Új Szó, 1987. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1987-11-23 / 275. szám, hétfő

I I q végignézünk a könyves- * CX boltok polcain, akkor szembetűnik, hogy milyen kis helyet foglalnak el az ismeretterjesztő iro­dalom kötetei. Még inkább érvényes ez a természettudományi ismeret- terjesztésre. Ezt csak részben ma­gyarázza az, hogy az ilyen jellegű kiadványok példányszáma messze elmarad az irodalmi müvekétől, a humán jellegű kötetekétől. Pedig korunk fejlődését, haladását végső soron a természettudományok és a technika határozzák meg legin­kább. Jogos az az igény, hogy ezek legfontosabb eredményeit a szak­természet szép titkának eddig feltárt részleteit bemutatni. A sorozat ezt megelőző kötetei­nek is gyakori témája a biológia. Paul Rats Az állatok téli álma (1975), Farkas Henrik Változó állat­világ (1978) és Vándorló állatvilág (1980), Lányi György Meglepő dol­gok az állatokról (1980) című köny­ve az állatvilág életének ismert, de mégsem teljesen közismert jelensé­geivel foglalkozik. E témához kap­csolódik Csányi Vilmos sorozaton belüli sorozata a Kis etológia. Az eddig megjelent három részben az állatok ösztönrendszerével, tanulási készségével foglalkozik, keresve a választ a „gondolkodnak-e az ál­latok?“ kérdésre. Földünk legcsodálatosabb kivált­sága az élet. Keletkezése, változá­sa, fejlődése mindig is izgatta az emberi képzeletet. Johannes Dor- schner Van-e élet a Földön kívül (1975), Editha Thomas-Herman Thomas A négymilliárd éves élet (1978), Géczy Barnabás Az eltűnt élet nyomában (1979), Vida Gábor Az élet keletkezése (1981), Arthur Win­A falu erkölcsi hagyományaiért perlő író Valentyin Raszputyin, a Szovjetunió állami díjasa Csak érdeklődésre van szükség GONDOLAT ZSEBKÖNYVEK mai ismertetéseken, a tudományos könyveken kívül az általános művelt­ségű nagyközönség is megismer­hesse. Igaz azonban, hogy egy jó isme­retterjesztő könyv összeállítása leg­alább egy regény megalkotásával azonos nehézségű feladat, éppen ezért kevesen vállalkoznak rá. Ezt ugyanis úgy kell megírni, hogy az adott témával foglalkozók nagy ré­szének érthető legyen, ne tartalmaz­zon fölöslegesen sok szakmai rész­letkérdést, de közben ne veszítsen tudományos értékéből, s mindezzel együtt olvasmányos is maradjon. A Kiadó Gondolat Zsebkönyvek címmel 1974-ben indított sorozat­nak szinte minden kötete maradék­talanul eleget tesz a fenti elvásárok- nak. Ezidáig a sorozatban majdnem 80 kötet jelent meg, s számuk az eddigi gyakorlat szerint évente 5-6 kötettel gyarapszik. A sorozat köteteinek három alap­vető tulajdonságuk van: nagyon ol­vasmányosak, megértésükhöz nem szükséges különösebb felkészült­ség, a megszokottnál jóval gazda­gabban illusztráltak. Az egyik legutóbb megjelent kötet Nyikolaj Sejkov Élet és szimmetria című müve volt. A „szimmetria“ kör­nyezetünk olyan alapvető tulajdon­sága - törvénye amelyre inkább csak akkor figyelünk fel, amikor hiányzik. Gondoljunk csak arra, hogy mindig jobban odafigyelünk az asszimetrikus dolgokra, természeti képződményekre, mint a mindenna­pos szimmetriára. A természet „szimmetriaigényének“ titkát még csak részben fejtették meg a vele foglalkozó kutatók. A szerző három fejezetben - A csodálatos bal és jobb oldali világ; Ritmusok - szim­metria az időben; ,,Bal“ és „jobb" molekulák - próbálja meg az élő delband Emberősök, ősemberek (1982) című kötete a téma egy-egy érdekes részterületén kalauzolja el az olvasót. Igen izgalmas vállalkozás egy- egy mindennapi művelet és haszná­lati tárgy mint például az írás, a szám­írás (számjegyek) vagy a szemü­veg, a papír, a játékkártya vagy éppen az óra létrejöttének, fejlődé­sének történetét felkutatni, s azt ösz- szefoglalni. Az ilyen témákkal foglal­kozó kötetek szerzői ezt teszik. Első­sorban terjedelmi okokból csak a fontosabb időszakokat tekintik át, de eléggé részletesen ahhoz, hogy elolvasva azt, áttekintést kapjunk az egészről. A sorozat elsősorban természet- tudományos jellegű. Azonban akad­nak humán témakörökkel foglalkozó kötetei is. Az ókori görög társadalom fejlődésével, vallásának jellegzetes­ségeivel, felvilágosodásuk idősza­kával foglalkozik Diószegi György A bölcselet eredete (1979) című könyve. Feltehetőleg a második kia­dása is nagyon hamar elfogyna Ber- tényi Iván Kis magyar címertanának, amelyben a címereket, a cimerhasz- nálat történetét mutatja be. Az ókor világcsodáihoz vezeti el az olvasót Angelika Villen (1985). Rövid idő alatt két kiadást is megért Zolnay Lászlónak a Budai Várat bemutató kötete (1981, 1986). Az ismertetés helyett inkább csak távirati stílusban fel­sorolt könyvek csupán egy részét képezik a teljes sorozatnak. A csilla­gászat, az űrkutatás, a technika és más tudományágak ugyancsak gya­kori témák. A köteteket bárki elol­vashatja, hiszen a kiadó az érdeklő­dő, művelődni vágyó olvasók széles rétegeinek szánta! PUNTIGÁN JÓZSEF Úgy tűnik, Valentyin Raszputyin tízévenként a szovjet irodalom vitái­nak pergőtüzébe és az olvasók ér­deklődésének homlokterébe kerül. November 12-én hírügynökségek röpítették világgá a hírt: Idén Valen­tyin Raszputyin kapta a Szovjetunió Állami Díját, Tűzvész című regé­nyéért. Az író 1937. március 15-én az irkutszki terület Uszty-Uda helysé­gében született. Filológusként vég­zett az irkutszki egyetemen, majd sokáig szibériai lapok riportereként járta a nagy építkezéseket, a tajgát, a hatalmas szibériai folyók menti vidéket, de mindenekelőtt a kemény embereket nevelő táj lakói érdekel­ték. Elbeszélései után 1967-ben je­lent meg elsó kisregénye. A Pénzt Marijának azóta tévéjáték formájá­ban is népszerűséget hozott az író­nak. Igazából 1970-ben a Végnapok című kisregényével szerzett irodalmi rangot. A művet a budapesti Európa Könyvkiadó a Modern Könyvtár so­rozat 262. köteteként jelentette meg magyarul. A Végnapokban már felismerhető az a tematikai szintézis, amely a ké­sőbbi művekben, s a híradások és kritikák szerint az állami díjjal jutal­mazott legfrissebb regényében is megtalálható. Olyan mélyre ásva vizsgálja az ember és a természet viszonyát, ahol nemcsak a míto­szokban fennmaradt, nemzedékről nemzedékre átörökített erkölcsiség található meg, hanem az etnikai tu­dat, a népi mélylélek, a nyelv és a szellemi-tárgyi kultúra ősgyökerei is. Nem véletlenül vádolták azzal, hogy „fejlódésellenes“, a városi életmód civilizációs előnyeit nem hajlandó értékelni, s mindennel szemben a falu elmaradottságát szeretné megőrizve látni. A szovjet társadalom fejlődése éppen az utób­bi években ért el addig a pontig, amikor a Raszputyin műveiben iro­dalmi szintézisként megjelenő falusi erkölcsben, a természet közelségé­ben formálódott életmódban - amelynek meghatározója munka a szülőföldhöz való ragaszkodás­ban a fejlődéshez szükséges to- vábbvivó energiákat fedezett fel. Az egyén autonómiájára, a korlátok nél­kül kiteljesedő szellemiségre a szo­cializmusnak ebben a fejlődési sza­kaszában van leginkább szükség. Raszputyin olyan bonyolult, vég­eredményben lelki sérülések, az egyéni érdekek csorbulása nélkül megoldhatatlan társadalmi szükség- szerűségeket is bátran megvizsgál, mint amilyenek a szibériai termé­szetátalakító nagyberuházások. Az Isten veled Matyóra című regénye 1976-ban jelent meg a Nas szovre- mennyik című lapban. Azóta több kiadást ért meg, s a moziban nálunk is látható az ebből készült Búcsúzás című Elem Klimov-film. Nem mond­ható el róla, hogy konjunktúra-iro- dalmat művel, hiszen 1976-ban gya­korlatilag már fel sem merült a szi­bériai nagyfolyók «északi folyásirá­nyának megváltoztatása, de ő az angarai sziget, Matyóra pusztulásá­ról írt regényében már figyelmezte­tett az ökológiai veszélyekre is. Egy irodalmi vitában mondta a követke­zőket: ,.Számomra nem léteznek „pozitív“ és „negatív“ hősök. Szá­momra csak eleven, életteli hős léte­zik, akinek hiszek. Az a legfonto­sabb, hogy az olvasó higgyen neki. Sőt kívánatosabbnak tartom, ha olyan ember, akinek negatív tulaj­donságai vannak (bármilyen furcsán hangozzék ez). Azért, mert csak ilyen hősökön keresztül tudom ábrá­zolni a valóságos problémákat, hely­zeteket, a jellemek ütközését." Az állami díjjal jutalmazott regé­Találkozás az olvasókkal Tizenöt perccel a kitűzött időpont előtt még alig lézengtek néhányan a tanácsteremben, ahol a hűvösre fordult estén a kályhából áradt a me­leg. Nem úgy nézett ki, hogy később szűknek bizonyul a helyiség, beval­lásuk szerint a rendezők sem hittek ebben. Dobóruszkán (Ruská) októ­ber utolsó előtti napján, amint ez később beigazolódott, „titokban“ sokan készültek az ünnepre... A közelmúltban A hűtlen Dobó címmel kötet jelent meg Dobó Ist­ván, az egri hős életének egy szaka­száról; a Helikon Kiadó adta ki, s idehaza is megvásárolhatta az olvasó. A kötet szerzője - Hóvári János - eredeti tervével ellentétben, utólag látogatott el Dobóruszkára, hogy könyve kapcsán beszélgessen a helybeliekkel. Akiknek száma a szóban forgó találkozón jócskán megnövekedett, ugyanis eljöttek a környék történelem iránt érdeklődő emberei is. Hóvári Jánosnak, a Magyar Tu­dományos Akadémia Történettudo­mányi Intézete munkatársának sza­vai mindenkit felvillanyoztak. A kö­tetbe foglaltakon túl, felvázolta a kort, melyben Dobó István élt, harcolt. Hőstetteivel, melyeket az Egy költő publicisztikai írásai Somlyó Zoltán: Párbaj és kultúra A Nyugat népszerű költőjének, Somlyó Zoltánnak a publicisztikáját mutatja be az a válogatás, amely a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg. A Párbaj és kultúra szerkesztője, Zsoldos Sándor, közel másfél száz napi- és hetilap, folyóirat anyagából válogatta és állította össze ezt a sok meglepetést tartogató kötetet. A három részre tagolt könyv pontosan százkilenc- venhárom hosszabb-rövidebb írást tartalmaz. Belela­pozva, hamar rájövünk, hogy Somlyó briliáns publicista volt. „Fölényes nyelvi biztonság, remek humor, magas fokú mesterségbeli tudás jellemző minden sorára, még a szemmel láthatóan penzumszerű írásokat is egyéni ízzel, fordulatos stílusban, gondolati-nyelvi szellemes­séggel vetette papírra. Jó értelemben vett újságírós naprakészségének termékei mára művelődéstörténeti értékké nemesültek.“Tudósításai, riportjai (a külváro­sok nyomoráról, a dunai tutajosok „piciny, kínos életé­ről“, irodalmi arcképvázlatai (Kosztolányiról, Karinthy- ról, Krúdyról, Hunyady Sándorról, Voltaire-ről), szerte­ágazó kritikai tevékenysége (filmről, zenéről, irodalom­ról), tárcái egyértelműen választ adnak arra a kérdésre (is), hogy „mi szerepe az újságírásnak életművében“. A költő Somlyó Zoltán újságcikkei „nem a költészet belső parancsára“, hanem a nélkülözés szülte kény­szerhelyzetben, a redakciók ösztönzésére, a közírói elhivatottság napiparancsára születtek meg. Ez a publicisztikai válogatás, amely egyfajta iroda­lomtörténeti rehabilitációnak is tekinthető (hiszen sem a kortársak, sem a szakirodalom nem vette figyelembe Somlyó publicisztikáját), azért nem volt egészen előz­mények nélküli. 1982-ben Jugoszláviában, a szabad­kai Életjel könyvek 27. köteteként jelent meg a Sza­badkai karnevál című válogatás, amely a Bácskai Hírlapban „rejtőző“ Somlyó Zoltán-írások nyolcvanhat darabját fűzi egymás mellé. Hiánypótló szerepe vitat­hatatlan, de az újságíró Somlyó Zoltán munkásságáról voltaképpen a mostani válogatás (Pécsi Napló, Bács­kai Hírlap, Pesti Hírlap, A Toll, A Hét, Népszava, Literatúra, Kritika, Színházi Élet, Szeged és Vidéke) nyújt hiteles képet. Zsoldos Sándor tanulmánynak is beillő utószóval látta el a könyvet, amelynek tízoldalas jegy­zetapparátusa, a lexikális adatok mellett, számos do­kumentumértékű tudnivalót kínál. VÖRÖS PÉTER egri vár védelmekor hajtott végre, beírta nevét a magyar történelembe. Holttestét fia, Dobó Ferenc 1575- ben Dobóruszkára hozatta, s a helyi római katolikus templomban helyez­te el. A vörösmárványból épített tumba (szarkofág) ma is megvan. A sírbolt fedőlapját az egri érsek 1833-ban, egy napon, amikor a falu lakosai a földeken dolgoztak, átvitet­te Egerbe, s ott a kápolnában he­lyeztette el. Az is elképzelhető, mondta a kötet szerzője, hogy a fe­dőlap egyszer visszakerül eredeti helyére. Az előadáson a kisiskolásoktól a hetven évesekig minden korosz­tály képviseltette magát; a végén az öregek felidézték a gyerekkorukban hallott Dobó-történeteket. D. VARGA LÁSZLÓ Világkönyvtár • Franciaországban az utóbbi hóna­pok legnépszerűbb könyveit Julien Green Jean D'Ormesson, Maurice Denuziér. Michele Déon. Felicien Marceaués Jean­ne Bourin írták. Amint a felsorolásból is kiderül, tóbbé-kevésbé nálunk is jól ismert nevek fémjelzik a könyvsikereket. A más népek irodalmából készült fordítások lis­táját Gabriel Garcia Márquez vezeti. Ez azért is érdekes, mert a franciákról irodal­mi berkekben tudni vélik, hogy igencsak elfogultak a kortárs külföldi irodalommal szemben. • Egy moszkvai levéltárban az iroda­lomtörténészek felfedeztek egy eddig is­meretlen Iszaak Babel-elbeszélést. A zsi­dónő című rövidpróza a bírálók vélemé­nye szerint pontosan illeszkedik az élet­mű egészébe. • Október elején hunyt el Jean Anouilh, akit a Berhet című tragédia szer- zöjeként ismer a világ. Drámaírói jelentő­ségét azonban más művei is igazolják. A Meghívás a kastélyba, az Eurydice, az Antigoné, a Torreádorok keringője és a Rómeó és Jeanette szerzője a világ valamennyi számottevő színházi kultúrá­val rendelkező országában ismert és nép­szerű szerző. • Nemrég volt száz éve annak, hogy meghalt Jules Laforgeu, akit Rimabud és Verlain mellett a modern francia lira megalapozójának tartanak. Életműve azonban mindig a nagy kortársak mun­kásságának árnyékában maradt, így ke­vésbé ismert. Egy háromkötetes életmű- kiadással most rója le a nagy költővel szembeni adósságát Franciaország, -d­nyéről szóló híradások szerint a Tűzvész is szibériai helyszíneken játszódik. Cselekményének közép­pontjában egy raktártűz következ­ményei állnak. Szosznovka faluban egyesek ezt a helyzetet használják ki, hogy lopjanak, fosztogassanak. A könnyelműség és a zűrzavar kiriti- káját az író a regény főhősének jellemén keresztül fejti ki. Ivan Pet­rovics Jegorov talpig becsületes em­ber, aki szülőfalujának az Angara vizével való elárasztása után a ráne­hezedő lelkiállapottal is küzd. Ezek­ből a tényszerű közlésekből ítélve, Raszputyint továbbra is izgatja a ter­mészetet átalakító ember lelkivilága, a temészethez való kötődés és a mindezekből adódó negatív jelen­ségek, egyéni és közösségi torzu­lások. Ez a könyve várhatóan külföldön is sikeres lesz. A közlemény még tájékoztatott arról, hogy hazájában eddig nyolcvanszor adták ki műveit, amelyeknek együttes példányszáma meghaladta a hétmilliót. D. I. ÚJ KÖNYVEK Dušan Duáek: GYÜSZŰ Dušan Dušek a szlovák kortárs próza jellegzetesen egyéni hangú képviselője. Elsősorban a Kalendárium című, magyar nyelven is megjelent kötetének jóvoltából neve a magyar olvasók számára sem ismeretlen! Prózájának varázsa a tökéle­tes megelevenitésben, a hiteles - és mindig jótékony, kedves humorral fűsze­rezett - emberábrázolásban rejlik. Dušek alakjai, „hősei“ a szlovák falvak, kisváro­sok kisemberei. A szerző-egyik méltató- ja, Rudolf Chmel szerint - „érett prózaírói művészettel lép a társadalom elé: művé­szete a falusi embernek és annak a szoci­ális közegnek a megkapó ismeretében gyökerezik, amelyben alakjai élnek (illet­ve éltek)“. Gylmesi György: VADÁSZESZTENDÖM „Ezúttal nem egzotikus tájakon játszó­dó vadászkalandokkal kívánom szóra­koztatni a kedves olvasót. Ezzel a könyv­vel szülőföldemnek tartozom. Törlesztek most: egy szenvedélyes vadász hétköz­napjait örökítettem meg e lapokon. Amit itt leírtam, kevés kivétellel itthon történt meg. Vagyis most közzétett élményeim bárki számára elérhetők, bárki által meg­ismételhetek. Ezért merem remélni, hogy írásommal - a szórakoztatás mellett - még nagyobb kedvet csinálok sok kez­dő nimródnak választott sportjához, és remélhetőleg jó szolgálatot teszek magá­nak a vadászatnak is“ - írja a szerző. ÚJ SZÚ 4 1987. XI. 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom