Új Szó, 1987. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1987-10-24 / 250. szám, szombat

I szú 3 ľ. X. 24. Reagan elnök sajtókonferenciáján A figyelem középpontjában a tőzsdei csőd A FORRADALOM ÚTJA (ÍSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök a Fehér Házból televízión is közve­tített csütörtöki sajtókonferencián - a vá­rakozásoknak megfelelően - a New York-i értéktőzsdén a hét elején bekövetkezett csődre reagált. Igyekezett megnyugtatni az amerikai közvéleményt, hogy „nincs ok a pánikra“, „semmi sem jelzi az ameri­kai gazdaság állapotának romlását". Reagan beismerte, hogy „a válság még nem múlt el" és továbbra is „van ok az aggodalomra". Ezzel összefüggésben számos intézkedésre tett javaslatot, töb­bek között a Fehér Ház és a Kongresszus közös szakértői csoportjának a létrehozá­sára. Ez a csoport tekintené át az ameri­kai költségvetési deficit csökkentésének lehetőségeit. Reagan egy szóval sem tért ki idősze­rű leszerelési kérdésekre. Újságírók kér­Mihail Gorbacsov kötete Finnországban (ČSTK) - Peresztrojka címmel Helsinkiben finn nyelven jelent meg Mihail Gorbacsov beszédeinek és cikkeinek válogatott kiadása. Az SZKP KB főtitkára a könyvben az SZKP kül- és belpolitikájának idő­szerű problémáiról, a Szovjetunió­nak a békéért, a leszerelésért és a nemzetközi együttműködésért ví­vott harcáról ír. A finn olvasóhoz intézett előszó szerzője is Mihail Gorbacsov. A Szovjetunió helsinki nagykövet­ségén csütörtökön mutatták be a könyvet. Az eseményen jelen vol­tak a finn parlament, a külügyminisz­térium, a politikai pártok, társadalmi szervezetek képviselői, kiadók ve­zetői és újságírók. Légikatasztrófa következtében Életét vesztette öt szovjet tábornok (ČSTK) - A Krasznaja Zvezda szovjet napilap tegnapi számában közölte: Vlagyimir Sutov vezérez­redes, a szovjet fegyveres erők ve­zérkari főnökének helyettese négy más magas rangú katonatiszttel együtt életét vesztette az október 19-én történt légikatasztrófa során. A lap közli a helikopter-baleset kö­vetkeztében elhunyt katonai vezetők nekrológjait. Szolgálatteljesítés köz­ben életüket vesztették még: Jurij Rjabinyin altábornagy, Kirill Trofi­mov altábornagy, Vlagyimir Barda- sevszkij vezérőrnagy, Erlen Porfir- jev vezérőrnagy és a legénység két tagja. A nekrológokat Dmitrij Jazov hadseregtábornok, honvédelmi mi­niszter és a szovjet fegyveres erők több más képviselője írta alá. désére válaszolva tömören csak annyit mondott, egyelőre nem képes felbecsülni a moszkvai külügyminiszteri tárgyalások eredményét. Megerősítette viszont, hogy továbbra is kitart az úrfegyverkezés mel­lett, s a Perzsa-öböllel kapcsolatban már ismert álláspontját ismételte meg. Esze­rint az amerikai hadiflotta „a szabad hajó­zás védelme céljából tartózkodik ott és nem akar háborút kirobbantani, azonban az USA minden iráni akcióra reagálni fog". Az amerikai sajtó kommentátorainak figyelmét nem kerülte el, hogy Reagan az egész sajtókonferencia ideje alatt szem­betűnően kerülte az egyenes választ arra a kérdésre, vajon hajlandó lesz-e új adó­kat bevezetni a hatalmas költségvetési deficit csökkentése érdekében. Reagan ezt megelőzően március 13- án tartott utoljára sajtóértekezletet. Kerüli az újságírókat és a sajtó arra panaszko­dik, hogy az elnökkel csak néhány szót tud váltani, a Fehér Ház előtt. (ČSTK) - Az Egyesült Államok a Perzsa-öbölben speciálisan kikép­zett ^delfineket használ aknakere- sésré. Amint azt a washingtoni had­ügyminisztérium megerősítette, ok­tóber 13-án öt ilyen tengeri emlőst szállítottak az öbölbe. A Pentagon nyilatkozata szerint a delfineket az USA közel-keleti hadseregcsoport­jának parancsnoka kérésére küldték a térségbe, hogy ott víz alatti objek­tumokat kutassanak fel. A nyilatko­zat arról biztosít, a delfinek csak keresik, de nem semmisítik meg az aknákat. A CBS tévéállomás ezzel kapcso­latban megállapította, a delfinek har­ci bevetésének nyilván az első ese­téről van szó. A Pentagon munkatár­sai azonban elmondták az AP hír- ügynökség munkatársának, hogy (ČSTK) - A Szövetségi Gyűlés küldöttsége Ján Janik, a testület alelnöke, a Nemzetek Kamarájának elnöke vezetésével Djakartában tegnap találkozott az indonéz tör­vényhozás interparlamentáris együttműködési bizottságának tag­jaival. A küldöttségek nagyra érté­kelték a kapcsolatok fejlődését és érdeklődést tanúsítottak azoknak a gazdasági területen történő bőví­tésére. Megegyezett véleményük abban, hogy a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlődésé­nek előfeltétele a béke és a megér­tés. A csehszlovák küldöttség veze­tője hangsúlyozta: a nukleáris fegy­verek hatalmas felhalmozása a nemzetközi kapcsolatokban új A Kínai KP kongresszusára Már megérkeztek Pekingbe a küldöttek (ČSTK) - Már megérkeztek Pe­kingbe a Kínai Kommunista Párt holnap kezdődő XIII. kongresszusán részt vevő küldöttek. A tanácskozás fő témája az eddigi gazdasági re­form meggyorsítása, valamint a poli­tikai struktúra reformjára vonatkozó javaslat megítélése lesz. A XIII. kongresszus továbbfejleszti a Kínai Kommunista Párt tizenegyedik köz­ponti bizottsága 3. ülésének (1978) irányvonalát. Ez a tanácskozás dön­tő fordulatot hozott a párt életében. A mostani kongresszuson meg­választják az új központi bizottságot, a központi tanácsadó bizottságot és a központi pártfegyelmi bizottságot. Ezt követően az új központi bizott­ság első ülésén - rendszerint azon­nal a kongresszus befejezése után - megválasztja a politikai bizottságot és annak állandó bizottságát, a tit­kárságot és a Kínai KP KB főtitkárát. aknakeresésre már a vietnami há­ború idején is használtak delfineket. Az amerikai haditengerészet már 1962 óta képez ki katonai célokra delfineket, fókákat és bálnákat. xxx Ali Akbar Velajati iráni külügymi­niszter csütörtökön a római repülő­téren rövid megbeszélést folytatott Giulio Andreottival, aki jelenleg az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnöke. Közölte vele, hogy Irán alap­jában véve elfogadja az öbölháború befejezésére felszólító BT-határo- zatot. Velajati kijelentette, kormánya gondosan tanulmányozza az ENSZ- főtitkár új javaslatait, s azokra októ­ber végéig ad választ. Az iráni kül­ügyminiszter Kubába tartva szakí­totta meg útját Rómában. hozzáállást és gondolkodásmódot követel. Ezt az irányvonalat képvise­li a Szovjetunió széles körű béketer­ve, amely az évezred végéig feltéte­lezi a nukleáris fegyverek megsem­misítését. Sarwo Edhie Wibowo, az indonéz parlament bizottságának elnöke támogatásáról biztosította a békeövezetek létrehozását a világ különböző pontjain. A csehszlovák küldöttség tagnap találkozott Rahmat Saleh indonéz kereskedelmi miniszterrel és Ra­dius Prawir pénzügyminiszterrel. A tárgyalások során tájékoztatták egymást országaik politikai, gazda­sági fejlődéséről, s megbeszélése­ket folytattak az együttműködés to­vábbi lehetőségeiről. 1917. október 23-án összeült a bolsevik párt központi bizottsága. Ez az ülés sorsdöntő volt a forra­dalom előkészítésében, mivel a háromhónapos illegalitásból visz- szatért Leninnek sikerült oksze­rű érvelésével meggyőzni több olyan központi bizottsági tagot, aki ellenezte, illetve korainak találta a forradalom továbbvitelét s a ha­logatás taktikája mellett kardosko­dott. Ök úgy vélték, a pétervári körzet még nincs kellőképpen fel­készítve, ellenezték a várható utcai harcokat. Kamenyev és Zinovjev is amellett volt, hogy még várni kell, mert még nem adottak a felkelés feltételei, s felül kell vizsgálni a fel­keléssel kapcsolatos minden köz­ponti bizottsági határozatot. Lenin a frontkatonaság politikai hangulatának elemzése után tag­lalta a nemzetközi helyzetet, amely szerinte nagyon is kedvez a fel­kelésnek. Az volt a véleménye, hogy Európában fellendülőben a forradalmi hullám. Ezt bizonyítot­ták a német forradalom első jelei, a brnói és a prágai munkástünteté­sek, az Osztrák-Magyar Monar­chia egyre mélyülő belpolitikai vál­sága. Lenin figyelmét nem kerülte el a bolsevizmus gyors - ahogy mondta - „gigantikus“ terjedése Oroszországban. Véleménye sze­rint a felkelésben Pétervár nem marad egyedül. A minszkiek már jelentették, hogy egy egész had­osztállyal támogatják majd a péter- váriakat. (ČSTK) - A nicaraguai fővárosba ér­kezett csütörtökön az Egyesült Nemzetek Szervezetének és az Amerikai Államok Szervezetének küldöttsége. Útjuk célja, hogy az egyes közép-amerikai országok­ban ellenőrizzék a Nicaragua, Costa Rica, Honduras, Guatemala és Salvador által Guatemalában augusztus elején aláírt béketerv teljesítését. Mint azt Alvaro de Soto, az ENSZ-főtitkár rendkívüli helyet­tese a megérkezést követően kijelentette, a küldöttség tárgyal az érintett országok vezetőivel a megállapodás betartásával kapcsolatos kérdésekről és megteremti a feltételeket a nemzetközi bizottság te­vékenységéhez. Managuában csütörtökön összetűzés­re került sor a somozisták hozzátartozói és a fiaikat a forradalmi harcokban el­vesztett anyák közt. Azok után, hogy a rendőrségnek sikerült normalizálnia a helyzetet, egy fegyveres férfi tüzet nyi­tott az összegyűlt anyákra. A menetet kísérők közül ketten megsebesültek. Az amerikai nagykövetség előtt Mana­guában csütörtökön kétszáz amerikai kö­vetelte a Reagan-kormánytól, biztosítsa Lenin közvetlen bekapcsolódá­sa a politikai munkába jelentős pozitív eltolódást idézett elő. A bi­zottság tagjai a Lenin által megfo­galmazott határozati javaslattal egyetértettek és jóváhagyták. A többség támogatta a felkelés napirendre tűzését. A határozat megállapította, hogy a fegyve­res felkelés elkerülhetetlen és tel­jesen megérett; a központi bizott­ság felhívja a pártszervezeteket, hogy vegyék ezt irányadóul, és minden gyakorlati kérdést ebből a szempontból tárgyaljanak meg és döntsenek el...“ A jelenlevők leszögezték: a fel­kelést egy központból kell irányíta­ni. Elemezték a Lenin által még szeptemberben kidolgozott terve­zetet, amelyben egy katonai csúcsbizottság megalakítását sür­gette. A felkelés politikai irányítá­sára létrehozták a politikai irodát, amit Dzerzsinszkij javaslatára Le­nin vezetett. A katonai csúcsszer­vezetet zárt ülésen alakították meg. A pétervári szovjet végrehaj­tó bizottsága mellett szervezett for­radalmi katonai bizottság a bolse­vik párt központi bizottságának és a politikai irodának volt alárendel­ve. A felkelésnek ez a 20-25 tag­ból álló katonai vezérkara a követ­kező hetekben a forradalmi erők megszervezésével nagy szerepet játszott a felkelés előkészítésében. Munkájukat aktivisták segítették, ők adták át a katonai egységek és a bolsevik sejtek vezetőinek a ve­zérkar utasításait. - va ­Paul Fischer szabadon bocsátását. Az amerikai állampolgárt az ellenforradalmá­rok múlt szombaton rabolták el. Jósé Azcona hondurasi elnök, aki hivatalos látogatáson Washintgonban tar­tózkodik, az amerikai Kongresszus képvi­selőit a nicaraguai ellenforradalmárok to­vábbi katonai segélyezésére szólította fel. Chilei letartóztatások (ČSTK) - A chilei rendőrség Santiagó­ban csütörtökön őrizetbe vette Anabilo Pálmát, Salvador Allende kormányának iskolaügyi miniszterét, a Chilei Radikális Párt vezető személyiségét. A letartózta­tásra akkor került sor, amikor Palma épp távozni készült a chilei egyetem orvostu­dományi karán rendezett diákgyúlésról. Az egyetem diákjai már két hónapja bojkottálják a tanítást, s követelik a kor­mánytól, szüntesse be az egyetem kato­nai ellenőrzését. Aggodalom Aggodalommal fogadták nyu­gatnémet politikai körökben egy amerikai kormányhivatal jelenté­sét arról, hogy az NSZK-ban levő Stinger típusú amerikai ra­kétákat nem őrzik megfelelően és a terroristák kezébe kerülhet­nek. Wilfried Penner és And­reas von Bülow, az ellenzéki SPD parlamenti képviselői a lu­xemburgi, valamint a nyugatné­met rádiónak adott interjújukban felszólították a bonni-kabinetet, kezdjen azonnal konzultációkat Washingtonnal ezekről a komoly fogyatékosságokról. A nyugat­német hadügyminisztérium ál­láspontja: nem kompetens véle­ményt nyilvánítani a kérdésben, mert a rakéták amerikai tulajdon­ban vannak. Az amerikai költségvetés­ellenőrzési hivatal ezen a héten tette közzé a jelentést arról, hogy az NSZK-ban levő Stinger raké­ták biztonságos tárolása nem ki­elégítő. A dokumentum szerint az amerikai csapatoknak is egy évig tartott, amíg felfedezték, hogy 24 ilyen vállról kilőhető fegyverük van az NSZK terüle­tén. S nemcsak a nyilvántartás fogyatékos, hanem a katonák ki­képzése is a Stingerek kezelé­sére. E rakétákhoz még csak annyit: az USA ilyennel szereli fel az afgán ellenforradalmáro­kat, s az elmúlt napokban a Per­zsa-öbölben Irán ugyancsak ilyen rakétával lőtt le egy ameri­kai helikoptert. (ČSTK) Ö römmel nyugtázták Moszkvában és Pe­kingben is a múlt hét végén befejeződött szovjet-kínai konzultációk 11. fordulója után, hogy sikerült előrelépni a kapcsolatok normalizá­lásának útján. Lényegében a kormányközi párbe­széd elmúlt öt esztendejét tekintették át a felek, s Igor Rogacsov külügyminiszter-helyettes úgy nyilatkozott, hogy jó hangulatban hagyja el a kí­nai fővárost: „Radikális áttörést nem lehet elérni egyetlen fordulón, de elmondható, hogy ezúttal is születtek részeredmények.“ Most első ízben szerepelt a sajtóközleményben, hogy megvitatták a kambodzsai problémát is, s bár a felek között e tekintetben komoly véleménykülönbségek van­nak, egyetértettek abban, hogy ezt a kérdést kizárólag politikai úton kell rendezni. Csien Csi- csen külügyminiszter-helyettes, a kínai küldött­ség vezetője kijelentette, hogy a rendezés eléré­se végett további párbeszédre van szükség, s arra a kérdésre, hogy a megoldás lehetőségét tekintve optimista-e, igennel válaszolt. Egyéb­ként a konzultációk 12. fordulóját a jövő év júniusában tartják Moszkvában. Távolinak tűnhet ez az időpont, de a dialógus addig sem szünetel, hiszen a két ország között az utóbbi években intenzívvé váltak a kölcsönös kapcsolatok, egyre magasabb szintű parlamenti, gazdasági stb. delegációk váltják egymást a két fővárosban. De az egyik legérdekesebb téma: folynak a szovjet-kínai határtárgyalások, ez év februárjában volt az első, augusztusban pedig a második forduló. S a határtárgyalásokon is Rogacsov vezeti a szovjet, Csien Csi-csen pedig a kínai delegációt, ami pedig nem véletlen. Egy­mást, a másik fél álláspontját jól ismerő politiku­sok ülnek tehát egy asztalnál. Rogacsov diplo­mataként hosszú éveket töltött Pekingben, s part­nere is többféle minőségben tárgyalt már külön­böző problémákról a szovjet féllel. További ada­lék ehhez, hogy a határtárgyalások utáni sajtóér­tekezleten Rogacsov - bár közölte, hogy más problémák, így például a regionális kérdések nem szerepeltek napirenden - mégis kitért a poli­tikai vonatkozásokra is, kifejtve, hogy az afga­nisztáni és a mongóliai katonai jelenlét kérdése a részleges csapatkivonások után már nem vető­dik fel olyan élesen a két ország között Nem újkeletúek a határtárgyalások, 1969-től kezdve egy évtizeden keresztül - eredménytele­nül - folytak, majd Kína megszakította a Szovjet­unió Afganisztánnak nyújtott segítsége miatt. Határok, melyek összekötnek követően, az ismert okok miatt Pekingben egyre többször kezdték hangoztatni, hogy a határokat ki kell igazítani. 1969-ben fegyveres összecsapá­sok robbantak ki a szovjet-kínai határon, ami rendkívül feszültté tette a helyzetet. Ekkor talál­kozott Alekszej Koszigin szovjet és Csou En-laj kínai kormányfő, s megállapodtak, hogy külügy­miniszter-helyettesi szinten megkezdik a konzul­tációkat. Mint említettük, ezek egy évtized után megszakadtak. Az augusztusi közlemény szerint a felek a ha­tár keleti szakaszát érintő kérdéseket tekintették át. Állást foglaltak amellett, hogy ésszerűen old­ják meg, a meglevő egyezmények alapján, s összhangban azzal az elvvel, hogy a hajózható folyók esetében a fő sodrásvonal legyen a határ, a hajózhatatlanok esetében pedig a folyók fő ágának a közepén húzódjon. Továbbá a határtár­gyalások folytatása mellett külön szakértői bizott­ságot is létrehoznak a keleti határvonal megvizs­gálására. Rogacsov pozitívan értékelte a fordu­lót, hozzáfűzve: vannak még vitatott kérdések, például az Amur és az Usszuri találkozásánál levő (stratégiai fontosságú) Medve-szigetet ille­tően. ► 7. Q amit külön ki kell emelni: egyetértettek O abban, hogy a szovjet-kínai határ átvál­toztatása a béke, a barátság és jószomszédság övezetévé nagy jelentőségű lenne nemcsak a két ország számára, hanem Ázsia és az egész világ békéje szempontjából is. Több más jele is van annak, hogy sok kérdésben közelednek az állás­pontok. Peking például pozitívan értékelte azt a bejelentést, hogy a Szovjetunió hajlandó fel­számolni ázsiai telepítésű közepes hatótávolsá­gú rakétáit. S a Kínai Kommunista Párt holnap kezdődő XIII. kongresszusáról pedig szovjet új­ságírók is közvetlenül tudósíthatnak. Talán kis lépéseknek tűnnek ezek, de a lényegük a fontos: a helyes irányt célozzák. MALINÁK ISTVÁN S az, hogy az idén februárban megkezdhették a fordulók újbóli sorszámozását, elsősorban Mi­hail Gorbacsov tavaly júliusi beszédének köszön­hető, amelyet „Kína kapui előtt“, Vlagyivosztok­ban mondott. Kijelentette, hogy az Amurnak nem kell a két országot elválasztó „vízi akadálynak“ lennie, s együttműködést ajánlott a folyó meden­céje természeti kincseinek kiaknázásában. Ekkor vetette fel azt is, hogy a határ a folyó fősodrása mentén, ne a kínai parton legyen. Ez az új hozzáállás erős lökést adott az elmozduláshoz, s így a két külügyminiszter szeptemberben meg­állapodhatott a határtárgyalások felújításáról. Az augusztusi forduló után is előrelépésről beszél­tek, de alá kell húzni, rendkívül nehéz, aprólékos munkára van szükség, hiszen nagyon kényes kérdéseket kell megoldani. A világ leghosszabb határa a szovjet-kínai, hét és fél ezer kilométer. Az októberi forradalom után a fiatal szovjet állam semmisnek nyilvánítot­ta azokat a szerződéseket, amelyeket ez ügyben a múlt században a cári Oroszország kötött a császári Kínával, s amelyek Kína számára voltak hátrányosak. Egészen a hatvanas évek elejéig nem is merültek fel problémák, de ezt A Pentagon legújabb próbálkozása Aknavadász delfinek az öbölben Csehszlovák - indonéz megbeszélések Managuában az ENSZ és az AÁSZ küldöttsége A közép-amerikai béketerv teljesítéséről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom