Új Szó, 1987. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1987-10-14 / 241. szám, szerda

ÚJ szú 3 1987. X. 14., Irak-lrán Ismét fellobbant a „városok háborúja“ (CSTK) - Irán tegnap reggel is­mét föld-föld típusú rakétával lőtte Bagdadot. Az iraki kormányszóvivő elmondta, a rakéta a városközpont­ban, egy iskolától nem messze csa­pódott be. A robbanás során 30 ember - többnyire gyerekek - életét vesztette, s több mint kétszázan megsebesültek. A rakéta az iskolaé­pületet földig rombolta, s a környé­ken több lakóház is megrongálódott. A becsapódás után egy órával a gyors mentők még mindig szállí­tották a sebesülteket, s a romok között az újabb áldozatok után ku­tatnak. Az elmúlt nyolc napban ez volt a Bagdad elleni negyedik rakétatá­madás. Teherán korábban figyel­meztetett, hogy felújítja a rakétatá­madásokat, ha Irak nem szünteti be a légierő akcióit. Hétfőn egyébként az iraki légierő öt alkalommal táma­dott iráni ipari objektumokat. Tehát ismét fellobbant a „városok háború­jának“ lángja, s ez főleg a polgári lakosságot sújtja. Emellett folytató­dik a „tartályhajó-háború“ is. Dubaiból érkezett információk szerint tegnapra virradó éjszaka irá­ni gyorsnaszádok gépfegyverekkel és gránátvetőkkel lőtték a Petroship B nevű szaúd-arábiai tankhajót. Csak könnyebb károk keletkeztek, úgy­hogy az olajszállító folytathatta útját a Perzsa-öböl felé. Ugyanezt a hajót egy hónappal ezelőtt az iráni gyors­naszádok már megtámadták. A teg­napi támadás volt az első, tartályha­jó elleni akció október 8-a óta, ami­kor is az amerikai helikopterek el­süllyesztettek több iráni úszóművet. A Földközi-tengerről a Szuezi- csatornán keresztül a Vörös-tenger­Kuvait felé tartva a Perzsa-öböl vizein tartózkodik egy újabb átlo­bogózott és amerikai hadihajók által kísért kuvaiti tartályhajó- konvoj (képünkön) (Telefoto - ČSTK) re hajózott tegnap öt belga és hol­land aknakereső. A konvoj a Per­zsa-öböl felé tart azzal a céllal, hogy megerősítse a NATO ott állomáso­zó, hozzávetőleg 80 egységből álló flottáját, amely állítólag a „szabad hajózást“ hivatott biztosítani. Ariasnak ítélték a Nobel-békedíjat (ČSTK) - Az idei Nobel-békedíjat Oscar Arias Sanchez Costa Rica-i elnöknek ítélték oda - közölte teg­nap Oslóban a norvég Nobel-bizott- ság. Az indoklás azt emeli ki, hogy Arias Sanchez jelentős erőfeszíté­seket tett a közép-amerikai békéért. A Costa Rica-i elnök nevéhez fűződik az a javaslat, melynek alap­ján a közép-amerikai országok ál­lamfői idén augusztus 7-én aláírták a térségbeli konfliktus békés rende­zésének tervét. A Nobel-bizottság elnöke, Egil Aarvik nyilatkozatában hangoztatta: ,,Arias elnök a béketerv főépítészeként jelentősen hozzájá­rult ahhoz, hogy a viták és a polgár- háború által régóta sújtott térségben helyreállhasson a stabilitás és a béke.“ Kádár János pekingi tárgyalásai (ČSTK) - Teng Hsziao-ping, a Kínai KP Központi Tanácsadó Bi­zottságának elnöke tegnap délelőtt találkozott Kádár Jánossal, az MSZMP főtitkárával, aki ötnapos hi­vatalos baráti látogatáson tartózko­dik Kínában. A magyar vezető teg­nap Li Hszien-niennel, Kína állam­főjével, valamint Peng-csennel, a parlament elnökével tárgyalt. A délutáni órákban Kádár János Pe- kingből Tyien-csin kikötővárosba utazott. Csehszlovák felszólalás az IPU-konferencián (ČSTK) - Az Interparlamentáris Unió Bangkokban folyó 78. konfe­renciáján tegnap felszólalt Bo­huslav Kučera, a Szövetségi Gyű­lés alelnöke, a csehszlovák küldött­ség tagja. Egyebek között emlékez­tetett rá, a hagyományos politikai és állampolgári jogokkal kapcsolatban a csehszlovák parlamenti csoport emlékeztetőt dolgozott ki a bangkoki konferencia számára. Hangsúlyoz­ta, Csehszlovákiában a törvényalko­tás teljes összhangban áll a nemzet­közi kötelezettségekkel, s ami a gazdasági, szociális és kulturális jogokat illeti, tovább megy annál, mint amire a nemzetközi dokumen­tumok kötelezik. Csehszlovákia nagy jelentőséget tulajdonít a bécsi utótalálkozón a humanitárius kérdé­seknek - mondotta Bohuslav Kuče­ra, hozzátéve, hogy hazánk harminc javaslat szerzője vagy társszerzője. A Szövetségi Gyűlés alelnöke ki­tért rá, nagy jelentőségű a nemzet­közi együttműködés az olyan kérdé­sek megoldásában, mint a család- egyesítés, a házasságkötés, az em­berek és szervezetek közötti kontak­tusok. Reményét fejezte ki, ehhez a nemzetközi együttműködéshez hozzájárul az Interparlamentáris Unió. ENSZ-közgyűlés Bizottságokban folyik a vita (ČSTK) - Az ENSZ-közgyűlés 42. ülésszakának jogi bizottságában tegnap felszólalt Stefan Murin, ha­zánk külügyminiszter-helyettese, a csehszlovák delegáció helyettes vezetője. Mint mondotta, a cseh­szlovák küldöttség csatlakozik azok­hoz a küldöttségekhez, amelyek az erő alkalmazásáról, vagy az ezzel történő fenyegetésről való lemondás erősítését célzó nyilatkozat terveze­tét olyan dokumentumnak tekintik, amely teljes egészében megfelel ko­runk követelményeinek. Ezért ha­zánk teljes mértékben támogatja az említett tervezetet. Amerikai szenátorok a rakétamegállapodásról (ČSTK) - Genfbe érkezett hétfőn az amerikai szenátorok egy csoport­ja, hogy felmérje az atom- és ürfegy- verekről folytatott szovjet-amerikai tárgyalások állását. Találkoztak mind az amerikai, mind a szovjet küldöttség tagjaival, majd pedig egy sajtóértekezleten nagyra értékelték, hogy haladás született az európai rakéták felszámolásának ügyében. Mint mondották, van remény arra, hogy a szovjet és az amerikai kül­ügyminiszter moszkvai találkozójáig megoldják a még nyitott kérdéseket. Ehhez a témához kapcsolódik a New York Times tegnapi cikke, amely viszont arról számol be, hogy egyes amerikai szenátorok kam­pányba kezdtek azzal a céllal, hogy hátráltassák a leszerelési tárgyalá­sokat és akadályokat gördítsenek az említett rakétamegállapodás útjába. A lapvélemény szerint „néhány re­publikánus szenátor nyomást gya­korol a Reagan-kormányra annak érdekében, hogy a Fehér Ház ismét vádolja meg a Szovjetuniót a fegy­verzetellenőrzési megállapodások megsértésével“. E csoport élén Jesse Helms szenátor áll. „Ő és 19 társa a múlt hónapban levélben kér­te Reagantól, hogy ez év decembe­réig terjesszen jelentést a Kongresz- szus elé, amelyben ezt a problémát elemezné“. Szovjet képviselők az Európa-parlamentben (ČSTK) - A szovjet parlamenti küldöttség, amelyet Lev Tolkunov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke vé- zet, tegnap Strassbourgban találko­zott az Európa-parlament politikai csoportjainak képviselőivel. Mint is­meretes, az Európa-parlamentet 12 közöspiaci országból több mint 500 képviselő alkotja. A találkozón véle­ményt cseréltek egy egész sor olyan kérdésről, amelyek főleg a leszere­léssel, az európai biztonsággal és együttműködéssel függnek össze. A felek egyetértettek abban, hogy a Közös Piacnak és a KGST-nek minél előbb fel kell venni a hivatalos kapcsolatokat. Ugyancsak hangsú­lyozták, hogy rendkívül fontos a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, valamint az Európa-parlament kö­zötti hivatalos kapcsolatfelvétel. A nyugati képviselők nagy érdeklő­dést tanúsítottak a Szovjetunióban folyó átalakítás iránt. A Közgyűlés politikai bizottságá­ban hétfőn kezdődött meg a vita, amelyben Mexikó, Indonézia, Svéd­ország és több más állam képviselői nagyra értékelték, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok előrelé­pett a közepes hatótávolságú, vala­mint a harcászati-hadműveleti raké­ták Európából való eltávolításának kérdésében. Vlagyimir Petrovszkij szovjet külügyminiszter-helyettes beszédében azt emelte ki, az ENSZ nemcsak kijelölte a kor fő kérdései megoldásának útját, hanem jelentős ösztönzést is adott ehhez. A közel­múltban Washingtonban megtartott szovjet-amerikai tárgyalások meg­mutatták, a világszervezet célja - a biztonság megteremtése a le­szerelés segítségével - egyre reáli­sabb körvonalakat ölt. Közép-Amerika Az USA meg akarja torpedózni a novemberi értekezletet (ČSTK) - Miguel d’Escoto nica­raguai külügyminiszter Managuában sajtóértekezletet tartott, s ezen első­sorban a közép-amerikai rendezést akadályozó amerikai magatartással foglalkozott. Rámutatott, Washing­ton nyomást gyakorol a térség kor­mányaira, hogy november 5-én ne kezdődhessen meg a Guatemalá­ban aláírt béketerv megvalósítását ellenőrző nemzetközi bizottság ülé­se. Ezen a napon lépnének ugyanis érvénybe azok a kötelezettségek, amelyeket az öt közép-amerikai or­szág államfői vállaltak magukra a guatemalai béketerv aláírásával. A nemzetközi ellenőrző bizottság a Contadora-csoport, a támogatásá­ra alakult ún. limai csoport képvise­lőit, valamint az ENSZ és az Ameri­kai Államok Szervezetének főtitkárát tömöríti. Szovjetunió-Latin-Amerika M egérdemelt pihenőjét töltheti ezekben a napokban Edu­ard Sevardnadze szovjet külügymi­niszter. Majd’ három hétig volt távol otthonról: Washingtonban Shultz amerikai külügyminiszterrel sikerült elvi megállapodásra jutnia a köze­pes és a rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról és más kér­désekről, majd New Yorkban az ENSZ-ülésszak alkalmával vagy fél­száz államférfival folytatott megbe­széléseket a világ szinte valamennyi problémájáról, s még mielőtt hazau­tazott volna, felkereste Brazíliát, Ar­gentínát és Uruguayi, utólag beiktat­va programjába Kubát is. Most te­hát szusszanhat egyet, igaz nem sokáig, hiszen a jövő héten ismét komoly tárgyalások várnak rá: ame­rikai kollégája érkezik Moszkvába, hogy tisztázzák a rakétamegállapo­dással és más leszerelési lépések­kel kapcsolatos, még nyitott kérdé­seket, az újabb csúcstalálkozó idő­pontját, körülményeit. A szovjet diplomácia kétségtele­nül nagy lendületet vitt a nemzetközi életbe, s figyelemre méltó, hogy'két magas szintű szovjet-amerikai tár­gyalás között (tehát fontos leszere­lési megállapodások előkészítésé­nek idején) Sevardnadze talált ma­gának időt erre a latin-amerikai „ki­térőre“. Tény és való, hogy Latin- Amerika eddig valahogy kimaradt a Szovjetunió látóköréből, a figye­lem a leszerelési kérdések mellett inkább Európára, Ázsiára, s legu­tóbb földünk északi területeire össz­pontosult. Ennek történelmi okai vannak. Latin-Amerika ugyanis évek hosszú során az „egyenruhás kontinens“ jelzőt viselte, ami nem kedvezett a kölcsönös kapcsolatoknak. Az egymást váltogató katonai kormány- ■ zatok élesen antidemokratikus, el­nyomó politikája egyben antikom- munista, szovjetellenes politikát je­lentett. A térség országainak több­sége azonban a nyolcvanas évek elejétől kezdve fokozatosan meg­szabadult az „uniformistól“, s köz­tük Brazília, Argentína és Uruguay is a demokratikus fejlődés útjára lé­pett. Ennek elmélyítése azonban tornyosuló akadályokba ütközik: a hatalmas külföldi eladósodás szül­te gazdasági nehézségek akár a po­litikai labilitás időszakába is vissza­vethetik az ottani országokat, ami megint csak a „kemény vonal“ fele­rősödését idézheti elő. Ezt megelőzendő igyekeznek a latin-amerikai államok megoldást találni az adósságproblémára (Bra­zília több mint 100, Argentína 52, Uruguay 6 milliárd dollárral tartozik). Azt vallják, hogy a hitelezők és az adósok közös erőfeszítéseire van szükség, de mindenekelőtt arra, hogy a nemzetközi gazdasági kap­csolatok mentesek legyenek a diszkriminációtól, a különböző kor­látozó intézkedésektől, s létrejöjjön az új, igazságos gazdasági világ­rend. És ez az egyik érintkezési pont, ahol a Szovjetunió és a latin-ameri- kai országok véleménye találkozik. A Szovjetunió nagy jelentőséget tu­lajdonít a gazdasági biztonságnak, amely a globális biztonság egyik alapvető eleme, s ezért támogatja a fejlődő országok törekvéseit az egyenjogú, kölcsönösen hasznos gazdasági, kereskedelmi kapcsola­tok kiépítésére. És nem csupán szó­ban. A Sevardnadze-körút során ezen elvek alapján gazdasági, ipari, műszaki együttműködési megálla­podások, kulturális csereszerződé­sek születtek, s elhatározták, más területeken (pl. környezetvédelem) a jövőben úgyszintén fokozzák az együttműködést. (Mellesleg Brazília és a Szovjetunió viszonylatában a gazdasági kapcsolatfejlesztés újabb fontos állomása lehet az Ex- pobrazil '87 ipari árukiállítás, amely október 19-én nyílik meg Moszk­vában.) A latin-amerikai országok világ- politikai szerepe, persze, nemcsak azért értékelődik fel napjainkban, mert a legnagyobb adósok közé tar­toznak. Csak elismerés illetheti őket azért, hogy súlyos gondjaik mellett is Érett viszony egyre gyakrabban hallatják hangju­kat az olyan egyetemes problémá­kat illetően, mint a nukleáris leszere­lés, az atomkísérletek betiltása, az atommentes övezetek létrehozása stb. Bizonyára az a felismerés ve­zérli őket is, hogy békés külső felté­telek nélkül aligha válik lehetővé belső problémáik megoldása. Brazília például javasolta, fokoza­tosan csökkentsék az atomrob­bantások erejét, s ugyancsak az ö nevéhez fűződik Latin-Amerika atommentes övezetté nyilvánításá­nak gondolata és az az indítvány, hogy az Atlanti-óceán déli része vál­jon a béke és az együttműködés térségévé. De megemlíthetnénk Ar­gentína aktív szerepét az ún. delhi hatok csoportjában, amely az atom­fegyverkezés megszüntetésére sür­get konkrét lépéseket a nagyhatal­maktól. A szovjet külpolitika céljai és az imént említett latin-amerikai kezde­ményezések teljes ' mértékben összecsengenek. Sevardnadze kör­útja során ezzel kapcsolatban azt vitatták meg, hogy miként, milyen fórumokon járulhatnának hozzá kö­zösen e célok eléréséhez. Az ENSZ erre mindenképp megfelelő, de kü­lön kiemelték, hogy egyaránt hasz­nosnak tartanák a 3. leszerelési ülésszak összehívását 1988-ban. Még egy tekintetben közös neve­zőre hozhatók a Szovjetunió és a la­tin-amerikai országok törekvései: a regionális válsággócokról, főleg pedig Közép-Amerikáról van szó. Brazília, Argentína és Uruguay (Pe­ruval együtt) tagja az ún. limai cso­portnak, amely a Contadora-csoport támogatására alakult. Nem kis ré­szük van abban, hogy a közép­amerikai békefolyamat az utóbbi he­tekben lendületet vett. Ezt a problé­mát nem a két nagyhatalom közötti konfrontáció részének, hanem na­gyon is Latin-Amerika belső ügyé­nek tartják, s megoldásához - vall­ják - a térség államainak önálló cselekvése járulhat hozzá a leg­jobban. S evardnadze brazíliai tárgyalá­sai alkalmával jegyezték meg a vendéglátók, hogy a látoga­tás a kétoldalú kapcsolatok érettsé­gét tükrözi. Nos, valóban, ez az egyetértés,- az álláspontok közelsé­ge, a hasonló külpolitikai törekvések jó alapot teremtenek ahhoz, hogy a Szovjetunió és a latin-amerikai országok közötti politikai párbeszéd megasabb, ha úgy tetszik, érettebb szintet érjen el. Bizonyára nem ke­rülte el a figyelmét senkinek, hogy a Sevardnadze-körút alkalmával kölcsönös meghívásokat erősítettek meg, s hogy a szovjet külügyminisz­ter tárgyalásain tulajdonképpen Mi­hail Gorbacsov latin-amerikai láto­gatását készítették elő. PAPUCSEK GERGELY Tömegmegmozdulások Kolumbiában A kormány fékezze meg a szélsőjobboldali terrorizmust (ČSTK) - Kolumbia számos váro­sában továbbra is tüntetéseken tilta­kozik a lakosság Jaime Pardo Leal meggyilkolása ellen. A baloldali Ha­zafias Szövetség koalíctó elnökét, a kommunista párt központi bizott­ságának tagját, aki indult az előző elnökválasztásokon is, a hétfőre vir­radó éjszaka szélsőjobboldali terro­risták ölték meg. A tüntetéseken a terrorbandák el­leni hatékony intézkedéseket köve­telnek a kormánytól. Néhány szak- szervezeti központ 48 órás tiltakozó sztrájkra szólított föl. Bogota egyes munkásnegyedeiben a rendőrség könnygázzal és fegyverekkel zavar: ta szét a tömeget. Három ember meghalt, 16-an megsebesültek. A letartóztatottak száma több tucat­ra tehető. Pardo Leal meggyilkolását elítélte Virgilio Barco kolumbiai elnök is Hangoztatta, kormánya nem mond le a nemzeti megbékélés politikájá­ról. Utasította a biztonsági erőket és a hadsereget, tegyenek meg min­dent a neves baloldali politikus gyil­kosainak kézrekerítéséért. A brit Nemzetközösség csúcskonferenciája (ČSTK) - A kanadai Vancouver­ben tegnap megkezdődött a brit Nemzetközösség csúcskonferenciá­ja. A legfőbb napirendi pontok közé tartozik a Dél-afrikai Köztársaság­ban, a Fidzsi-szigeteken és Srí Lan­kán kialakult helyzet. Ami Dél-Afrikát illeti, az egykori brit gyarmatbirodalom 48 országá­nak vezetői túlnyomó többségükben közös és hatékony gazdasági szankciókat fognak követelni a fajül­döző rezsimmel szemben. Margaret Thatcher brit kormányfő előrelátha­tólag megismétli korábbi érveit, me­lyek szerint az ilyen szankciók nem érnék el a megfelelő hatást és „a dél-afrikai nép ellen fordulnának“. A Fidzsi-sžigetekkel kapcsolat­ban a résztvevők nem egységesek. India, Ausztrália, Új-Zéland és maga Nagy-Britannia is szankciókat köve­telnek Rabuka katonai rendszere ellen, néhány afrikai ország azon­ban körültekintő eljárást sürget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom