Új Szó, 1987. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1987-10-24 / 250. szám, szombat
Gustáv Husák elvtárs cikke a Béke és szocializmus folyóirat novemberi számában Október: nagy célok, reális lehetőségek ÚJ SZÚ 1987. X. 24. (Folytatás az 1. oldalról) ta nagyhatalommá változott, hatalmas gazdasági és tudományos-műszaki erővel rendelkezik, amely a termelőeszközök társadalmi tulajdonán alapszik, figyelemre méltó eredményeket ér el a tudományban és a kultúrában. Szilárd társadalmi rendszere a nép hatalmát fejezi ki. A szovjet állam kielégíti a lakosság széles rétegeinek szociális szükségleteit, fejleszti az egyenjogú nemzeteket és nemzetiségeket és magas műveltségi szintet ér el. A történelemben első ízben olyan társadalom alakult ki, amely a kapitalizmus reális humanista és demokratikus alternatívája, olyan rendszer alakult ki, amelyben a dolgozó ember lett az összes érték megteremtője és élvezője. A történelmi jelentőségű eredményekhez vezető út rendkívüli erőfeszítést és lemondásokat követelt a szovjet néptől. A forradalom becsületes védelmezői a külföldi intervenció elleni harcokban és a polgár- háború frontjain sok áldozatot hoztak. Az emberek milliói nagy lelkesedéssel vettek részt az iparosításban, a kollektivizálásban és a kulturális forradalomban. Évszázadunk történetében rendkívüli szerepe van a szovjet népnek a német fasiszták ellen folytatott nagy honvédő háborújának. Ebben a nagy erőpróbában, amikor hősi harcot folytatott a hitlerista agresz- szorok és később a japán militaristák ellen, fényes győzelmet aratott és megvédte október örökségét. Az imperializmus legreakciósabb erői nem tudták megtörni a szocializmus növekvő erejét. A második világháború legnagyobb terhe a Szovjetunióra hárult, amely döntően hozzájárult ahhoz, hogy a világ megszabadult a fasizmus veszélyétől, és számos ország felszabadult az elnyomás alól. A fasiszta nagyhatalmak veresége következtében mélyreható változás ment végbe bolygónk erőviszonyaiban. A nemzeti felszabadító mozgalomhoz vezető forradalmi folyamat Közép- és Délkelet-Európa számos államában meghozta a dolgozó nép győzelmét. A nagy október után a szocialista világrendszer fokozatos kialakulása volt a legjelentősebb esemény. Ez a folyamat folytatódott, a nép jutott hatalomra számos további országban is - Vietnamban és Koreában, Kínában és végül forradalom útján Kubában is. Szétesett az imperializmus gyarmati rendszere. Számos függetlenségét kivívott ország a fejlődés szocialista orientációját választotta. A szovjet nép nehéz próbákat állt ki az építés feladatainak megvalósít tása során is. Nagy árat fizetett azért, hogy „eltértek a szocialista társadalom építésének lenini elveitől és módszereitől, megsértették a szocialista törvényességet, a pártós társadalmi élet demokratikus alapelveit, voluntarista hibákat követtek el, a dogmatikus gondolkodásmódért és a gyakorlati tettek ma- radiságáért,“ - áll az SZKP Központi Bizottságának a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából a szovjet néphez intézett felhívásában. A szovjet emberekben elég erő volt ahhoz, hogy rámutassanak ezekre a jelenségekre és elvi harcot folytassanak kiküszöbölésükért. A múlt bíráló felülvizsgálása nem csökkenti a történelmi győzelmek jelentőségét. Kifejezi a szovjet rendszer érettségét, azt a képességét és eltökéltségét, hogy megteremtse a feltételeket a szocializmus lényegének teljes érvényesüléséhez. Abban az időszakban emlékezünk meg október 70. évfordulójáról, amikor a szovjet társadalom magáévá tette és megkezdte a társadalmi, gazdasági fejlődés meggyorsítása stratégiai irányvonalának, az élet valamennyi területe forradalmi átalakítása programjának megvalósítását. Az októberi forradalom és Lenin öröksége alkotó fejlesztésének útján haladnak, a XXI. század küszöbén valóra váltják a szocializmus történelmi küldetését. Az SZKP nemcsak arra törekszik, hogy leküzdje a pasz- szivitás, a stagnálás, a konzervativizmus, a dogmatikus gondolkodás- mód megnyilvánulásait, hanem mindenekelőtt minőségileg magasabb színvonalra akarja emelni a szocialista társadalmat, biztosítani állandó dinamikus fejlődését, annak a legtökéletesebb társadalmi rendszernek a fejlődését, amely a tudományon, a marxizmus-leninizmus nemes eszméin és a legmagasabb erkölcsi értékeken alapszik. A nagy október hagyatékának és a lenini örökségnek alkotó elsajátítása lehetővé teszi, hogy jobban kihasználják a szocialista rendszer forrásait, kimeríthetetlen erejét, a tudományos kommunizmus elméleti gazdagságát a mai és a távlati politikai, szociális, gazdasági és más feladatok megoldása során. Az SZKP azzal, hogy 1985-ben a központi bizottság áprilisi ülésén kitűzte azt a programot, majd 1986- ban a XXVII. kongresszuson és 1987-ben a központi bizottság januári és júniusi ülésén továbbfejlesztette ezt a programot, bebizonyította hűségét Lenin eszméihez, azt az érettségét és képességét, hogy a társadalmi-gazdasági haladás meggyorsítása forradalmi folyamatának élén tud haladni és alko- tóan képes reagálni az új szakasz követelményeire. A szovjet kommunisták a szociális-gazdasági haladás meggyorsításának reális útján vezetik az országot. Kulcsfontosságú szerep hárul a gazdasági mechanizmus átalakítására, a társadalom mélyreható demokratizálására. Csak ennek alapján bontakozhat ki a dolgozó tömegek átalakító tevékenysége, reális részvételük a társadalmi élet irányításában. Csak ennek alapján formálható a szocialista embertípus, csak ennek alapján valósíthatja meg önmagát. A legnagyobb érték, amelyen a Szovjetunió átalakítási koncepciója alapszik, az, hogy a nép mint a hatalom forrása céltudatosan alakítja saját sorsát, saját történelmét. Az átalakítás programja, a leninizmus alkotó megnyilvánulása a Szovjetunió, a szocialista közösség és a forradalmi világfolyamat fejlődésének mai szakaszában a nagy október által megkezdett mű folytatását, a forradalmi gyakorlat és elmélet új szintjét jelenti. Az átalakítás gondolatai merész reformokra ösztönzik a szovjet embereket. Ennek eredményeképpen a szovjet társadalom a bátor haladás, a nagy aktivitás, a párt és a nép egységének légkörében köszönti a jelentős jubileumot. 2. Napjainkban az a fontos feladat áll az emberiség előtt, hogy választ adjon a mai világ civilizációs kihívásaira. Ez a követelmény elsősorban a tudományos-technikai forradalomból, a világgazdaságra és a világpolitikára gyakorolt hatásából ered. Ez határozza meg a szocializmus és a kapitalizmus világméretű versengésének formáit és céljait is. Ebben az összefüggésben az átalakítás, amely egyúttal a szocializmus előnyei és a tudományos vívmányok összekapcsolásának gyakorlati programja, globális jelentőséget kap haladó rendszerünk tekintélyének és vonzerejének növelésében. Az SZKP átalakítási irányvonala világszerte rendkívüli visszhangot kelt. A nemzetközi közvélemény egyre jobban tudatosítja, milyen óriási hatást gyakorolnak a Szovjetu nió- ban végbemenő forradalmi változások a nemzetközi kapcsolatokra és eseményekre. A kommunisták, a haladó és demokratikus erők szerint a forradalmi változások kifejezik a szovjet vezetés felelősségvállalását az ország jövőjéért, a szocializmus és a béke sorsáért. Megértik, hogy minél nagyobb sikereket érnek el, minél dinamikusabb lesz a Szovjetunió szociális, gazdasági, politikai és szellemi fejlődése, annál nagyobb hatást gyakorol a szocializmus és a kommunista világnézet a népek sorsára. A burzsoá propaganda sem hallgathatja el, hogy a Szovjetunió politikája hatással van az egész emberiségre. Ellenfeleink megpróbálnak hamis képet adni erről a politikáról, azt állítva, hogy ez elhajlás a szocializmustól, kapitalista receptek átvétele. Megpróbálják a szocializmust ellentétbe állítani a demokráciával és az emberi jogokkal. Ezek a kísérletek azonban mitsem változtatnak azon a tényen, hogy lenini politikáról van szó, amely a szocialista rendszer lényegéből fakad, s új dimenziókat és távlatokat állít elé. A szovjet társadalom valamennyi területén végbemenő forradalmi változásoknak, a szocializmus további fejlesztése alkotó lenini koncepciója továbbfejlesztésének rendkívüli jelentősége van az egész szocialista világban. Az a sürgető feladat áll a testvéri országok előtt is, hogy választ adjanak korunk kihívásaira, össze kell kapcsolni a szocializmus előnyeit a tudományos-műszaki haladással, gyorsabban kell fejleszteni a társadalmat, növelni a gazdaság hatékonyságát, ami feltétele a lakosság életszínvonala emelésének, vagyis röviden mondva jobban ki kell használni a szocialista rendszer erejét. A szocialista államok életének mai szakaszát az jellemzi, hogy új módszereket keresnek az irányítás és a tervezés, a szocialista demokrácia elmélyítése, a népnek a társadalom irányításában való részvételének bővítése területén. A szocialista demokrácia működésének és fejlesztésének törvényszerűsége, hogy következetesen érvényesíteni kell azt az alapelvet, miszerint a nép a hatalom forrása és hordozója. Ez egyúttal megköveteli a társadalmi igazságosság és a mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája szerint szocialista elv érvényesítését. Mindez lehetővé teszi, hogy jobban kihasználjuk azokat a lehetőségeket, amelyeket rendszerünk teremt a gazdaság, a szociális szféra és a kultúra dinamikus fejleszésé- hez. Ezzel függ össze az is, hogy le kell küzdenünk a szocializmus fejlesztésének formáira vonatkozó elavult nézeteket és elképzeléseket. Minden testvérpárt, a szocialista világ minden országa saját tapasztalatai, feltételei és szükségletei szerint jár el. A gyakorlat megerősíti Leninnek azt az előrejelzését, hogy megnyilvánul majd a forradalmi folyamat formáinak és az új társadalom építése módszereinek sokfélesége. Ennek következtében, egyre nagyobb jeletősége van a testvérpártok tapasztalatainak, kölcsönös cseréjüknek, a szocialista úton haladó nemzetek munkája során született értékes tapasztalatok általánosításának és kihasználásának. Ez arra ösztönöz bennünket, hogy szüntelenül tökéletesítsük társadalmi rendszerünket és egyúttal megsokszorozza lehetőségeinket is. Minőségi szempontból új színvonalra kell emelnünk a szocialista közösség országainak együttműködését. A KGST-országok testvérpártjai vezető képviselőinek 1986 novemberében Moszkvában megtartott találkozóján döntés született a kölcsönös együttműködés egész mechanizmusának tökéletesítéséről. Az elfogadott intézkedéseknek az a célja, hogy ez az együttmüködés a közösség egyes országai szociális-gazdasági fejlesztése és a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása hatékony tényezőjévé váljon. 3. A nagy október örökségének rendkívüli jelentősége volt Csehszlovákia népe sorsának alakulásában és újkori történetéiben. Az október által előidézett forradalmi hullámmal elválaszthatatlanul összefügg az önálló csehszlovák állam megalakulása 1918 októberében A lenini gondolatok ereje és a szovjet hatalom példája közvetlenül befolyásolta Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalapítását 1921 májusában, a munkásosztály és a dolgozó tömegek harcát a burzsoá elnyomás és a kapitalista kizsákmányolás ellen. A Szovjetunió felszabadító szerepe a második világháborúban lehetővé tette a csehek és szlovákok nemzeti szabadságának és állami önállóságának felújítását. A Szovjetunióval folytatott együttműködés hazánkban a szocialista építés semmivel sem pótolható tényezője lett. A szocialista építés éveiben Csehszlovákia népe olyan eredményeket ért el, amelyekre joggal vagyunk büszkék. A mi viszonyaink között is bebizonyosodott a nagy október forradalmi igazsága. A társadalom további fejlődése, az emberek alkotó kezdeményezésének fejlesztése és a szocializmus ereje jobb kihasználása alapján magasabb minőségi színvonalra való emelése érdekében, Csehszlovákiában is szükségessé vált a társadalmi élet valamennyi területének átalakítása. A csehszlovák kommunisták és dolgozóink lelkesen üdvözölték és támogatják az SZKP irányvonalát. Lenin pártjának politikáját példának, ösztönzőerönek tekintik mai feladataik teljesítésében. Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVII. kongresszusa 1986 tavaszán kitűzte az ország szociálisgazdasági fejlesztése meggyorsításának, a gazdasági-szociális, szellemi és kulturális szféra irányításában végrehajtandó mélyreható változások programját. Napjainkban dolgozzuk ki a komplex gazdasági reformot, amely a tervezés és irányítás lenini alapelveiből indul ki. Széles körű nyilvános vita bontakozott ki az állami vállalatról, a mezőgazdasági, ipari, fogyasztási és lakásszövetkezetekről szóló törvénytervezetekről. Politikai téren a CSKP intézkedései az egész társadalmi rendszer tökéletesítésére irányulnak. Megerősítik a kommunista párt vezető szerepét a mélyreható változások megvalósítása során, tökéletesítik a pártmunka stílusát és módszereit a kollektív szellem, a demokratikus centralizmus és a párton belüli demokrácia alapján. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a szocialista demokrácia és a népi önigazgatás elmélyítésére, a közvélemény széles körű tájékoztatására. A szocialista demokrácia sokoldalú fejlesztésének lényegét abban látjuk, hogy a dolgozók konkrétan részt vegyenek a döntésekben és az ellenőrzésben, miközben jobban ki kell használnunk az eddigi lehetőségeket és új lehetőségeket is kell teremtenünk. Arra törekszünk, hogy bővítsük az állami és közügyek irányításának demokratikus formáit és módszereit. Előtérbe helyezzük azt a követelményt, hogy nagyobb teret kell biztosítani valamennyi kérdés nyílt és objektív, bíráló és önbíráló megítélésének. Kedvező társadalmi légkört kell teremteni ahhoz, hogy az emberek részt vegyenek politikai céljaink megvalósításában, a községek és városok élete, a társadalmi szervezetek és a munkahelyek mindennapi kérdéseinek megoldásában. Az állami vállalatról szóló törvény tervezete például ebben a szellemben azzal számol, hogy a dolgozókollektíváknak és demokratikusan megválasztott szerveiknek lényegesen nagyobb szerepük lesz a vállalatok gazdálkodásával kapcsolatos elvi kérdések eldöntésében, a vezetők kiválasztásában. A szövetkezetekre vonatkozó törvényjavaslatok ehhez hasonlóan abból indulnak ki, hogy el kell mélyíteni a szövetkezetek önigazgatását. Nézetünk szerint ez az állampolgárok politikai aktivitásának növekedéséhez vezet majd. A társadalmi mechanizmusok átalakítása a szocialista rendszer tökéletesítésére kifejtett erőfeszítések részét képezi, összekapcsolódik a maradiság, a stagnálás, a felelőtlenség megnyilvánulásai elleni harccal. A párt kezdeményezésére és vezetésével valósul meg és napjainkban a párt legfontosabb feladatai közé tartozik. A szocializmus a népért van, a nép a szocializmus alkotója és építője. 4. A Szovjetunióban és a többi testvérországban a társadalmi haladás meggyorsítására kitűzött célok, a szocialista és a többi haladó erő új feladatai elválaszthatatlanul összekapcsolódnak a háborús veszély elhárításáért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a béke megőrzéséért, és megszilárdításáért folytatott küzdelemmel. Békét a népeknek - közvetlenül október győzelme után ezzel a követelménnyel lépett a szovjet kormány a nemzetközi közvélemény elé. A demokratikus béke megkötésére vonatkozó felhívás, amelyet a Lenin által megfogalmazott békedekrétum tartalmazott, a különböző társadalmi renszerü országok békés egymás mellett élésén alapuló szovjet külpolitika fő irányvonalának kiindulópontja lett. Kozmikus és atomkorszakunkban, amikor óriási erejű pusztítófegyverek léteznek, a háború elhárításának kérdése azonos a civilizáció megmentésének, az emberiség túlélésének kérdésével. Ebben a helyzetben az SZKP békeprogramja, a Szovjetunió kezdeményezései megmutatják a reális útját annak, hogyan menthető meg az emberiség a nukleáris fegyverek veszélyétől, hogyan építhető ki a nemzetközi biztonság átfogó rendszere. Ezzel egyúttal kialakulnak a feltételek a népek szabad fejlődéséhez, az államok konstruktív együttműködéséhez. A Szovjetunió arra törekszik, hogy a mai veszélyes helyzetből megtalálja a mindenki számára elfogadható kivezető utat. Ennek újabb meggyőző bizonyítéka Mihail Gor- bacsovnak a biztonságos világ garanciáiról szóló cikke, amely az ENSZ-közgyűlés 42. ülésszakához és az egész közvéleményhez szól. Csehszlovákia teljes mértékben támogatja a Szovjetuniónak a nemzetközi biztonság rendszerének kialakítására vonatkozó koncepcióját. A szocialista országok következetes békepolitikája, amely számos ország békeerőinek és reálisan gondolkodó vezetőinek támogatását élvezi, a feszültség enyhítésére, a fegyverkezési verseny megállítására és a világűrbe való kiterjesztése ellen irányul. A szocializmus célja a leszerelés. Bolygónkon mindenki egyetértéssel fogadta azokat a szavakat, amelyek az SZKP XXVII. kongresszusán hangzottak el: Eszményünk a fegyverek és az erőszak nélküli világ, az a világ, amelyben minden nép szabadon megválasztja fejlődésének útját és életének módját. A Szovjetunió és a szocialista közösség országai külpolitikájának offenzív jellege eredményeként egyre többen támogatják a világban előforduló ellentétek politikai megoldását, valamint az ideológiai és más különbségekre való tekintet nélküli együttműködést. Az égető nemzetközi problémák megoldása során egyre többen értik meg, hogy nem szabad alkalmazni a régi, konfrontáción alapuló módszereket, amelyeket az egyes imperialista körök kitartóan érvényesíteni próbálnak, és érvényt kell szerezni az új politikai gondolkodásmódnak. A nehézségek, ellentmondások és kockázatok ellenére kialakulnak a feltételek ahhoz, hogy a nemzetközi kapcsolatokban egyre erősebb legyen a pozitív irányzat. A nagy októberi szocialista forradalom óta eltelt hét évtized során történelmi jelentőségű eredmények születtek, amelyek az egész emberiség szempontjából hasznosak. A szocializmus ereje és nemzetközi tekintélye pozitívan befolyásolja a társadalmi haladás érvényesítését az egész világon, a népeknek az imperializmus ellen és az alapvető kérdések megoldásáért folytatott harcának kibontakozását. Amikor a világ eseménydús évszázadunkba lépett, kiéleződtek a társadalmi ellentétek és forradalmi helyzet alakult ki, amely a nagy októberrel érte el tetőpontját. Ma, a XX. század vége felé a szocializmus a jövő világrendszere. Reális, humánus választ ad azokra az égető problémákra, amelyek a XXI. század küszöbén civilizációnk előtt állnak.
