Új Szó, 1987. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1987-10-23 / 249. szám, péntek
iráni jťakétataiáSnž é»-t c^y Kuvaiti kikötőt Teherán kész háborúba lépni az Egyesült Államokkal (ČSTK) - Iráni rakétatalálat érte tegnap délelőtt az egyik kuvaiti olaj- kikötőt Al-Ahmadi kikötőtől délre egy mesterséges szigeten - közölte a KUNA hírügynökség. A rakétatalálat után tűz ütött ki, melyet a tűzoltók megpróbáltak eloltani. A hadügyminisztérium közölte, számos munkás megsebesült, és az olajberendezéseken jelentős károk keletkeztek. A tegnapi incidens súlyosbította az amúgy is feszült helyzetet a Perzsa-öbölben. Az említett olajkikötő ugyanis abban a térségben fekszik, ahol az elmúlt pénteken iráni rakéták megrongáltak két kuvaiti, amerikai zászló alatt hajózó tartályhajót. Ez szolgált ürügyül az Egyesült Államoknak atihoz, hogy hétfőn megsemmisítsen két iráni olajfúrótornyot. A Kuvait elleni iráni támadás abban az időben következett be, amikor hat amerikai hadihajó kíséretében két kuvaiti tartályhajó a Hormuzi-szoros felé közeledik, ahol az iráni parton rakétakilövó támaszpontok vannak. Az amerikai kísérőhajókat ezért teljes harckészültségbe helyezték, s mint azt Washingtonban a Pentagon szóvivője közölte, készek az azonnali kemény ellenintézkedésre, ha a konvojt támadás éri. Az iráni kormány egyébként szerdán foglalkozott az olajberendezéseit ért hétfői amerikai támadással és „határozott és megfelelő“ ellen- intézkedések mellett foglalt állást. Hoszain Alai, az iráni iszlám forradalmi gárdák melletti haditengerészet főparancsnoka az Ettelaat napilapnak adott interjújában kijelentette, Irán és hatalmas rakétaerői készek az öbölben megtámadni az amerikaiakat és háborúba lépni. Közölte, a jövő héten Iránban elrendelik az általános mozgósítást. Ali Akhani, az iráni külügyminisztérium Európa és az USA ügyeivel foglalkozó osztályának vezérigazgatója bonni sajtókonferenciáján elmondta, az Egyesült Államok az olajfúrótornyok elleni támadással háborút indított Irán ellen, aminek súlyos nemzetközi következményei lehetnek. Úgy vélekedett, az USA még megbánja ezt az akcióját, mivel Iránnak több elképzelése is van a válaszintézkedésekről, melyeket a legrövidebb időn belül végrehajt. Azt sem tartotta kizártnak, hogy Irán a öböl térségén kívül mér csapást az Egyesült Államokra. Washingtoni bejelentés szerint- nyilvánvalóan a törvényhozás és a Fehér Ház közti véleménykülönbségek kényszerítő hatása alatt- Ronald Reagan elnök tegnap este, március óta először, nagy sajtó- értekezletet tartott az Iránnal szembeni amerikai politikáról. Csehszlovák - indonéz parlamenti tárgyalások (ČSTK) - A Szövetségi Gyűlés küldöttsége Ján Janik, a testület alelnöke, a Nemzetek Kamarájának elnöke vezetésével Djakartában tegnap megkezdte hivatalos programját. Ján Janik találkozott Mohammed Kharisz Szuhuddal, a parlament elnökével. Kölcsönösen tájékoztatták egymást a politikai, gazdasági és szociális fejlődés programjáról és azok teljesítéséről. Az indonéz fél érdeklődést tanúsított az együttműködésnek elsősorban a gazdasági területen történő bővítése iránt. A küldöttség ezek után találkozott Mokhtar Kuszumaatmadja indonéz külügyminiszterrel. Az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott véleménycsere során leszögezték, az alapvető problémákat illetően mindkét fél részéről széles a véleményazonosság. A kétoldalú kapcsolatok bővítéséről szólva arra a megállapításra jutottak, hogy minden területen meg van a további fejlesztés lehetősége. Ma: amerikai atomkísérlet Sztrájkolnak a nevadai lőtér alkalmazottai (ČSTK) - Az Egyesült Államok ma újabb atomrobbantást hajt végre a nevadai nukleáris kísérleti telepen. A hírt tegnap tette közzé az amerikai energetikai minisztérium, ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy Las Vegasban földmozgásokra lehet számítani. Ezért felszólított, hogy a felhőkarcolók építési munkáit állítsák le. Az ilyen figyelmeztetések általában azt jelentik, hogy a robbantás ereje 150 kilotonna körüli - ez a maximum, amit a föld alatti robbantásokról szóló szovjet-amerikai szerződés megenged. Az idén ez a 13. amerikai kísérlet, amit valószínűleg a nevadai telep 3000 alkalmazottjának (összesen 8300-an dolgoznak ott) a sztrájkja sem akadályoz meg. Az ügyről az AFP számolt be, a munkabeszüntetés okairól azonban nem közölt semmit, csupán annyit jegyzett meg, hogy a sztrájkolok a kísérlet meghiúsításával fenyegetőznek. Lengyelország Változások a központi szervekben Bizonyíték nincs, hisztéria volt... (ČSTK) - A roueni városi bíróság elrendelte, bocsássák szabadon Pierre Verdier-t, akit a francia titkosszolgálat pár hónappal ezelőtt kémkedéssel, az Ariane rakéta körüli botrányban való részvétellel vádolt. Az AFP hírügynökség jelentése szerint a bíróságnak bizonyítékok hiányában rövid időn belül döntenie kell Verdier vád alóli felmentéséről. Verdiert feleségével, a szovjet származású Ludmila Varigino- vával és további öt személlyel együtt ez év márciusában tartóztatták le. A vád ellenük, hogy megpróbálták eltulajdonítani és a Szovjetuniónak átadni az Ariane rakéta műszaki adatait. A francia titkosszolgálat által konstruált botrány célja az volt, hogy szovjetellenes hisztériát keltsen. (ČSTK) - A lengyel gazdasági reform második szakaszának meggyorsítása a központi szervek struktúrájában és funkcióiban is jelentős változásokat tesz szükségessé. Gazdasági téren főleg arról van szó, hogy a központi szervek a társadalmi érdekeket képviseljék a gazdasági egységekkel szemben, nem úgy mint eddig, amikor a kormányban sokszor az egyes reszortok, ágazatok vagy területi egységek érdekeit próbálták keresztülvinni. Tanzániai pártkongresszus (ČSTK) - Dodomában tegnap megkezdődött a Tanzániai Forradalmi Párt (CCM) III. kongresszusa. A tanácskozást a párt elnöke, Julius Nyerere nyitotta meg, akit a párt országos végrehajtó bizottságának szerdai ülésén ismét javasoltak e magas tisztségbe. A küldöttek megvitatják és jóváhagyják az 1987-2002 közötti időszakra szóló pártprogramot, az országos végrehajtó bizottság beszámolóját az elmúlt öt évi tevékenységről, az ország gazdasági és társadalmi fejlesztésének alapvető irányait az elkövetkező öt esztendőre, változásokat hagynak jóvá a szervezeti szabályzatban és megválasztják az új vezetőséget. A kongresszuson részt vesz a csehszlovák pártküldöttség, amelyet Vlastimil Mertl, a CSKP KB tagja vezet. A központi irányításban jelenleg több mint 12 ezren dolgoznak, s számukat több mint háromezerrel csökkentik. Ez természetesen fokozatosan történik majd, összhangban az egyes minisztériumok és főhatóságok megszüntetésével, mások létesítésével, átalakításával. Szükséges, hogy az államigazgatásban dolgozók képesítése megfeleljen az új feladatoknak, növelik a követelményeket a vezető beosztású dolgozókkal szemben. A várható káderváltozások nem jelentik azt, hogy nem használják ki azoknak az embereknek a képességeit, akik az átszervezés következtében távoznak funkciójukból. Tapasztalataikat a vállalatoknál kamatoztathatják, hiszen a vállalatok jogkörei és feladatai is lényegesen kibővülnek. Számolnak azzal is, hogy a központi szervekből távozók egy részével a helyi irányítást erősítik meg. Lengyelországban a tervek szerint 16 központi kormányszervet szüntetnek meg, nyolc újat hoznak létre. A változások lényege azonban nem az, hogy csökken a minisztériumok száma. Ami fontos, azoknak a minisztériumoknak a feladata és a funkciója is változik, amelyek a régi név alatt folytatják munkájukat. Vagyis a kormány tevékenységét a fejlesztés stratégiai kérdéseire kell összpontosítani. Felderítés harccal Valami ilyesmi folyik most a Per- zsa-(Arab-)öbölben. Bevezetője a szabad hajózás ürügyén idevezényelt amerikai flottakötelék megjelenése volt, folytatása a „gyanús“ iráni hajók feltartóztatása, később megtámadása. Most pedig elérkezett a megtorlónak nevezett támadások időszaka. Iráni részről hasonló fejlődésen mentek keresztül az akciók. Csak éppen ennek a harccal végzett felderítésnek nem az a célja, hogy megismerjék az ellenfél erejét- erre ma