Új Szó, 1987. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1987-10-30 / 255. szám, péntek

November a képernyőn és a rádióban Filmek, tévéjátékok, zenei programok Remek tevedramak es szórakoz­tató magazinok, játékfilmek és doku­mentumműsorok, balettek és operák között válogathatnak az idei szovjet kulturális eseménysorozat nézői: mind a Csehszlovák, mind a Magyar Televízó színes, érdekes programo­kat kínál az ünnepi időszak he­teiben. November elsején Éva Sadková rendezésében vetíti a Csehszlovák Televízió Gorkij Zikovék című drá­májának új adaptációját. A mű cse­lekménye 1910-ben, a cári Oroszor­szág egyik vidéki ,,polgári fészké­ben“ játszódik, ott, ahol két testvér, két özvegy él unalomban és tanács­talanságban. A ház hétköznapjaiba Mihail Zikov naiv, de számító meny­asszonya visz változást, érzelmeket, gondolatokat, kívánságokat terelve új irányba. ,,Ne csak a saját igazadat lásd, nézz körül és vedd észre, hogy mostanság új igazság van születő­iéiben: mindannyiunk igaza“ - tör ki a dráma végén Szonya Zikova. Hetedikén, az egyes műsoron ke­rül a közönség elé Szergej Bondar- csuk 1982-ben forgatott kétrészes filmje, a Vörös harangok. A Háború és béke Oscar-dijas rendezője John Reed, két riportkönyve alapján készí­tette nagyszabású művét. A Mexikó lángokban és a Tiz nap, amely meg­rengette a világot hőse maga John Reed, hiszen Bondarcsuk az ő sze­mével láttatja a mexikói és az orosz . forradalmat, előtérbe helyezve a nép felkelését és hősiességét. Reed az eseményeknek figyelő, értő, elemző krónikása, aki tapasztalatait írásban tárja nyilvánosság elé. Híres vi­lágsztárok, neves színészek játsz- szák a főszerepeket. John Reedet Franco Nero, előkelő kedvesét Ur­sula Andress, feleségét Sydney Rome formálja meg Lenint Anatolij Usztyizsanov kelti életre. Nem maradnak „csemege“ nélkül a táncfilmek kedvelői sem. Ugyanezen a napon, november 7- én este a kettes programon a moszkvai Nagyszínház 1968-as Spartacusát láthatják a nézők. A rendező-koreográfus: Jurij Grigo- rovics, az előadók: Vlagyimir Vaszil- jev, Jekatyerina Makszimova, Ma- risz Liepa és Natalja Tyimofejeva. A barátság hónapjában mutatja be a Csehszlovák Televízió A tó árnyai és suttogásai című tévéjáté­kot is, amelyet Marcel Dekanovský rendezett Csingiz Ajtmatov egyik legszebb novellája, a Hattyúk Isszik- Kul felett nyomán. ,,Kirgizia legna­gyobb taváról az a legenda járja, hogy szerelmes suttogásokból szü­letett. .. Hányán vallottak vajon sze­relmet kékes hullámai mellett? Hány csók futott a vizén a lenyugvó nap felé... Hány szó merült el ben­ne, hogy súgni tudjon, ha eljött a szerelem ideje...“ - így kezdődik a történet, amelynek hősei szerető­szenvedő fiatalok egy fiú és egy lány, akikben csalódik a tó, a nap, akiket elválaszt az alkonyat. Antonin Moskalyk szintén neves szovjet író, Vil Lipatov művét vitte filmszalagra. A Törés a szélcsend­ben anya és fia szoros kapcsolatáról szól. Az asszony jónevű sebész, fia erdészeti főiskolán szerzett diplo­mát, közös életük egy nap óhatatla­nul megszakad. A fiú, még ha el is múlt huszonöt, in­kább gyerek, mint felnőtt, önállótlan, tapasztalatlan. Művelt, sikeres anyja félti őt, nem akarja messzire engedni maga mellől, a srác azon­ban bizonyítani akar - és elutazik. Nagy sikerre számíthat a Jevge­nyij Jevtusenko rendezte óvoda is, amelyben gyerekkorára emlékezik az ismert szovjet költő; őszinte, hu­mánus alkotásában gyermeki sze­mekkel láttatja a háború borzalmait. A film egyik epizódszerepét Klaus- Maria Brandauer játssza. A Magyar Televízió november -íródikAn Zenehétföt közvetít Czi­Les gány György vezetésével. A monst­re adás főszereplői a Moszkvai trió, a Borogyin vonósnégyes, valamint a Bolsoj társulata. Mindehhez könyvszemle és ötvöskiállítás társul és ott lehetünk majd a Radnóti Szín­padon, ahol szovjet irodalmi est zajlik. Napjaink legégetőbb kérdéseire keresi a választ az a tévéjáték, ame­lyet Félix László Satrov műve alap­ján készített. Az így győzünk mi 1924-be kalauzolja a nézőt, amikor Lenin már több mint egy esztendeje a Fekete-tenger partján gyógykezel­teti magát. Amikor híre kel, hogy visszatér kremlbeli dolgozószobájá­ba, munkatársai fogadtatására ké­szülnek, s közben sorra feleleve­nednek az emlékek, újra felidéződ­nek a forradalmi események. Lenint Kozák András alakítja a drámában. November 6-án kétórás ünnepi gálaműsort láthatunk-hallhatunk, másnap délután pedig Ajándékcso­kor címmel sugároz zenés-szóra­koztató összeállítást a budapesti te­levízió. Este a Lilikének, levél helyett című Majakovszkij-vers után a Moj- szejev együttes műsora kerül adás­ba. Pár nappal később Csajkovszkij Hattyúk tava című balettjéből a leg­szebb pás de deux-t láthatják a né­zők, az operakedvelőknek pedig a Bolsoj Borisz Godunovja nyújt kel­lemes szórakozást Sz .G. L. Változatos ünnepi műsorok A Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adása műsorpolitikájában jelentős teret szentel a társadalmi, politikai események­nek, évfordulóknak. A nagy októberi szo­cialista forradalom 70. évfordulója tiszte­letére is több ünnepi műsor készül. November 6-án Bátorkeszin (Vojnice) kerül sor az Október fénye című műsor nyilvános felvételére. A zenés irodalmi összeállításban fellépnek a Magyar Terü­leti Színház művészei, a Csemadok ko­máromi (Komárno) alapszervezetének és a Szakszervezetek Házának Egyetértés vegyeskara, valamint az Új Színpad mű­vészei: Schweighoff er Mária és Miskovics László. A barátsági hónapban elhangzik Ján Kukura: Orenburgi férfiak című nagy sike­rű hangjátéka a Matesz művészeinek elő­adásában. A Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adása az ünnepi műsorok tervezé­sekor gondolt a komolyzene kedvelőire is. A Barangolás zeneországban című mű­sorban többek között Sosztakovics és Hacsaturjan művei hangzanak el. Vagyis olyan zeneművek, melyek megalkotására a nagy októberi szocialista forradalom ihlette a zeneszerzőket. Az Aki tudja - írja meg! zenei fejtörő is kapcsolatban van az októberi forradalomnak századunk zene­művészetére gyakorolt hatásával. Az irodalmi műsorok közül a Tiz perc irodalom és a Látóhatár készül az említett jelentős évforduló jegyében. A kulturális magazin, a Fáklya többek között tájékoz­tatja majd a hallgatókat az Orosz Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság kul­turális napjairól hazánkban, beszélgetést közvetít a csehszlovák-szovjet barátsági hónapban hazánkban vendégszereplö szovjet művészekkel, elkalauzolja a hall­gatókat a Bratislavai Lenin Múzeumba. A legkisebbek pedig a közvetített Mese- műsorban a Szovjetunió népeinek leg­szebb meséit hallgathatják. A csehszlovák-szovjet barátság hó­napja alkalmából ismét sor kerül a Közös úton elnevezésű rádiós versenyre. Az ötfordulós verseny ezúttal november 5-én kezdődik. Az egyes forduló kérdései min­den héten csütörtökön 12.10 perces kez­dettel hangzanak el. Hetente két-két kér­dést adunk fel hallgatóinknak. Ha ezek egyikére helyesen válaszolnak a verseny­zők, bekerülnek a nyereménysorsolásba. A válaszokat minden egyes forduló után be kell küldeni, mivel a versenybizottság hetente értékeli a válaszokat és sorsolja ki a díjakat a helyes megfejtők között. A díjak ezúttal is értékesek. Többek kö­zött szovjetunióbeli üdülést, táskarádió­kat, fényképezőgépeket és más díjat nyerhetnek versenyzőink. A versenybe ezúttal is mindenki bekapcsolódhat - gye­rekek és felnőttek csakúgy, mint egyének és kollektívák. M. F. A filmzenétől az operáig Ránki György nyolcvanéves A Bartók utáni magyar zeneszerző­nemzedék egyik kiemelkedő alakja, Ránki György nyolcvan évvel ezelőtt szü­letett Budapesten. Mint csaknem vala­mennyi muzsikus kortársa, ó is Kodály Zoltán tanítványa volt. 1926 és 1930 kö­zött elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola zeneszerzői tanszakát, majd azt követően népzenei tanulmányo­kat folytatott. Előbb szülővárosában, ké­sőbb Párizsban és Londonban. Elsó sikereit film-kísérőzenékkel aratta és az ezzel szerzett gyakorlatot későbbi kompozícióiban jól hasznosította. Széles zeneszerzői skáláján az ironikus hang épp úgy megszólal, mint a drámai feszült­ség, a kamarazenei hangzás vagy a nagyzenekari effektus. A bámulatos sokoldalúság, könnyedség és elegancia, amellyel Ránki a zene legkülönbözőbb területeit bejárja, gazdag dallamvilágá­nak, bőven áradó képzeletének, alkotói vénája máig tartó frissességének tulajdo­nítható. Lehetetlen valamennyi müvét felsorol­ni az adott keretek között, még a váloga­tás sem könnyű. A már említett filmzenén kívül írt nagyzenekari műveket, kantátát, operát, tömegdalt, gyermekdalokat, san­zonokat, kísérőzenét színpadi művekhez vagy rádiójátékokhoz. Ugyanilyen sok­oldalúság jellemzi műveinek hangulatvilá­gát is. Néhány példa: A csendháborító (rádiójáték); Egy szerelem három éjsza­kája (zenés tragédia); vagy a filmzene területén: Aranyember, Körhinta, Édes Anna, Pár lépés a határ -, hogy csak a legismertebbeket említsük. zene korában, nyilván rendhagyó vállal­kozás. Mégis időszerű lehet, mind mon­danivalója, mind formája révén. Fel kellett építenem egy olyan elképzelést, melyben minden látni és hallani való színpadi elem - ének, zene, mozgás, színpadkép, vilá­gítás - egységes összjátékban és közös ritmusban szolgálhatja az adott érté­keket. " Kétségtelen, hogy legnépszerűbb színpadi műve a Pomádé király új ruhája. A darab szövege Andersen híres meséjét veszi alapul, melyben a hazug, képmutató udvari léhűtók dicsőítik a levegőből szőtt csodaruhát, amelyet senki sem lát. A Po­mádé király kilép a vígopera kereteiből és a vaskos humor eszközeit használó ze­nés komédia műfajába tartozik. A moz­galmas, látványos paródia elmondja, hogy két, forradalmi magatartásáért száműzött diák elmés csínyének segítsé­gével, hogyan űzi el a nép hiú, bárgyú királyát és romlott udvartartását. A bur- leszk részek szellemes, derűs zenei meg­oldásai rendkívül gazdagok, a hangszere­lés színessége, virtuozitása a legjobb ol­daláról mutatja be Ránkit, akinek kétség­telenül a zenei karikatúra, a csúfondáros- kodó görbe tükör az igazi területe. Ránki a Pomádé király zenei anyagából hang­versenyek számára két szvitet állított össze, melyben talán még jobban érvé­nyesül hangszerelési bravúrja. Műveinek többségével a puszta gyö­nyörködtetésen túl, határozott nevelő ha­tást ér el. Ránki György világos és közért­hető zenei nyelve a titka szerzeményei tartós népszerűségének. DELMÁR GÁBOR Ezekben a hetekben a gimnáziu­mok, a szakközépiskolák és az érettségit nyújtó szakmunkásképző intézetek végzős növendékeinek ez­rei törik a fejüket azon, hová menje­nek, mit csináljanak az iskola befeje­zése után. A kérdés leginkább a gimnazistákat foglalkoztatja, hi­szen annak idején - feltehetően - azért jelentkeztek ebbe az iskolatí­pusba, hogy érettségit szerezve ta­nulmányaikat majd felsőoktatási in­tézményekben folytassák. Vajon mi­lyenek a lehetőségeik, hová, merre mehetnek, ha a továbbtanulás mel­lett döntenek? Szlovákia felsőoktatási intézmé­nyeinek nappali tagozatain a jövő iskolaévben 12 500 elsőéves hallga­tóra - az ideihez képest 500-zal többre - számítanak (közülük 200- an külföldi egyetemekre, főiskolákra mehetnek). A legtöbb fiatalt - 6190- et - a műszaki főiskolák várják, itt is elsősorban a gépész-, a villamos- és építészmérnöki karok. S ez nem véletlen. Ha ugyanis lépést akarunk tartani a fejlődéssel, a termelési és tudományos-technikai változások­kal, gondoskodnunk kell nemcsak a műszaki értelmiség utánpótlásá­ról, hanem meg kell változtatnunk a foglalkoztatottság struktúráját is, azaz növelnünk kell a műszaki vég­zettségűek, nem utolsósorban a ma- temetikusok és fizikusok számát. Szükséges tehát, hogy a tovább­tanulók között túlsúlyban legyenek a műszaki képzésben részt vevő fiatalok. S bár a műszaki főiskolák iránti érdeklődéssel az utóbbi egy-két év­ben nincs különösebb baj, hiszen egyre többen ismerik fel a műszaki pálya jövőjét, előnyeit (s ez a megál­lapítás akkor is igaz, ha a jelentke­zés legutóbb alig másfélšzeres volt, a korábbi évekhez képest, tehát né­mileg visszaesett), annál nagyobb gondot okoz azonban a pályázók egyenlőtlen megoszlása. Egyes szakok a műszaki karokon is felka­pottak, a tudományegyetemek né­mely kara (a jogi, a bölcsész, az orvosi) iránti aránytalan érdeklődés­ről nem is szólva, hiszen az öt­hatszoros, esetenként meg a tízsze- res-tizenháromszoros túljelentkezés (pszichológián és tolmácsszakon) egyenesen meghökkentő. Céltuda­tosabb pályairányítással feltétlenül elejét kell venni egy-egy szak meg­rohamozásának. Népgazdaságunk távlati szük­ségleteit figyelembe véve az 1988/89-es tanévben a bratislavai Szlovák Műszaki Főiskolán 3040 pályázó kezdheti meg tanulmányait; az építészmérnöki karon 725, az építőművészetin 70, a gépészmér­nökin 585, a trnavai kihelyezett ka­ron 380, a villamosmérnökin 800, a vegyészmérnökin 480. A kassai (Košice) Műszaki Főiskolára 1895 jelentkezőt vesznek fel: a bánya­mérnöki karra 125, a kohómérnökire 135, a gépészmérnökire 735, a villa­mosmérnökire 540, az építészmér­nökire pedig 360 fiatalt. A žilinai Közlekedési és Távközlési Főiskola két karára 1255 diák kerülhet be. A Komenský Egyetemen a jövő tanévben összesen 1680 elsőéves számára van hely; az orvostudomá­nyi karra 245, a martini kihelyezett karra 120, a gyógyszerész- és jogtu­dományira, 100-100, a bölcsészet­tudományira 275, a természettudo­mányira 285, a matematika-fizikatu- dományok karára 245, a sport- és testnevelésire 130, a pedagógiai karra 180 érettségizett juthat be. Itt jegyezzük meg, hogy a bölcsészet­tudományi karon magyar-szlovák, magyar-német, magyar-angol és magyar-történelem szakpárosítást hirdettek meg; mindegyikre 5-5 pá­lyázót - az utóbbira tízet - vesznek fel. A pedagógiai kar gyógypedagó­giai iskolák szakán tíz fiatal a ma­gyar tanítási nyelvű kisegítő iskolák számára szerezhet képesítést. Az újságírói szakra felvett 25 diák közül öt magyar nemzetiségű lesz; ők kü­lön tanterv szerint tanulnak majd. A kassai Šafárik Egyetem első évfo­lyamaiban 750 fiatal folytathatja ta­nulmányait. A keretszámok az egyes karokon a következők: az or­vostudományin 145, a jogtudomá­nyin 50, a bölcsészettudományin 75, a természettudományin 145, a pre­šovi pedagógiai karon 340. A nyitrai (Nitra) Pedagógiai Fő­iskolára 305 fiatal mehet, ebből a magyar nyelvű tanítóképző tago­zatra 40. A tanárképző tagozaton az alábbi szakpárok nyílnak: orosz nyelv -zenei nevelés, matematika-a technika alapjai, fizika-a technika alapjai, matematika-számítástech- nikai ismeretek, orosz nyelv-föld­rajz, szlovák nyelv-képzőművészeti nevelés; mindegyiken öt-öt fiatal - az utóbbin tíz - a magyar tanítási nyelvű alapiskolák számára szerez­het képesítést. A Banská Bystrica-i Pedagógiai Főiskolán 350-en, a kassai állatorvosin 150-en tanul­hatnak tovább. A bratislavai Köz- gazdasági Főiskola öt karán 1185 fiatalnak, a nyitrai Mezőgazdasági Főiskola három karán 830 diáknak, a zvoleni Erdészeti és Faipari Főis­kola két karán pedig 340-nek tudnak helyet biztosítani. A bratislavai Szín­ház- és Zeneművészeti Főiskolára 60, a képzőművészetire pedig 30 jelentkezőt vesznek fel. Ilyenek a lehetőségek, melyeken talán érdemes elgondolkodni, hi­szen az elképzelések még módosít­hatók és reális mederbe terelhetők. Most, hogy közeledik a végső dön­tés ideje (a továbbtanulni szándéko­zók november 30-ig adhatják át je­lentkezési lapjukat iskolájuk igazga­tójának), jó lenne, ha minden szülő és fiatal gondosabban mérlegelné a továbbtanulás esélyeit, s a diákok megpróbálnának reálisabb képet ki­alakítani képeségeikről, hogy elejét vegyék az ösztönösségnek. Fontos, hogy ezekkel a kérdésekkel a ma­gyar tanítási nyelvű iskolák továbbra is felelősségteljesen foglalkozzanak, hiszen növendékeik aránya a felső­oktatási intézményekben nem felel meg a lakosság nemzetiségi össze­tételének. A júniusi felvételeiken arányuk csak 5,7 százalék volt; a bratislavai műszaki főiskolán 5,9, a kassain 5,2, a közgazdaságin 3,7, a žilinai közlekedésin 1,1, a zvoleni erdészetin 1,9, ezzel szemben a nyitrai pedagógiain 18,5, a brati­slavai bölcsészkaron 10,3 százalék. Társadalmunk objektíve megha­tározott szükségleteit figyelembe véve a következő tanévben csak­nem valamennyi karon, a természet- tudományi és a matematika-fizika karokon többen kezdhetik meg ta­nulmányaikat, mint az idén. Például a Szlovák Műszaki Főiskolán a ke­retszámot 95-tel, a žilinai közleke­désin 40-nel, a Komenský Egyetem természettudományi karán 35-tel, a nyitrai mezőgazdaságin 40-nel nö­velték. S ha ehhez hozzátesszük, hogy például a Szlovák Műszaki Fő­iskola gépészmérnöki karára az idén 275, a vegyészmérnökire 234, a vil­lamosmérnökire 96, az építészmér­nökire 38 pályázót felvételi vizsga nélkül vettek fel, talán nem árt fonto­lóra venni az elmondottakat, s a le­hetőségek reálisabb megítélésével mérlegelni: hol érdemes próbálkoz­ni, hol van nagyobb esély a felvé­telre. Fontos lenne, ha a lehetőségeken elgondolkodnának azok is, akik bi­zonyos okokból nem szándékoznak továbbtanulni. A pillanatnyi előnyért ne mondjanak le a fiatalok a tanulás­ról, a tisztán anyagi szempontokat ne helyezzék a szellemi értékek fölé, figyelmen kívül hagyva a művelő­dés, a szellemi előbbre jutás értel­mét. Nagy feladat és felelősség há­rul tehát az iskolavezetésre, a tan­testületre, az osztályfőnökökre és a pályaválasztási felelősre, mert a fi­atalokban fel kell kelteniük a tovább­tanulási igényt, okos szóval, higgadt érvekkel meg kell győzniük a diáko­kat, milyen többletet jelent a tudás, s milyen fontos az egyéni érdekek és a társadalmi igények összhang­ja. TÖLGYESSY MÁRIA ÚJ sz ti 6 1987. X. 3I Reálisabban mérlegelni A PÁLYAVÁLASZTÁSRÓL SZÁMOK TÜKRÉBEN Hangszeres zenéjében jelentős helyet foglal el az ironikus hangvételű Ariszto- phanész-szvit hegedűre és zongorára, vagy a Három darab fúvósötösre: a Pentaaerophania, melynek tételei há­rom sajátságos világot mutatnak be - a távol-keleti gamelánzenét, az érzel­mes európai líraiságot és az amerikai „vadnyugat" hangulatát. Cervantes bús képű lovagjának zenei ábrázolása a Két miniatűr oboára és csembalóra. Nagy hatással voltak Ránkira Derko- vits Gyulának a Dózsa-tragédiát látnoki erővel megjelenítő fametszetei. így szüle­tett az 1514 - fantázia zongorára és zenekarra. Amint egyik nyilatkozatában kifejtette: „A képek tér-arányait zenei idő- arányrendszerrel, a fehér fekete famet­szet-nyelvet a zongora-zenekar-váltoga- tó zenei szövéssel igyekeztem tükrözni." Karinthy Frigyes Cirkusz című novellá­jának mély gondolati elemei ihlették Rán­kit a Cirkusz című táncdráma komponálá­sára. A mű alcíme: Fantasztikus álomjele­netek öt képben, előjátékkal. A nagy októberi szocialista forradalom hajnalára utal zenekari műve, az Aurora Tempestuosa. Nem követi programszerű­en a történelmi eseményeket, inkább ne­mes pátosszal és szenvedéllyel azok je­lentőségét ábrázolja. Ránki György történelmi és minde­nekelőtt irodalmi érdeklődése az ókortól a ma irodalmáig terjed. így jutott el Ma­dách művéhez, Az ember tragédiájához, amelyből zenedrámát irt. Maga ezt nyilat­kozta: ,,Zenedrámában átfogalmazni Ma­dách művét ma, az avantgarde és a beat-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom