Új Szó, 1987. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1987-10-16 / 243. szám, péntek
ÚJ szú 3 1987. X. 16. ' George Shultz nyilatkozata moszkvai útja előtt A végső cél az atomfegyverek felszámolása Az alapvető célokat helyesen tűztük ki Ľubomír Štrougal interjúja (ČSTK) - Ľubomír Štrougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök, a KGST 43. (rendkívüli) ülésszakán részt vett csehszlovák küldöttség vezetője interjút adott csehszlovák újságíróknak az ülésszak eredményeiről. Egyebek között megállapította, hogy az ülésszak napirendjén két stratégiai fontosságú kérdés szerepelt. Az egyik a szocialista gazdasági integráció mechanizmusának átalakítása, a másik pedig a KGST- tagországok 2000-ig terjedő komplex tudományos-műszaki fejlesztési programjának megvalósítása volt. Ez egymással elválaszthatatlanul összefüggő két alapvető probléma, s a csehszlovák álláspont, természetesen, további konkretizálásukra, a dolgok meggyorsítására irányult. Ki kell azonban jelentenem, hogy több objektív és szubjektív ok - köztük nemzeti sajátosságok és érdekek, a gazdaságok eltérő színvonala és egyes kérdések elméleti kidolgozása - bizonyos kompromisszumokhoz vezetett. De ezek is lényegében azt mutatják, hogy általában az alapvető célokat helyesen tűztük ki. Szükséges azonban, hogy a KGST prágai ülésszakáig hátra levő, nem egészen egy év folyamán intenzíven dolgozzunk konkretizálásukon. És ezek nagyon fontos kérdések, mert összefüggenek a tagországokban megvalósított gyorsítási és átalakítási folyamattal, bár e folyamat országonként eltérő intenzitású és formájú. Azt mondhatnám, van mivel elégedetteknek lennünk az elért bizonyos haladás szempontjából, de elégedetlenek is vagyunk, mivel egyes kérdések megoldásában előbbre is juthattunk volna. Végső soron az ülésszak résztvevőinek többsége ugyanilyen nézetet vall. A KGST-tagországok 2000-ig terjedő komplex tudományos-műszaki fejlesztési programjának megvalósításával kapcsolatban Ľubomír Štrougal kijelentette, hogy a program megvalósítása kicsit csúszik. Az előkészítő szakasz túl sokáig tartott. A program pedig minden országban a gyorsítás folyamatának oszthatatlan része. Ebből a szempontból a KGST ülésszak e folyamat irányításának módjaival foglalkozott. A résztvevők egyetértettek abban, hogy központilag csak a fő dolgokra kell hatni, tehát meg kell határozni a prioritásokat. Egyidejűleg meg kell osztani a felelősséget a különböző irányítási szintek, vagyis a központ, a minisztériumok, a konszernek, a trösztök és a vállalatok között. Fontos, hogy a résztvevők egyetértettek ebben: a komplex programnak gazdasági formát kell öltenie. A gazdasági hatásokat úgy kell kifejezni, hogy az, aki a feladatokat megoldja, de főleg az, aki termel, tudja, milyen áron termel, milyen piacokon és milyen árakon lesznek termékei értékesíthetőek. Egészében véve az ülésszak sikeres volt, haladást jelentett. A következő hónapokban azonban nagyon sok munka vár ránk - hangsúlyozta Ľubomír Štrougal. ENSZ-közgyülés K i kényszer it ett vita az ún. kambodzsai kérdésről ' (ČSTK) - George Shultz amerikai külügyminiszter jövő heti moszkvai látogatása alkalmából nyugateurópai újságíróknak adott interjút. Elmondta, a genfi tárgyalásokon a szovjet és az amerikai küldöttség „nagy munkát“ végzett a közepes hatótávolságú és harcászati-hadműveleti rakéták felszámolásáról szóló szerződés előkészítésében. „Nyilvánvaló, a szovjet félnek komoly érdeke, hogy a munka befejeződjön, de most nem tudom megmondani, hogy ez sikerül-e még Moszkvába való elutazásom előtt, mivel vannak még megoldatlan kérdések“ - mondta Shultz. Ugyanakkor leszögezte, mind az Egyesült Államok, mind pedig a Szovjetunió haladást akart elérni a hadászati támadófegyverek kérdésében azokra a következtetésekre építve, amelyek a reykjavíki legfelsőbb szintű találkozón születtek. Ez ügyben is sok még a megoldatlan probléma, ezért most ezekre kell összpontosítani. A nukleáris robbantások leállításával kapcsolatos kérdésre az amerikai külügyminiszter kijelentette, ha „léteznek atomfegyverek, azokat ki is kell próbálni“. Megemlítette, Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan egyetértett abban, hogy a végső cél az atomfegyverek felszámolása. Az USA mind ez ideig csak „az atomrobbantások ellenőrzésével kapcsolatos intézkedésekről“ hajlandó tárgyalni. Egyes nyugat-európai körök véleménye szerint ha felszámolják a közepes hatótávolságú és a harcászati-hadműveleti rakétákat, továbbá ha a két nagyhatalom a hadászati támadófegyvereket is csökkenti 50 százalékkal, akkor Nyugat-Európa (ČSTK) - Újabb szovjet-amerikai tévéhídra került sor tegnap reggel, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képviselői és az amerikai Kongresszus tagjai az emberi jogokról cseréltek véleményt távközlési műhold segítségével. A beszélgetést a szovjet és az amerikai televízió egyenes adásban közvetítette. A tévéhíd szovjet résztvevői: Vagyim Zaglagyin, az SZKP KB nemzetközi osztályának helyettes vezetője és Ivan Laptyev, az Izvesztyija napilap főszerkesztője. Amerikai partnereik: Daniel Moynihan demokrata párti szenátor New York államból és Steny Hoyer, a képviselőház demokrata párti tagja, Maryland államból. Az éles véleménycserét már az első pillanatoktól kezdve befolyásolta a Szovjetunióban tapasztalható nyitottság légköre, s az az új hozzáállás, amellyel a szovjet vezetés viszonyul a humanitárius kérdések egész komplexumának megoldásához. Az amerikaiak a párbeszéd „meglepő nyíltságáról“ beszéltek, s megállapították, hogy a szovjet társadalom átalakításának globális jelentősége van a világpolitika szempontjából. A vita ugyanakkor bizonyította a két, egymással szöges ellentétben álló értékrendszer létezését s azt, hogy „védtelen“ marad. Az ezt érintő kérdésre válaszolva Shultz kijelentette, hogy még nagyon sok más nukleáris fegyverkategória marad a kontinensen. A külügyminiszter szerint Moszkvában a fegyverzetellenőrzési problémák mellett a szovjet-amerikai kapcsolatokról, valamint a regionális konfliktusokról is fog tárgyalni, beleértve az Irak és Irán közötti háború fejleményeit. mély ellentétek vannak az állampolgári és a politikai jogok lényegének értelmezése körül is. Vagyim Zaglagyin leszögezte, hogy a szovjet törvényeket nem lehet az egyének vagy az amerikai propaganda kívánsága szerint megváltoztatni. Emlékeztette a Kongresszus tagjait, hogy a Szovjetunióban most zajlik a társadalmi élet összes szférájának átalakítása, beleértve a törvényhozást és az emberi jogok védelmét is. Hangsúlyozta azt is,-az átalakítás keretében sok mindent tettek annak érdekében, hogy egyszerűsítsék a Szovjetunióba való beutazást és a kiutazásokat. A kiutazások egyedüli akadálya általában az államtitkok védelme. Ez a kérdés más országokban is létezik, az USA sem kivétel. Az amerikai honatyák elismerték, hogy a szovjet állampolgárok beutazási kérelmeinek egyötödét az amerikai szervek elutasítják. Nagy tartózkodással fogadták azt a javaslatot, hogy mindezekről a kérdésekről egy Moszkvában megrendezésre kerülő nemzetközi humanitárius konferencián tárgyaljanak. A tévéhíd szovjet résztvevői emlékeztettek Brian Wilson esetére, aki ez év szeptemberében a kaliforniai Concorde városban mindkét lábát elvesztette, amikor a Fehér Ház közép-amerikai politikája elleni tüntetésen vett részt. Steny Hoyer erre kijelentette, sajnos, hogy Wilson „a tüntetéseken való részvételi jogának érvényesítése közben a vasúti sínen találta magát“, s az amerikai kormány nevében minden felelősséget elhárított. Csupán a tévéhíd szovjet résztvevőinek köszönhető, az adás végén mégis az a nézet kerekedett felül, hogy e téren is szükség van a szélesebb körű együttműködésre, annak ellenére, hogy a két fél nézetei erősen különböznek. (ČSTK) - Az ENSZ-közgyűlés New Yorkban folyó ülésszakán folytatódott a vita az ún. kambodzsai kérdésről, amelyet a szocialista országok tiltakozása ellenére a tanácskozás napirendjére tűztek. Alekszandr Belonogov, a Szovjetunió ENSZ-nagykövete felszólalásában egyebek között rámutatott, a Kambodzsai Népi Köztársaság a mai világ politikai realitása, és ezért nem szabadna megengedni, hogy Kambodzsát visszataszítsák a tragikus múltba. A Szovjetunió véleménye szerint a megoldás alapjait Vietnam, Laosz és Kambodzsa ismert külpolitikai dokumentumai tartalmazzák. Az indokínai országok békekezdeményezései megérdemlik mindazok maximális figyelmét, akik őszintén szeretnék felszámolni a délkelet-ázsiai regionális konfliktust. Belonogov rámutatott, a vietnami csapatok egy részének az elmúlt öt évben történő kivonása és az idén várható újabb csapatkivonás azt jelzi, a vietnami egységek 1990-ig végérvényesen elhagyják Kambodzsát. A csapatkivonás azonban nem lehet a tárgyalások előfeltétele - mondotta, s végezetül hangoztatta: a Szovjetunió a Biztonsági Tanács többi tagjával együtt kész részt venni a kambodzsai problémáról a jövőben megkötendő megállapodások garantálásában. A vitában felszólalt Evžen Zápotocký nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képviselője, s hangsúlyozta, a Kambodzsai Népi Köztársaság által a nemzeti megbékélés érdekében tett lépések az egész délkelet- Ázsiai béke és megértés erősítését segíti elő. A Közgyűlés tegnap megkezdte az ENSZ és az Iszlám Konferencia Szervezete, valamint az ENSZ és az Arab Államok Ligája közötti együtt-' működésről szóló vitát. Ugyancsak tegnap szerepelt napirenden a Biztonsági Tanács öt nem állandó tagjának a megválasztása. A Szovjet Gyermekalap alapító konferenciája (ČSTK) - Moszkvában szerdán megnyílt a Lenin nevét viselő Szovjet Gyermekalap alapító konferenciája. Az új szovjet társadalmi szervezetet a Szovjet Nőbizottság, a Vöröskereszt, a Pedagógiai Tudományok Akadémiája, számos minisztérium és további szervezetek hozták létre. A gyermekalap költségvetését jótékonysági hozzájárulások képezik. Az alapítók célja, hogy egy tanácsot hozzanak létre a többgyermekes családok támogatására, állandó ellenőrzés alatt tartsák a gyermekotthonokat és bentlakásos iskolákat, valamint részt vegyenek a fiatal tehetségek felkarolásában Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára üdvözlő táviratot küldött a konferencia résztvevőinek. Az SZKP KB nevében szívélyesen üdvözölte a küldötteket, s rámutatott; a gyermekalap létrehozása ú| megnyilvánulása a gyermekekről való gondoskodásnak. Messzemenően humánus az az erőfeszítés, hogy szervezetet hozzanak létre a gyermekekért, s érdekükben egyesítsék a szellemi erőket és az anyagi lehetőségeket. A Szovjet Gyermekalapra számos feladat hárul. M oszkva a nagy október 70. évfordulójának méltó megünneplésére készül. A katonai díszszemlén részt vevő egységek már a díszlépéseket gyakorolják, a közvélemény körében pedig elterjedt, hogy november 7-én a Vörös tér valami szokatlan dolognak lesz a tanúja. Annak a hadseregnek a defiléje készül, amely védte és megvédte a forradalmat az intervencióval és ellenforradalommal, a fasizmus barna tengerével szemben, jelenleg pedig az imperializmus nukleáris fenyegetésével szemben. A seregszemlét a vöröslovasság századai és a legendás ,,tacsankák“ nyitják meg... De inkább hagyjuk magunkat meglepni. A Forradalmi Múzeumban új kiállítás nyílt. Fényképek, dokumentumok, családi relikviák segítségével mutatja be nekünk a lenini gárda bolsevikjeit, fő alakjait, akik közül sokkal most ismerkedhet meg először a közönség. A kiállítás célja többek között az is, hogy kitöltse a nagy októberi szocialista forradalom történetének lapjain a fehér foltokat. S ezért most olyan forradalmárok neveivel és arcképeivel is találkozhatunk, akikről a közelmúltig hallgattak. Ugyanez mondható el a nagy októberi szocialista forradalom enciklopédiájának legújabb, harmadik kiadásáról is. Rendkívül nagy iránta az érdeklődés, az emberek azonnal szétkapkodták. - Bár a szerzői kollektíva még nem tudta az új kritériumok szerint az összes történelmi tényt a helyére tenni évszázadunk legmeghatározóbb eseményeiről, e szempontból mégis érdemdús munkát végzett - mondta Jurij Poljakov, az ismert szovjet történész, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja. A múzeumok és a könyvek minden bizonynyal nagyon közel tudják hozni hozzánk a ,,tíz napot, amely megrengette a világot“, s képesek állandóan valami újat, érdekeset s tanulságosat mondani. Személy szerint azonban jobban szeretem a közvetlen résztvevők, szemtanúk élő szavait. Szerencsére ilyenekkel is talállevő ismert színháztól. A megsárgult fényképet nézegetjük, amelyen vendéglátónk ott áll az emelvényen, közvetlenül az októberi forradalom vezetője mellett. Figyelmesen hallgatom visszaemlékezését a régi, de szívünknek oly közeli időkről. Hallgatom Alekszandr Brianszkijt. A hangja rendkívül fiatalos, úgyhogy ennek alapján senki sem találná ki, hogy milyen idős. Hány éves is? Százöt! A forradalmat már felnőtt, tapasztalt férfiként élte át. Egyszerűen fantasztikus emlékezetének köszönhetően rendkívül színesen írja le az októberi forradalom első napjait.- A második napon - meséli - Podvojszkij elvtársnál voltam, ónála gyülekeztek az alakulatok parancsnokai, s ó adott parancsot azon junkerek lázadásának az elfojtására, akiket korábban becsületszóra engedtünk szabadon, miután megesküdtek rá, hogy nem tanúsítanak további ellenállást. S egyszercsak belép a helyiségbe Vladimír lljics, társaságában Szverd- lovval. Amikor a parancsnokok elmentek, Podvojszkij egy pillanatra visszatartott engem s azt mondja Leninnek: Vlagyimir lljics, ugye nem hallotta még, milyen dallal ostromolták a vasutasok a Téli Palotát? Lenin azt felelte, hogy nem. - Akkor most Brianszkij elvtárs elénekli önnek. S énekelnem kellett. Csak két versszakból állt, júliusban írta Majakovszkij, s mi egy régi orosz nóta dallamára énekeltük. Leninnek az egész nagyon tetszett, sokáig nevetett, úgy ahogy csak ő tudott nevetni. Amikor később Majakovszkijnak elmondtam, hogy versét milyen nagy elismerésben részesítette maga Lenin, a költő nagyon örült neki. Hiszen tudja, addig Majakovszkij költészete Vlagyimir lljics- nek nem nagyon tetszett... így emlékezik vissza Alekszandr Brianszkij, s csupán Leninről annyi emléke van, hogy egy érdekes kötetet is össze lehetne állítani belőlük. Több éven keresztül volt Lenin személyes test- őrségének a tagja. Átélt sok drámai pillanatot, s ugyanakkor komikus eseteket is. Hiszen nagyon kellett vigyáznia arra, nehogy a népbiztosok tanácsának elnöke rájöjjön, hogy személyesen ót védelmezi.- Féliksz Dzerzsinszkij a telkemre kötötte, hogy maradjak inkognitóban. Vlagyimir lljics nagyon haragudott, ha rájött, hogy a nyilvánosság előtt személyes testőr vigyáz rá. S emellett hányszor kíséreltek meg Lenin ellen merényletet! Könyvet ugyan nem írt erről Brianszkij elvtárs, de ma, ilyen előrehaladott korban sem utasítja vissza, ha meghívást kap a dolgozókollektíváktól, pioníroktól, komszomolistáktól, fiatal kommunistáktól, szívesen megosztja velük emlékeit.- Az orvosok állandóan megtiltanak nekem valamit - mondja -, de nem törődöm velük. Nyáron a Krímen voltam. S ha meghívnak Csehszlovákiába, oda is szívesen elmegyek. KIos, ezt nevezik bolseviki tartásnak, / V igaz? Megkérdeztem tőle, hogyan néz az átalakításra.- Nemcsak nézem, érzem is. Úgy érzem, mintha visszatérne a fiatalságom. Mert mi is az az átalakítás? Visszatérés a legjobb lenini hagyományokhoz. VLADIMÍR JANCURA Kreml-Kapitólium tévéhíd Az emberi jogok terén is szükség van a szélesebb körű együttműködésre Szovjet-amerikai találkozó (ČSTK) - Moszkvában tegnap megkezdődött a szovjet ENSZ-társaság és amerikai partnerszervezete képviselőinek találkozója, amelyen mindkét ország ismert állami és közéleti személyiségei vesznek részt. Az amerikai küldöttséget John Tower egykori szenátor, a szenátus hadügyi bizottságának volt elnöke vezeti, a szovjet küldöttség élén Georgij Arbatov akadémikus, a társaság elnöke, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képviselője, az Amerika és Kanada Kutató Intézet igazgatója áll. A találkozón véleményt cserélnek a kétoldalú kapcsolatokról, s áttekintik, hogy a két ország belpolitikai folyamatai milyen hatással vannak a kulcsfontosságú kérdésekről folytatott tárgyalásokra. Áttekintik a leszerelési problémákat, beleértve a hagyományos fegyverzetek és fegyveres erők csökkentését Európában, a katonai doktrínákat, a fegyverzetellenőrzést és a kölcsönös politikai kapcsolatok összefüggéseit. Az amerikai képviselők emlékeztettek arra, hivatalosan nem az USA kormányának álláspontját reprezentálják, viszont remélik, hogy a közvetlen véleménycsere hozzájárul a két ország közötti bizalom erősítéséhez. Reagan „védőbeszéde“ (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök szerdán rendkívül rövid tévébeszédében - a szenátus utolsó szavazása előtt - ismét védelmébe vette Robert Bork szélsőjobboldali személyiség jelölését a legfelsőbb bíróságban megüresedett helyre. Az elnök azt állította, Bork ellen „rosszindulatú kampányt" folytatnak, amely „csúnya színházzá“ fajult. Megfigyelők szerint szinte biztos, hogy a szenátus leszavazza Bork jelölését, s az elnök így újabb vereséget szenved a Kongresszusban. Emlékezés Októberre kozni még, bár sajnos, évről évre kevesebben vannak... Elismerem hát, hinni se akartam, amikor egy moszkvai barátom találkozót javasolt nekem egy olyan emberrel, aki hetven évvel ezelőtt lépett a bolsevikok pártjába, részt vett a Téli Palota elleni támadásban, és Vlagyimir lljics Lenin közvetlen környezetében tartózkodott. S máris ennek az embernek a lakásán vagyunk, nem messze a Malaja Boronnaján ■ MOSZKVAI KALEIDOSZKOP
