Új Szó, 1987. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1987-10-09 / 237. szám, péntek
Marhahússal pótolják a hiányzó sertéshúst Megteremtik a jövő évi tervteljesítés feltételeit Az érsekújvári (Nové Zámky) Fejlődés Egységes Földműves-szövetkezet egyike azoknak a mezőgazda- sági vállalatoknak, amelyeknél az állattenyésztési ágazat az évről évre ismétlődő mérleghiány helyett tervezett nyereséggel gazdálkodik. Ebben a szövetkezetben az állattenyésztés a bruttó mezőgazdasági termelésből hozzávetőlegesen ötven százalékkal részesedik, az évi nyereség képzéséhez pedig általában 3-4 millió koronával járul hozzá.- Ezúttal a megszokottnál szerényebbek az eredményeink - mondta Barák László ágazatvezető -, de még így is valószínű, hogy a szövetkezet tervezett 8 millió korona tiszta nyereségéből legkevesebb 3 milliót az állattenyésztés teremt elő. Az időszaki termelési és értékesítési feladatok teljesítését illetően nincs mivel dicsekednünk, viszont feltett szándékunk, hogy az év végéig minden vonatkozásban pótoljuk a hiányt. Gondból és problémából az idén ebben a szövetkezetben is a sertés- tenyésztésben akad a legtöbb. Az ágazat vezetője szerint ennek több oka van. Az első és legkomolyabb, hogy az időközben helytelennek bizonyult, egykori fejlesztési irányelvekhez igzodva, a meghirdetett opti- malizációs program keretében ők is visszafogták a fejlődésben a sertés- tenyésztést. Most nehéz lépést váltani, felfejleszteni az állatállományt s eleget tenni a megnövekedett társadalmi igényeknek.- Gondjainkat nagy mértékben gyarapította a tervezettnél kisebb súlygyarapodás és nagyobb elhullás, valamint a mesterséges megtermékenyítésben elért gyengébb eredmények - fejtegette Barák László. - Sajnos, ehhez a szokatlanul zord téli időjáráson kívül a tápok rosszabb minősége is hozzájárult, amit a tejüzemtől kapott savó rendszeres adagolásával sem sikerült teljes mértékben ellensúlyoznunk. A helyzet elemzése alapján a járási mezőgazdasági igazgatóság lehetővé tette számunkra, hogy az évi értékesítési feladatok teljesítésében 20 tonna hiányzó sertéshúst marhahússal pótoljunk. így nem kényszerülünk az év végén 70-80 kilós súlyban vágóhídra küldeni a hízósertéseket s jól felkészülhetünk a jövő évi feladatok teljesítésére, ami nem csupán számunkra előnyös. Az állományt sikerült kellően felfejlesztenünk, sőt kicsit zsúfoltak is az istállóink, mert a hízókat igyekszünk 120 kilogrammos súlyban értékesíteni. Bizonyos értelemben ez is kockázatos vállalkozás, mert nagyjából egy hónappal tovább kell tartanunk az állatokat, miközben számolnunk kell a élettér túlzsúfoltságának a súly- gyarapodásra és a takarmányok értékesülésére gyakorolt kedvezőtlen hatásával. A szövetkezet állattenyésztési ágazatának munkájáról szólva el kell még mondanunk, hogy a tejtermelés fejlesztésében szintén átmeneti jellegű gondokkal küszködnek. A termelésben képtelenek biztosítani a múlt évi színvonal elérését, viszont a vállalt évi termelési és értékesítési feladatot teljesítik. Gondjaik abból származnak, hogy nem tudtak kellő takarmánykészletet tartalékolni a téli és a kora tavaszi hónapokra. Főleg a jó minőségű siló hiányzott, s igy nem lehetett biztosítani a napi takarmányadag jó termelékenységet szavatoló fehérje-keményítő egyensúlyát. Pozitívumként említhető, hogy okultak a hibából, és az idén - a kettős termesztés előnyeit is kihasználva - mindent megtettek a folyamatos zöld futószalag és a kielégítő téli takarmánykészlet megteremtéséért. Az állattenyésztési ágazat vezetője úgy számítja, hogy az idén hozzávetőlegesen 4500 literes tehenenkénti tejtermelést-tudnak elérni, amit jövőre száz literrel, az ötéves tervidőszak végére pedig kerek ötezer literre szeretnének növelni. A feladat teljesítéséhez már az ősziek vetéstervének előrelátó kidolgozásával, a növénytermesztési és az állattenyésztési ágazat feladatainak összehangolásával igyekeznek megteremteni a kedvező feltételeket. KÁDEK GÁBOR Határidöelőnyben és többet a tervezettnél KÖZÉP-SZLOVÁKIA DOLGOZÓI KÖVETKEZETESEN TELJESÍTIK FELAJÁNLÁSAIKAT • NOVEMBER 7-IG ELKÉSZÜL AZ EXPORTTERMÉKEK LEGNAGYOBB RÉSZE A podbrezovái Šverma Vasmű kohászainak 8 évvel ezelőtti kezdeményezése nyomán már rendszeres internacionalista munkaverseny folyik a Közép-szlovákiai kerületben. A hazai piac ellátásán kívül külföldre is termelő ipari vállalatok kommunistái - főleg a szocialista munkabrigádok tagjai - a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség Banská Bystrica-i Kerületi Bizottságának vezetőivel közösen évről évre felmérik az exportgyártmányok határidő előtti kiváló minőségű elkészítésének lehetőségeit, és felajánlásokat kezdeményeznek a megrendelt áru tervezettnél korábbi pontos leszállítására, valamint az exporttervek túlteljesítésére.- Idén a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának tiszteletére az igényes termelési feladatok teljesítésén kívül 495 469 egyéni, 46 895 kollektív, 942 üzemi, 431 vállalati, 467 közös és 44 nemzetközi kötelezettségvállalás megtartására összpontosul a közép-szlovákiai dolgozók igyekezete - tájékoztatott Ján Buday, a Banská Bystrica-i Kerületi Szakszervezeti Tanács elnöke. - Ezenkívül ugyancsak a világ első szocialista forradalma jubileumának köszöntésére kerületünk 182 vállalatának és üzemének kollektívája készített kezdeményező terveket. A felajánlásoknak köszönhetően az ipari vállalatok idén előreláthatólag több mint 193 millió koronával túlteljesítik a saját termelési érték tervét, 182 381 000 koronával az árugyártás tervét, 84 591 000 korona értékű terméket pedig tôĎbletként exportálnak a szocialista országokba. Mivel a közép-szlovákiai gyártmányok első számú külföldi vásárlója a Szovjetunió, a nemzetközi munkaverseny szervezői idén külön felhívással fordultak a kerület legjelentősebb üzemeinek dolgozóihoz az exportszállítmányok elküldési határidejének lényeges lerövidítése céljából. A nagy októberi szocialista forradalom jubileumának méltó köszöntésére 44 vállalati kollektíva felajánlásában az eddig szokásos december 20-a helyett november 7-re tűzte ki az exportfeladatok teljesítésének új időpontját.- Ezekben a napokban kerületszerte különösen serényen dolgoznak a nemzetközi munkaverseny résztvevői - számolt be a példamutató kollektívák eredményeiről a kerületi szakszervezeti tanács elnöke. A Považská Bystrica-i Vágmenti Gépgyárban például, ahol a harmadik negyedévben is 102 százalékra teljesítették az exporttervet, 38 millió korona értékű fémmegmunkáló gépet és mérőműszert készítenek el november 7-ig szovjet kivitelre. A Dubnica nad Váhom-i Nehézgépgyár dolgozói előreláthatólag kötelezettségvállalásukat is túlszárnyalják, hiszen a leszerződött 26 ezer hidrosztatikus sebességváltóműből 18 ezret már az első félévben összeszereltek, és elküldtek a szovjetépí- tőiparigép-gyártóknak. A púchovi Május 1. Gumigyár dolgozói már szintén az utolsó szállítmányokba kerülő exporttermékeket készítik az idei 84 millió koronás megrendelésből. Az internacionalista munkaverseny kezdeményezői a podbrezovái Šverma Vasmű kohászai egyéb kiviteli feladataik példás teljesítése mellett idén 41 ezer tonna különféle méretű varratnélküli csövet gyártanak a Szovjetuniónak. E mennyiség legnagyobb részét már ugyancsak átvehették a megrendelők azzal a csaknem 100 tonnával együtt, amelyet az elmúlt hónap végéig terven felül indítottak útnak a Felső- Garam menti kombinátból. -lyNemcsak a vasutasokon múlik Vannak olyan hivatások és szakmák, amelyek társadalmi, vagy népgazdasági jelentőségüknél fogva abban a megtiszteltetésben részesülnek, hogy dolgozóik az év valamely napját sajátjuknak, ünnepjüknek tekinthetik. Közéjük tartoznak a vasutasok is, akiket a közelmúltban ünnepelt az ország. Immár hagyománnyá vált, hogy az ilyen alkalmakkor az adott ágazat munkáját is mérlegre teszik. Méghozzá egyre következetesebben, ami nagyon hasznos, s talán méginkább az lehetne, ha egy-egy ilyen ünnepelt szakágazat eredményeiről, további feladatairól részletesebben számolnának be a tömegtájékoztatás eszközei. Bár az ilyen jellegű tájékoztatások adathalmazokkal is terhelnék az olvasót, mégis úgy vélem, hegy érdeklődésre tarthatnának számot. Amint azt Jozef Lenárt elvtárs a vasutasok prágai nagygyűlésén elhangzott beszédében hangsúlyozta: „A vasút továbbra is a közlekedés gerince marad. Közvetlenül függ tőle a népgazdaság folyamatos működése és a lakosság szükségleteinek kielégítése. Teljesítményeivel, amelyek az egész közlekedési rendszerben háromnegyed résznyi arányt képviselnek, a vasút kiemelt helyet foglal el.“ A hazai állami vasutak azonban ennek ellenére is csak nagy nehézségek leküzdése árán tudnak eleget tenni gazdaságunk óriási szállítási igényeinek, amelyek elsősorban országunk földrajzi fekvésének és termelési bázisai előnytelen területi megoszlásának tudhatok be. Más szóval jelenleg a csehszlovák vasutak szállítási teljesítményének 70 százaléka az ország vasúti hálózatának 18 százalékán bonyolódik le. Míg 1950-ben összesen 96 millió tonna árut szállítottak, addig 1985-ben már 294 millió tonnát, gyakorlatilag azonos hosszúságú vasúti hálózaton. Igaz, a személyszállítást tekintve az említett években 501 millióról 419 millióra csökkent a vasúton közlekedő utasok száma, de e 35 év alatt a teherszállításban 19 milliárdról 74 milliárd tonnakilométerre, a személyszállításban pedig 16 milliárdról 20 milliárd személykilométerre növekedett a vasutak szállítási teljesítménye. Vasúthálózatunk egy kilométerére évente átlagosan 13,2 millió tonnakilométer megterhelés jut, ami kétszerese a francia, vagy az NSZK-beli vasutakénak. Sőt, vasúthálózatunk egyes szakaszain ez az igénybevétel eléri az évi 90 millió tonnakilométert, amire Európa egyik országában sincs példa. Az említett adatok ismeretében talán érhetőbbé válik a kívülálló számára is, hogy miért szükségszerü bizonyos vasúti szakaszok szinte folyamatos korszerűsítése, különös gonddal végzett karbantartása, miközben a kevésbé megterhelt vasúti vonalak üzemelési gondjai is megoldásra várnak. Márpedig a CSKP XVII. kongresszusa és a 8. ötéves terv által megszabott, közlekedésre vonatkozó célkitűzések - melyek szerint az eddiginél színvonalasabbá, megbízhatóbbá, biztonságosabbá és gazdaságosabbá kell tenni a személy- és teherszállítást - az ország egész vasúthálózatára vonatkoznak. A vasúti forgalom lebonyolításának irányításában, a vasútállomások és -vonalak ma már kicsinek bizonyuló rakodóterei, illetve áteresztőképessége, a munkaerő- és pótalkatrészhiány mellett azonban a legnagyobb gondot a szállíttató és a megrendelő vállalatok elégtelen együttmüködése, valamint a szállítási tervek be nem tartása okozza. Ez utóbbiak ellen azonban a vasutasok vajmi keveset tehetnek. Ezt tudatosítaniuk kellene minden olyan népgazdasági ágazat dolgozóinak, akik közvetve, vagy közvetlenül befolyásolják a vasúti szállítást. Főleg azokról az ágazatokról van szó, amelyek vállalatai a vasúton szállított áruik ki- és berakodását lassan, felelőtlenül végzik, de a vasút műszaki berendezéseit gyártó és javító iparágak is ide sorolhatók. És a mindannyiunk által óhajtott színvonalasabb személy- szállításért sem csak a vasutasok tehetnek, tehetnének többet, hanem mi, utasok is - gondolom ebben nemcsak a vasút dolgozói értenek egyet. BARANYAI LAJOS A térdsérülések Az utolsó, negyedik termelési blokk üzembe helyezésével 1760 megawattra nőtt a dukovanyi atomerőmű' összteljesítménye. Felvételünk a létesítmény közelében készült. (Vít Korčák felvétele - ČTK) A térdízület az emberi szervezet legnagyobb s egyben legsérülékenyebb ízülete. Anatómiai felépítése lehetővé teszi, hogy eleget tegyen a rá háruló óriási statikai és működési igényeknek. Az ízület helyes működésében részt vesznek a combcsont és a lábszárcsont ízületi felületei, a térdkalács, az oldalsó valamint keresztszalagok, a külső és belső félhold alakú porcogok (me- niszkuszok), az ízületi tok valamint az azt körülvevő izomcsoportok. A térd sérülései nagyon különbözőek lehetnek, egészen a könnyű zúzódásoktól, az egyes alkotóelemek sérülésein keresztül a térdízület ' teljes szétroncsolásáig. Az alkotóelemek sérülésének következtében keletkező tünetek gyakran fedik egymást, ami sokszor megnehezíti a pontos diagnózis megállapítását. Adott esetben a baleset mechanizmusa és a klinikai lelet együttesen jellemző a térd valamely részének károsodására. A térd baleseteinek leggyakoribb kísérő tünete a hirtelen fellépő erős fájdalom. Az ízület valamely ínszalagjának szakadásakor jellemző az úgynevezett „második esés“ tünete, amikor a baleset után a károsult lábra áll, de azonnal újra leesik, miközben a sérült térdben egyféle hirtelen megtörést, csúszást érez. A belső meniszkusz sérülésére jellemző a térdízület blokkja, ami azt jelenti, hogy a részben behajlított térdet a beteg képtelen mozgatni. A térdsérülések közül a legköny- nyebbek a térd zúzódásai. Leggyakrabban rúgáskor, tompa ütéskor keletkeznek, s borogatásokkal, egy időre nyugalomba helyezve, jól gyógyíthatók. A térdízület ficamja az ízületre ható közvetett erőhatás következménye. Jellemző rá az ízületi tok kitágulása, de az ízületi szalagok és a meniszkuszok sértetlenek. A gyógyításnál itt is elsősorban borogatásokat alkalmaznak, de a végtagot legalább 2-3 hétre teljes nyugalomba kell helyezni. Az izületi tok szakadása legtöbbször a térdszalagok szakadásával párosul. A térd belső-oldalsó szalagjának szakadása a térd erőszakos befelé törésekor vagy a lábszár erőszakos kifelé mozdulásakor keletkezik. A külső-oldalsó szalag szakadása ritkábban fordul elő, általában a kinyújtott térdre belülről hatóerő következményeként. A térdízület belsejében lévő keresztszalagok szakadása már a komoly sérülések közé tartozik. Amíg az elülső keresztszalag a lábszár előrelendülésekor (kirúgáskor) szakadhat el, addig a hátsó keresztszalagszakadás a behajlított térdet hátrafelé nyomó erő hatásakor keletkezhet. A keresztszalagok szakadása általában az ízületi tokba való bevérzéssel jár. A modern baleseti sebészet előnyben részesíti ezen térdsérülések operáció útján valógyógyítását a hagyományos eljárásokkal szemben. Leggyakrabban az elszakadt szalagok összevarrását és plasztikáját végzik. A helyes diagnózis felállítása után a műtéteket minél előbb el kell végezni, mert annak halogatása rontja a gyógyulás sikerét. A meniszkuszok közül leggyakoribb a belső meniszkusz sérülése. Keletkezésénél három tényező szerepel együttesen: túlterhelés, a térd behajlítása és erős befelé rotációja. Jellemző'tünet az úgynevezett ex- tenziós blokk, ami azt jelenti, hogy a sérült nem tudja térdben kinyújtani az alsó végtagját. A külső meniszkusz sérülése meglehetősen ritka és ilyenkor sohasem keletkezik ízületi blokk. A meniszkusz sérülése annak operáció útján való eltávolításával gyógyítható. Az előbbiekben leírt egyes sérülések gyakran különbözőképpen kombinálódhatnak is. Az ún. „szerencsétlen hármas“: a belső meniszkusz sérülése, az oldalsó-belső és az elülső keresztszalag szakadása meglehetősen tipikus szintézis. Az emberi térdízület a test egyik legjobban igénybevett része s ezért sérülése is nagyon gyakori. Különösen a sportolók (labdarúgók) körében mindennapos balesetnek számít, pedig megelőzésében a játékosok nagyobb körültekintésével és a szándékos tilos szerelések elhagyásával szép eredményeket lehetne elérni. A térdsérüléseknél nyújtandó elsősegély legfontosabb része a végtag nyugalomba helyezése, fixálása és a beteg azonnali kórházba szállítása. Megfelelő elsősegélynyújtás után a szakorvosnak is egyszerűbb a beteg további ellátása. A modern baleseti sebészet már lehetővé teszi a térdben keletkező sérülések sikeres gyógyítását. Dr. PETR GÁL ÚJ SZÚ 4 1987. X. 9.