már sokkal korszerűbb eszközök és módszerek alkalmazhatók -, hanem az, hogy felmérjék tűrőképességét, kiderítsék, mire hogyan reagál. Ez rendkívül fontos az érdekelt felek hadvezetésének, mert ami az öbölben zajlik, semmiben sem hasonlít az eddigi - mondhatnánk: hagyományos - regionális konfliktusokhoz. Ez egy kész „háborúkoktél“, hiszen volt már itt állóháború, mocsárháború, városok háborúja, tartályhajó-háború, s mindvégig - idegháború. Egyre több az „érdekelt fél“, miáltal egyre nagyobb a veszélye annak, hogy növekedni fog a harcoló felek száma is. Irán gyakorlatilag már most is két fronton harcol: Irak és az Egyesült Államok - NATO- szövetségesei által megtámogatott- erői ellen, természetesen másmás formában és eltérő intenzitással Kezdetnek ott volt Irak és Irán ellenségeskedése. Ennek lezárásához arra lenne szükség, hogy - Bagdad és Teherán követeléseinek megfelelően - az ENSZ Biztonsági Tanácsa meghatározza, hol a határvonal a két ország között, de azt is, ki volt az agresszor, s ki az, aki jogtalanul folytatta a háborút. Ehhez azonban mindenekelőtt tűzszünet kellene, de erre a két ország csak akkor hajlandó, ha a BT tisztázza azt, hogy ki volt az agresszor... A kör itt bezárul. Hasonló a helyzet az Egyesült Államokkal is. A „szabad világ“ szószólója a szabad hajózás biztosításának ürügyén küldött hadihajókat a térségbe. Viszont teljesen nyilvánvaló, hogy ez a látszólagos önzetlenség nagyon is önző célokat próbál leplezni: az USA ily módon akar támaszpontokat szerezni a térségben és egyben megnyugtatni az iráni titkos fegyverüzlet miatt felboly- dult arab országokat. Ezenkívül az Egyesült Államok is támogatta a Biztonsági Tanács azonnali tűzszünetre, a katonai akciók haladéktalan befejezésére felszólító határozatát, miközben fegyveres jelenléte az Öbölben szöges ellentétben áll ezzel a határozattal. Ráadásként itt van Kuvait, melynek Sea Isle City nevű, amerikai zászló alatt úszó tartályhajóját pénteken iráni rakétatámadás érte, kedden pedig rakéták és tüzérségi gránátok hulltak területére - hogy irániak vagy irakiak, az egyszerűen tisztázhatatlan. Ugyanúgy az is, ki jogosult agresszió célpontjának érezni magát az említett tartályhajót ért támadás miatt. Kuvait vagy az Egyesült Államok? Mindenesetre az amerikaiak nem késlekedtek: hétfőn iráni olajberendezések ellen hajtottak végre támadást. Két órával később a Pentagonban megtartott sajtóértekezletén Caspar Weinberger hadügyminiszter úgy vélekedett, ez mérlegelt és megfelelő válasz volt a hajót ért támadásra. Természetesen Teheránban egészen másképp ítélték meg az amerikai lépést. A külügyminisztérium szóvivője bejelentette: Irán határozott választ ad az Egyesült Államok minden agresszív lépésére Ismét egy idézet Weinber- gertől: Készen állunk arra, hogy további iráni katonai eszkalációra erősebb ellenintézkedésekkel válaszoljunk. Hozzá kell fűzni, ez a csapás-vá- laszcsapás akkor következett be, amikor már úgy tűnt, Irán letett arról, hogy megtorolja az amerikaiak által állítólag aknatelepítésen rajtakapott hajójának felgyújtását. Vagyis megint csak tisztázatlan a kérdés: ki kin mit torol meg, kit ért agresszió és ki élt a válaszlépés jogával? Nehéz helyzetbe hozta az Egyesült Államok saját szövetségeseit, az öbölbeli flottatüntetés közvetlen és közvetett résztvevőit egyaránt. Hollandia és Görögország „mély aggodalommal“ értesült a támadásról, Belgium „sajnálkozását“ fejezte ki, Franciaország „jóváhagyását“, az NSZK „megértését“, Nagy-Britannia „teljes támogatását“, Japán „nyugtalanságát“ juttatta kifejezésre. A Szovjetunió higgadtan, visszafogottan reagált, ám Gennagyij Geraszimov külügyi szóvivő keddi sajtóértekezletén megjegyezte: a tengeri olajkutak elleni támadással Washington közvetlen katonai akciók részese lett az öbölben. Azonban valószínűleg már ma, a szovjet-amerikai külügyminiszteri tárgyalások befejeztével értesülhetünk arról, milyen véleményre jutott a Szovjetunió és az Egyesült Államok az öbölbeli helyzet ügyében, amely - az előzetes bejelentések szerint - ugyancsak szerepelt a tárgyalások napirendjén. Gondot okoz azonban a Fehér Háznak maga az amerikai törvény- hozás is. A szenátus először az elnök katonai jogköréről folytatott meddő képviselőházi vitának véget vető határozatot hozott, majd nyomban egy másikat, amely kötelezi Reagant, hogy egy hónapon belül számoljon be a Kongresszusnak az öbölbeli helyzettel kapcsolatos elképzeléseiről. Ehhez még a képvi- selőháznak is hozzá kell járulnia, s az elnök még ezután is élhet vétójogával. De talán nem is az a fontos, hogy végül lesz-e felelős- ségrevonással felérő elnöki beszámoltatás a Kongresszusban vagy sem, hanem maga a tény: Reagan nyilvánvalóan nem élvezi a honatyák döntő többségének támogatását. Végeredményben ezek a Kapitó- lum kontra Fehér Ház csatározások is felérnek egyfajta harccal való felderítéssel az elnökválasztási kampány küszöbén. Emlékezzünk csak: Reagan első elnökválasztási győzelmét jelentős mértékben annak köszönhette, hogy Carter, a hivatalban levő, tehát elvben esélyesebb elnök belebukott egy másik Irán- botrányba GÖRFÖL ZSUZSA Az AIDS-járványról tárgyal az ENSZ-közgyülés SZÉLES KÖRŰ NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGÁST Sri Lanka északi részén az indiai békeerők folytatják offenzivájukat a tamil szélsőséges szervezetek ellen. Az elmúlt napokban Japanéban, a tamil Tigrisek központjában fontos állásokat foglaltak el, de a szepa- ratisták továbbra is ellenállást tanúsítanak. Képünkön: indiai katonák tüzelőállásban. (Telefoto - ČSTK) (ČSTK) - Most először tárgyal az AIDS-járvány megfékezéséről az ENSZ Közgyűlése. Az Egészség- ügyi Világszervezet (WHO) e kezdeményezésének az volt a célja, hogy rávilágítsanak: e rendkívül veszélyes járvány megfékezése nem csupán egészségügyi probléma, hanem globális fenyegetést jelent, amelynek politikai, gazdasági, társadalmi és etikai következményeivel is számolni kell. A szocialista országok nevében Endreffy Miklós magyar delegátus szólalt fel, rámutatva: „A szocialista országok teljes mértékben tudatosítják, hogy az AIDS rendkívüli terjedelmű és szokatlanul sürgető nemzetközi probléma. Ezért felszólítanak a nemzetközi együttmüködés erősítésére annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az Egészségügyi Világszervezetnek az AIDS elleni harc irányítását és koordinálását.“ Jonathan Mann amerikai orvos, a világszervezet AIDS elleni harcát irányító különbizottságának vezetője tegnap elmondotta, egyre több kormány tájékoztat az AIDS-megbete- gedésekröl. Eddig 126 ország jelentett be ilyen eseteket, pontosan kétszer annyi, mint tavaly. Eddig csupán nem egészen 63 ezer megbetegedést jelentettek be (hozzávetőleg 42 ezret az USA-ban), de az ENSZ szervei úgy vélik, hogy az AIDS- betegek száma a világon száz-száz- ötvenezer között mozog. Ez a pontatlanság lehetetlenné teszi a WHO számára, hogy prognózisokat készítsen az elkövetkező öt évre a megbetegedések számának várható növekedéséről. A jelenlegi becslések szerint öt év múlva 50 000 - 3 millió között mozog majd az aktív betegek száma. A feltételezések szerint napjainkban 5-10 millió lehet a vírushordozók száma. A szakértő a továbbiakban elmondta, hogy az egyébként is rendkívül nyugtalanító kilátások mellett arra lehet számítani, hogy rendkívül megnövekszik a halálesetek száma a gazdaságilag és társadalmilag legproduktívabb csoportok körében, vagyis a 25-45 évesek táborában. Jonathan Mann hangsúlyozta, az AIDS-megbetegedéseket nem lehet egyetlen országban megállítani mindaddig, amíg minden országban nem sikerül megakadályozni a terjedését. Figyelmeztetett arra, veszélyes dolog az AIDS-betegek kizárása a társadalomból, véleménye szerint ez ahhoz vezethet, hogy a problémát háttérbe szorítják, ami viszont lehetetlenné teszi az egészségügy számára, hogy ellenőrzése alatt tartsa a helyzetet Az Egészségügyi Világszervezet speciális AIDS elleni programját a tagországok önkéntes hozzájárulásaiból fedezik, s ez az idén 25 millió dollárt tesz ki. A WHO szeretné, ha ez az összeg a jövő évben már 65 millió lenne.
