Új Szó, 1987. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1987-10-14 / 241. szám, szerda
ÚJ szú 3 1987. X. 14., Irak-lrán Ismét fellobbant a „városok háborúja“ (CSTK) - Irán tegnap reggel ismét föld-föld típusú rakétával lőtte Bagdadot. Az iraki kormányszóvivő elmondta, a rakéta a városközpontban, egy iskolától nem messze csapódott be. A robbanás során 30 ember - többnyire gyerekek - életét vesztette, s több mint kétszázan megsebesültek. A rakéta az iskolaépületet földig rombolta, s a környéken több lakóház is megrongálódott. A becsapódás után egy órával a gyors mentők még mindig szállították a sebesülteket, s a romok között az újabb áldozatok után kutatnak. Az elmúlt nyolc napban ez volt a Bagdad elleni negyedik rakétatámadás. Teherán korábban figyelmeztetett, hogy felújítja a rakétatámadásokat, ha Irak nem szünteti be a légierő akcióit. Hétfőn egyébként az iraki légierő öt alkalommal támadott iráni ipari objektumokat. Tehát ismét fellobbant a „városok háborújának“ lángja, s ez főleg a polgári lakosságot sújtja. Emellett folytatódik a „tartályhajó-háború“ is. Dubaiból érkezett információk szerint tegnapra virradó éjszaka iráni gyorsnaszádok gépfegyverekkel és gránátvetőkkel lőtték a Petroship B nevű szaúd-arábiai tankhajót. Csak könnyebb károk keletkeztek, úgyhogy az olajszállító folytathatta útját a Perzsa-öböl felé. Ugyanezt a hajót egy hónappal ezelőtt az iráni gyorsnaszádok már megtámadták. A tegnapi támadás volt az első, tartályhajó elleni akció október 8-a óta, amikor is az amerikai helikopterek elsüllyesztettek több iráni úszóművet. A Földközi-tengerről a Szuezi- csatornán keresztül a Vörös-tengerKuvait felé tartva a Perzsa-öböl vizein tartózkodik egy újabb átlobogózott és amerikai hadihajók által kísért kuvaiti tartályhajó- konvoj (képünkön) (Telefoto - ČSTK) re hajózott tegnap öt belga és holland aknakereső. A konvoj a Perzsa-öböl felé tart azzal a céllal, hogy megerősítse a NATO ott állomásozó, hozzávetőleg 80 egységből álló flottáját, amely állítólag a „szabad hajózást“ hivatott biztosítani. Ariasnak ítélték a Nobel-békedíjat (ČSTK) - Az idei Nobel-békedíjat Oscar Arias Sanchez Costa Rica-i elnöknek ítélték oda - közölte tegnap Oslóban a norvég Nobel-bizott- ság. Az indoklás azt emeli ki, hogy Arias Sanchez jelentős erőfeszítéseket tett a közép-amerikai békéért. A Costa Rica-i elnök nevéhez fűződik az a javaslat, melynek alapján a közép-amerikai országok államfői idén augusztus 7-én aláírták a térségbeli konfliktus békés rendezésének tervét. A Nobel-bizottság elnöke, Egil Aarvik nyilatkozatában hangoztatta: ,,Arias elnök a béketerv főépítészeként jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a viták és a polgár- háború által régóta sújtott térségben helyreállhasson a stabilitás és a béke.“ Kádár János pekingi tárgyalásai (ČSTK) - Teng Hsziao-ping, a Kínai KP Központi Tanácsadó Bizottságának elnöke tegnap délelőtt találkozott Kádár Jánossal, az MSZMP főtitkárával, aki ötnapos hivatalos baráti látogatáson tartózkodik Kínában. A magyar vezető tegnap Li Hszien-niennel, Kína államfőjével, valamint Peng-csennel, a parlament elnökével tárgyalt. A délutáni órákban Kádár János Pe- kingből Tyien-csin kikötővárosba utazott. Csehszlovák felszólalás az IPU-konferencián (ČSTK) - Az Interparlamentáris Unió Bangkokban folyó 78. konferenciáján tegnap felszólalt Bohuslav Kučera, a Szövetségi Gyűlés alelnöke, a csehszlovák küldöttség tagja. Egyebek között emlékeztetett rá, a hagyományos politikai és állampolgári jogokkal kapcsolatban a csehszlovák parlamenti csoport emlékeztetőt dolgozott ki a bangkoki konferencia számára. Hangsúlyozta, Csehszlovákiában a törvényalkotás teljes összhangban áll a nemzetközi kötelezettségekkel, s ami a gazdasági, szociális és kulturális jogokat illeti, tovább megy annál, mint amire a nemzetközi dokumentumok kötelezik. Csehszlovákia nagy jelentőséget tulajdonít a bécsi utótalálkozón a humanitárius kérdéseknek - mondotta Bohuslav Kučera, hozzátéve, hogy hazánk harminc javaslat szerzője vagy társszerzője. A Szövetségi Gyűlés alelnöke kitért rá, nagy jelentőségű a nemzetközi együttműködés az olyan kérdések megoldásában, mint a család- egyesítés, a házasságkötés, az emberek és szervezetek közötti kontaktusok. Reményét fejezte ki, ehhez a nemzetközi együttműködéshez hozzájárul az Interparlamentáris Unió. ENSZ-közgyűlés Bizottságokban folyik a vita (ČSTK) - Az ENSZ-közgyűlés 42. ülésszakának jogi bizottságában tegnap felszólalt Stefan Murin, hazánk külügyminiszter-helyettese, a csehszlovák delegáció helyettes vezetője. Mint mondotta, a csehszlovák küldöttség csatlakozik azokhoz a küldöttségekhez, amelyek az erő alkalmazásáról, vagy az ezzel történő fenyegetésről való lemondás erősítését célzó nyilatkozat tervezetét olyan dokumentumnak tekintik, amely teljes egészében megfelel korunk követelményeinek. Ezért hazánk teljes mértékben támogatja az említett tervezetet. Amerikai szenátorok a rakétamegállapodásról (ČSTK) - Genfbe érkezett hétfőn az amerikai szenátorok egy csoportja, hogy felmérje az atom- és ürfegy- verekről folytatott szovjet-amerikai tárgyalások állását. Találkoztak mind az amerikai, mind a szovjet küldöttség tagjaival, majd pedig egy sajtóértekezleten nagyra értékelték, hogy haladás született az európai rakéták felszámolásának ügyében. Mint mondották, van remény arra, hogy a szovjet és az amerikai külügyminiszter moszkvai találkozójáig megoldják a még nyitott kérdéseket. Ehhez a témához kapcsolódik a New York Times tegnapi cikke, amely viszont arról számol be, hogy egyes amerikai szenátorok kampányba kezdtek azzal a céllal, hogy hátráltassák a leszerelési tárgyalásokat és akadályokat gördítsenek az említett rakétamegállapodás útjába. A lapvélemény szerint „néhány republikánus szenátor nyomást gyakorol a Reagan-kormányra annak érdekében, hogy a Fehér Ház ismét vádolja meg a Szovjetuniót a fegyverzetellenőrzési megállapodások megsértésével“. E csoport élén Jesse Helms szenátor áll. „Ő és 19 társa a múlt hónapban levélben kérte Reagantól, hogy ez év decemberéig terjesszen jelentést a Kongresz- szus elé, amelyben ezt a problémát elemezné“. Szovjet képviselők az Európa-parlamentben (ČSTK) - A szovjet parlamenti küldöttség, amelyet Lev Tolkunov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke vé- zet, tegnap Strassbourgban találkozott az Európa-parlament politikai csoportjainak képviselőivel. Mint ismeretes, az Európa-parlamentet 12 közöspiaci országból több mint 500 képviselő alkotja. A találkozón véleményt cseréltek egy egész sor olyan kérdésről, amelyek főleg a leszereléssel, az európai biztonsággal és együttműködéssel függnek össze. A felek egyetértettek abban, hogy a Közös Piacnak és a KGST-nek minél előbb fel kell venni a hivatalos kapcsolatokat. Ugyancsak hangsúlyozták, hogy rendkívül fontos a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, valamint az Európa-parlament közötti hivatalos kapcsolatfelvétel. A nyugati képviselők nagy érdeklődést tanúsítottak a Szovjetunióban folyó átalakítás iránt. A Közgyűlés politikai bizottságában hétfőn kezdődött meg a vita, amelyben Mexikó, Indonézia, Svédország és több más állam képviselői nagyra értékelték, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok előrelépett a közepes hatótávolságú, valamint a harcászati-hadműveleti rakéták Európából való eltávolításának kérdésében. Vlagyimir Petrovszkij szovjet külügyminiszter-helyettes beszédében azt emelte ki, az ENSZ nemcsak kijelölte a kor fő kérdései megoldásának útját, hanem jelentős ösztönzést is adott ehhez. A közelmúltban Washingtonban megtartott szovjet-amerikai tárgyalások megmutatták, a világszervezet célja - a biztonság megteremtése a leszerelés segítségével - egyre reálisabb körvonalakat ölt. Közép-Amerika Az USA meg akarja torpedózni a novemberi értekezletet (ČSTK) - Miguel d’Escoto nicaraguai külügyminiszter Managuában sajtóértekezletet tartott, s ezen elsősorban a közép-amerikai rendezést akadályozó amerikai magatartással foglalkozott. Rámutatott, Washington nyomást gyakorol a térség kormányaira, hogy november 5-én ne kezdődhessen meg a Guatemalában aláírt béketerv megvalósítását ellenőrző nemzetközi bizottság ülése. Ezen a napon lépnének ugyanis érvénybe azok a kötelezettségek, amelyeket az öt közép-amerikai ország államfői vállaltak magukra a guatemalai béketerv aláírásával. A nemzetközi ellenőrző bizottság a Contadora-csoport, a támogatására alakult ún. limai csoport képviselőit, valamint az ENSZ és az Amerikai Államok Szervezetének főtitkárát tömöríti. Szovjetunió-Latin-Amerika M egérdemelt pihenőjét töltheti ezekben a napokban Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. Majd’ három hétig volt távol otthonról: Washingtonban Shultz amerikai külügyminiszterrel sikerült elvi megállapodásra jutnia a közepes és a rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról és más kérdésekről, majd New Yorkban az ENSZ-ülésszak alkalmával vagy félszáz államférfival folytatott megbeszéléseket a világ szinte valamennyi problémájáról, s még mielőtt hazautazott volna, felkereste Brazíliát, Argentínát és Uruguayi, utólag beiktatva programjába Kubát is. Most tehát szusszanhat egyet, igaz nem sokáig, hiszen a jövő héten ismét komoly tárgyalások várnak rá: amerikai kollégája érkezik Moszkvába, hogy tisztázzák a rakétamegállapodással és más leszerelési lépésekkel kapcsolatos, még nyitott kérdéseket, az újabb csúcstalálkozó időpontját, körülményeit. A szovjet diplomácia kétségtelenül nagy lendületet vitt a nemzetközi életbe, s figyelemre méltó, hogy'két magas szintű szovjet-amerikai tárgyalás között (tehát fontos leszerelési megállapodások előkészítésének idején) Sevardnadze talált magának időt erre a latin-amerikai „kitérőre“. Tény és való, hogy Latin- Amerika eddig valahogy kimaradt a Szovjetunió látóköréből, a figyelem a leszerelési kérdések mellett inkább Európára, Ázsiára, s legutóbb földünk északi területeire összpontosult. Ennek történelmi okai vannak. Latin-Amerika ugyanis évek hosszú során az „egyenruhás kontinens“ jelzőt viselte, ami nem kedvezett a kölcsönös kapcsolatoknak. Az egymást váltogató katonai kormány- ■ zatok élesen antidemokratikus, elnyomó politikája egyben antikom- munista, szovjetellenes politikát jelentett. A térség országainak többsége azonban a nyolcvanas évek elejétől kezdve fokozatosan megszabadult az „uniformistól“, s köztük Brazília, Argentína és Uruguay is a demokratikus fejlődés útjára lépett. Ennek elmélyítése azonban tornyosuló akadályokba ütközik: a hatalmas külföldi eladósodás szülte gazdasági nehézségek akár a politikai labilitás időszakába is visszavethetik az ottani országokat, ami megint csak a „kemény vonal“ felerősödését idézheti elő. Ezt megelőzendő igyekeznek a latin-amerikai államok megoldást találni az adósságproblémára (Brazília több mint 100, Argentína 52, Uruguay 6 milliárd dollárral tartozik). Azt vallják, hogy a hitelezők és az adósok közös erőfeszítéseire van szükség, de mindenekelőtt arra, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok mentesek legyenek a diszkriminációtól, a különböző korlátozó intézkedésektől, s létrejöjjön az új, igazságos gazdasági világrend. És ez az egyik érintkezési pont, ahol a Szovjetunió és a latin-ameri- kai országok véleménye találkozik. A Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít a gazdasági biztonságnak, amely a globális biztonság egyik alapvető eleme, s ezért támogatja a fejlődő országok törekvéseit az egyenjogú, kölcsönösen hasznos gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok kiépítésére. És nem csupán szóban. A Sevardnadze-körút során ezen elvek alapján gazdasági, ipari, műszaki együttműködési megállapodások, kulturális csereszerződések születtek, s elhatározták, más területeken (pl. környezetvédelem) a jövőben úgyszintén fokozzák az együttműködést. (Mellesleg Brazília és a Szovjetunió viszonylatában a gazdasági kapcsolatfejlesztés újabb fontos állomása lehet az Ex- pobrazil '87 ipari árukiállítás, amely október 19-én nyílik meg Moszkvában.) A latin-amerikai országok világ- politikai szerepe, persze, nemcsak azért értékelődik fel napjainkban, mert a legnagyobb adósok közé tartoznak. Csak elismerés illetheti őket azért, hogy súlyos gondjaik mellett is Érett viszony egyre gyakrabban hallatják hangjukat az olyan egyetemes problémákat illetően, mint a nukleáris leszerelés, az atomkísérletek betiltása, az atommentes övezetek létrehozása stb. Bizonyára az a felismerés vezérli őket is, hogy békés külső feltételek nélkül aligha válik lehetővé belső problémáik megoldása. Brazília például javasolta, fokozatosan csökkentsék az atomrobbantások erejét, s ugyancsak az ö nevéhez fűződik Latin-Amerika atommentes övezetté nyilvánításának gondolata és az az indítvány, hogy az Atlanti-óceán déli része váljon a béke és az együttműködés térségévé. De megemlíthetnénk Argentína aktív szerepét az ún. delhi hatok csoportjában, amely az atomfegyverkezés megszüntetésére sürget konkrét lépéseket a nagyhatalmaktól. A szovjet külpolitika céljai és az imént említett latin-amerikai kezdeményezések teljes ' mértékben összecsengenek. Sevardnadze körútja során ezzel kapcsolatban azt vitatták meg, hogy miként, milyen fórumokon járulhatnának hozzá közösen e célok eléréséhez. Az ENSZ erre mindenképp megfelelő, de külön kiemelték, hogy egyaránt hasznosnak tartanák a 3. leszerelési ülésszak összehívását 1988-ban. Még egy tekintetben közös nevezőre hozhatók a Szovjetunió és a latin-amerikai országok törekvései: a regionális válsággócokról, főleg pedig Közép-Amerikáról van szó. Brazília, Argentína és Uruguay (Peruval együtt) tagja az ún. limai csoportnak, amely a Contadora-csoport támogatására alakult. Nem kis részük van abban, hogy a középamerikai békefolyamat az utóbbi hetekben lendületet vett. Ezt a problémát nem a két nagyhatalom közötti konfrontáció részének, hanem nagyon is Latin-Amerika belső ügyének tartják, s megoldásához - vallják - a térség államainak önálló cselekvése járulhat hozzá a legjobban. S evardnadze brazíliai tárgyalásai alkalmával jegyezték meg a vendéglátók, hogy a látogatás a kétoldalú kapcsolatok érettségét tükrözi. Nos, valóban, ez az egyetértés,- az álláspontok közelsége, a hasonló külpolitikai törekvések jó alapot teremtenek ahhoz, hogy a Szovjetunió és a latin-amerikai országok közötti politikai párbeszéd megasabb, ha úgy tetszik, érettebb szintet érjen el. Bizonyára nem kerülte el a figyelmét senkinek, hogy a Sevardnadze-körút alkalmával kölcsönös meghívásokat erősítettek meg, s hogy a szovjet külügyminiszter tárgyalásain tulajdonképpen Mihail Gorbacsov latin-amerikai látogatását készítették elő. PAPUCSEK GERGELY Tömegmegmozdulások Kolumbiában A kormány fékezze meg a szélsőjobboldali terrorizmust (ČSTK) - Kolumbia számos városában továbbra is tüntetéseken tiltakozik a lakosság Jaime Pardo Leal meggyilkolása ellen. A baloldali Hazafias Szövetség koalíctó elnökét, a kommunista párt központi bizottságának tagját, aki indult az előző elnökválasztásokon is, a hétfőre virradó éjszaka szélsőjobboldali terroristák ölték meg. A tüntetéseken a terrorbandák elleni hatékony intézkedéseket követelnek a kormánytól. Néhány szak- szervezeti központ 48 órás tiltakozó sztrájkra szólított föl. Bogota egyes munkásnegyedeiben a rendőrség könnygázzal és fegyverekkel zavar: ta szét a tömeget. Három ember meghalt, 16-an megsebesültek. A letartóztatottak száma több tucatra tehető. Pardo Leal meggyilkolását elítélte Virgilio Barco kolumbiai elnök is Hangoztatta, kormánya nem mond le a nemzeti megbékélés politikájáról. Utasította a biztonsági erőket és a hadsereget, tegyenek meg mindent a neves baloldali politikus gyilkosainak kézrekerítéséért. A brit Nemzetközösség csúcskonferenciája (ČSTK) - A kanadai Vancouverben tegnap megkezdődött a brit Nemzetközösség csúcskonferenciája. A legfőbb napirendi pontok közé tartozik a Dél-afrikai Köztársaságban, a Fidzsi-szigeteken és Srí Lankán kialakult helyzet. Ami Dél-Afrikát illeti, az egykori brit gyarmatbirodalom 48 országának vezetői túlnyomó többségükben közös és hatékony gazdasági szankciókat fognak követelni a fajüldöző rezsimmel szemben. Margaret Thatcher brit kormányfő előreláthatólag megismétli korábbi érveit, melyek szerint az ilyen szankciók nem érnék el a megfelelő hatást és „a dél-afrikai nép ellen fordulnának“. A Fidzsi-sžigetekkel kapcsolatban a résztvevők nem egységesek. India, Ausztrália, Új-Zéland és maga Nagy-Britannia is szankciókat követelnek Rabuka katonai rendszere ellen, néhány afrikai ország azonban körültekintő eljárást sürget.
