Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)
1987-09-11 / 213. szám, péntek
Az ipari, a fogyasztási és a lakásszövetkezetekről szóló törvény tervezete ÚJ szú 5 1987. IX. 11. (Folytatás a 4. oldalról) határértékekhez és normatívumok- hoz, szem előtt tartja a területi egységek szükségleteit és a lakossági érdekeket. (3) A szövetkezet a gazdasági terv kidolgozásánál a felhasználható alapokra és kapacitásra, a tudomá- nyos-műszaki haladás erőforrásaira támaszkodik, érvényesíti a munka, a nyers- és az alapanyagok, az energia és a tüzelőanyagok fogyasztásának progresszív normáit, megteremti a termelési önköltség csökkentésének, a munkatermelékenység és a hasznosítható nyereség növelésének előfeltételeit. (4) A szövetkezet tagjainak és alkalmazottjainak széles körű részvételével dolgozza ki gazdasági tervét. A szövetkezet tagjai és alkalmazottjai cselekvöen részt vesznek a gazdasági terv teljesítésében és teljesítésének ellenőrzésében. 28. § A gazdasági szerződések A szövetkezet a megrendelők és fogyasztók érdekeivel összhangban gazdasági szerződéseket köt, amelyek biztosítják a termékek szállítását, a munka és a szolgáltatások végzését 29. § Szocialista vállalkozókészség (1) A szövetkezet gazdasági tevékenységében igazodik a szocialista vállalkozókészség és a gazdasági verseny alapelveihez, mégpedig területi korlátozások nélkül úgy, hogy minél hatékonyabban, minél jobb minőségben és gazdaságosabban kielégítse tagjainak, a további állampolgároknak és az egész szocialista társadalomnak a szükségleteit, valamint követelményeit. (2) A szövetkezet megteremti tagjai és alkalmazottjai sokoldalú ösztönzésének a feltételeit. 30. § Éves zárszámadás A szövetkezet éves zárszámadást köteles kidolgozni 31. § Pénzforrások (1)A szövetkezet pénzforrásai a tagok belépési dija, részesedése és betétjei, a szövetkezet tevékenységének jövedelme, a hitelek és az egyéb jövedelmek képezik. (2) A szövetkezet saját jövedelméből elsősorban az állammal szembeni kötelességeinek tesz eleget (nyereségelvonás, adó, illetékek stb.), törleszti hiteleit s feltölti alapjait. (3) A szövetkezet a felhasználható nettó jövedelmet (nyereséget) önállóan hasznosítja és az nem vonható meg tőle: (4) Az állam a szövetkezeteket támogathatja bizonyos célokra szánt juttatásokkal, esetleg az állam gazdaság- és szociálpolitikai céljainak elérését szolgáló egyéb előnyökkel; vagyontárgyakat tartós vagy ideiglenes használatra bízhat rájuk, esetleg más segítségben részesítheik őket. 32. § Bérek és jutalmak A szövetkezet gazdasági tevékenysége eredményeitől függően létrehozza a béreszközeit. A szövetkezet tagjait és alkalmazottjait elvégzett munkájuk szerint javadalmazza, összhangban, az általános érvényű kötelező bérelőírásokkal. Növeli a bér és a jutalom olyan alkotó elemeinek szerepét, amelyekben kifejezésre jutnak a szövetkezet tagjai, alkalmazottjai és kollektívái tevékenysége végső eredményeivel kapcsolatos tényleges érdemek. 33. § Az alapok (1) A szövetkezet alapokat hoz létre a bővített újratermelésnek, a szövetkezeti társadalmi fogyasztás költségeinek, az elkerülhetetlen nem tervezett szükségleteknek és kiadásoknak pénzellátására, a gazdasági kockázat fedezésére, esetleg egyéb célokra. (2) A szövetkezeti alapokban maradt összeg korlátozás nélkül felhasználható a további években 34. § Gazdasági és szociális információk A szövetkezet az általános érvényű kötelező jogszabályok által meghatározott mértékben köteles gazdasági és szociális információkat vezetni és a meghatározott szerveknek átadni. 35. § A szövetkezet belső szevezete A szövetkezet szükség 'szerint szervezeti egységekre tagozódik. Ezt meghatározza a termelőerők színvonala, a tevékenység irányzata, a szövetkezeti tevékenység nagysága, a szakosodásnak, a koncentrációnak és a tevékenység kombinációjának a foka. 36. § Tudományos-műszaki haladás (1) A szövetkezet fö feladata a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazása. (2) A szövetkezet vállalkozói tevékenységét a termékek, a munka és a szolgáltatások műszaki színvonala, minősége és versenyképessége tartós javításának feltételei között fejti ki, összhangban a fogyasztók és a szocialista társadalom növekvő szükségleteivel és követelményeivel. (3) A szövetkezet a tudományosműszaki haladás meggyorsítása és intenzifikálása érdekében felhasználja a tudomány és a termelés kapcsolatának különféle formáit. 37. § A termelés és a szolgáltatások minősége (1) A szövetkezet elsőrendű kötelessége gondoskodni a termékek, a munka és a szolgáltatások minőségi színvonalának fejlesztéséről. Ez előfeltétele gazdasági és szociális fejlődésének és a társadalmi szükségletek kielégítésének. (2) A szövetkezet termelési tevékenysége területén köteles gondoskodni a pótalkatrészekről, a szerviz- ellátásról és a javító munkálatokról. 38. § Anyagi-műszaki ellátás (1)A szövetkezet együttműködésben más szervezetekkel anyagilag és műszakilag ellátja termelési és egyéb szükségleteit, mégpedig úgy, hogy termelékenyen és folyamatosan gyakorolja gazdasági és szociális tevékenységét, hatékonyan és gazdaságosan felhasználja erőforrásait és készleteit. (2) A szövetkezet erre a célra megszervezi anyagi-műszaki ellátását, megválasztja ennek módját, tekintetbe véve a termékek, a nyers- és az alapanyagok ésszerű körforgását. A szövetkezet meghatározott esetekben az illetékes központi szervekkel együttműködésben biztosítja anyagi-műszaki ellátottságát. 39. § Az árak (1)A szövetkezet összhangban az állami árpolitika alapelveivel, javasolja vagy meghatározza termékeinek, munkájának és szolgáltatásainak az árát. Ezeknek az alapelveknek megtartásával az árban megegyezhet a megrendelővel (fogyasztóval), vagy eltérhet a meghatározott áraktól. (2) A szövetkezet az árképzésnél köteles biztosítani az árak gazdasági indokoltságát. (3) A szövetkezet teljes felelősséggel tartozik az állami árszabályozás szabályainak megtartásáért. (4) A szövetkezet által az árelőírások megsértésével szerzett nyereség jogtalan vagyoni haszon, amelyet a szövetkezet köteles a megká- . rosítottnak visszatéríteni, vagy befizetni az állami költségvetésbe. 40. § Külgazdasági tevékenység A szövetkezet közvetlenül felruházható a külgazdasági tevékenység . jogával. Ezt a jogot az általános érvényű kötelező jogszabályok alapján ítélik oda. 41. § A szövetkezet részvétele a terület szociális és gazdasági fejlesztésében. (1)A szövetkezetek együttműködnek a nemzeti bizottságokkal és részt vesznek területi körzeteik szociális és gazdasági fejlesztésében Tevékenységükben szem előtt tartják a nemzeti bizottságok adott hatáskörben hozott döntéseit. A szövetkezetek együttműködnek más állami szervekkel is. (2) A szövetkezet gondoskodik a feladatai teljesítését szolgáló természeti erőforrások hatékony kihasználásáról és megújításáról, védi a környezetet a káros hatásoktól és tevékenységét úgy szervezi, hogy minél eredményesebben óvja a környezetet. (3) A szövetkezet tevékenysége jellegének megfelelően gondoskodik a használati ásványi kincsek, a víz és az egyéb természeti erőforrások komplex hasznosításáról, ésszerűen hasznosítja a mezőgazdasági és az erdei földalapot és saját eszközeiből fedezi a környezet valamennyi alkotó elemének védelmére szolgáló intézkedéseit. (4) A szövetkezet a termelés bővítésével, rekonstrukciójával és korszerűsítésével kapcsolatos tervei keretében berendezéseket épít a természet védelmére, s biztosítja eredményes, folyamatos üzemeltetésüket. (5) A környezetvédelmi intézkedések megvalósítása és a természeti erőforrások hasznosítása során a szövetkezet szorosan együttműködik az illetékes nemzeti bizottsággal. (6) A szövetkezet a természeti erőforrások kihasználásáért megszabott illetékeket és egyéb térítéseket fizet. (7) A 'szövetkezet az általános érvényű kötelező jogszabályokkal összhangban kárpótolja a környezeti károkat. 42. § Gondoskodás a munkaerő-tartalékokról (1)A szövetkezetek gondoskodnak munkaerő-tartalékaik szakmai felkészítéséről és neveléséről. Sokoldalúan támogatják és segítik az iskolákat és az iskolai intézményeket, elsősorban a jövő hivatásukra való oktatásuk és nevelésük tartalmának, anyagi-műszaki feltételeinek korszerűsítésében és a tanulók kézügyessége színvonalának emelésében. (2) A szövetségek a szövetkezetek cselekvő részvételével teljesítik a szövetkezeti középfokú szakmunkásképző intézetekben a szakmunkás-utánpótlás szakmai felkészítésével és nevelésével kapcsolatos feladatokat 43. § Az ellenőrzés A szövetkezet tevékenységét csak azok a szervek ellenőrizhetik, amelyeknek ellenőrző szerepkörét törvény szabályozza. 44. § Konszolidációs program (1) Amennyiben a szövetkezet képtelen e törvényből következő szerepének megfelelni, ki kell dolgozni konszolidációs programját. (2) A szövetkezet a konszolidációs programot a taggyűlés döntésére a szövetkezetek szövetségének, az Állami Banknak vagy a szövetkezet gazdasági tevékenységében résztvevő egyéb partnereknek indítványára dolgozza ki. (3) A konszolidációs program az olyan gazdasági, pénzügyi, szervezeti és egyéb intézkedések komplexuma, amelyeknek célja megújítani a szövetkezet képességét ellátni szerepét. (4) A szövetkezet köteles a konszolidációs programot rendesen és a meghatározott időben megvalósítani. (5) Amennyiben a meghatározott időben a szövetkezet nem konszolidálódik, a 14.§-sal összhangban megszűnik. HETEDIK RÉSZ A szövetkezetek típusai 45. § E törvény értelmében szövetkezetnek minősülnek az ipari szövetkezetek, a fogyasztási szövetkezetek, a lakásszövetkezetek, esetleg más szövetkezetek, amelyek kielégítik a lakosság és a szocialista szervezetek szükségleteit és érdekeit. 46. § (1)Az ipari szövetkezetek fogyasztási cikkeket termelnek, megrendelésre dolgoznak, javító- és egyéb szolgáltatásokat végeznek a lakosságnak és a szervezeteknek, ipari, iparművészeti és művészeti, esetleg más termelőmunkát folytatnak a belső és a külföldi piac számára. (2) Az ipari szövetkezetek kiskereskedelmi tevékenységet végezhetnek saját boltjaik és mintatermeik hálózatában. (3) Az ipari szövetkezetek fejlesztik anyagi-termelési bázisukat és tevékenységükre felhasználják a nyers- és alapanyagok helyi forrásait is. (4) Az ipari szövetkezetek biztosítják a munkafolyamatban a változott munkaképességű állampolgárok érvényesülését. 47. § (1)A fogyasztási szövetkezetek szolgáltató tevékenységet folytatnak a kereskedelem, a közétkeztetés, az elszállásolás, az idegenforgalom, az üdülés területén és biztosítják e szolgáltatások elérhetőségét, minőségét és kultúráltságát (2) A fogyasztási szövetkezetek a lakosság és a szocialista szervezetek számára végzett szolgáltatások növelése érdekében fejlesztik anyagi-termelési és műszaki bázisukat. Saját nagykereskedelmi tevékenységet fejtenek ki és tevékenységükkel kapcsolatban élelmiszert, esetleg más termékeket állítanak elő. (3) A fogyasztási szövetkezetek felvásárolnak mezőgazdasági terményeket, szabadon termő gyümölcsféléket, nyersanyagokat, házilag készült termékeket, esetleg az egyéb olyan tárgyakat is, amelyekkel tökéletesíthetik és gazdagíthatják a lakossági szolgáltatásokat. 48. § (1)A lakásszövetkezetek részt vesznek az állampolgárok lakásfeltételeinek javításában és a lakással kapcsolatos szolgáltatások fejlesztésében. A lakásszövetkezetek fő feladata a szövetkezeti házakban a lakások építésének előkészítése és szervezése, családi házak építése, a lakásállag rekonstrukciója és korszerűsítése, garázsoknak, karbantartó és javító anyagi-termelési bázisoknak és a lakásgazdálkodással összefüggő, de nem lakásként szolgáló helyiségek építése. Gondoskodnak a szövetkezeti létesítmények üzemeltetéséről, igazgatásáról, ezek karbantartásáról és javításáról. Segítséget nyújtanak abban, hogy a lakások, a házak és a közös berendezések kihasználása hozzájáruljon a szocialista együttélés szabályainak megtartásához. Lakással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtanak és térítésért a szocialista szervezetek számára is tevékenységet fejtenek ki. (2) A szövetkezeti lakásépítés keretében a lakásszövetkezetek szövetkezeti lakásokat, családi házakat és garázsokat is építenek, beleértve eladásukat a tagok személyi tulajdonába. (3) Fejlesztik továbbá a lakásépítéssel, a régebbi lakásvagyon korszerűsítésével és a lakással kapcsolatos szolgáltatások bővítésével összefüggésben az anyagok, építőipari elemek, berendezések és termékek előállítását, illetve az ezzel kapcsolatos tevékenységet. Egyéb szövetkezetek 49. § Egyéb, nem ipari fogyasztási és lakásszövetkezetek különféle szolgáltató tevékenységeket végezhetnek az állampolgároknak, a szövetkezeteknek és más szocialista szervezeteknek is; például revíziós és számviteli tevékenységet, számítás- technikai programok kidolgozását, beruházások előkészítését és kivitelezésük biztosítását, jogsegély-szolgálatot a szövetkezeti szervezetek számára stb. NYOLCADIK RÉSZ A szövetkezetek szövetségei 50. § (1) A szövetkezetek a társadalmi érdekekkel összhangban, fejlődésük eredményesebb biztosítására, kölcsönös együttműködésük, valamint a más gazdasági és társadalmi szervezetekkel való együttműködésük elmélyítésére szövetkezeti szövetségekbe tömörülnek. (2) A szövetkezeti szövetség létrejöttéhez a megalakulására az alapszabályzat jóváhagyására és a szövetségi szervek megválasztására vonatkozó kongresszusi határozat szükséges. 51. § (1) A szövetkezetek szövetsége jogi személy (2) A tagszövetkezeteknek azonos jogaik és kötelességeik vannak, s a megállapodásnak megfelelő terjedelemben járulnak hozzá a szövetség tevékenységének a fedezéséhez. (3) A szövetkezetek szövetségének a keletkezését és megszűnését, a tagok jogait és kötelességeit és a szövetség gazdálkodásának a módját a szövetség alapszabályzata határozza meg 52. § A szövetkezetek szövetsége: a) saját szakterületén kialakítja a feltételeket a szövetkezetek sokoldalú fejlődéséhez, főleg szakmai segítségben részesíti a szövetkezeteket feladataik teljesítésében és tevékenységi módszereik tökéletesítésében, tapasztalatcserét szervez- a szövetkezetek munkáján belül, elősegíti a tudományos-műszaki fejlesztést, javaslatokat dolgoz ki az egyes tevékenységek fejlesztési koncepciójára, s kialakítja a feltételeket ezek megvalósításához, b) megtárgyalja a tagszövetkezetek közös ügyeit, s képviseli őket kifelé ezekben az ügyekben c) a tagszövetkezetek specifikus szükségleteinek megfelelően közös célalapokat hoz létre, amelyek maradványértékeit át lehet vinni a további évekbe, d) az általános és kötelező érvényű jogi előírásokkal összhangban gazdasági ellenőrzéseket végez, s a tagszervezetek döntésével összhangban elemzi a szövetkezetek tevékenységét. e) e törvény értelmében további feladatokat is teljesít 53. § A szövetkezetek szövetsége gondoskodik az olyan források tervszerű kihasználásáról, amelyeket az állam általa nyújt a szövetkezetek számára a szövetkezeti mozgalomra vonatkozó állami politika céljainak eléréséhez. 54. § A szövetkezetek szövetségének legmagasabb szerve a tagszövetkezetek kongresszusa. A kongresszus meghatározza a szövetkezetek és a szövetség tevékenységének fö fejlesztési irányzatait, jóváhagyja és módosítja a szövetség alapszabályzatát, megválasztja a szövetség központi bizottságának tagjait és póttagjait, a szövetség ellenőrzési bizottságának tagjait és póttagjait. 55. § (1) A szövetkezetek szövetségének központi bizottsága gondoskodik a kongresszuson előirányzott feladatok és a szövetség hatáskörébe tartozó további feladatok teljesítéséről Megválasztja a szövetség elöljáróságát, amely a központi bizottság végrehajtási szerve, a szövetség elnökét és alelnökeit. A megválasztás módjáról a központi szerv dönt. Feladatainak teljesítésére további szerveket is létesíthet. (2) A szövetségi szervek tevékenységét, a tagok jogait és kötelességeit, valamint a szövetség gazdálkodásának a módját részletesebben a szövetség alapszabályzata rendezi. 56. § (1) Az ellenőrzési bizottság a szövetség ellenőrzési szerve. Ellenőrzi a szövetség alapszabályzatának a megtartását, a tagszövetkezetek kongresszusi határozatainak, a szövetség központi bizottsága és az elöljáróság határozatainak a teljesítését, a szövetség gazdálkodását és a szövetség alapjainak a felhasználását. (2) Az ellenőrzési bizottság tagjai közül megválasztja az elnököt; a vá*- lasztás módját az ellenőrzési bizottság dönti el. 57. § (1)A szövetkezetek szövetsége jogos: a) megállítani a szövetkezeti szerv olyan határozatának a végrehajtását, amely ellentétben áll az általánosan kötelező jogi előírásokkal vagy a szövetkezet szervezeti szabályzatával, b) törölni annak a szövetkezeti szervnek a határozatát, melynek végrehajtását megállították, ha a szövetkezet nem intézkedett erről megfelelő határidőn belül. (2) Ha ez a törvény, vagy más törvények nem rendelkeznek másként, a szövetkezetek szövetsége nincs feljogosítva arra, hogy beavatkozzon a szövetkezet tevékenységébe. KILENCEDIK RÉSZ A Szövetkezetek Központi Tanácsa 58. § A Szövetkezetek Központi Tanácsa a csehszlovák szövetkezeti mozgalom legmagasabb szervezete. A Szövetkezetek Központi Tanácsának a szövetkezeti szövetségek a tagjai, amelyek hozzájárulnak te(Folytatás a 6. oldalon)
