki most a társadalomtól többet kap, mint amennyit ad neki. Ez az irányítási appará­tus bürokratikus részére vonatkozik és azokra, akik nem veszik ki kellőképpen részüket a társadalom fejlesztéséből, en­nek ellenére nagyon jól élnek. A szovjet szociológus kiemeli: az átalakítás fő fela­data, hogy ne csak politikai és jogi, hanem szociális és gazdasági területen is bizto­sítsa a szociális igazságot. A szociológus szerint sok megoldásra váró feladat függ össze a munka szerinti elosztás problé­májával. Ezért az átalakítás legfőbb szo­ciális feladata, hogy teljesebb mértékben lehetővé tegye a személyiség alkotó po­tenciáljának kibontakozását. (Nauka i Zsizny) „Panaszos“ telefonok A moszkvaiak és a fővárosba látoga­tók két hónapon át telefonon jelentették be az üzlethálózatban észlelt rendelle­nességekkel, a vevők megkárosításával, a pult alatti árusítással és más spekuláci­ókkal kapcsolatos panaszaikat. A telefon­bejelentéseket a moszkvai ügyészség fo­gadta, és a panaszokat a helyszínen kivizsgálta.- A legtöbb panasz az áru pontatlan mérésével kapcsolatban érkezett- állapí­totta meg Lev Baranov ügyész. - Az emberek többsége csak otthon ellenőrzi a vásárolt áru súlyát, nem eléggé hasz­nálja ki az üzletekben erre a célra elhelye­zett mérlegeket. Ennek ellenére az egy helyről érkezett bejelentések sorozata már komoly okot adott az ellenőrzésre. Ez csak kísérlet volt, most dől majd el, milyen legyen a további gyakorlat. (ČSTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom