Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)

1987-09-01 / 204. szám, kedd

Levelezőink írják Fáradhatatlan szorgalommal Ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének az Úszori (Kve- toslavov) Helyi Nemzeti Bizottság új épületét, melyben helyet kapott töb­bek között a polgári ügyek testületé­nek díszterme, a könyvtár és a tűz­oltószertár. Az átadáson jelen vol­tak a járási párt- és állami szervek, a helyi üzemek és tömeg­szervezetek képviselői. A szalag átvágása és a korszerű épület megte­kintése után a helyi kép­viselők és a meghívott vendégek a tanácsterem­ben ünnepi gyűlésen vet­tek részt. Šago Erzsébet hnb-elnök beszédében többek között szólt a ne­hézségekről, melyeket le kellett küzdeni az építke­zés során. Köszönetét mondott mindenkinek, akik Z akcióban hozzájá­rultak a közel 1,5 millió korona értéket képviselő épület felé­pítéséhez. Az alig ezer főt számláló község lakossága 22 718 órát dol­gozott társadalmi munkában. To­vábbá köszönetét mondott a duna­szerdahelyi (Dunajská Streda) járási pártbizottságnak és járási nemzeti Értékes tapasztalatokkal tértek haza Bábolnáról (Magyarország) a szlovákiai mezőgazdasági szak­emberek. A termelőszövetkezetben az intenzív kukoricatermesztési rendszert (IKR) alkalmazzák. Nagy súlyt helyeznek a vetésre, arra, hogy a sorok egyenesek legyenek, és a magvak az előirt távolságba kerül­jenek, hogy a kombájnnal való beta­karításnál minél kisebb legyen a szemveszteség. Tehát a jó termés elérésében nagy részük van a trak­torosoknak és a vetőknek, ezért minden kukoricatáblánál kifüggesz­bizottságnak a támogatásért. Az eredményes munkához nagyban hozzájárultak a helyi üzemek, - az állami gazdaságok, főleg építöa- nyag-szállításban és munkagépek­kel segítettek. Az épület mielőbbi átadásánál nagy része van Šago Erzsébetnek, tik a vetők fényképét és nevét, vala­mint jelzik a kukoricafajtát és a hek­táronkénti tőszámot. Hazánkban 57 mezőgazdasági üzem 30 ezer hektáron termel IKR- rendszerben kukoricát. A látottak alapján van mit tenni annak érdeké­ben, hogy jobb munkára ösztönöz­zék, érdekeltté tegyék a traktoroso­kat és a vetőket, akik eddig az elvetett hektár mennyisége alapján voltak bérezve, nem pedig a vetés minősége szerint. Kép és szöveg: Milan Aľakáa szabadidejét sem kímélve szerve­zett, agitált, valamint Újj Józsefnek, a hnb titkárának, aki a szervező és agitációs munka mellett személyes példamutatással járt élen a társadal­mi munkában. A felvételen Šago Erzsébet hnb- elnök ünnepi beszédet mond. A lakások karbantartásának szabályairól V. T.: Azt szeretném megtudni, hogy milyen szabályok vonatkoznak az állami lakások karbantartására. Vagyis melyek a lakó jogai és köte­lességei, s melyek a lakáskezelö- ség, illetve a lakás tulajdonosának jogai és kötelességei. Esetleg van-e olyan törvény, amely kimondja, hány év után kell elvégezni például az ablakok és az ajtók festését stb. Továbbá, hogy az olyan karbantar­tási munkálatok elvégzésére, me­lyek a lakáskezelöség feladatai len­nének, kérvényezni kell-e, vagy vár­ni kell, míg ók maguk is rájönnek a karbantartás fontosságára. A lakások karbantartásának leg­fontosabb szabályait a Polgári Tör­vénykönyv tartalmazza. Ezek szerint a lakásgazdálkodási vállalat köteles gondoskodni arról, hogy a lakó za­vartalanul és teljes mértékben él­hessen a lakáshasználattal kapcso­latos jogaival. Elsősorban a lakást olyan állapotban köteles átadni, hogy az zavartalanul lakható legyen, köteles ilyen állapotban megtartani, sőt, lehetőségei szerint még javítani is a lakhatás minőségén, továbbá köteles gondoskodni a ház és be­rendezései rendes karbantartásáról, valamint azoknak a szolgáltatások­nak rendes teljesítéséről is, melyek a lakáshasználattal kapcsolatban állnak (pl. melegvízellátás, fűtés). Az említett kötelességek teljesítése bí­rósági úton is kikényszeríthető. A lakáshasználattal összefüggő apróbb javítások költségeit, valamint a szokásos karbantartással kapcso­latos kiadásokat a törvény rendelke­zése szerint a lakó viseli (lásd a Pol­gári Törvénykönyv 161 §). Termé­szetesen a lakó a saját költségén köteles kijavítani, eltávolíttatni azo­kat a hibákat és károkat is, melyeket ö maga okozott, esetleg azok, akik a lakásában élnek. Az apróbb javítások, és a szoká­sos karbantartással kapcsolatos kia­dások fogalmát a Polgári Törvény- könyv végrehajtására kiadott 45/1964 sz. rendelet határozta meg. A rendelet apróbb javításoknak tekinti mindazokat a javításokat és kisebb alkatrészcseréket, melyeket a rendelet függeléke tételesen felso­rol (a függelék teljes közlésére terje­delme miatt nem vállalkozhatunk). Apróbb javításoknak tekinti a ren­delet továbbá a függelékben nem említett javításokat és alkatrészcse­réket is, ha az egy javításra eső, s az érvényes árszabályok szerint meg­állapított költség nem haladja meg az 50 koronát. Ha a lakó ugyanazon a dolgon több javítást végeztet el, s ezek a javítások kölcsönösen összefüggenek, az értékhatár szem­pontjából az összes javításra fordí­tott költségek együttes összege a döntő. A rendelet 3 §-a szerint a lakás szokásos karbantartásával össze­függő kiadások az olyan munkála­tokra fordított kiadások, melyeket a lakás huzamosabb ideig tartó használata után kell elvégezni, mint pl. a festetés, a vakolat javítása, a féregtelenítés, a falak esetleges faburkolatának karbantartása, a be­épített bútor javítása, a padlóburko­lat tisztítása és karbantartása stb. Az ablakok és az ajtók festése nyil­ván olyan munka, melyet a lakás huzamosabb ideig tartó használata után kell elvégezni, s így a festésre fordított kiadásokat is valószínűleg a lakó tartozik viselni, tekintet nélkül arra, hogy a költségek esetleg meg­haladják az ötven koronát. A rende­let függeléke az ajtókkal és az abla­kokkal kapcsolatban csupán az ab­lakok szigetelését, az üvegezett aj­tók kisebb javításait, léceinek cseré­jét, az ablakok üvegeztetését, az ablakpárkányok kisebb javításait, és egyes részeinek cseréjét említi. A Polgári Törvénykönyv 163. §-a szerint a lakó haladéktalanul köteles jelenteni a lakásgazdálkodási válla­latnak az olyan javítások szüksé­gességét, melyek a vállalatot terhe­lik, s köteles lehetővé tenni a javítá­sok elvégzését. Ha a lakó az emlí­tett kötelességeit nem teljesíti, s en­nek következtében kár keletkezik, köteles ezt a kárt megtéríteni. Ha azonban a vállalat nem távolítja el azokat a hibákat, melyek akadályoz­zák a lakót a lakás rendes használa­tában vagy amelyek veszélyeztetik a jogai gyakorlását, a lakónak a vál­lalat előzetes figyelmeztetése után jogában áll a hibákat eltávolítani (el­távolíttatni), s a vállalattól követelhe­ti a hibák eltávolítására, kijavíttatá­sára fordított célszerű (tehát nem fölösleges) kiadások megtérítését. A térítésre való jogát a vállalatnál haladéktalanul érvényesítenie kell. A térítésre való jog megszűnik, ha a lakó nem érvényesíti a hibák eltá­volításától számított hat hónap eltel­te előtt. Ha a lakó nem gondoskodik azok­nak az apróbb javításoknak végre­hajtásáról, melyek öt terhelik, illetve a lakás szokásos karbantartásáról, a lakásgazdálkodási vállalatnak áll jogában a lakó előzetes figyelmezte­tése után elvégeztetni a javításokat, illetve gondoskodni a karbantartás­ról, mégpedig a lakó költségén. Gyermekgondozási segély R. M.: Gyermekgondozási sza­badságon vagyok, havi 600 korona öszegben kapom a segélyt, mivel az elsó gyermekem már elmúlt két éves. Sajnos, nagyobbik gyerekem már negyedik hónapja kórházban van. A kisebbikről rendesen gondos­kodom. Nemrég azt hallottam, hogy a gyermekgondozási segély már nem jár nekem, éppen azért, mert a gyermekem több mint három hó­napot töltött kórházban. Ezt a körül­ményt állítólag a munkáltatómnak is jelentenem kell, hogy leállíthassák a segély folyósítását. Tény az, hogy a gyermekgondo­zási segélyről szóló 107/1971 sz. törvény 5. § (2) bekezdése szerint, ha az a gyermek, akire a gyermek- gondozási segélyt folyósítják, egészségügyi okokból intézeti keze­lésben van három hónapot megha­ladó ideig, a gyermekgondozási se­gélyt az intézeti kezelés negyedik hónapjának kezdetétől nem folyósít­ják (folyósíthatják azonban az illeté­kes szerv döntése alapján méltá­nyosságból). A fent idézett rendelkezés viszont nem vonatkozik az ön által leírt esetre, mivel ön az idősebbik gyer­meke kórházi kezeléséről beszél, s a rendelkezés szövege pedig an­nak a gyermeknek intézeti kezelésé­ről szól, akire a segély jár (az ön esetében ez a kisebbik gyermek). Az idősebbik gyermek kórházi keze­lését tehát nem köteles jelenteni a segély folyósításáról gondoskodó szervezetnek (a munkáltatójának), s nem kell kérvényeznie a segély méltányosságból történő folyósítá­sát sem. Nyugdíj V. M.: Jövőre töltöm be 54. életé­vemet. Három gyermeket neveltem fel. Ebből az okból, mint megtudtam, öt évet számítanak be a nyugdijam­ba. 15 évet ledolgoztam. Azt szeret­ném megtudni, kérhetem-e az öreg­ségi vagy a csökkentett nyugdíjat. öregségi nyugdíjra a levélben kö­zölt adatok alapján nem keletkezik jogigénye. A társadalombiztosítási törvény 16 § (3) bekezdése szerint ugyan annak az asszonynak, aki három vagy négy gyermeket nevelt fel, az 54. életéve betöltésével kelet­kezik jogigénye öregségi nyugdíjra, de csak akkor, ha legalább 25 be­számítható évvel rendelkezik, s az említett életkort az alkalmazása fennállása idején töltötte be (esetleg legkésőbb az alkalmazása meg­szüntetésétől számított két éven be­lül). ön azonban nem rendelkezik 25 beszámítható évvel. A harmadik életévét be nem töltött gyermekről való gondoskodás idejét, mint póti­dőt be lehet számítani ugyan, de még így is legfeljebb 20 beszámít­ható éve van, (már persze, ha helye­sen számolták a három évnél fiata­labb gyermekekről való gondosko­dás idejét). Csökkentett, pontosabban ará­nyos öregségi nyugdíjra akkor kelet­kezik jogigénye, ha legalább 20 be­számítható éve van, s foglalkoztatá­sa idején betölti 60. életévét. Mivel az arányos öregségi nyugdíj korha­tárának betöltésétől még távol áll, erre a nyugdíjra sem keletkezik jö­vőre jogigénye. A közölt adatokból megállapítha­tó, hogy ha folytatja munkáját, ha­marább keletkezik jogigénye teljes öregségi, mint az arányos öregségi nyugdíjra. (m-n.) aki fáradhatatlanul szorgoskodott a kitűzött cél érdekében. Sokszor A tartalékok jobb kihasználásával Folyamatos karbantartás 21 létesítmény építése fejeződött be, s tovább épülnek a művelődési házak, víz- és gázvezetékek, böl­csődék, óvodák és ravatalozók Z ak­cióban. Nagy előrehaladást értek el ab­ban, hogy a vállalatok, üzemek és egyéb szervezetek már jobban kive­szik részüket az építkezésből, rész­ben építőanyagok, munkagépek, szakemberek, sőt pénzeszközök társításával. Tavaly s az idén csak­nem 14 millió koronát utaltak át a nemzeti bizottságok számlájára, s a társítás tovább folyik. Ezen a té­ren jók a tapasztalatok Szepsiben (Moldava nad Bodvou), čanában, Valalikyben, Tornaváralján (Tur­nianske Podhradie) és Csécsen (Čečejovce). Iván Sándor berendezések karbantartását a hlo- hoveci Optima vállalat végzi. Egész évben folyamatos a karbantartás, de a nyári turistaidény alatt természete­sen sokkal több tennivalójuk akad. Az Optima szakemberei télen 856 műszaki ellenőrzést végeztek és az észlelt hibákat május közepéig kikü­szöbölték, annak ellenére, hogy itt is komoly gondot okoz az alkatrészhi­ány. A vállalattal való jó együttműkö­dés eredményeképpen nem fordult elő nagyobb kiesés. Sajnos a hűtő­gépek nagy része nem megfelelő hőmérsékletű helyiségekben van el­helyezve, s ez is sokszor meghibá­sodást okoz. Gyakori az üzemzavar az alkalmazottak gondatlanságából, figyelmetlenségéből. Fontos a hűtők és fagyasztók rendszeres kiolvasz­tása, tisztán tartása, valamint az áruval való mértékletes leterhelés és a motor kellő szellőztetésének bizto­sítása. Sztrecskó Rudolf Dallal a békéért A füleki (Fiľakovo) Kovosmalt Pa­noráma Ifjúsági Klubja a vállalat ifjú­sági szervezetével egyetemben öszefogott, hogy anyagiakkal és tár­sadalmi munkával segítse a város nevezetes létesítményeinek mielőbbi felújítását. Ezért minden évben, a más-más helyszínen megrendezett egész na­pos fesztivál bevételét felajánlják a városnak, ezzel is elősegítve a munkák megkezdését. Az idén először szeptember 13-án Dallal a békéért címmel a városi fürdőben szerveznek szórakoztató programot a fiataloknak. A műsor délelőtt tíz órától kezdődik játékos vetélkedőkkel, majd délben járási politikai dalfesztivállal folytatódik. Délután a környék amatőr együtte­sei koncerteznek, de természetesen vendégegyüttesek is fellépnek. Az est befejező részében Véra Špina- rová és a Speciál együttes játszik a zenét kedvelő fiataloknak. Szvorák Zsuzsa Bábolnai tapasztalatok Falugyűléseken sokszor felteszik a kérdést az emberek, hogy a nagy­városokban szintén Z akcióban, ön­segélyes alapon építik a bölcsődé­ket, óvodákat, iskolákat, vízvezeté­keket, tűzoltószertárakat, ravatalo­zókat stb. Vitatott kérdés, de tény, hogy tartalékaink kihasználásával többet és gyorsabban tehetünk fejlő­désünk érdekében. A Kassa (Košice)-vidéki járásban jellemző a tartalékok ilyen kihaszná­lása. Különösen a területi átszerve­zés után, 1960-ban zöld utat kapott az önsegélyes építkezés. Az utóbbi években ugyan szűkebbek a kere­tek, kisebbek a lehetőségek, ám így is a legszükségesebbek megépül­nek, különösen ahol van tenniaka- rás, kezdeményezés. Tavaly például Az üzletek, vendéglők felszerelé­sének alapvető részei a hűtőberen­dezések. Ezek hibátlan működése elengedhetetlenül szükséges a hús, zöldségféle, tejtermékek, üdítőitalok és más élelmiszerek frissen tartásá­hoz, hogy a vásárlók kifogástalan árut kapjanak. A Komáromi (Komárno) Jednota fogyasztási szövetkezet üzemegy­ségeiben 1536 hűtőberendezést működtet. Ezek műszaki állapotáról és karbantartásáról Ludva László, a karbantartó részleg vezetője tájé­koztatott. A hűtő- és fagyasztógépek, hűtő­ÚJ SZÍ 6 1987. IX. Kép és szöveg: Puss Rudolf EREDMÉNYES FÉLÉV Mezőgazdasági termények felvá­sárlásával is foglalkozik a Jednota fogyasztási szövetkezet a Losonci (Lučenec) járásban, s ezzel jelentő­sen hozzájárul az üzletek választé­kának bővítéséhez. Az első félévben 996 ezer korona^ értékben vásárolt fel különféle terményeket, s a tervet 536 ezer koronával túlteljesítették. A kedvező tervteljesítés elsősorban a zöldségfelvásárlás nagyarányú túlteljesítésének köszönhető, ugyanis a szövetkezet a tervezett 6,5 tonna zöldség helyett 40,4 ton­nát vásárolt fel, elsősorban a Nyu­gat-szlovákiai kerületből. Túlteljesítették a tervet a gyü­mölcsfelvásárlásból is. A tervezett 2 tonna gyümölcs helyett 91 tonnát vásároltak fel, elsősorban téli almá­ból és mogyoróból. A szövetkezet éticsiga- és méz­felvásárlással is foglalkozik. Az utóbbi évek legjobb eredményét ér­ték el az éticsiga-felvásárlás terén, a tervezettnél 10,4 tonnával többet vásároltak fel, s exportáltak a kapita­lista államokba. Kevésbé kedvezőek az idei eredmények a mézfelvásár­lás terén, ami elsősorban a hosszú télnek és a kedvezőtlen tavaszi idő­járásnak „köszönhető“. A tervezett 11,7 tonna méz helyett a szövetke­zetnek csupán 4,3 tonnát sikerült felvásárolnia. Tresťanský Mária

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom