Új Szó, 1987. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1987-10-14 / 241. szám, szerda

ÚJ szú 7 1987. X. 14, Nyikolaj Rizskov beszéde (Folytatás aiz 1. oldalról) olyan rendkívül fontos területeken tett lépéseink összehangolását, mint a gazdasági és az ökológiai biz­tonság. Nyikolaj Rizskov megállapította, az átfogó biztonsági rendszerben foglalt gondolatok egyre nagyobb teret nyernek, ám a nemzetközi helyzet ennek ellenére továbbra is bonyolult és feszült. Az Egyesült Államok és szövetségesei áktivizál- ják a közösség országaihoz való differenciált hozzáállás politikáját. Még inkább megszigorítják az ex­port ellenőrzésének globális rend­szerét és bővítik a NATO koordiná­ciós bizottságának listáit, amelyeket a szocialista országokban végbe­menő tudományos-műszaki haladás lassításának eszközeként használ­nak ki. A KGST-országok - a világgaz­daság részét képezve - érzékelik azokat a kedvezőtlen folyamatokat, amelyek a tőkés világpiacon men­nek végbe. A tőkés országok gazda­ságában a tudomány legújabb ered­ményei alapján végbemenő struktu­rális változások még inkább kiélezik az imperialista rendszer belső el­lentmondásait, erősítik a nemzetközi kereskedelemben a protekcioniz­must, a hátrányos megkülönbözte­tést. Ilyen tehát a valós helyzet, amely­ben a KGST tagállamai a jelenlegi, rendkívül felelősségteljes szakasz-1 ban a szocialista építés feladatait oldják meg. Az új ágazatok megteremtése és az anyagi termelés technológiai megújítása szükségszerűen megkö­veteli a műszaki haladás ütemének meggyorsítását. Élesen vetődik fel a termékek minőségének kérdése is- mondotta Nyikolaj Rizskov. Hoz­záfűzte: egyelőre nem mondható el, hogy sikerült leküzdeni a közösség gazdasági fejlődésének dinamizmu­sát csökkentő tendenciákat. A tőkés világpiacon bekövetke­zett kedvezőtlen változások követ­keztében romlottak a szovjet keres­kedelem feltételei. Emiatt a KGST- tagországokkal folytatott kereskede­lem 1985 óta, értékét tekintve- a hosszú távú szerződéseknek megfelelő mennyiségi növekedéstől függetlenül - gyakorlatilag a stagná­lás állapotában van - hangsúlyozta Nyikolaj Rizskov. Ebből következik, hogy amennyi­ben nem tesszük meg közösen a szükséges intézkedéseket, a kö­zösség országaival fenntartott ke­reskedelmi-gazdasági kapcsolata­ink fejlesztése még bonyolultabbá válhat - mutatott rá a szovjet poli­tikus. Abban az időszakban, amikor kö­zösen kerestük az együttműködés legfontosabb kérdéseinek megoldá­sát, a Szovjetunióban felgyorsult az átalakítás és a társadalom életének minden területén radikális változá­sok játszódtak le. Biztosítottuk a de­mokrácia és az önigazgatás elmélyí­tését, kibontakozott a nyilvános tájé­koztatás és a nyíltság valamennyi országos és helyi jelentőségű kér­dés megoldása során. Megkezdtük a gazdaságirányítás gyökeres re­formjának a megvalósítását is. Annak okait, hogy az átalakítás objektív szükségszerűséggé vált, valamint az átalakítás jellegét és a testvéri országok együttműködé­sének fejlesztése szempontjából ját­szott szerepét hivatalos dokumentu­maink, a XXVII. kongresszus és az SZKP KB plenáris üléseinek határo­zatai magyarázzák meg. Erről ugyancsak mélyreható elemzést ad­tak Mihail Gorbacsov beszédei. Ezekből a dokumentumokból ki­tűnik, az átalakítás politikáját követ­ve a Szovjetunió arra törekszik, hogy kedvező gazdasági, szervezeti és jogi lehetőségek jöjjenek létre gazdaságunk és a testvéri országok népgazdaságai közötti integráció el­mélyítéséhez. Abból indulunk ki, hogy e politika következetes megva­lósítása valós hasznot hoz nemcsak a Szovjetuniónak, hanem más KGST-országoknak is. A külgazda­sági kapcsolatok irányításával összefüggő reformot illetően, illetve a döntésekben a gazdasági kapcso­latok elsőbbségére helyezzük a hangsúlyt a szocialista közösség keretein belül. A külgazdasági tevékenységbe bevonjuk az ágazati minisztériumo­kat és a vállalatokat, széles körű jogokat biztosítunk számukra e té­ren. Az SZKP KB és a szovjet kor­mány ezekkel az intézkedésekkel azt hangsúlyozza számukra, hogy a szocialista országokkal fenntartott gazdasági kapcsolatok megszilárdí­tása elsődlegesen fontos feladat. A szovjet kormányfő kitért arra, hogy a testvéri országokkal folytatott együttműködésben a hangsúly az egyszerű kereskedelemről áttevődik a tudomány és a termelés területére. Az a tény, hogy a vállalatok az integrációs folyamatok közvetlen ré­szeseivé válnak, nem jelenti azt, hogy együttműködésünk elveszti azokat az előnyöket, amelyeket a központosított tervezés és irányí­tás nyújt - hangsúlyozta Nyikolaj Rizskov és utalt a közös vállalatok, a nemzetközi egyesülések és szer­vezetek fejlődésének jelentőségére. Az új mechanizmus bevezetésé­hez, optimális működésének biztosí­tásához azonban időre van szükség. Ezzel függ össze a szervezeti for­mák átalakítása, a sablonokról való lemondás. Sok tennivaló van a ká­derek átképzésében. Az új együttműködési formák ki­alakulása szükségszerűen össze­függ számos nehézség áthidalásá­val, főleg az első időszakban. A ná­lunk és a testvéri országokban vég­bemenő változások elmélyülésével azonban a közvetlen kapcsolatok feltétlenül fejlődni fognak és létre­jönnek a szocialista gazdasági in­tegráció elmélyülésének lehető­ségei. A Szovjetunióban a közelmúltban kiegészítő intézkedéseket hoztak a külgazdasági tevékenység tökéle­tesítéséről: Ezek célja az, hogy lé­nyegesen növeljék vállalataink és ágazati minisztériumaink érdekelt­ségét a szocialista integráció elmé­lyítésében. A többi KGST-tagország is egyre nagyobb mértékben támaszkodik a vállalatra, mint a belső fejlődés és az együttműködés során felmerülő feladatok teljesítése alapvető lánc­szemére. A reform ezért nem távolít el bennünket egymástól, hanem kö­zelebb viszi a tagállamokat egymás­hoz. Ezzel összefüggésben megnö­vekszik a közvetlen kapcsolatok és más együttműködési formák kihasz­nálása során szerzett tapasztalatok cseréjének a jelentősége, a kölcsö­nös kereskedelem bővítése szem­pontjából. Az érdekelt országokkal készek vagyunk átdolgozni a kölcsönösen előnyös gazdasági, szervezeti és jo­gi feltételeket a gazdasági szerveze­tek szintjén folyó együttműködés fej­lesztése érdekében. A KGST-tagállamok gazdasági kapcsolatai fejlesztésének új irányai- amelyek megfelelnek gazdasági fejlettségük szintjének, a jelenlegi szakaszban végbemenő integrációs folyamatok új jellegének és tartal­mának és amelyek különleges jelen­tőséggel bírnak a társadalmi-gazda­sági gyorsítás szempontjából- megkövetelik együttműködésünk mechanizmusának és a KGST tevé­kenységének a gyökeres megvál­toztatását. Az együttesen előkészí­tett határozati javaslatban tükröző­dik a tagállamok egységes állás­pontja az integrációs mechanizmus tökéletesítésére irányuló munka alapvető céljait illetően. Az előkészített határozatterveze­tet úgy kell tekintenünk, mint az együttműködési rendszer további, szakaszonként kibontakozó megújí­tásának kiindulópontját. Ezt jóvá­hagyva halogatás nélkül meg kell szerveznünk a különböző kérdések tanulmányozását, időveszteség nél­kül elő kell készítenünk a gyakorlati intézkedéseket - hangsúlyozta a szovjet kormányfő. Kitért arra, hogy a tervezet hozzájárul az orszá­gok közötti szakosodás megszilárdí­tásához, népgazdasági szerkeze­tüknek és az árucsere szerkezeté­nek a javításához, a tervegyeztető munkát illetően a szemléleti átalakí­táshoz. E tekintetben különleges jelentő­sége van az 1991-2005 közötti idő­szakra vonatkozó nemzetközi szo­cialista munkamegosztás kollektív koncepciója előkészítéséről elért megállapodásnak. Ennek a doku­mentumnak segítenie kell a tagor­szágokat fejlesztési terveik kidolgo­zásában és világos útmutatással kell szolgálnia az együttműködésünkben meglévő lehetőségeket és tartaléko­kat illetően. A kollektív koncepció kidolgozása során végzett munkát összekapcsoljuk az országaink nép­gazdaságai szakosítási és struktu­rális profiljának a tökéletesítéséhez vezető utak keresésével, tekintetbe véve a tudományos-technikai forra­dalom követelményeit. Olyan esz­közt látunk benne, amely az anyagi termelés területén elősegíti a tudo- mányos-műszaki haladás komplex programjának a megvalósítását. Vé­gül épp ennek a koncepciónak kell megadnia az elvi választ arra a kér­désre, hogyan lehet elérni a kölcsö­nös árucsere növelését a következő időszakban kialakuló feltételek kö­zött, és hogyan lehet megnyitni a távlatokat gazdasági kapcsolata­ink fejlesztése előtt. Erre a dokumentumra azért van feltétlenül szükségünk, hogy áttér­jünk a munkamegosztás új, techno­lógiai modelljére, amellyel össz­hangban az áruforgalom további nö­vekedésének alapja nem a tüzelő­anyag és a nyersanyagok készter­mékekért való cseréjének a bővülé­se, hanem a széles körű, ágazaton belüli termelési kooperáció lesz. A legfelsőbb szintű munkaérte­kezleten hangsúlyozták a gazdasági eszközök jelentőségét az integráció problémáinak megoldása során. E kérdés felvetése jogos. Hiszen az integráció gazdasági eszközeinek a jelenlegi szakaszban fontosabb szerepet kell játszaniuk a tagálla­mokban végbemenő tudományos- műszaki haladás meggyorsításá­ban, a nemzetközi szocialista mun­kamegosztás előnyeinek aktívabb kihasználásában és a világpiaci helyzet változásaira való rugalmas reagálásban. Enélkül nem lehet szó a gazdasági szervezetek közötti közvetlen együttműködésről. Az ülésszak határozati javaslatá­ban hangsúlyt kap az integráció gazdasági eszközei és ösztönzői rendszerének a tökéletesítése. Az előkészített javaslat elfogadása az együttműködés gazdasági mecha­nizmusa és a szervezeti formák tö­kéletesítésére irányuló gyakorlati in­tézkedések megvalósításának kez­detét kell, hogy jelentse. Nyikolaj Rizskov hangsúlyozta a valutáris-pénzügyi rendszer töké­letesítésének fontosságát az integ­ráció szempontjából és kifejtette az ezzel kapcsolatos szovjet elképzelé­seket. Kijelentette: a szovjet delegá­ció egyetért azzal a véleménnyel, hogy a közös valuta pénzügyi funk­cióinak megerősítése és fejlesztése mellett a szocialista országok a köl­csönös elszámolásokba mindinkább vonják be nemzeti fizetőeszközei­ket. Támogatjuk a tagországok többségének azt az elképzelését, hogy vezessék be a nemzeti fizető- eszközök és a transzferábilis rubel kölcsönös átválthatóságát a közvet­len termelési kapcsolatokban, a kö­zös gazdasági tevékenységben és tudományos-műszaki együttműkö­désben. Távlati célként kell kitűznünk, hogy a lehetőségekkel összhangban a kölcsönösen átváltható valuták he­lyébe a közös pénzegység lépjen, s ezt a későbbiekben szabadon át lehetne váltani konvertibilis valuták­ra is. Mindehhez természetesen idő kell, s jelentős változásokra van szükség a gazdasági mechanizmus­ban, a tagországok gazdasági együttműködését meghatározó el­vekben is. A szovjet miniszterelnök szólt az együttmüködés keretében megvaló­suló munkamegosztás fontosságá­ról is. Mint mondotta, e téren nagy jelentősége van a mind szorosabb egyeztetésnek. A KGST egyik leg­fontosabb funkciója éppen az, hogy közreműködjön az összes tagor­szágnak, magának a közösség ér­dekeinek megfelelő határozatok ki­munkálásában. Nyikolaj Rizskov támogatásáról biztosította a KGST szerkezeti áta­lakítására irányuló javaslatokat. Megítélése szerint nincs szükség az ágazati irányítás mechanikus kiépí­tésére. A tanácsban állandó és ide­iglenes szerveket kell létrehozni egy-egy probléma megoldására. Hozzáfűzte, hogy a lényeg nem a szervek mennyiségében és szer­kezeti felépítésében, hanem a mun­ka minőségében keresendő. A Szovjetunió fontosnak ítéli, hogy azok a tagországok, amelyek az adott pillanatban nem készek részt venni egy-egy intézkedés végrehaj­tásában, ne akadályozzák a többiek megegyezését. I. jégkorongliga, 7. forduló Nincs már veretlen (r-zsi) - Nincs már veretlen csapat az I. jégkorongligában a 7. forduló után; a Č. Budéjovice Prágában a Spartától ka­pott ki. A forduló legnagyobb meglepeté­se Jihlavában született, ahol az újonc Kladno szerzett két pontot. Tovább tart a Slovan vesszőfutása: most Trenčínben szenvedett vereséget. Némi meglepetés­nek számít a bajnok Pardubice brnói pontvesztése. A kassaiak (Košice) is csak az egyik pontot tudták megszerezni a Plzeň elleni összecsapáson. A pénteki 8. forduló párosítása: Č. Budéjovice- Brno, Gottwaldov - Sparta, Slovan- Litvinov, Plzeň - Trenčín, Kladno- Košice, Pardubice - Jihlava. KOŠICE - PLZEŇ 4:4 (2:2, 1:0, 1:2), Jančuška, Talpas, J. Bondra, Liba, ill Kampf, Tichý, Kučera, Táflík. Magabiz­tosan kezdett a VSŽ, ám 2:0 után lazított, s a végén örülhetett a döntetlennek. A há­zigazdák egyenlítő gólja egy perccel a be­fejezés előtt esett. JIHLAVA - KLADNO 0:1 (0:0, 0:0, 0:1), Nový. Hiába korongozott végig nagy fölényben a Dukla, helyzeteit nem tudta értékesíteni. Az újonc a hajrában szeren­csés góllal értékes két pontot szerzett. TRENČÍN - SLOVAN 4:1 (1:0, 2:0, 1:1), Gregor, Bokroš, V. Ružička, Radé­vič, ill Chudý. A tartalékos Slovan nem sok vizet zavart a jó formában korongozó Trenčín otthonában. SPARTA - Č. BUDÉJOVICE 3:2 (2:1, 1:0, 0:1), Petrovka 2, Tatek, ill Božek, Lála. Kitűnő iramú, drámai csatát láthatott a 10 000 néző. BRNO - PARDUBICE 4:4 (1:1, 2:1, 1:2), Murín, Lach, Otoupalík, Sršeň, ill. Šejba és Kovaŕík 2 - 2. Az utolsó másod­percekben egyenlített a bajnok. LITVÍNOV - GOTTWALDOV 3:2 (0:1, 1:0, 2:1), Rosol 2, Kašťák, ill Otevŕel és Jurík. A sereghajtó az 57. percig vezetett. 1. Trenčín 2. Pardubice 3. Ö. Budéjovice 4. Košice 5. Litvinov 6. Plzeň 7. Sparta 8. Jihlava 9. Kladno 10. Brno 11. Slovan 12. Gottwaldov 1 34:14 11 1 42:28 11 1 28:18 10 28:22 9 30:27 8 30:34 8 27:25 23:24 21:24 16:31 14:31 16:31 • A Csehszlovák Súlyemelő Szö­vetség tegnap délelőtt kijelölte az 1988- as nyári olimpiai játékokra készülő kilenc­tagú csapatot: Hudi István (52 kg), Rusz­nyák Imre (56 kg), Bangó Dániel, Josef Zámečník (82,5 kg), Dudás György és Miloš Čiernik (100kg), Anton Baraniak (110 kg), Jiŕí Zubrický és Petr Hudeček (+ 110 kg). • Óriási meglepetés született a szovjet jégkorong-bajnokság legutóbbi fordulójában: a sokszoros bajnok CSZKA Moszkva Szverdlovszkban 1:0 arányú ve­reséget szenvedett. További eredmé­nyek: Leningrád - Izsevszk 9:4, Riga - Szpartak Moszkva 2:2. Az élcsoport: Krilja Szovjetov 14 (8 mérkőzésből), 2. CSZKA Moszkva 12 (7). A ŠPORTKA 41. játékhetének nye­reményei; I. HÚZÁS: I. díj: nincs nyertes, II. díj: 3 nyertes á 200 000 korona, III. díj: 79 nyertes á 21 394 korona, IV. díj: 5426 nyertes á 539 korona, V, díj: 95 385 nyertes á 50 korona. A II. HÚZÁS: I. díj: nincs nyertes, II. díj: 2 nyertes á 200 000 korona, III. díj: 89 nyertes á 18 833 korona, IV. díj: 5607 nyertes á 516 korona, V. díj: 104 626 nyertes á 46 korona. A SAZKA NYEREMÉNYEI: I. díj: 13 nyertes á 31 696 korona, II. díj: 371 nyertes á 1670 korona, III. díj: 4868 nyertes á 211 korona. A MATES nyereményelosztása: /. díj: 5 nyertes á 141 878 korona, II. díj: 541 nyertes á 1986 korona, III. díj: 17 801 nyertes á 99 korona. (ČSTK) Az I. labdarúgóliga 8. fordulója után Lépre csalták a katonákat képpen győznünk kellett. A három ponttal vezető prágaiak október 31 -én mennek a Csallóközbe. Csak kevesen várták, hogy a Žilina, amely vasárnapig, mint a mezőny egyetlen csapata még pontot sem szerzett idegenben, négy gólt lő a Hradec otthonában. Több­ször láttuk az újoncot futballozni s az a benyomásunk, hogy játékosságban ki­lóg a sorból. Labdarúgói küzdik a futballt, hajtanak, akarati tulajdonságokkal igye­keznek pótolni a tudáshiányt, de ezt csak bizonyos határig lehet. Még részered­mény is elérhető így (lásd a Sparta elleni 1:1-et), ám hosszú távon nincs jövője. Nem véletlen tehát, hogy a Hradec még nyeretlen, a legkevesebb gólt rúgta (4) és a legtöbbet (18) kapta. Ráadásul idegen­ben 0:11 a gólaránya! Nem voltak könnyű helyzetben a dunaszerdahelyiek (D. Streda). A sé­rült Kapko és Kašpar(edzésen a lábát törte), az eltiltott Srámek és Michalec nélkül kellett kiállniuk a feljövőben le­vő Dukla ellen. És akárcsak az addig veretlen Olomoucot (igaz, otthon), a katonákat is legyőzték. Méghozzá modern, sokmozgásos, aktív és takti­kus játékkal. Lépre csalták a katoná­kat. Hogy hogyan, PECZE KÁROLY edző: „Hagytuk, hogy a Dukla támad­jon, szélsőinket, Majorost és Šoltést mélyen hátravontam, hogy a két szél­sőhátvéd, Kostecký és Rada bátorsá­got kapjon a felfutásokhoz. Amikor aztán kitűnő védekezéssel megszerez­tük a labdát, Majoros és Šoltés rohant előre, s a két hátvéd csak a hátukat láthatta. Ezek a kontratámadások, amelyekhez villámgyorsan felzárkóz-, tak a középpályások is, megzavarták a Duklát. Mičinec kapufája, Majoros centiméterekkel mellé ment lövése után bizonytalanná váltak a prágaiak. Ugyan többet birtokolták a labdát, de taktikus, rugalmas játékkal tulajdon­képpen mi irányítottuk a mérkőzést, játékstílusunkat rákényszeritettük a hazaiakra. Azt hiszem, a két csapat középpályás sora közti különbség is sokat nyomott a latban. Átlagon felüli teljesítmenyt nyújtott Mičinec, Majoros és Liba. Szerencsém volt a becserélt Naggyal: alig tartózkodott egy perce a pályán és belőtte második gólunkat. A gyér számú közönség megtapsolta játékunkat...“ Ennyit a szakvezető, aki még hozzátette: hogy „lőtávolságban“ tartsák a listavezető Spartát, minden­Láttuk szombaton a televíziós mérkő­zést is (Cheb - Slavia 2:0). Hát nem tett valami jó reklámot a futballnak. A tábláza­ton egyre lejjebb csúszó Slavia tulajdon­képpen nem tudta, hogy mit akar játszani, labdarúgói össze-vissza futkostak, be­betartottak ellenfelüknek, Knoflíček néha riogatta a chebi védőket, de ez volt min­den. És még valami: mindkét csapat ré­széről sok volt a pontatlanság. A 8. FORDULÓ MÉRLEGE - hazai- ak-vendégek: 8-5-1 -2-13:10, nézők: 59 000, sárga lap: 23, piros lap: Novák (Dukla) , tizenegyesek: 2 (a vendégek ellen). A góllista élcsoportja változatlan - 8 gólos: Chaloupka, 7 gólos: Drulák, 5 gólos: Diňa és M. Luhový. Nemrégen olvastuk: a futballban legnehezebb feladat a passzolás. Lát­hatjuk ezt hétről hétre a bajnoki mecs- cseken. Jó átadás alatt ugyanis nem­csak azt kell érteni - mondják a szak­emberek -, hogy oda passzolom a lab­dát a társamnak (sajnos, nálunk már ez is jó pontot jelent), hanem akkor és úgy adom, ahogy az a partnernek tér­ben és időben a legkedvezőbb. Ennyi az egész. Könnyű vagy nem könnyű? A külföldi kupameccseket nézve nem is tűnik olyan nehéznek... Még egy dologra szeretnénk felhívni a figyelmet: nem kell félelmetes szaktu­dás az ellenőröknek ahhoz, hogy kimond­ják, illetve beírják a találkozó jegyzőköny­vébe, hogy ez vagy az a csapat durván játszott, labdarúgói szimuláltak, semmibe vették az ellenfelet, a játékvezetőt. Ha ezt megtennék és a szövetség levonná belőle a megfelelő következtetéseket, nem for­dulhatott volna elő a prešovi (Slavia) és a chebi (Bohemians) eset. Legutóbb, a tudósítások szerint, a Bohemians „színielőadást“ rende­zett Olomoucban. Hruška például kivi­tette magát hordágyon az alapvonalon túlra, aztán futott vissza, mint a nyúl. A négy sárga lapon kívül a szabályta­lanságok aránya 26:31 volt. Úgy tűnik, a két prágai csapat, a soknál is többet megenged magának „vidéken“. Jó len­ne erre is jobban odafigyelni. TOMI VINCE

Next

/
Oldalképek
Tartalom