Új Szó, 1987. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1987-10-16 / 243. szám, péntek

A tőzegkivonat növeli a terméshozamot Kihasználják a szovjet kutatók tapasztalatait Bratislavában a közelmúltban nemzetközi szimpóziumot tartottak, amelyen a csehszlovák és a külföldi szakemberek beszámoltak a talaj termővé tételét szolgáló biotechno­lógiai eljárások alkalmazásában szerzett tapasztalataikról. A résztve­vők elmondták, hogy országaikban miként hasznosítják a különböző biológiailag aktív anyagokat, enzi­meket, s véleményük szerint, az egyes készítmények segítségével hogyan lehetne növelni a talaj szer­vesanyag tartalmát. Mint kitűnt, tő­zegből és ipari hulladékból némely országokban olyan komposztot ké­szítenek, amely minden tekintetben tökéletesen kielégíti a növények igé­nyeit. E tekintetben ígéretes az a csehszlovák-szovjet együttmükö­dés, melynek keretében tőzeg alap­anyagú biológiai serkentő készítmé­nyek gyártásával kísérleteznek a szakemberek. A nemzetközi tapasztalatcsere kapcsán Eduard Minarovič mérnök­kel, a bratislavai Tőzegkitermelő Vállalat igazgatójával arról beszél­gettünk, hogy nálunk milyen lehető­ség kínálkozik a környezetkímélő anyagokkal való tápanyagpótlásra.- Nálunk mikor vette kezdetét a szervezett tőzegkitermelés, s van-e lehetőség a mezőgazdasági vállala­tok igényeinek kielégítésére?- A nagyüzemi kitermelést üze­meink 1954-ben kezdték meg, de a fellendülés csak a hetvenes évek­ben következett be, amikor a párt­ós gazdasági szervek kezdeménye­zésére előtérbe került a mezőgaz­dasági termelés intenzifikálása. Az évek folyamán mintegy 1,6 millió tonna tőzeget termeltünk ki, s ennek felhasználásával 18,5 millió tonna ipari komposztot készítettünk. Ez komoly teljesítmény, mégsem lehe­tünk elégedettek, mert például a nyolcadik ötéves tervidőszakban is csak mintegy 47 százalékra tudjuk kielégíteni az igényeket.- Lehet-e pótolni a hiányt?- A megoldást abban látjuk, hogy egyre több nem hagyományos alap­anyagot használunk a komposztké- szítésnél, viszont csökkentjük a komposzt tózegtartalmát. A múlt­ban 20-30 százalék tőzeget adtunk a komposztba, mára ez a mennyi­ség 10-12 százalékra csökkent. A minőségre ez nincs kihatással, ugyanis a kutatóintézetekkel együtt­működve sikerült kidolgozni olyan termelési eljárásokat, amelyek biz­tosítják a kifogástalan minőséget. Említést érdemlő, hogy egy ideje konkrét megrendelések alapján, és a helyi igényeknek leginkább meg­felelő speciális komposztokat készí­tünk. A kidolgozott recepteknek megfelelően, más-más összetételű komposztot szállítunk a zöldségter­mesztéshez, a gabonatermesztés­hez stb.- Szlovákiában hol található a legjobb tőzeglelőhely?- Figyelmünk az utóbbi időben egyre inkább a Trstená melletti Su­chá Hora-i körzetre irányul, ahol a tőzegréteg vastagsága eléri a 17 métert, és a kitermelt tőzeg minősé­ge is kiváló. Ebből a tőzegből a Be­lorusz Szovjet Szocialista Köztársa­ság minszki Tözegkitermelési Kuta­tó Intézetének szabadalma alapján biostimulátort készítünk. A tőzegből a vetőmag, illetve az ültetőanyag kezelésére alkalmas, speciális kivo­natot készítünk. A folyékony készít­mény hasznosítására már a jövő évben nagy lehetőség kínálkozik. A minszki kísérletek tapasztalatai azt mutatják, hogy például a burgo­nyából és a takarmánynövényeknél a tőzegkivonat használatával 40-50 százalékkal növelhető a hektáron­kénti terméshozam. Szerződést kö­töttünk a szovjet tapasztalatok cseh­szlovákiai kamatoztatására, s szak­embereink máris tanulmányozzák a tőzegből nyert biológiai serkentő szer hatását és felhasználásának lehetőségeit. Az első eredmények biztatóak, tehát bizonyosra vehető, hogy a szovjet kutatók által kidolgo­zott módszer meghonosításával olyan készítményt adhatunk a me­zőgazdaságnak, amely kedvezően hat a növények fejlődésére, növeli a termőképességüket és fokozza a betegségekkel szembeni ellenálló képességüket. S ami szintén emlí­tést érdemel, a készítmény egyúttal környezetkímélő is, tehát nem szennyezi a környezetet, főleg a ta­lajvizet, s a mezőgazdasági vállala­tok részére lehetővé teszi a műtrá­gyázás csökkentését. Három és fél évtized küzdelmei Gondokat okoz az alkatrészhiány Szlovákia egyik legnagyobb gép- járműjavítója, az ezernyolcszáz dol­gozót foglalkoztató losonci (Luče­nec) autójavító üzem a napokban ünnepelte alapításának 35. évfordu­lóját. Közép-Szlovákiában először Žilinában és Zvolenben létesítettek hazai gyártmányú autókra szakosí­tott javítóüzemet, később Losoncon, Rimaszombatban (Rimavská Sobo­ta), Žiar nad Hronomban és Nová Baňában is létrehoztak kisebb-na- gyobbakat. Ezek egyesítésével ke­letkezett - losonci székhellyel- a mai vállalat, melynek azóta üze­me létesült Ružomberokban, Martin­ban, Pótorban és Trenčianské Tepli- cében is. Az ünnepi összejövetelen - mely jó alkalom volt a visszaemlékezésre- megjelentek az ágazat és a járási pártszervezet vezetői, élükön Má- tyus Jánossal, a losonci járási párt- bizottság vezető titkárával. A vállalat nagyarányú fejlesztése- idézték fel - a hatvanas évek elején kezdődött, amikor fokozato­san szakosították az egyes üzeme­ket. A hetvenes éveket a férőhely­gondok jellemezték, ezeken azon­ban fokozatosan úrrá lettek új üzem­részek, műhelycsarnokok építésé­vel. Sokat fejlődött, javult az elmúlt évtizedekben a műszaki ellátottság. Ma már nem ritkák az olyan munka­helyek, ahol a javítás szalagrend­szerben folyik. A nyolcvanas évek­ben mindenekelőtt az alkatrészellá­tás nehezíti a javítók dolgát. Minden probléma ellenére az üzem egyike a legsikeresebben gazdálkodóknak a járásban, melyek feladatukat minden időben teljesítet­ték. A legutóbbi három ötéves terv­időszakban vezetőinek igyekezete a munkatermelékenység fokozására irányult, s a teljesítmény közel 44 százalékos növekedést eredménye­zett. Az említett időszakban össze­sen 3185 autóbusz nagyjavítását végezték el 4 milliárd korona érték­ben, s még ennél is többet mondó számadat: 25 és fél ezer teherautót javítottak meg. Tekintettel a krónikus alkatrész- hiányra, az utóbbi években az üzem egyre nagyobb figyelmet fordít a fel­újításra és az iparszerű alkatrész- gyártásra. öt évvel ezelőtt a terme­lési érték 36,5 millió koronát képvi­selt, a folyó évre ennek több mint a kétszeresét tervezték, s a vállalat össztermelése eléri a 400 millió ko­ronát. Az év első felében a vállalat vala­mennyi tervezett mennyiségi és mi­nőségi mutatót elért. A bruttó terme­lés 208 millió koronás előirányzatát 100,6, a saját teljesítményekét 100,3 százalékra teljesítette. Kedve­zően alakultak az exportszolgáltatá­sok is. Magyar és lengyel megren­delés révén 6,5 millió koronás több­letbevételhez jutottak az év első fe­lében. A minőségi és a nyereségi mutatók teljesítése is kedvezően alakult. Nagy gondja viszont a válla­latnak, hogy az alkatrészellátást biz­tosító Mototechna a megrendelé­seknek csupán alig felét tudja le­szállítani, így sokszor szükségmeg­oldáshoz kell folyamodnia a vállalat vezetőségének. Az ünnepi összejövetelen kitünte­téseket, jutalmakat nyújtottak át a vállalat alapító tagjainak és a kivá­ló dolgozóknak. -h. a­- van kapcsolatuk más külföldi vállalatokkal és tudományos intéz­ményekkel is?- A szocialista és a nem szocia­lista országok jelentősebb tőzegki­termelő vállalataival és szakosított kutatóintézeteivel szintén kapcsola­tot tartunk. Nemrég Angliában tet­tünk szert hasznos ismeretekre a kölcsönös tapasztalatcsere alkal­mával. A Badacsonyi Állami Gazda­sággal a biológiailag aktív anyagok felhasználásában dolgozunk együtt. Arra törekszünk, hogy egyre több olyan alapanyagot találjunk a kom- posztkészítéshez, amely az érlelés során szerves anyaggá alakulhat, viszont nincs mérgező hatása. Itt elsősorban a fafeldolgozásnál kelet­kező hulladékra és egyéb hasonló melléktermékekre gondolok.- Tennivalójuk tehát bőven akad, de a feladataik még így sincsenek összhangban a mezőgazdaság el­várásaival. Tudják-e növelni a ter­melést az elkövetkező években?- A tervek szerint új üzemegysé­geket építünk Liptovský Krížben, Pezinokban és Žiranyban. Ezek az üzemek már korszerű technikával fognak dolgozni, de az igények ki­elégítésére még így sem leszünk képesek, mert a mezőgazdasági vállalatok egyre több komposztot kérnek. Igazuk van, mert a termelés intenzifikálásának egyik alapfeltéte­le a termőföld védelme, termőké­pességének növelése. Igényeiknek azonban csak bátrabb fejlesztés esetén tudunk eleget tenni, amiről egyelőre nem mi döntünk. Amit megtehetünk, folytatjuk a komposzt- készítés nem hagyományos alap­anyagainak felkutatását és kihasz­nálását. Most a nagyhizlaldákban összegyűjtött trágyalé kihasználásá­nak módját kutatjuk. Elképzelésünk szerint a tárgyaiéból sűrítményt kel­lene készíteni, amit jól ki tudnánk használni az ipari komposzt készíté­sénél.- Visszatérve a nemzetközi szim­póziumra, hasznosnak tartja a lezaj­lott tanácskozást?-A tapasztalatcsere hozzájárult ismereteink bővítéséhez, tehát vala­mennyi résztvevő számára hasznos volt. Azon leszünk, hogy a szerzett tapasztalatokat kamatoztatva ered­ményesebbé tegyük munkánkat, s nemcsak a tőzegkitermelés, de a komposztkészítésre alkalmas alapanyagok felhasználása is meg­feleljen a világszínvonalnak. BALLA JÓZSEF A tetteken a hangsúly A Szocialista Ifjúsági Szövetség, az egyik legnagyobb lét­számú társadalmi szervezet, amely - mint a SZISZ kongresszusi beszámolójában elhangzott: „nem passzív szemlélője a társa­dalmi eseményeknek, hanem erejétől és lehetőségeitől függően aktív részese“. Azonban tagjai az eredmények ellenére sem lehetnek önelégültek. Az ifjúságra - s ebből következően a SZISZ-re - a jövőben sokkal nagyobb feladatok várnak, mint eddig. A sokszor emlege­tett „nagy feladatokat“ - végre komolyan kell venni. Nagy tettek végrehajtására, nagy feladatok megvalósítására szólítottunk fel mindenkit, sajnos viszont olykor csak nagy szavak hangzottak el, fedezet nélküli nagy ígérgetések. Nem véletlenül hívta fel a figyelmet a kongresszus az ifjúsági szövetség tevékenységében megnyilvánuló formalizmusra, hiszen ez az egyik fő akadálya minden új kezdeményezésnek, s visszahúzója a megvalósulásra váró tetteknek. A túlzott admi­nisztráció, s talán éppen ezért sokszor csak a kimutatásokban létező felajánlások és meg nem rendezett akciók egyetlen fiatal számára sem lehetnek vonzóak. Hazánkban a harminc éven aluliak 45 százaléka tagja a SZISZ - nek. De vajon hány százalékra tehető azoknak a száma, akik valóban tesznek is valamit az ifjúsági szervezetért? Hány száza­lékuk kezdte lendülettel, „majd bizonyítok!“ elhatározással a munkát, és hányán adták fel egy idő után, hányán tartottak ki, hánynak sikerült a bizonyítás? Pontos számadatok nincsenek erről. Aki a tanácskozást figyelemmel kísérte, inkább csak önmagában állapítja meg jólesően, hogy a kongresszuson részt­vevő több mint 1200 fiatal kivétel nélkül azok közé tartozik, akik legyőzték a környezetük közömbösségét, kétkedését, és bebizo­nyították: érdemes felvenni a harcot minden ellen, ami nem a társadalom javát szolgálja. A szüklátókörűség beláthatatlan következményeire figyelmeztettek, felvetettek olyan problémá­kat, amelyek gátolják a fejlődést. Illusztrálásként egy példa, amelyről a beszámoló is említést tett. Iparunk csak több év múlva képes teljesíteni a hazai, jó minőségű elektronikai termé­kek jogos igényét. Nyolc különböző típusú mikroszámítógépet gyártunk, melyeket a kis sorozatgyártás, a nem elegendő hozzá­való program, és az alkatrészek hiánya miatt csak magas áron értékesíthetünk. Ráadásul a szükséges alkatrészeket gyakran a kapitalista államoktól vásároljuk. Véleményünk szerint ez fényűzés. Azért is, mert lelkes fiatalok érdemeként megszületett az árban hozzáférhetőbb ONDRA mikroszámítógép - KGST- országokban gyártott alkatrészekből. S végre gyártó is akadt, de 2000 darab után leálltak. Programot pedig egyáltalán nem gyár­tottak hozzá, e nélkül pedig a számítógép néma... Nem csoda, hogy az ilyen magatartás elveszi a fiatalok kedvét, s megelégszenek a középszerűséggel, nem emelnek szót a negatív jelenségek ellen, hogy a „ne szólj szám, nem fáj fejem“ - közmondás szerint cselekszenek. A fiatalok tanácskozásán Gustáv Husák elvtárs feltette a kér­dést: milyen a mai ifjúság? Jó, dolgos vagy romlott? A kérdésre így válaszolt: „Ha egyes esetek alapján ítélkezünk, a nézetek eltérőek lehetnek. Ha egészében nézzük a dolgot - és ez a párt és az állam vezetőségének nézete -, azt mondhatjuk, hogy egészsé­ges és aktív. Érzéke van az igazság iránt. Korának él, azonosul a szocializmus eszméivel, aktívan részt vesz építésében. (...) A fiatalokban is erősíteni kell annak tudatát, hogy a siker a becsületes munkától és a jó ismeretektől függ. Ez azt is megköveteli, hogy határozottan megszabaduljunk a különféle deformáló hatásoktól, a protekcionizmustól, a képmutatástól, az ügyeskedéstől. A fiatalokkal minden kérdésről beszélni akarunk, amelyek érdeklik őket, felelősen foglalkozni akarunk javaslataik­kal, problémáikkal és panaszaikkal, törődni azzal, hogy idejében alkalmat kapjanak az érvényesülésre és a felelősségvállalásra, az új nemzedék valóban jól felkészüljön társadalmunk minden területén.“ Ez pedig idősektől és fiataloktól egyaránt nagy feladatokat követel. KOPASZ CSILLA Az alkalmazkodás Az élet állandó kapcsolatot jelent az élőlény és környezete között: testépítő anyagokat a környezetéből vesz fel, és ugyanoda választja ki anyagcseretermékeit. A környezet­nek fedeznie kell a tápanyag- és oxigénszükségletet, valamint az anyagcseretermékek leadásának le­hetőségét. Ha a kapcsolat zavarta­lan az élőlény egyensúlyban van környezetével, az életfeltételek megfelelnek az élőlény igényeinek. A környezetben vagy az élőlény mű­ködési állapotában bekövetkező vál­tozások esetén azonban ez az egyensúly felborul, más szóval meg­változnak az életfeltételek. Az élet csak úgy folytatódhat, ha a szerve­zet a megváltozott körülmények vagy igények mellett is ki tudja elégí­teni szükségieteit. Úgy is fogalmaz­hatunk, ha a környezettel újra egyensúlyba kerül. így alkalmazko­dik az alapanyagcsere pl. a külső hőmérséklethez. Fokozódó hideg esetén az anyagcsere növekszik. Táplálkozás, emésztés, izommunka növekedése után az alapanyagcse­re is fokozódik. Azokat a változásokat, amelyek az egyes szervek működésében ilyenkor bekövetkeznek, amelyek az új egyensúlyt megteremtik, alkal­mazkodás (adaptáció) néven foglal­juk össze. Ezen belül szó lehet a szívműködés és a keringés, a lég­zés, a veseműködés stb. alkalmaz­kodásáról. Például az emlősállatok testhőmérséklete 37 C-fok körüli, és messzemenően független a környe­zet hőmérsékletétől. Ez csak úgy lehetséges, ha a szervezet alacso­nyabb külső hőmérséklet mellett fo­kozza a hőtermelést és csökkenti a hőleadást, magasabb külső hő­mérséklet mellett pedig csökkenti a hőtermelést és fokozza a hőle­adást. A szervezet a hőtermelés és a hőleadás változtatásával alkal­mazkodik a környezet hőmérsékle­téhez. A testhőmérséklet állandósá­ga tehát a környezethez való alkal­mazkodás eredménye. Munkavég­zés alatt a szervezet és az izomzat oxigénszükséglete fokozódik; a lég­zőszerveknek tehát több oxigént kell felvenniük, a vérkeringésnek pedig az izmok bőségesebb vérellátását kell fedeznie. Ez csak úgy lehetsé­ges, ha fokozódik a légzés, a szív­működés, az izmok erei pedig kitá­gulnak. Az izomerek tágulását ugyanakkor az erek más szervek­ben bekövetkező szűkülésének kell kiegyenlítenie. A légzés és a vérke­ringés tehát a szervezet munkavég­zés alatti igényeihez alkalmazkodik. Magasabb rendű szervezetek a környezethez való alkalmazkodás­ban nemcsak veleszületett reflexei­ket, hanem az élet során szerzett egyéni tapasztalataikat is felhasz­nálják. Minél nagyobb az élőlény egyéni tapasztalatokat rögzítő és hasznosító képessége, annál na­gyobb fokú alkalmazkodási képes­séggel is rendelkezik. Az alkalmaz­kodás legtökéletesebb formája az embernél tapasztalható. Az ember a fogalomalkotás képessége révén nemcsak veleszületett és tanult ref­lexeit használja fel a környezethez való alkalmazkodásban, hanem fa­jának kollektív és évezredes ismere­teit és tapasztalatait is. Adaptációnak nevezik az újszülött alkalmazkodását is a méhen kívüli élethez az első életnapok folyamán. Ez nemcsak a keringés és a légzés folyamatának alapvető változásaira vonatkozik, hanem az anyagcsere bonyolult folyamataiban résztvevő enzimek működésének megindulá­sára vagy tevékenységük felélénkü­lésére is. Az alkalmazkodás (akkomodáció) a szem optikai berendezésének tárgytávolsághoz való beállítását is jelenti. Ezálial a kép a tárgytávol­ságtól függetlenül mindig az éleslá­tás helyén, a retinán keletkezik. Em­berben és emlősállatokban a szem alkalmazkodását a szemlencse vég­zi. Távolnézéskor a sugártestre fel­függesztett lencsét a szalagok kife­szítve tartják. A tárgy közeledésekor a sugárizom összehúzódik, a szala­gok ellazulnak és a lencse rugal­masságánál fogva domborúbbá vá­lik, fénytörő képessége tehát foko­zódik. Ezáltal a lencse gyújtótávol­sága megrövidül és az egyébként a retina mögött keletkező kép ismét a retinára kerül. A szem alkalmazko­dóképessége fiatal korban mintegy 10 dioptria. Idősebb korban gyengül az alkalmazkodóképesség, ami a lencse rugalmasságának csökke­nésével függ össze. Ezt szemüveg­gel lehet korrigálni. Dr. SZABÓ LÁSZLÓ ÚJ szil 4 1987. X. 1i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom