Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)
1987-09-21 / 221. szám, hétfő
„Élni akarok, de a haláltól sem félek“ Ján Nálepka születésének 75. évfordulója 1943 novemberében az akkor alig 31 éves Ján Nálepka százados hősi harcba vezette az 1. csehszlovák partizánosztagot az ukrajnai Ovrucs felszabadításáért. A több szovjet partizánosztaggal együtt vívott elkeseredett küzdelemben sikerült a jól felfegyverzett német csapattest ellenállását megtörni és a várost felszabadítani A partizánok veszteséglistáján azonban ott volt Ján Nálepka neve is. A csehszlovák nép nemzeti felszabadító harcának történetében, valamint a hadtörténelmünk haladó személyiségei között is előkelő helyet foglal el Ján Nálepka. A szepességi Smižanyban született 1912. szeptember 20-án. A nyolcgyermekes családban felcseperedő ifjú életét meghatározta az otthoni nyomor és megpróbáltatás. A korabeli társadalmi igazságtalanságokat már fiatalon érzékelte, osztályszemlélete is ebből a felismerésből kezdett kialakulni. Már az alapiskolában jó tanuló volt, így nehéz körülményei ellenére is jelentkezett a Spišská Nová Ves-i tanítóképzőbe, amelyet 1931-ben fejezett be. Marikovában, Biele Vodyban, Stupavában, majd a Vihorlat alatti Porubában tanított. Haladó szellemben nevelte a tanítványait. Kivette részét a falusi- és munkásfiatalok körében folytatott felvilágosító munkából is. Cikkekben és nyilvános beszédekben bírálta a kapitalista viszonyokat, s a néppárt ideológiáját, valamint a Csehszlovákia egységét bomlasztó szeparatizmust. Ján Nálepka sokat dolgozott. A tanításon kívül felvállalt népművelői munka egyre inkább a társadalmi fejlődés szükségszerűségeinek érzékelésére irányította a figyelmét így jutott el a marxizmus-leninizmus klasszikusainak tanulmányozásához. Politikai felvilágosodásának fontos mérföldköve volt az 1938-as év, amikor is Ján Nálepka meggyőződhetett arról, hogy a kommunisták képviselik az egyetlen szervezett erőt, amely szembeszegült a burzsoázia országvesztő politikájával és a néppárt szlovákiai hatalomátvételével. A kommunista párt célkitűzéseivel való azonosulását későbbi életpályája is bizonyítja. 1939 őszén mint tartalékos tisztet behívták katonai szolgálatra, majd 1941 nyarán sokezernyi szlovák katonával együtt őt is a frontra küldték. Antifasiszta érzülete, csehszlovák hazafisága a vérzivatarban sem változott meg, ellenkezőleg mély meggyőződése vezette, hogy a megszállt szovjet területeken felvegye a kapcsolatot az illegális mozgalommal és a partizánokkal. A front mögötti területeken biztosító feladatokkal felruházott szlovák hadosztály 101. gyalogezrede parancsnokának első adjutánsaként antifasiszta csoportot szervezett. A csoport tevékenységében visszatükröződött a kommunista pártnak a szlovák hadsereg felbomlasztásá- ra irányuló igyekezete. Ennek egyik módja a szlovák katonák átállásának megszervezése volt a szovjet partizánokhoz. Ján Nálepka segített a megszállt területek polgári lakosságának, együttműködött a partizánokkal, akikhez fontos katonai jellegű értesüléseket juttatott el és kapcsolatot létesített Szaburov tábornokkal, a Zsitomiri terület egyesített partizánosztagainak parancsnokával. Ján Nálepka minél több szlovák katonát igyekezett megnyerni az antifasiszta ellenállásnak. Amikor azonban csoportját árulás fenyegette, Szaburov tábornok tanácsára 1943. május 15-én legközelebbi harcostársaival együtt átállt a szovjet partizánokhoz. Kérésére három nap múlva megalakult a szovjetunióbeli 1. csehszlovák partizánosztag, amelynek parancsnoka Ján Nálepka százados lett, aki a partizánkörnyezetben vált kitűnő parancsnokká s a harmincas évektől érlelődő hazafisága itt internacionalizmussal párosult. Itt jutott el ahhoz a felismeréshez, hogy a szlovák nép szabadságát, függetlenségét és felemelkedését csak a cseh nemzettel karöltve és a Szovjetunió oldalán a dolgozó nép által irányított új típusú állam- alakulatban érheti el. Partizánosztagát antifasiszta meggyőződésének szellemében a fasizmus elleni kérlelhetetlen harcra ösztönözte és ezt valamennyi harci cselekményben vagy felderítő- illetve hírszerző akcióban érvényre juttatta. Szaburov tábornok előtt tett ünnepélyes fogadalma - harcolni fogok a fasizmus ellen mindenütt, ahol csak lehetőségem lesz rá - nemcsak számára, hanem osztaga számára is kötelező érvényű volt. 1943. november 16-án az egyik Ovrucs melletti híd, majd a vasútállomás elfoglalására vezette osztagát. A német gépfegyver-sorozat itt vetett véget életének. Joggal került fel a szülőfalujában tiszteletére felállított emléktáblára a címben idézett mondat, amely jól jellemzi a ma már csak történelmi értékű fényképekről ránk mosolygó szemüveges fiatalember életfelfogását. A néptanítóból lett partizánparancsnok tevékenysége haladó történelmi múltunk szerves része és ezért az utókor ma is méltó tisztelettel emlékezik az első szlovák állampolgárra, aki bátor hősiességéért halála után megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést. CSÉFALVAY FERENC Leszerelők, bevonulok ÚJ SZÓ 3 1987. IX. 21. Szeptember vége nem csak azt jelzi a természet tarka színeivel, hogy itt az ősz, hanem azt is, hogy a néphadseregben őrségváltás megy végbe. Azok a fiúk, akik becsülettel leszolgálták tényleges katonai idejüket, leszerelnek, tartalékos katonákként visszatérnek a lakhelyükre, a szülői házba, helyettük újak vonulnak be, hogy eleget tegyenek legmegtiszte- lőbb állampolgári kötelességüknek. így van ez már emberemlékezet óta, s így is lesz, amíg a katonákra szükség van. Számos településen bálokat rendeznek, szinte mindenütt ünnepi külsőséget adnak az évente kétszer ismétlődő eseménynek. A polgári ügyek testuletei elbúcsúztatják a bevonulókat, fogadják a le- szerelőket. Sajnos gondokat is okoz a búcsúztatás. Aki ezekben a napokban megfordul a nagyobb pályaudvarokon, tudja, ilyenkor mi megy végbe... Mi sem természetesebb, hogy jó hangulatban utaznak a le- szerelók, hiszen odahaza már várják őket, s a korai kelésnek, a végtelen harcászati kiképzéseknek is vége szakad Sokan családalapításra készülnek... Érthető az öröm, a nótázás, de az már nem, hogy egyesek a mértéktelen italozás következtében kivetkőznek emberi mivoltukból, rongálják a vasúti kocsikat, s elkerülhetetlenül a törvény szigorával találják szemben magukat. A bevonulás sem problémamentes. Sajnos, nem mindig vigyázunk arra, akit az állomásra kikísérünk. Addig kínálgat- juk a bevonulót, s magunkat is, amíg az alkohol meg nem árt. S hogy ilyenkor a közrend őreinek igencsak van munkájuk, bizonyítja az is, hogy 1984-ben 165 egyént vittek kijózanítóba ezekben a napokban, s köztük alig volt bevonuló fiatal. Az utána következő évben és tavaly kevesebben lépték túl a mércét, de nem hagyhatjuk szó nélkül ezt a jelenséget. A múlt évben az ittasság volt az oka annak az esetnek, amikor a különvonat érkezésének bejelentése után a tömeg a síneken keresztül - noha az állomáson aluljáró volt - akarta elérni a bemondott peront. Nem vették figyelembe, hogy az egyik közbeeső vágányon gyorsvonat közeleg, amely ezen az állomáson nem áll meg. A tragédia következtében három ember életét vesztette, négyen pedig súlyos sérülést szenvedtek. A tanulságot le kell vonni mindazoknak, akik ezekben a napokban a bevonu- lókkal együtt ott lesznek a pályaudvarokon. Legyen jókedv, de legyen mértéktartás is. Jó lenne, ha a mértéktelen italozásnak a szülők, a SZISZ-szervezet tagjai, a dolgozókollektívák, a barátok elejét vennék. Bizony előfordult már, hogy ittas egyén a vonat alá esett... A központi szervek, az illetékes nemzeti bizottságok a leszerelések, a bevonulások idejére a vasúti állomásokon, az autóbuszpályaudvarokon és környékükön alkoholtilalmat rendeltek el, s ezeken a napokon a gyorsvonatok étkezőkocsijaiban is tilos szeszes italt fogyasztani. A tavasz, az ősz a bevonulások, leszerelések ideje, de nem a mértéktelen italozásé. Talán az idén minden másképpen lesz, mint máskor. A leszerelők, de főleg a bevonulok, a kísérők mértéktartóak lesznek, nem az italozások miatt, hanem baráti gesztusból lesznek ott az állomáson. Ez egyéni és társadalmi érdek is. -njVÉLEMÉNYEK ' IRiffifMBH JAVASLATOK Sok függ a gondolkodásmódtól A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvénytervezet minőségileg új, a fejlett szocialista társadalom igényeinek megfelelő kibontakozási és fejlődési lehetőségeket biztosít az egységes földműves-szövetke- zetek számára. A sorrendben negyedik törvénytervezet megfogalmazását az új közgazdasági törvényszerűségek, a termelőerők fejlődése tette szükségessé. Az új törvénytervezet tartalma, lényege és újszerűsége csak akkor értelmezhető teljes mélységében, ha tudatosítjuk, hogy az új jogi szabályozás 88. paragrafusa az eddig érvényben levő törvényt, továbbá a rendeletek és irányelvek egész sorát hatálytalanítja. Az új törvénytervezet eddig nem tapasztalt vállalati (és vállalkozási) önállóságot biztosít az egységes földműves-szövetkezetek számára, ugyanakkor lényegesen fokozza a vezető dolgozók személyes felelősségét az állammal és a tagsággal szemben. Intézményesíti a szövetkezeti demokrácia alapelveit, teret és lehetőséget teremt annak gyakorlásához. Ez a javasolt titkos választások rendszerében, a vezetőség és az elnök jogkörének új megfogalmazásában, továbbá a tagok javasolt új jogainak összességében mutatkozik meg. Az eddigi gyakorlattól meglepően eltérő viszonyokat hoz létre a mintaalapszabályzat törlése. A saját viszonyok és feltételek alapján kidolgozható szervezeti szabályzat és házirend megkérdőjelezheti az ,.egységes“ megnevezés használatának jogosságát szövetkezeteinknél. Egy rövid hozzászólásban lehetetlen az új törvénytervezet valamennyi részére és paragrafusára kitérni, tartalmukat, összefüggéseiket vitatni Egy azonban biztos: az új törvénytervezet a szövetkezeti tagság körében nagy érdeklődést keltett és komoly visszhangra talált. A gazdasági mechanizmus átalakítása, korszerűsítése jól átgondolt, szükségszerű folyamat. Sikere döntő mértékben attól függ, hogy a szövetkezetek tagjainak és vezetőinek gondolkodásmódja, hozzáállása képes lesz-e igazodni az új társadalmipolitikai elvárásokhoz. Ennek kapcsán lép előtérbe a párt- és a társadalmi szervezetek felvilágosító, nevelő és megnyerő szerepe. A vezetőknek és a szövetkezeti tagoknak az új törvénytervezethez való viszonyulása ugyanis eltérő. Biztató, hogy a döntő többség határozottan támogatja a javasolt új koncepciót. A rátermett, szakmailag jól felkészült vezetők nagyobb önállóságot, kibontakozási és bizonyítási lehetőséget várnak az új törvénytervezettől. Érzik, hogy a nagyobb szakképzettséggel szembeni igény a jövőben törvényszerűen nőni fog. Ez az igény persze, nemcsak a mezőgazdasági szakemberek viszonylatában jelentkezik, hanem az ipari, a köz- gazdasági, a jogi és más szakterületeken dolgozókra is érvényes. Valószínű, hogy ennek kapcsán az ifjúság részéről megnövekszik az érdeklődés a tanulás, a szakképzettség megszerzése iránt. A javasolt új bérezési és elosztási rendszer ugyanis az eddigi gyakorlattól eltérően, többre fogja becsülni a szakmai hozzáértést, a jó szervező- . készséget és a jövedelmező termelőmunkát. Azok, akik megszokták a direktív irányításból eredő „teszem amit parancsolnak“ munkastílust, valószínűleg nehezebben fognak átállni. Az aggodalmaskodó, a múltat, az eddigi eredményeinket féltő megjegyzések általában tőlük erednek. Ezek a vélemények megfontolás, mérlegelés tárgyát kell, hogy képezzék. Ez is az új, a legfelsőbb pártszervek által megfogalmazott szocialista demokrácia „játékszabályaihoz“ tartozik. TÁNCZOS TIBOR, a csilizradványi (Čilizská Radvaň) Csilizköz Efsz üzemi pártbizottságának elnöke A lakásépítés és a törvénytervezet Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy nincs szó törvénymódosításról, mivel az ipari, fogyasztási és lakás- szövetkezetek jogviszonyait eddig a Gazdasági Törvénykönyv és az egyes típusú szövetkezetek alap- szabályzatai határozták meg. A szövetkezeti mozgalom további fejlesztése, a szövetkezetek aktivitásának további fokozása, amint azt a CSKP XVII. kongresszusának határozatai feladatul adták, megköveteli azonban a gazdasági mechanizmus átalakítását és ennek keretében az ipari, fogyasztási és lakásszövetkezetek jogi viszonyainak rendezését. A törvénytervezet hasonló feltételeket teremt a szövetkezetek tevékenységéhez, mint amilyenek között az állami vállalatok gazdálkodnak, vagyis a teljes önelszámolást és az önfinanszírozást. A szövetkezetek önrendelkező szervezetek, választott szerveik jogkörét a törvény határozza meg A demokratikus elvek elmélyítését már a szövetkezet létesítésének módja is tükrözi. Az állampolgárok (legkevesebb tízen) dönthetnek a szövetkezet létesítéséről, de ehhez meg kell kapniuk az illeté- koc; tervek beleegyezését és ez Az első lépéseket már megtettük A nemrég napvilágot látott törvénytervezetek, gondolom, sokunkat felvillanyoztak. Tudjuk, hogy az átállás előkészítését folyamatosan kell szervezni, s hiszem, hogy nálunk, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Duna-szállodában az első lépéseket megtettük. önelszámolásos üzem vagyunk, ezért is fontosnak tartjuk, hogy mindenki érdemei szerint kapja fizetését. Megalakult a brigádtanács, amely a dolgozók érdemeinek, szakképesítésének a figyelembevételével a munka minőségét értékeli elsősorban. Az új bérezési rendszer, amely 1987 júniusától lépett érvénybe, megszüntette az egyenlősdit. Nem mondom, voltak gondjaink, mert a konyhai alkalmazottak bére csökkent, míg a felszolgálóké emelkedett. Persze, ha a konyhai alkalmazottak jobb ízű, változatos ételeket készítenek, több vendégünk lesz. Ha több a vendég, nagyobb a bevétel. Ha nagyobb a bevétel, több a fizetés. Nem is olyan bonyolult a dolog. A vendéglátóiparban nagyon fontos - leszögezi ezt a szövetkezeti törvénytervezet is - a szolgáltatások bővítése, valamint gazdálkodásunkban a vállalkozószellem és a kezdeményezés növelése, a lakosság és a társadalom szükségleteinek kielégítése érdekében. Ezen a téren is léptünk egyet, az első fecske az új cukrászdánk. Megnyitása óta tartja színvonalát, s a napi választék sem csökkent. Többféle saját készítésű süteményből, kilenc féle fagyiból válogathatnak vendégeink. Fontosnak tartjuk, hogy a cukrászda-fagylalto- zó berendezésének költségei mihamarabb megtérüljenek. S ez ismét csak jó minőségű készítményekkel, kiválóan képzett személyzettel érhető el. S ha már a személyzetről szóltam, hadd fűzzek ehhez is néhány gondolatot, hisz a szövetkezeti törvénytervezet utal a szakképesítésre, a szakemberképzésre is. A nálunk szakmai gyakorlaton levő tanulókat bedobjuk a mélyvízbe, s ügyelünk arra, hogy megtanulják a mesterség fortélyait. Oktatásukat, nevelésüket szakembereink irányítják s azokat, akik jól dolgoznak, s megállják a helyüket, tanulmányaik végeztével szívesen vesszük fel kollektívánkba. Természetesen még sokszor kell megvitatnunk a törvénytervezetet és sok mindent meg kell még tanulnunk. Választ kell kapnunk a minket érintő kérdésekre is, olyanokra, hogy milyenek lesznek az állammal szembeni kötelezettségeink, hogyan használhatnánk fel okosan a kitermelt nyereséget stb. Valljuk, hogy tanulni nem szégyen. S az újszerű gondolkodásmód korparancs. VARGA OSZKÁR, a dunaszerdahelyi Duna-szálloda műszakvezetője a beleegyezés a törvény által meghatározott feltételek meglététől függ. Az alapvető láncszem a szövetkezet lesz, mint önálló, demokratikusan működő, önelszámolás alapján gazdálkodó szervezet, amely jogi szubjektumot képvisel. Közvetlenül teljesíti az állami terv által kitűzött tárgyi feladatokat, a hosszúlejáratú gazdasági normatívumokat és limiteket és közvetlenül felelős tagjai szükségleteinek kielégítéséért. Az egyes szövetkezeti szövetségek figyelmüket az adott ágazat szövetkezeti fejlesztési koncepciójának kidolgozására és a koncepció megvalósításához szükséges feltételek megteremtésére összpontosítják. A lakásszövetkezetekben azzal számolunk, hogy az észrevételekkel és javaslatokkal kiegészített törvény jobb feltételeket teremt a lakásépítés fejlesztéséhez és a lakással kapcsolatos szolgáltató tevékenységhez. Mindenekelőtt meg kell szüntetnünk a jelenlegi állapotot, amikor a lakásszövetkezeteknek nincs lehetőségük megfelelő mértékben befolyásolni és dönteni a lakásépítés további fejlődéséről. Továbbra is sok a fogyatékosság a szövetkezeti lakások minőségét és az átadás határidejének megtartását illetően. A lakásszövetkezetek fő feladata az új szövetkezeti lakások építésének megszervezése, a régebbi lakások korszerűsítése és rekonstruálása, a lakások karbantartásával és javításával foglalkozó kapacitások bővítése és a lakással kapcsolatos szolgáltatások fejlesztése. Már jelenleg is foglalkozunk azzal, hogy megteremtsük a feltételeket a szövetkezeti családi házak építéséhez és ahhoz, hogy a szövetkezeti lakásokat eladjuk a lakóknak úgy, hogy azok a lakók személyi tulajdonába menjenek át. A törvénytervezet megfelelő teret teremt a lakásszövetkezeteknek, hogy befolyásolják a lakásépítés koncepcióinak kidolgozását, a tervezést, a tervek jóváhagyását, megvalósítását és a lakások átvételét, minőségük értékelését. Dr. ŠTEFAN BLAŠKO, a Lakásszövetkezetek Szlovákiai Szövetségének elnöke Az Észak-csehországi Baromfifeldolgozó Vállalat pŕišovicei üzeme a baromfifeldolgozás során nyert hulladékból évente 3 ezer tonna sertéshizlalásra alkalmas kiváló tápszert készít. Az ilyen módon előállított sűrítmény 1500 tonna szemes takarmány megtakarítását jelenti. A felvételen Helena Goldová (balról) és Maria Dürová mérnök a sűrítmény vegyi ellenőrzését végzi. (Jaroslav Hejzlar felvétele - ČTK)
