Új Szó, 1987. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1987-11-23 / 275. szám, hétfő
I I q végignézünk a könyves- * CX boltok polcain, akkor szembetűnik, hogy milyen kis helyet foglalnak el az ismeretterjesztő irodalom kötetei. Még inkább érvényes ez a természettudományi ismeret- terjesztésre. Ezt csak részben magyarázza az, hogy az ilyen jellegű kiadványok példányszáma messze elmarad az irodalmi müvekétől, a humán jellegű kötetekétől. Pedig korunk fejlődését, haladását végső soron a természettudományok és a technika határozzák meg leginkább. Jogos az az igény, hogy ezek legfontosabb eredményeit a szaktermészet szép titkának eddig feltárt részleteit bemutatni. A sorozat ezt megelőző köteteinek is gyakori témája a biológia. Paul Rats Az állatok téli álma (1975), Farkas Henrik Változó állatvilág (1978) és Vándorló állatvilág (1980), Lányi György Meglepő dolgok az állatokról (1980) című könyve az állatvilág életének ismert, de mégsem teljesen közismert jelenségeivel foglalkozik. E témához kapcsolódik Csányi Vilmos sorozaton belüli sorozata a Kis etológia. Az eddig megjelent három részben az állatok ösztönrendszerével, tanulási készségével foglalkozik, keresve a választ a „gondolkodnak-e az állatok?“ kérdésre. Földünk legcsodálatosabb kiváltsága az élet. Keletkezése, változása, fejlődése mindig is izgatta az emberi képzeletet. Johannes Dor- schner Van-e élet a Földön kívül (1975), Editha Thomas-Herman Thomas A négymilliárd éves élet (1978), Géczy Barnabás Az eltűnt élet nyomában (1979), Vida Gábor Az élet keletkezése (1981), Arthur WinA falu erkölcsi hagyományaiért perlő író Valentyin Raszputyin, a Szovjetunió állami díjasa Csak érdeklődésre van szükség GONDOLAT ZSEBKÖNYVEK mai ismertetéseken, a tudományos könyveken kívül az általános műveltségű nagyközönség is megismerhesse. Igaz azonban, hogy egy jó ismeretterjesztő könyv összeállítása legalább egy regény megalkotásával azonos nehézségű feladat, éppen ezért kevesen vállalkoznak rá. Ezt ugyanis úgy kell megírni, hogy az adott témával foglalkozók nagy részének érthető legyen, ne tartalmazzon fölöslegesen sok szakmai részletkérdést, de közben ne veszítsen tudományos értékéből, s mindezzel együtt olvasmányos is maradjon. A Kiadó Gondolat Zsebkönyvek címmel 1974-ben indított sorozatnak szinte minden kötete maradéktalanul eleget tesz a fenti elvásárok- nak. Ezidáig a sorozatban majdnem 80 kötet jelent meg, s számuk az eddigi gyakorlat szerint évente 5-6 kötettel gyarapszik. A sorozat köteteinek három alapvető tulajdonságuk van: nagyon olvasmányosak, megértésükhöz nem szükséges különösebb felkészültség, a megszokottnál jóval gazdagabban illusztráltak. Az egyik legutóbb megjelent kötet Nyikolaj Sejkov Élet és szimmetria című müve volt. A „szimmetria“ környezetünk olyan alapvető tulajdonsága - törvénye amelyre inkább csak akkor figyelünk fel, amikor hiányzik. Gondoljunk csak arra, hogy mindig jobban odafigyelünk az asszimetrikus dolgokra, természeti képződményekre, mint a mindennapos szimmetriára. A természet „szimmetriaigényének“ titkát még csak részben fejtették meg a vele foglalkozó kutatók. A szerző három fejezetben - A csodálatos bal és jobb oldali világ; Ritmusok - szimmetria az időben; ,,Bal“ és „jobb" molekulák - próbálja meg az élő delband Emberősök, ősemberek (1982) című kötete a téma egy-egy érdekes részterületén kalauzolja el az olvasót. Igen izgalmas vállalkozás egy- egy mindennapi művelet és használati tárgy mint például az írás, a számírás (számjegyek) vagy a szemüveg, a papír, a játékkártya vagy éppen az óra létrejöttének, fejlődésének történetét felkutatni, s azt ösz- szefoglalni. Az ilyen témákkal foglalkozó kötetek szerzői ezt teszik. Elsősorban terjedelmi okokból csak a fontosabb időszakokat tekintik át, de eléggé részletesen ahhoz, hogy elolvasva azt, áttekintést kapjunk az egészről. A sorozat elsősorban természet- tudományos jellegű. Azonban akadnak humán témakörökkel foglalkozó kötetei is. Az ókori görög társadalom fejlődésével, vallásának jellegzetességeivel, felvilágosodásuk időszakával foglalkozik Diószegi György A bölcselet eredete (1979) című könyve. Feltehetőleg a második kiadása is nagyon hamar elfogyna Ber- tényi Iván Kis magyar címertanának, amelyben a címereket, a cimerhasz- nálat történetét mutatja be. Az ókor világcsodáihoz vezeti el az olvasót Angelika Villen (1985). Rövid idő alatt két kiadást is megért Zolnay Lászlónak a Budai Várat bemutató kötete (1981, 1986). Az ismertetés helyett inkább csak távirati stílusban felsorolt könyvek csupán egy részét képezik a teljes sorozatnak. A csillagászat, az űrkutatás, a technika és más tudományágak ugyancsak gyakori témák. A köteteket bárki elolvashatja, hiszen a kiadó az érdeklődő, művelődni vágyó olvasók széles rétegeinek szánta! PUNTIGÁN JÓZSEF Úgy tűnik, Valentyin Raszputyin tízévenként a szovjet irodalom vitáinak pergőtüzébe és az olvasók érdeklődésének homlokterébe kerül. November 12-én hírügynökségek röpítették világgá a hírt: Idén Valentyin Raszputyin kapta a Szovjetunió Állami Díját, Tűzvész című regényéért. Az író 1937. március 15-én az irkutszki terület Uszty-Uda helységében született. Filológusként végzett az irkutszki egyetemen, majd sokáig szibériai lapok riportereként járta a nagy építkezéseket, a tajgát, a hatalmas szibériai folyók menti vidéket, de mindenekelőtt a kemény embereket nevelő táj lakói érdekelték. Elbeszélései után 1967-ben jelent meg elsó kisregénye. A Pénzt Marijának azóta tévéjáték formájában is népszerűséget hozott az írónak. Igazából 1970-ben a Végnapok című kisregényével szerzett irodalmi rangot. A művet a budapesti Európa Könyvkiadó a Modern Könyvtár sorozat 262. köteteként jelentette meg magyarul. A Végnapokban már felismerhető az a tematikai szintézis, amely a későbbi művekben, s a híradások és kritikák szerint az állami díjjal jutalmazott legfrissebb regényében is megtalálható. Olyan mélyre ásva vizsgálja az ember és a természet viszonyát, ahol nemcsak a mítoszokban fennmaradt, nemzedékről nemzedékre átörökített erkölcsiség található meg, hanem az etnikai tudat, a népi mélylélek, a nyelv és a szellemi-tárgyi kultúra ősgyökerei is. Nem véletlenül vádolták azzal, hogy „fejlódésellenes“, a városi életmód civilizációs előnyeit nem hajlandó értékelni, s mindennel szemben a falu elmaradottságát szeretné megőrizve látni. A szovjet társadalom fejlődése éppen az utóbbi években ért el addig a pontig, amikor a Raszputyin műveiben irodalmi szintézisként megjelenő falusi erkölcsben, a természet közelségében formálódott életmódban - amelynek meghatározója munka a szülőföldhöz való ragaszkodásban a fejlődéshez szükséges to- vábbvivó energiákat fedezett fel. Az egyén autonómiájára, a korlátok nélkül kiteljesedő szellemiségre a szocializmusnak ebben a fejlődési szakaszában van leginkább szükség. Raszputyin olyan bonyolult, végeredményben lelki sérülések, az egyéni érdekek csorbulása nélkül megoldhatatlan társadalmi szükség- szerűségeket is bátran megvizsgál, mint amilyenek a szibériai természetátalakító nagyberuházások. Az Isten veled Matyóra című regénye 1976-ban jelent meg a Nas szovre- mennyik című lapban. Azóta több kiadást ért meg, s a moziban nálunk is látható az ebből készült Búcsúzás című Elem Klimov-film. Nem mondható el róla, hogy konjunktúra-iro- dalmat művel, hiszen 1976-ban gyakorlatilag már fel sem merült a szibériai nagyfolyók «északi folyásirányának megváltoztatása, de ő az angarai sziget, Matyóra pusztulásáról írt regényében már figyelmeztetett az ökológiai veszélyekre is. Egy irodalmi vitában mondta a következőket: ,.Számomra nem léteznek „pozitív“ és „negatív“ hősök. Számomra csak eleven, életteli hős létezik, akinek hiszek. Az a legfontosabb, hogy az olvasó higgyen neki. Sőt kívánatosabbnak tartom, ha olyan ember, akinek negatív tulajdonságai vannak (bármilyen furcsán hangozzék ez). Azért, mert csak ilyen hősökön keresztül tudom ábrázolni a valóságos problémákat, helyzeteket, a jellemek ütközését." Az állami díjjal jutalmazott regéTalálkozás az olvasókkal Tizenöt perccel a kitűzött időpont előtt még alig lézengtek néhányan a tanácsteremben, ahol a hűvösre fordult estén a kályhából áradt a meleg. Nem úgy nézett ki, hogy később szűknek bizonyul a helyiség, bevallásuk szerint a rendezők sem hittek ebben. Dobóruszkán (Ruská) október utolsó előtti napján, amint ez később beigazolódott, „titokban“ sokan készültek az ünnepre... A közelmúltban A hűtlen Dobó címmel kötet jelent meg Dobó István, az egri hős életének egy szakaszáról; a Helikon Kiadó adta ki, s idehaza is megvásárolhatta az olvasó. A kötet szerzője - Hóvári János - eredeti tervével ellentétben, utólag látogatott el Dobóruszkára, hogy könyve kapcsán beszélgessen a helybeliekkel. Akiknek száma a szóban forgó találkozón jócskán megnövekedett, ugyanis eljöttek a környék történelem iránt érdeklődő emberei is. Hóvári Jánosnak, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete munkatársának szavai mindenkit felvillanyoztak. A kötetbe foglaltakon túl, felvázolta a kort, melyben Dobó István élt, harcolt. Hőstetteivel, melyeket az Egy költő publicisztikai írásai Somlyó Zoltán: Párbaj és kultúra A Nyugat népszerű költőjének, Somlyó Zoltánnak a publicisztikáját mutatja be az a válogatás, amely a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg. A Párbaj és kultúra szerkesztője, Zsoldos Sándor, közel másfél száz napi- és hetilap, folyóirat anyagából válogatta és állította össze ezt a sok meglepetést tartogató kötetet. A három részre tagolt könyv pontosan százkilenc- venhárom hosszabb-rövidebb írást tartalmaz. Belelapozva, hamar rájövünk, hogy Somlyó briliáns publicista volt. „Fölényes nyelvi biztonság, remek humor, magas fokú mesterségbeli tudás jellemző minden sorára, még a szemmel láthatóan penzumszerű írásokat is egyéni ízzel, fordulatos stílusban, gondolati-nyelvi szellemességgel vetette papírra. Jó értelemben vett újságírós naprakészségének termékei mára művelődéstörténeti értékké nemesültek.“Tudósításai, riportjai (a külvárosok nyomoráról, a dunai tutajosok „piciny, kínos életéről“, irodalmi arcképvázlatai (Kosztolányiról, Karinthy- ról, Krúdyról, Hunyady Sándorról, Voltaire-ről), szerteágazó kritikai tevékenysége (filmről, zenéről, irodalomról), tárcái egyértelműen választ adnak arra a kérdésre (is), hogy „mi szerepe az újságírásnak életművében“. A költő Somlyó Zoltán újságcikkei „nem a költészet belső parancsára“, hanem a nélkülözés szülte kényszerhelyzetben, a redakciók ösztönzésére, a közírói elhivatottság napiparancsára születtek meg. Ez a publicisztikai válogatás, amely egyfajta irodalomtörténeti rehabilitációnak is tekinthető (hiszen sem a kortársak, sem a szakirodalom nem vette figyelembe Somlyó publicisztikáját), azért nem volt egészen előzmények nélküli. 1982-ben Jugoszláviában, a szabadkai Életjel könyvek 27. köteteként jelent meg a Szabadkai karnevál című válogatás, amely a Bácskai Hírlapban „rejtőző“ Somlyó Zoltán-írások nyolcvanhat darabját fűzi egymás mellé. Hiánypótló szerepe vitathatatlan, de az újságíró Somlyó Zoltán munkásságáról voltaképpen a mostani válogatás (Pécsi Napló, Bácskai Hírlap, Pesti Hírlap, A Toll, A Hét, Népszava, Literatúra, Kritika, Színházi Élet, Szeged és Vidéke) nyújt hiteles képet. Zsoldos Sándor tanulmánynak is beillő utószóval látta el a könyvet, amelynek tízoldalas jegyzetapparátusa, a lexikális adatok mellett, számos dokumentumértékű tudnivalót kínál. VÖRÖS PÉTER egri vár védelmekor hajtott végre, beírta nevét a magyar történelembe. Holttestét fia, Dobó Ferenc 1575- ben Dobóruszkára hozatta, s a helyi római katolikus templomban helyezte el. A vörösmárványból épített tumba (szarkofág) ma is megvan. A sírbolt fedőlapját az egri érsek 1833-ban, egy napon, amikor a falu lakosai a földeken dolgoztak, átvitette Egerbe, s ott a kápolnában helyeztette el. Az is elképzelhető, mondta a kötet szerzője, hogy a fedőlap egyszer visszakerül eredeti helyére. Az előadáson a kisiskolásoktól a hetven évesekig minden korosztály képviseltette magát; a végén az öregek felidézték a gyerekkorukban hallott Dobó-történeteket. D. VARGA LÁSZLÓ Világkönyvtár • Franciaországban az utóbbi hónapok legnépszerűbb könyveit Julien Green Jean D'Ormesson, Maurice Denuziér. Michele Déon. Felicien Marceaués Jeanne Bourin írták. Amint a felsorolásból is kiderül, tóbbé-kevésbé nálunk is jól ismert nevek fémjelzik a könyvsikereket. A más népek irodalmából készült fordítások listáját Gabriel Garcia Márquez vezeti. Ez azért is érdekes, mert a franciákról irodalmi berkekben tudni vélik, hogy igencsak elfogultak a kortárs külföldi irodalommal szemben. • Egy moszkvai levéltárban az irodalomtörténészek felfedeztek egy eddig ismeretlen Iszaak Babel-elbeszélést. A zsidónő című rövidpróza a bírálók véleménye szerint pontosan illeszkedik az életmű egészébe. • Október elején hunyt el Jean Anouilh, akit a Berhet című tragédia szer- zöjeként ismer a világ. Drámaírói jelentőségét azonban más művei is igazolják. A Meghívás a kastélyba, az Eurydice, az Antigoné, a Torreádorok keringője és a Rómeó és Jeanette szerzője a világ valamennyi számottevő színházi kultúrával rendelkező országában ismert és népszerű szerző. • Nemrég volt száz éve annak, hogy meghalt Jules Laforgeu, akit Rimabud és Verlain mellett a modern francia lira megalapozójának tartanak. Életműve azonban mindig a nagy kortársak munkásságának árnyékában maradt, így kevésbé ismert. Egy háromkötetes életmű- kiadással most rója le a nagy költővel szembeni adósságát Franciaország, -dnyéről szóló híradások szerint a Tűzvész is szibériai helyszíneken játszódik. Cselekményének középpontjában egy raktártűz következményei állnak. Szosznovka faluban egyesek ezt a helyzetet használják ki, hogy lopjanak, fosztogassanak. A könnyelműség és a zűrzavar kiriti- káját az író a regény főhősének jellemén keresztül fejti ki. Ivan Petrovics Jegorov talpig becsületes ember, aki szülőfalujának az Angara vizével való elárasztása után a ránehezedő lelkiállapottal is küzd. Ezekből a tényszerű közlésekből ítélve, Raszputyint továbbra is izgatja a természetet átalakító ember lelkivilága, a temészethez való kötődés és a mindezekből adódó negatív jelenségek, egyéni és közösségi torzulások. Ez a könyve várhatóan külföldön is sikeres lesz. A közlemény még tájékoztatott arról, hogy hazájában eddig nyolcvanszor adták ki műveit, amelyeknek együttes példányszáma meghaladta a hétmilliót. D. I. ÚJ KÖNYVEK Dušan Duáek: GYÜSZŰ Dušan Dušek a szlovák kortárs próza jellegzetesen egyéni hangú képviselője. Elsősorban a Kalendárium című, magyar nyelven is megjelent kötetének jóvoltából neve a magyar olvasók számára sem ismeretlen! Prózájának varázsa a tökéletes megelevenitésben, a hiteles - és mindig jótékony, kedves humorral fűszerezett - emberábrázolásban rejlik. Dušek alakjai, „hősei“ a szlovák falvak, kisvárosok kisemberei. A szerző-egyik méltató- ja, Rudolf Chmel szerint - „érett prózaírói művészettel lép a társadalom elé: művészete a falusi embernek és annak a szociális közegnek a megkapó ismeretében gyökerezik, amelyben alakjai élnek (illetve éltek)“. Gylmesi György: VADÁSZESZTENDÖM „Ezúttal nem egzotikus tájakon játszódó vadászkalandokkal kívánom szórakoztatni a kedves olvasót. Ezzel a könyvvel szülőföldemnek tartozom. Törlesztek most: egy szenvedélyes vadász hétköznapjait örökítettem meg e lapokon. Amit itt leírtam, kevés kivétellel itthon történt meg. Vagyis most közzétett élményeim bárki számára elérhetők, bárki által megismételhetek. Ezért merem remélni, hogy írásommal - a szórakoztatás mellett - még nagyobb kedvet csinálok sok kezdő nimródnak választott sportjához, és remélhetőleg jó szolgálatot teszek magának a vadászatnak is“ - írja a szerző. ÚJ SZÚ 4 1987. XI. 23
