Új Szó, 1987. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1987-10-24 / 250. szám, szombat

Gustáv Husák elvtárs cikke a Béke és szocializmus folyóirat novemberi számában Október: nagy célok, reális lehetőségek ÚJ SZÚ 1987. X. 24. (Folytatás az 1. oldalról) ta nagyhatalommá változott, hatal­mas gazdasági és tudományos-mű­szaki erővel rendelkezik, amely a termelőeszközök társadalmi tulaj­donán alapszik, figyelemre méltó eredményeket ér el a tudományban és a kultúrában. Szilárd társadalmi rendszere a nép hatalmát fejezi ki. A szovjet állam kielégíti a lakosság széles rétegeinek szociális szükség­leteit, fejleszti az egyenjogú nemze­teket és nemzetiségeket és magas műveltségi szintet ér el. A történe­lemben első ízben olyan társadalom alakult ki, amely a kapitalizmus re­ális humanista és demokratikus alternatívája, olyan rendszer alakult ki, amelyben a dolgozó ember lett az összes érték megteremtője és élve­zője. A történelmi jelentőségű eredmé­nyekhez vezető út rendkívüli erőfe­szítést és lemondásokat követelt a szovjet néptől. A forradalom be­csületes védelmezői a külföldi inter­venció elleni harcokban és a polgár- háború frontjain sok áldozatot hoz­tak. Az emberek milliói nagy lelkese­déssel vettek részt az iparosításban, a kollektivizálásban és a kulturális forradalomban. Évszázadunk történetében rend­kívüli szerepe van a szovjet népnek a német fasiszták ellen folytatott nagy honvédő háborújának. Ebben a nagy erőpróbában, amikor hősi harcot folytatott a hitlerista agresz- szorok és később a japán militaris­ták ellen, fényes győzelmet aratott és megvédte október örökségét. Az imperializmus legreakciósabb erői nem tudták megtörni a szocializmus növekvő erejét. A második világháború legna­gyobb terhe a Szovjetunióra hárult, amely döntően hozzájárult ahhoz, hogy a világ megszabadult a fa­sizmus veszélyétől, és számos ország felszabadult az elnyomás alól. A fasiszta nagyhatalmak vere­sége következtében mélyreható vál­tozás ment végbe bolygónk erővi­szonyaiban. A nemzeti felszabadító mozgalomhoz vezető forradalmi fo­lyamat Közép- és Délkelet-Európa számos államában meghozta a dol­gozó nép győzelmét. A nagy október után a szocialista világrendszer fo­kozatos kialakulása volt a legjelen­tősebb esemény. Ez a folyamat foly­tatódott, a nép jutott hatalomra szá­mos további országban is - Viet­namban és Koreában, Kínában és végül forradalom útján Kubában is. Szétesett az imperializmus gyarmati rendszere. Számos függetlenségét kivívott ország a fejlődés szocialista orientációját választotta. A szovjet nép nehéz próbákat állt ki az építés feladatainak megvalósít tása során is. Nagy árat fizetett azért, hogy „eltértek a szocialista társadalom építésének lenini elveitől és módszereitől, megsértették a szocialista törvényességet, a párt­ós társadalmi élet demokratikus alapelveit, voluntarista hibákat kö­vettek el, a dogmatikus gondolko­dásmódért és a gyakorlati tettek ma- radiságáért,“ - áll az SZKP Közpon­ti Bizottságának a nagy októberi szocialista forradalom 70. évforduló­ja alkalmából a szovjet néphez inté­zett felhívásában. A szovjet embe­rekben elég erő volt ahhoz, hogy rámutassanak ezekre a jelenségek­re és elvi harcot folytassanak kikü­szöbölésükért. A múlt bíráló felül­vizsgálása nem csökkenti a történel­mi győzelmek jelentőségét. Kifejezi a szovjet rendszer érettségét, azt a képességét és eltökéltségét, hogy megteremtse a feltételeket a szocia­lizmus lényegének teljes érvényesü­léséhez. Abban az időszakban emléke­zünk meg október 70. évfordulójáról, amikor a szovjet társadalom magáé­vá tette és megkezdte a társadalmi, gazdasági fejlődés meggyorsítása stratégiai irányvonalának, az élet valamennyi területe forradalmi áta­lakítása programjának megvalósítá­sát. Az októberi forradalom és Lenin öröksége alkotó fejlesztésének útján haladnak, a XXI. század küszöbén valóra váltják a szocializmus törté­nelmi küldetését. Az SZKP nemcsak arra törekszik, hogy leküzdje a pasz- szivitás, a stagnálás, a konzervati­vizmus, a dogmatikus gondolkodás- mód megnyilvánulásait, hanem min­denekelőtt minőségileg magasabb színvonalra akarja emelni a szocia­lista társadalmat, biztosítani állandó dinamikus fejlődését, annak a legtö­kéletesebb társadalmi rendszernek a fejlődését, amely a tudományon, a marxizmus-leninizmus nemes eszméin és a legmagasabb erkölcsi értékeken alapszik. A nagy október hagyatékának és a lenini örökségnek alkotó elsajátítá­sa lehetővé teszi, hogy jobban ki­használják a szocialista rendszer forrásait, kimeríthetetlen erejét, a tu­dományos kommunizmus elméleti gazdagságát a mai és a távlati politi­kai, szociális, gazdasági és más fel­adatok megoldása során. Az SZKP azzal, hogy 1985-ben a központi bizottság áprilisi ülésén kitűzte azt a programot, majd 1986- ban a XXVII. kongresszuson és 1987-ben a központi bizottság janu­ári és júniusi ülésén továbbfejlesz­tette ezt a programot, bebizonyítot­ta hűségét Lenin eszméihez, azt az érettségét és képességét, hogy a társadalmi-gazdasági haladás meggyorsítása forradalmi folya­matának élén tud haladni és alko- tóan képes reagálni az új szakasz követelményeire. A szovjet kommunisták a szociá­lis-gazdasági haladás meggyorsítá­sának reális útján vezetik az orszá­got. Kulcsfontosságú szerep hárul a gazdasági mechanizmus átalakí­tására, a társadalom mélyreható de­mokratizálására. Csak ennek alap­ján bontakozhat ki a dolgozó töme­gek átalakító tevékenysége, reális részvételük a társadalmi élet irányí­tásában. Csak ennek alapján for­málható a szocialista embertípus, csak ennek alapján valósíthatja meg önmagát. A legnagyobb érték, amelyen a Szovjetunió átalakítási koncepciója alapszik, az, hogy a nép mint a hatalom forrása cél­tudatosan alakítja saját sorsát, saját történelmét. Az átalakítás programja, a leni­nizmus alkotó megnyilvánulása a Szovjetunió, a szocialista közös­ség és a forradalmi világfolyamat fejlődésének mai szakaszában a nagy október által megkezdett mű folytatását, a forradalmi gyakorlat és elmélet új szintjét jelenti. Az átalakí­tás gondolatai merész reformokra ösztönzik a szovjet embereket. En­nek eredményeképpen a szovjet tár­sadalom a bátor haladás, a nagy aktivitás, a párt és a nép egységé­nek légkörében köszönti a jelentős jubileumot. 2. Napjainkban az a fontos feladat áll az emberiség előtt, hogy választ adjon a mai világ civilizációs kihívá­saira. Ez a követelmény elsősorban a tudományos-technikai forradalom­ból, a világgazdaságra és a világpo­litikára gyakorolt hatásából ered. Ez határozza meg a szocializmus és a kapitalizmus világméretű versen­gésének formáit és céljait is. Ebben az összefüggésben az átalakítás, amely egyúttal a szocializmus elő­nyei és a tudományos vívmányok összekapcsolásának gyakorlati programja, globális jelentőséget kap haladó rendszerünk tekintélyének és vonzerejének növelésében. Az SZKP átalakítási irányvonala világszerte rendkívüli visszhangot kelt. A nemzetközi közvélemény egyre jobban tudatosítja, milyen óri­ási hatást gyakorolnak a Szovjetu nió- ban végbemenő forradalmi változá­sok a nemzetközi kapcsolatokra és eseményekre. A kommunisták, a haladó és demokratikus erők szerint a forradalmi változások ki­fejezik a szovjet vezetés felelős­ségvállalását az ország jövőjéért, a szocializmus és a béke sorsáért. Megértik, hogy minél nagyobb sike­reket érnek el, minél dinamikusabb lesz a Szovjetunió szociális, gazda­sági, politikai és szellemi fejlődése, annál nagyobb hatást gyakorol a szocializmus és a kommunista világnézet a népek sorsára. A burzsoá propaganda sem hall­gathatja el, hogy a Szovjetunió poli­tikája hatással van az egész emberi­ségre. Ellenfeleink megpróbálnak hamis képet adni erről a politikáról, azt állítva, hogy ez elhajlás a szocia­lizmustól, kapitalista receptek át­vétele. Megpróbálják a szocializ­must ellentétbe állítani a demokráci­ával és az emberi jogokkal. Ezek a kísérletek azonban mitsem változ­tatnak azon a tényen, hogy lenini politikáról van szó, amely a szocia­lista rendszer lényegéből fakad, s új dimenziókat és távlatokat állít elé. A szovjet társadalom valamennyi területén végbemenő forradalmi vál­tozásoknak, a szocializmus további fejlesztése alkotó lenini koncepciója továbbfejlesztésének rendkívüli je­lentősége van az egész szocialista világban. Az a sürgető feladat áll a testvéri országok előtt is, hogy választ adjanak korunk kihívásaira, össze kell kapcsolni a szocializmus előnyeit a tudományos-műszaki ha­ladással, gyorsabban kell fejleszteni a társadalmat, növelni a gazdaság hatékonyságát, ami feltétele a la­kosság életszínvonala emelésének, vagyis röviden mondva jobban ki kell használni a szocialista rendszer erejét. A szocialista államok életének mai szakaszát az jellemzi, hogy új módszereket keresnek az irányítás és a tervezés, a szocialista demok­rácia elmélyítése, a népnek a társa­dalom irányításában való részvéte­lének bővítése területén. A szocia­lista demokrácia működésének és fejlesztésének törvényszerűsége, hogy következetesen érvényesíteni kell azt az alapelvet, miszerint a nép a hatalom forrása és hordozója. Ez egyúttal megköveteli a társadal­mi igazságosság és a mindenki ké­pességei szerint, mindenkinek mun­kája szerint szocialista elv érvénye­sítését. Mindez lehetővé teszi, hogy jobban kihasználjuk azokat a lehető­ségeket, amelyeket rendszerünk te­remt a gazdaság, a szociális szféra és a kultúra dinamikus fejleszésé- hez. Ezzel függ össze az is, hogy le kell küzdenünk a szocializmus fej­lesztésének formáira vonatkozó el­avult nézeteket és elképzeléseket. Minden testvérpárt, a szocialista világ minden országa saját tapasz­talatai, feltételei és szükségletei szerint jár el. A gyakorlat megerősíti Leninnek azt az előrejelzését, hogy megnyilvánul majd a forradalmi fo­lyamat formáinak és az új társada­lom építése módszereinek sokféle­sége. Ennek következtében, egyre nagyobb jeletősége van a testvér­pártok tapasztalatainak, kölcsö­nös cseréjüknek, a szocialista úton haladó nemzetek munkája során született értékes tapaszta­latok általánosításának és kihasz­nálásának. Ez arra ösztönöz ben­nünket, hogy szüntelenül tökélete­sítsük társadalmi rendszerünket és egyúttal megsokszorozza lehetősé­geinket is. Minőségi szempontból új színvo­nalra kell emelnünk a szocialista közösség országainak együttműkö­dését. A KGST-országok testvér­pártjai vezető képviselőinek 1986 novemberében Moszkvában meg­tartott találkozóján döntés született a kölcsönös együttműködés egész mechanizmusának tökéletesítésé­ről. Az elfogadott intézkedéseknek az a célja, hogy ez az együttmükö­dés a közösség egyes országai szo­ciális-gazdasági fejlesztése és a tu­dományos-műszaki haladás meg­gyorsítása hatékony tényezőjévé váljon. 3. A nagy október örökségének rendkívüli jelentősége volt Cseh­szlovákia népe sorsának alakulásá­ban és újkori történetéiben. Az októ­ber által előidézett forradalmi hul­lámmal elválaszthatatlanul össze­függ az önálló csehszlovák állam megalakulása 1918 októberében A lenini gondolatok ereje és a szov­jet hatalom példája közvetlenül be­folyásolta Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának megalapítását 1921 májusában, a munkásosztály és a dolgozó tömegek harcát a burzsoá elnyomás és a kapitalista kizsákmá­nyolás ellen. A Szovjetunió felsza­badító szerepe a második világhá­borúban lehetővé tette a csehek és szlovákok nemzeti szabadságának és állami önállóságának felújítását. A Szovjetunióval folytatott együtt­működés hazánkban a szocialista építés semmivel sem pótolható té­nyezője lett. A szocialista építés éveiben Csehszlovákia népe olyan eredmé­nyeket ért el, amelyekre joggal va­gyunk büszkék. A mi viszonyaink között is bebizonyosodott a nagy október forradalmi igazsága. A tár­sadalom további fejlődése, az em­berek alkotó kezdeményezésének fejlesztése és a szocializmus ereje jobb kihasználása alapján maga­sabb minőségi színvonalra való emelése érdekében, Csehszlová­kiában is szükségessé vált a társa­dalmi élet valamennyi területének átalakítása. A csehszlovák kommu­nisták és dolgozóink lelkesen üdvö­zölték és támogatják az SZKP irány­vonalát. Lenin pártjának politikáját példának, ösztönzőerönek tekin­tik mai feladataik teljesítésében. Csehszlovákia Kommunista Párt­jának XVII. kongresszusa 1986 ta­vaszán kitűzte az ország szociális­gazdasági fejlesztése meggyorsítá­sának, a gazdasági-szociális, szel­lemi és kulturális szféra irányításá­ban végrehajtandó mélyreható vál­tozások programját. Napjainkban dolgozzuk ki a komplex gazdasági reformot, amely a tervezés és irányí­tás lenini alapelveiből indul ki. Szé­les körű nyilvános vita bontakozott ki az állami vállalatról, a mezőgazda­sági, ipari, fogyasztási és lakásszö­vetkezetekről szóló törvényterveze­tekről. Politikai téren a CSKP intézkedé­sei az egész társadalmi rendszer tökéletesítésére irányulnak. Meg­erősítik a kommunista párt vezető szerepét a mélyreható változások megvalósítása során, tökéletesítik a pártmunka stílusát és módszereit a kollektív szellem, a demokratikus centralizmus és a párton belüli de­mokrácia alapján. Megkülönbözte­tett figyelmet fordítunk a szocialista demokrácia és a népi önigazgatás elmélyítésére, a közvélemény szé­les körű tájékoztatására. A szocialista demokrácia sok­oldalú fejlesztésének lényegét ab­ban látjuk, hogy a dolgozók konkré­tan részt vegyenek a döntésekben és az ellenőrzésben, miközben job­ban ki kell használnunk az eddigi lehetőségeket és új lehetőségeket is kell teremtenünk. Arra törekszünk, hogy bővítsük az állami és közügyek irányításának demokratikus formáit és módszereit. Előtérbe helyezzük azt a követelményt, hogy nagyobb teret kell biztosítani valamennyi kér­dés nyílt és objektív, bíráló és önbí­ráló megítélésének. Kedvező társa­dalmi légkört kell teremteni ahhoz, hogy az emberek részt vegyenek politikai céljaink megvalósításában, a községek és városok élete, a tár­sadalmi szervezetek és a munkahe­lyek mindennapi kérdéseinek meg­oldásában. Az állami vállalatról szó­ló törvény tervezete például ebben a szellemben azzal számol, hogy a dolgozókollektíváknak és demok­ratikusan megválasztott szerveiknek lényegesen nagyobb szerepük lesz a vállalatok gazdálkodásával kap­csolatos elvi kérdések eldöntésé­ben, a vezetők kiválasztásában. A szövetkezetekre vonatkozó tör­vényjavaslatok ehhez hasonlóan abból indulnak ki, hogy el kell mélyí­teni a szövetkezetek önigazgatását. Nézetünk szerint ez az állampolgá­rok politikai aktivitásának növe­kedéséhez vezet majd. A társadalmi mechanizmusok átalakítása a szocialista rendszer tökéletesítésére kifejtett erőfeszíté­sek részét képezi, összekapcsoló­dik a maradiság, a stagnálás, a fele­lőtlenség megnyilvánulásai elleni harccal. A párt kezdeményezésére és vezetésével valósul meg és nap­jainkban a párt legfontosabb felada­tai közé tartozik. A szocializmus a népért van, a nép a szocializmus alkotója és építője. 4. A Szovjetunióban és a többi test­vérországban a társadalmi haladás meggyorsítására kitűzött célok, a szocialista és a többi haladó erő új feladatai elválaszthatatlanul össze­kapcsolódnak a háborús veszély elhárításáért, a nemzetközi fe­szültség enyhítéséért, a béke megőrzéséért, és megszilárdítá­sáért folytatott küzdelemmel. Békét a népeknek - közvetlenül október győzelme után ezzel a kö­vetelménnyel lépett a szovjet kor­mány a nemzetközi közvélemény elé. A demokratikus béke megköté­sére vonatkozó felhívás, amelyet a Lenin által megfogalmazott béke­dekrétum tartalmazott, a különböző társadalmi renszerü országok békés egymás mellett élésén alapuló szov­jet külpolitika fő irányvonalának kiin­dulópontja lett. Kozmikus és atomkorszakunk­ban, amikor óriási erejű pusztító­fegyverek léteznek, a háború elhárí­tásának kérdése azonos a civilizáció megmentésének, az emberiség túl­élésének kérdésével. Ebben a hely­zetben az SZKP békeprogramja, a Szovjetunió kezdeményezései megmutatják a reális útját annak, hogyan menthető meg az emberiség a nukleáris fegyverek veszélyétől, hogyan építhető ki a nemzetközi biztonság átfogó rendszere. Ezzel egyúttal kialakulnak a feltételek a népek szabad fejlődéséhez, az államok konstruktív együttműködé­séhez. A Szovjetunió arra törekszik, hogy a mai veszélyes helyzetből megtalálja a mindenki számára elfo­gadható kivezető utat. Ennek újabb meggyőző bizonyítéka Mihail Gor- bacsovnak a biztonságos világ ga­ranciáiról szóló cikke, amely az ENSZ-közgyűlés 42. ülésszakához és az egész közvéleményhez szól. Csehszlovákia teljes mértékben tá­mogatja a Szovjetuniónak a nemzet­közi biztonság rendszerének kialakí­tására vonatkozó koncepcióját. A szocialista országok követke­zetes békepolitikája, amely számos ország békeerőinek és reálisan gon­dolkodó vezetőinek támogatását él­vezi, a feszültség enyhítésére, a fegyverkezési verseny megállítá­sára és a világűrbe való kiterjeszté­se ellen irányul. A szocializmus célja a leszerelés. Bolygónkon mindenki egyetértéssel fogadta azokat a sza­vakat, amelyek az SZKP XXVII. kongresszusán hangzottak el: Esz­ményünk a fegyverek és az erőszak nélküli világ, az a világ, amelyben minden nép szabadon megválasztja fejlődésének útját és életének módját. A Szovjetunió és a szocialista közösség országai külpolitikájának offenzív jellege eredményeként egy­re többen támogatják a világban elő­forduló ellentétek politikai megoldá­sát, valamint az ideológiai és más különbségekre való tekintet nélküli együttműködést. Az égető nemzet­közi problémák megoldása során egyre többen értik meg, hogy nem szabad alkalmazni a régi, konfrontá­ción alapuló módszereket, amelye­ket az egyes imperialista körök kitar­tóan érvényesíteni próbálnak, és ér­vényt kell szerezni az új politikai gondolkodásmódnak. A nehézsé­gek, ellentmondások és kockázatok ellenére kialakulnak a feltételek ah­hoz, hogy a nemzetközi kapcsola­tokban egyre erősebb legyen a pozi­tív irányzat. A nagy októberi szocialista forra­dalom óta eltelt hét évtized során történelmi jelentőségű eredmények születtek, amelyek az egész emberi­ség szempontjából hasznosak. A szocializmus ereje és nemzetközi tekintélye pozitívan befolyásolja a társadalmi haladás érvényesítését az egész világon, a népeknek az imperializmus ellen és az alapvető kérdések megoldásáért folytatott harcának kibontakozását. Amikor a világ eseménydús év­századunkba lépett, kiéleződtek a társadalmi ellentétek és forradalmi helyzet alakult ki, amely a nagy októberrel érte el tetőpontját. Ma, a XX. század vége felé a szocializ­mus a jövő világrendszere. Reális, humánus választ ad azokra az égető problémákra, amelyek a XXI. szá­zad küszöbén civilizációnk előtt állnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom