Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)

1987-09-14 / 215. szám, hétfő

Aj szú

3

87. IX. 14.

Ifjúságunk a szocialista társadalom további fejlődésének záloga

Jozef Lenárt elvtárs beszéde a SZISZ szlovákiai kongresszusán

Beszédének bevezető részében Jozef Lenárt elvtárs a CSKP KB és főtitkára, Gustáv Husák köztársasági elnök, valamint a szlovákiai párt- és állami szervek nevében köszöntötte a kongresszus résztvevőit, és a tárgyalásokhoz sok sikert kívánt. Köszönetét mondott a Szocialista Ifjúsági Szövetség szerveinek és szervezeteinek, valamennyi tisztségviselőjének és tagjának áldozatos munkájukért, az ifjú nemzedék fokozott hozzájárulásáért Szlovákia és szocialista hazánk felvirágoztatásához.

Tanácskozásuk jelentőségét az az időszak határozza meg, amelyben lezajlik. Olyan időszak ez, amikor a tudományos-műszaki haladás eddig nem sejtett lehetőségeket kínál az emberek szükségleteinek kielégítésére, de egyben olyan lehetőségeket is, amelyek teljes pusztuláshoz vezethetnek. Ezt szem előtt tartva a szocialista országok, élükön a Szovjetunióval, a világ haladó és reálisan gondolkodó erői fokozzák harcukat a háborús katasztrófa elhárításáért, az atomfegyverek megsemmisítéséért, a leszerelésért, a nemzetek és államok közti békés egymás mellett élésért és megértésért.

Nem engedhetjük meg, hogy az emberiség állandó rettegésben éljen. önöknek, fiataloknak is határozottabban, közvetlenebbül kell fellépniük a Szovjetunió békekezdeményezéseinek támogatása érdekében, amely az emberiség jövőjét biztosítja.

A jelen időszak fontos voltát hangsúlyozza az a tény, hogy társadalmunk új fejlődési szakaszába lépett. Ennek legfőbb jellemzője, hogy kimerítettük az extenzív fejlesztés lehetőségeit, a gazdasági és társadalmi haladást csakis a sokoldalú intenzifikálás teszi lehetővé. Ez azt követeli meg, hogy abban a gigantikus küzdelemben, amely az emberiség sorsáért folyik, egyetlen SZISZ-tag, egyetlen ifjú ember se maradjon közömbös, passzív szemlélője az eseményeknek, hanem öntudatos és tevékeny résztvevője legyen. Szükséges, hogy egész ifjúságunk úgy cselekedjen, hogy az méltó legyen a világ ifjúságának forradalmi élcsapatához való tartozáshoz.

Kommunista pártunk alkotó módon reagál akorkihívására. Atestvér- pártok közös álláspontjából, elsősorban az SZKP XXVII. kongresszusának határozataiból kiindulva a CSKP XVII. kongresszusa kidolgozta és jóváhagyta az ország szociális és gazdasági fejlesztése meggyorsításának 2000-ig terjedő stratégiáját. Ezzel kapcsolatban Jozef Lenárt elvtárs rámutatott Szlovákia fejlesztésének az évezred végéig kitűzött fő céljaira. Többek között hangsúlyozta, hogy határozottabban kell haladnunk az intezifikálás útján, amely a tudo- mányos-múszaki fejlesztésen, a szocialista-gazdasági integráción és a gazdasági struktúra ennek megfelelő átalakításán alapszik. Ebben kulcsszerepet játszik a tudományos-műszaki fejlesztés, ahol elsősorban az informatikával, elektronikával, robotizálással, biotechnológiával és az atomenergiával kapcsolatos területeké a döntő szó. Ezek azok a döntő fontosságú programok, amelyek gerincét alkotják távlati terveinknek és a KGST-álla- mok komplex tudományos-műszaki fejlesztési programjának, önökön múlik, fiatalokon, akik ismerik ezeket a haladó irányzatokat, hogy felelősséget érezzenek gyakorlati alkalmazásukért.

A XVII. pártkongresszus irányvonalával összhangban több szociálisgazdasági intézkedés történt a fiatal családok megsegítésére. Ide tartozik a gyermekgondozási szabadság meghosszabbítása, a szülési segély összegének, a beteg családtagok gondozása esetén folyósított segély, valamint az ifjúházas-kölcsön összegének emelése. Mindez vagy 350 ezer fiatal családot érint, és évente 550 millió korona költséget jelent. Tudjuk persze, hogy több égető probléma van, hogy a fiatal családok számára több lakásra lenne szükség, jobban felszerelt iskolák, laboratóriumok, klubhelyiségek és sportpályák kellenének, ezenkívül több üdülési lehetőség külföldön,

a tenqer mellett. Ahhoz azonban, hogy ezeket a szükségleteket megfelelő módon kielégíthessük, több anyagi eszközre van szükség, lényegesen növelni kell a nemzeti jövedelem képzését. Hogy ezeken és a további területeken előbbre léphessünk, az életszínvonal emelése, a társadalom előrehaladása érdekében úgy kell átalakítani gazdasági mechanizmusunkat, hogy termékenyebben érvényesüljön az emberek kezdeményezőkészsége és érdekeltsége, és éljünk a szocializmus adta lehetőségekkel.

Az állami vállalatról és szövetkezetről szóló élénk vitát kiváltó törvényjavaslatok fontos lépést jelentenek az átalakítás útján. Most dolgozunk a gazdasági mechanizmus átalakításának komplex programján, amely rövidesen a párt központi bizottsága elé kerül megvitatásra. Lenárt elvtárs beszédének további részében kifejtette, milyen célokat szolgál a gazdasági mechanizmus átalakítása, és milyen elvek alapján működik majd. Kifejezte meggyőződését, hogy a tervezett változások úgyszólván egész életre szóló, történelmi lehetőséget kínálnak az ifjúságnak, hogy érvényesíthesse erejét, tehetségét és rátermettségét, megvalósíthassa reményeit és vágyait. Teret biztosít kezdeményező és alkotó kedvének, az egészséges ambícióinak, valós versengésének és erői összemérésének. Es megfordítva: gátat vet a protekcionizmusnak, az egyenlősdinek, az anonimitásnak, a bürokráciának, és mindazon visszásságoknak, amelyeket a fiatalok oly élesen bírálnak.

Mint hangsúlyozta, haladéktalanul és azonnal az új mellé kell állni, elsősorban a munkafeladatok becsületes és színvonalas teljesítésével minden munkahelyen, a fegyelem és rend megszilárdításával, a gazdasági szerződések következetes betartásával és minden területen fokozott igényességgel és szervezettséggel. Elvárjuk, hogy újításaikkal, lendületükkel és szorgalmukkal a SZISZ-szervezetek is hozzájáruljanak a radikális javuláshoz. Lenárt elvtárs a továbbiakban a minőség kérdéseivel foglalkozott,* amely központja és szintézise intenzifikáci- ós törekvéseinknek, erőink mozgósításának és összefogásának, valamint bázisa az erők mozgósításának és egységesítésének.

A legtágabb értelemben vett minőségről van szó, a termelési és a társadalmi viszonyoktól kezdve, amelyeket a termelőerők legforradalmibb tulajdonságainak színvonalára kell emelni, az osztályok, a társadalmi rétegek, nemzeteink és nemzetiségeink, de egyben a kollektívák és az egyének kapcsolatainak minőségén át egészen a munka, valamint a gyártmányok és a szolgáltatások minőségéig. Tudatosítanunk kell, hogy a minőség jelentős fokozása nélkül nincs haladás, nem elégíthetjük ki jobban a szükségleteket. Elvárjuk, hogy ezen a téren radikálisan hat majd az irányítás új mechanizmusa, és kellő nyomást gyakorol a minőség értékelésében bekövetkezett szemléletváltozás is. Meggyőződésünk, hogy a SZISZ-nek itt is döntő szava lesz, védnökséget vállalnak a minőségi és a jó gyártmányok fölött.

Ahhoz, hogy jelentős haladást érjünk el a minőség és az intenzifikálás terén, hogy megvalósíthassuk céljainkat, bátrabban és gyorsabban kell érvényesítenünk a gyakorlatban a tudomány és technika eredményeit. Épp a tudomány és a technika fejlesztése az a terület, amely várja és igényli az önök kezdeményezését és elkötelezettségét, tág teret nyújt az ifjú nemzedék önmegvalósításához. Hisz a fiatalok mostani nemzedékei úgyszólván együtt nőttek fel a tudomány és technika ágaival, s ezért kitűnően megértik egymást. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek köztük ellentétek és konfliktusok. Ebből indulunk ki, amikor korunk tudományos-műszaki forradalmát összekapcsoljuk a fiatalok természetes lendületével, a szocialista rendszer vívmányaival és előnyeivel.

Számos példánk van Szlovákiában arra, milyen kezdeményező, alkotó, útkereső módon viszonyulnak a fiatalok egy-egy bonyolult feladat

megoldásához. Nagyra becsüljük a Zilinai Számítástechnikai Kutatóintézet ifjúsági kollektíváit, melyek világszínvonalú 16-32 bites mikroszámítógépeket fejlesztettek ki a tervezettnél két évvel korábban. Továbbá a Sviti Müszálkutató Intézet SZISZ- tagjainak munkáját az új speciális műszálak előállítása terén, Karol Styndlnek, a Szenei (Senec) Állami Gazdaság mérnökének munkáját, akinek újfajta tejszürője 8,5 millió korona hasznot hozott népgazdaságunknak. Megbecsülést érdemel a Nové Mesto nad Váhom-i Gépesítési és Automatizálási Kutatóintézet fiatal munkagárdája, amely a műanyagtokos tranzisztorok szerelésére korszerű gépsort fejlesztett ki, a nyugati embargó következtében

kiesett importgépsor pótlására. És még sok hasonló példát hozhatnánk fel. Korunk, a megoldásra váró feladatok, és a kitűzött célok azonban megkövetelik, hogy az eddigi szű- kebb keretek közül kilépve tág teret adjunk a tudomány és technika eredményeinek hasznosításához, ahol egyre több fiatal érvényesülhet a termelésben, kutatásban, a fejlesztésben, a tudományban, a szakmunkásképző intézetek műhelyeiben, a közép- és főiskolákon, az irányításban és a széles társadalmi gyakorlatban.

Nagyra becsüljük azt a sokezer fiút és lányt, akik kezdeményezőkészségüket olyan hasznos mozgalmakban virágoztatják, mint a MÉTA '90, az ennek részét képező ZENIT, az ifjúsági fényszorómozgalom és általában a szocialista munkaverseny. A fiatalok minden egyes alkotó, önkéntes tette kivívja megbecsülésüket, és ezért közösen arra kell törekednünk, hogy az adminisztráció és a formalizmus ne kösse gúzsba ezt az élénk mozgalmat. Tudjuk, hogy ez mennyire el tudja kedvetle- níteni a fiatalokat. Ezért helyes, hogy ezen a területen is igényesebbek és körültekintőbbek akarnak lenni, hogy a gazdasági vezetőségekkel és a szakszervezeti szervezetekkel együttműködve arra törekednek, hogy a kezdeményezés és a munkaverseny különböző formái a kulcsfontosságú feladatokra összpontosuljanak, a minőségre és az intenzifikációs tényezőkre, kézzel fogható eredmények elérésére.

Nagyobb figyelmet érdemel az újító- és a feltaláló-mozgalom. Tény az, hogy a fiatal újítók részaránya, az eddigi törekvések ellenére, nem felel meg a fiatalok lehetőségeinek és képesítésének. Szükséges, hogy önök is, az FSZM-vel és a Műszaki- Tudományos Társasággal együtt a termelésben és a kutatásban hozzájáruljanak kivitelező műhelyek bővítéséhez és ilyen jellegű új műhelyek létesítéséhez.

Az előző kongresszuson felhívással fordultunk önökhöz, hogy segítsenek az elektronizálás és a roboti- zálás fejlesztésében. Köszönetét mondok fiatal barátaimnak azért, hogy tettekkel reagáltak erre a felhívásra. Ennek köszönhetően például gyors ütemben került a termelésbe a PMD-85 típusú mikroszámítógép. Ez hozzájárult az ifjúság és a számítástechnika kapcsolatának bővítéséhez, és további figyelemre méKÓ tettek is születtek. Helyes az, hogy bővíteni szándékoznak védnökségüket a programozás, a kisszámító- gépek periférikus berendezéseinek működtetése, és más területek fölött. Ez összhangban áll azzal a szövetségi kormány által jóváhagyott programmal, hogy növekedjen az ifjúság részvétele a tudományos- műszaki fejlesztésben. Ezt az oktatási tárca, valamint más reszortok és társadalmi szervezetek együttes részvételével kell elérni.

Ha arról beszélünk, hogy a tudo- mányos-műszaki fejlesztés a gazdaság intenzifikálásának és a társadalom fejlődésének meghatározó fontos tényezője, akkor sürgősen tudomást kell venni arról, hogy a Szovjetunióval és a többi KGST- országgal való tudományos-műsza- ki együttműködésnek népgazdaságunk számára sorsdöntő jelentősége van. Ebben a megvilágításban kell látnunk a fiatalok részvételét a komplex program öt kiemelt területén kitűzött feladatok megvalósításában, az együttmüködés olyan új formáinak kihasználásában, mint a vállalatok és különféle szervezetek közötti közvetlen kapcsolatok, közös vállalatok kialakítása, valamint tudományos-műszaki egyesülések és a feladatmegoldó kollektívák létrehozása.

A szociális és gazdasági fejlesztés meggyorsítása nagy igényeket támaszt, és még nagyobb igényeket fog támasztani az ifjúság személyiségével, politikai látókörével, rátermettségével és erkölcsi beállítottságával szemben. Ezzel kapcsolatban megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy az ifjú emberek többsége tettekkel bizonyítja a szocializmus iránti odaadását, müveit, merész, dolgos, igényes és ami a legfontosabb - optimista. Pártunk joggal látja az ifjúságban a szocialista társadalom további fejlődésének zálogát.

Azonban kötelességünk elmondani, hogy a fiatalok között sincs minden rendben, önök tudják a legjobban, hogy néhány társuk csak jelentéktelen célokat tűz ki maga elé, néhányan pedig egyáltalán nem tevékenykednek. Olyanok is akadnak, akik sokat akarnak, de ezért nem tesznek semmit, nem tanulnak és dolgoznak rendszeresen, nem becsülik meg az értékeket. Nyugtalanságot kelt bennünk, hogy nem csökken az ifjúság alkoholfogyasztása. E jelenségek arra ösztönöznek bennünket, hogy a szülők, az iskola, a munkakollektívák és az ifjúsági szervezet hatékony hozzájárulásával tartós és különleges figyelmet fordítsunk az utódok nevelésére és jellemvonásaik formálására.

Gondolom, hogy ez is egy út az átlaggal megelégedő fiatalok számának csökkentése terén, s ez az út ahhoz is vezethet, hogy sok fiút és lányt kimagasló eredmények elérésére ösztönözzünk. Nem helyénvaló, ha egy diák célja csak az, mint mondják, hogy átcsússzon az egyik osztályból, évből a másikba, azután pedig megkapja a bizonyítványt, vagy a diplomát. Már az nincs egyáltalán rendben, ha ezt az álláspontot hősiességnek tekintik, s az niér nagyon rossz, ha az a fiatal, aki előtérbe szeretne kerülni kineveti, vagy pedig megalázza a másikat. Azért beszélek erről, mert ilyen jelenséggel sokszor találkozunk a középiskolákban és a felsőoktatási intézményekben, ahol sok diák csak átlagosan vagy pedig átlagon alul teljesíti tanulmányi kötelességeit, alacsony a kitüntetettek száma és nagyon sok diák nem fejezi be tanulmányait. Ez ellentétben áll korunk követelményeivel. Népgazdaságunk és a társadalmi haladás kezdeményező, egészséges ambíciókkal rendelkező dolgozókat követel, s nem kényelmeseket, és csak az átlagot eléröeket. Nagy követelmény, barátaim, hogy tanulmányaik során megteremtsék az igényesség légkörét. Az eredmények elérése érdekében támogassák az egymás közötti versengést és az egészséges ambíciókat, s következetesebben elemezzék fogyatékosságaikat. Ilyen nagy igényekre való ösztönzés jól jönne a szakközépiskolákban is. Céltudatosan kell foglalkoznunk a tehetségekkel, segítve őket abban, hogy érvényesüljenek a társadalmi gyakorlatban.

Nem lehetünk elégedettek amiatt, hogyan érvényesítik a legújabb, progresszív oktató-nevelő módszereket. Még mindig a nem megfelelő

szinten használják a különféle segédeszközöket, kis mértékben kötik össze a tanítást a gyakorlattal. Az ifjúság elégtelen tapasztalatokkal rendelkezik a legújabb technikával kapcsolatban. Jelentős tartalék rejlik a szakkörök munkájának és az iskolán kívüli tevékenységnek jobb szervezésében. Külön figyelmet kell fordítani a pedagógus felelősségének növelésére, arra, hogy lavifsa a nevelőmunka minőségét.

Lenárt elvtárs beszédének ezt követő részében a szabadidő kihasználásával foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a szabadidő része a személyiség sokoldalú harmonikus fejlődésének. Ezzel kapcsolatban pozitívan szólt arról, hogy a szövetség mit tett az ifjúság szabad idejének kitöltése érdekében. Itt is azonban igényesebb célokat kell kitűzni, közösen kell megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy az ifjúság gazdagodjon az élet szépségeivel, természettel és a művészetekkel, hogy tovább nemesedjen és növekedjen esztétikai érzéke.

A központi bizottságnak és a kormánynak a tömeges testnevelés és a honvédelmi nevelés fejlesztésére tett intézkedései lehetővé teszik a fiatalok tömeges részvételét a tornatermekben és a sporttelepeken. Elvárjuk azt, hogy kihasználják az új lehetőségeket és mindenütt szorgalmazzák a jóváhagyott döntések megvalósítását. Szövetségüknek, valamint az egész Nemzeti Frontnak és a nemzeti bizottságoknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk a tömeges testnevelés fejlesztéséért ifjúságunk fizikai felkészültsége, az életre, a munkára és a haza védelmére való felkészültsége érdekében.

Az ifjúság nevelésének és aktivitásának általunk taglalt kérdései szorosan összefüggnek a fiatalok világnézete formálásával. Igen fontos tudatosítani, szükséges, hogy az ifjúság tudományos világnézete, marxista-leninista meggyőződése a harccal és a munkával kapcsolatos keresésének, megismerésének és felfedezéseinek legyen az eredménye. Fontos tanulni a saját hibáinkból és mások hibáiból is, fontos, hogy legyen saját- nézetünk és saját tapasztalatunk, amelyet a fiatal ember személyesen tudatosít, amelyekhez bonyolult úton-módon jut el, s fontos, hogy ez a világnézet legyen az iránytűje, a gyakorlatban módszere. Az ilyen meggyőződéstől egyenes út vezet az aktív hozzáálláshoz és a tettekhez. Elérését az egész ideológiai és nevelő munka értelmének kell tekinteni. Ezért fontos elgondolkodni arról, hogyan kellene kiküszöbölni szervezetük életéből a formalizmust, a túlszervezést és a további negatívumokat, melyek sajnos még mindig hátráltatják munkájukat. A munkába elsősorban életet kell vinni, s teret kell nyitni, hogy erről beszélgetések és érdekes párbeszédek bontakozzanak ki.

Állandóan fontos helyet foglal el az ifjúság munkájában a hazafias és internacionalista gondolkodásra és érzésre való nevelés. Minden nevelőnek arra kell törekednie, hogy az ifjú ember szeresse hazáját, büszke legyen az előző nemzedék munkájának eredményeire, s mély érzést tápláljon szülőföldje iránt.

A feladatok, melyekről manapság beszélünk, nagy igényeket támasztanak az ifjúsági szervezettel szemben is. A SZISZ munkája Szlovákiában egészében véve sikeres, alkotó és hasznos mind a társadalom, mind a fiatalok számára. Most az ifjúsági szövetségnek munkájában meg kell ismerni és oldani az ifjúság problémáit, és sokat kell tenni azért, hogy tevékenysége vonzóvá váljon, bebizonyítsa azt: mint a fiatalok barátja, segítsen megteremteni azokat a feltételeket, amelyek hozzájárulnak az ifjú nemzedék érdekeinek és szükségleteinek kielégítéséhez. Ez számos területen a munka stílusának megváltozását követeli meg Az alkotó munkának el kell fojtania a bürokratikus adminisztratív módszereket a fellengzős akciókat és rendezvényeket.

Beszédének befejező részében Jozef Lenárt elvtárs kifejezte azt a meggyőződését, hogy az ifjú generáció sikeresen teljesíti a kor feladatait.