Új Szó, 1987. augusztus (40. évfolyam, 178-203. szám)

1987-08-11 / 186. szám, kedd

írják Öröklés H. E.: Ketten vagyunk testvérek. Az édesapám tíz éve, az édes­anyám nemrég hunyt el. A testvé­rem fogyatékos, 25 éves és intézet­ben tartózkodik. Nincsenek olyan igényei, mint egy egészséges em­bernek. Még a zsebpénzét sem használja el. Kiskorúsították, édesa­nyám volt a gondnoka. Édesanyám a halála előtt írt egy végrendeletet, melyben mindent rám hagyott, és elrendelte azt is, hogy a testvérem­nek én legyek a gondnoka. A bíró­ság az édesanyám halála után hiva­talosan is kirendelt gondnoknak. Most arra szeretnék választ kapni, hogy milyen jogaim vannak a testvé­remmel szemben a vagyon elosztá­sában? Köteles vagyok-e kifizetni neki az apai és az anyai örökségét? Sajnos nem válaszolhatjuk a le­velére azt, amit ön olvasni szeretne. A testvérét a bíróság csak a jogi cselekvőképességétől foszthatta meg, vagyis attól a képességétől, hogy saját akaratából jogokat sze­rezzen és kötelességeket vállaljon. Nem foszthatta meg azonban a jog­képességétől, amely minden embert megillet (sőt az öröklési jogban még a méhmagzatot is). Az örökség elfo­gadásához nem szükséges külön jognyilatkozat, mert az örökös az örökhagyó halála pillanatában szerzi meg a hagyatékot (válik a tulajdono­sává). Ezért a testvére öröklésének egyáltalán nem akadálya, hogy megfosztották cselekvőképességé­től („kiskorúsították“), s hogy nem tehet érvényes jognyilatkozatot. Fontos körülmény viszont az, hogy cselekvőképessége hiányában nem is utasíthatja vissza az öröksé­get. Elvben ezt megtehetné a törvé­nyes képviselője (gondnoka). Persze, az ön esetében meglehe­tősen különös helyzet adódott. Az édesanyjuk, az örökhagyó, gyakor­latilag kisemmizte végrendeletében az egyik gyermekét, mert nem juttat­ta számára még az ún. kötelesrészt sem (amely a kiskorú örökösöknél a teljes törvényes örökrészük, a nagykorú örökösök esetében pe­dig a törvényes örökrészük három­negyed része). A végrendelet ezért érvénytelen, de csak a kötelesrész terjedelmében. Az érvénytelen jog­ügyletet viszont mindaddig érvé­nyesnek kell tekinteni, míg az, akit az ilyen jogügylet valamilyen módon érint, nem támadja meg a jogügylet (szerződés, végrendelet stb.) érvé­nyességét. Az intézetben élő és cselekvőképességétől megfosztott testvére pedig nyilván nem támad­hatja meg a végrendelet érvényes­ségét. Ezt a törvényes képviselője, vagyis ön, mint a testvére gondnoka tehetné meg. A leveléből azonban kiderült, hogy ez még csak meg sem fordult a fejében, mert az érdekei éppen azt diktálják, hogy a testvéré­nek ne legyen „köteles kifizetni, sem az apai, sem az anyai örökségét“. Az említett érdekellentét miatt nem képviselheti cselekvőképességétől megfosztott testvére érdekeit a ha­gyatéki eljárásban [lásd a Polgári Törvénykönyv 22 § (2) bekezdését], s az állami közjegyzőségnek a test­vére részére ügygondnokot kellene rendelnie, aki képviselné testvére érdekeit a hagyatéki eljárásban [lásd az állami közjegyzőségról szó­ló törvény 14 § (3) bekezdését], A hagyatéki eljárásban a közjegyző hozza meg a döntést (végzést), s amennyiben önt fizetésre kötelezi, ön már nem teheti kérdésessé, köte­les-e a testvérének fizetni. Özvegyi nyugdíj G. P.: 49 éves vagyok, a férjem egy éve halt meg. Az átlagkerese­tem havi kétezer korona. Az érde­kelne, hogy miiyen feltételek mellett kaphatom az özvegyi nyugdíjat egy év eltelte után is. A Társadalombiztosítási Törvény 37. § (1) bekezdése szerint az özve­gyi nyugdíj elvben valóban csak egy évig jár. A szabály alól kivételeket a (2) bekezdés rendel el. Ez szerint, az egy év eltelte után is jár az özvegyi nyugdíj, ha az özvegy telje­síti a következő feltételek e valame­lyikét:- teljesen rokkant;- legalább egy olyan gyermekről gondoskodik, akinek árvajáradék­ra van jogigénye;- legalább három gyermeket nevelt fel;- betöltötte a 45. életévét és két gyermeket nevelt fel;- betöltötte 50. életévét;- A férje halála napjáig betöltötte 40. életévét, s a férje olyan üzemi baleset következtében hunyt el, melyet az I. munkakategóriába tartozó foglalkozás során szenve­dett el. Ha a fent említett feltételek közül egyet sem teljesít, az özvegyi nyug­díjra való jogigénye a férje halálától számított egy év elteltével megszű­nik ugyan, de amint betölti 50. életé­vét, újra jogigénye keletkezik az öz­vegyi nyugdíjra. A Társadalombizto­sítási Törvény 37. § (3) bekezdése szerint ugyanis, ha az özvegy a ko­rábbi jogigény megszűnésétől szá­mított két éven belül teljesíti az első 5 feltétel valamelyikét, újra jogigé­nye keletkezik özvegyi nyugdíjra, s ha a férj az I. munkakategóriába tartozó foglalkozás során elszenve­dett üzemi baleset következtében vesztette életét, akkor öt éven felül újulhat meg az özvegyi nyugdíjra való jogigény. A kereseti tevékenységet folytató özvegy nyugdíját egy évig nem csökkentik bármilyen jövedelme van is. A kereset indokából nem csök­kentik (rövidítik) az özvegyi nyugdí­ját akkor sem, ha az özvegy még legalább egy gyermekről gondosko­dik vagy betöltötte a 70. életévét. További kedvezményeket a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság kormányának 142/1983 sz. rendele- te állapított meg (ez a rendelet azon­ban csak azokra az özvegy to­vábbdolgozó nyugdíjasokra vonat­kozik, akik az özvegyi nyugdíjuk mellett öregségi nyugdíjat is kapnak, vagy özvegyi nyugdíjat élveznek és betöltötték az 57. életévüket). Egyébként általános szabály az, hogy az özvegyi nyugdíjat rövidítik, ha az özvegy dolgozik, vagyis mun­kából származó jövedelemmel ren­delkezik. Az özvegyi nyugdíj rövidí­téséről a Társadalombiztosítási Tör­vény 39,§ (1) bekezdése rendelke­zik. Az említett rendelkezés szerint az özvegyi nyugdíjat annak az összegnek felével rövidítik, amellyel a nyugdíja és az utóbbi 12 hónap­ban elért bruttó keresetének havi átlaga meghaladja a havi 1500 koro­nát. Például, ha kétezer korona a havi átlagos bruttó keresete és az özvegyi nyugdíja havi 1100 korona, a kereset és a nyugdíj egybeszámí­tott összege 1600 koronával haladja meg a törvényben megállapított 1500 koronát, s így a nyugdíj rövidí­tésének mértéke ennek az 1600 ko­ronának a fele, 800 korona. Különélési pótlék L. A.: 1984-ben helyeztek át. He­tente csak egyszer utazok haza, egyébként munkásszálláson lakom. Eddig rendesen fizették nekem a kü­lönélési pótlékot, 17 koronát egy napra. Most megvonták tőlem, az­zal, hogy már nem jár nekem, mert letelt a két év. Tudni szeretném, jogosan jártak-e el, s köteles va- gyok-e tovább dolgozni. A munka­szerződésem 1987. december 31-ig szól. A 33/1984 sz. rendelet 13. §-a szigorú feltételeket szab meg a kü­lönélési pótlék folyósításához. Kü­lönélési pótlék csak a házas (illetve a rendelet 29.§-a alapján a házas dolgozóval egyenlő elbírálás alá tar­tozó) dolgozónak jár, s csak akkor, ha nem lehet megkövetelni tőle, hogy naponta utazzon a munkahe­lyére, ha a dolgozó az áthelyezés miatt nem élhet a családjával, s ha abban a községben ahová áthelyez­ték nincs megfelelő lakása annak ellenére sem, hogy lépéseket tett a lakásszerzés érdekében. 17 koro­na a különélési pótlék, ha a munkál­tató ingyenes lakhatást biztosít, az áthelyezés harmadik hónapjától a 12. hónap végéig, s azon túl már csupán 9 korona. A rendelet 13. § (4) bekezdése szerint a munkáltató a különélési pótlékot legfeljebb két évig folyósít­hatja. A munkáltatójának tehát igaza van. A különélési pótlék folyósításának leállításával nem módosították a munkaszerződését, amely szerint a munkaviszonya december 31-én szűnik meg. (m-n.) Vállalásukat teljesítik Lassan halad a betakarítás A Veľký Sariš-i agroké­miai vállalat körzeti me­zőgazdasági laboratóriu­mának nyolctagú kollektí­vája talaj- és növénymin­tákat elemez. Tavaly 36 ezer analízist végeztek. Már most készülnek a növényvédő szerekből a talajban visszamaradó mérgező anyagok szint­jének megállapítására és a tehéntej vegyi és mikro­biológiai elemzésére vo­natkozó új szabvány al­kalmazására. A szab­ványt jövő év elején ve­zetik be. A felvételen Gabriela Novotná tejmintákat ké­szít elő elemzésre. Štefan Bartko felvétele Felkeltik a tagok érdeklődését Sokrétű munkát végez a búcsi (Búé) nyugdíjasklub Vígh Béla nyu­galmazott pedagógus irányításával. A vezetőség igyekszik a klubélet színvonalat állandóan emelni, s ren­dezvényeikkel a tagok érdeklődését felkelteni. Hetente kétszer tartanak összejö­vetelt a korszerűen berendezett régi iskola helyiségeiben. Kirándulásokat szerveznek, többek között jártak már a malonyai (Tesárske Mlyňany) arborétumban, rendszeresen elláto­gatnak a nyitrai (Nitra) Agrokomplex mezőgazdasági kiállításra. Tevékenységük nemcsak ebben nyilvánul meg. Különféle találkozó­kat, esztrádmüsorokat, esteket ren­deznek. Legsikeresebbek az irodal­mi estek. Most Tompa Mihály-estre készülnek. Újabban muzeális érté­kek gyűjtésével, elrendezésével is foglalkoznak s a jövőben helytörté­neti kiállítást szeretnének nyitni. A nyugdíjasklub működését er­kölcsileg és anyagilag a hnb és az egységes földműves-szövetkezet is támogatja. Hálából a nyugdíjasok segítenek az efsz-nek az idénymun­kák során, főleg a szüretelésnél. Markó Emil A Galántai (Galanta) járásban az ismétlődő esők miatt egyre jobban elhúzódik az aratás, mely már har­madik hete tart, s ilyen hosszúra nyúlt gabonabetakarításra még nem emlékeznek. Nemcsak az aratás ha­lad lassan, vagy sok helyen szüne­tel, hanem akadozik a szalmabeta­karítás a tarlóhántás és a keverékek vetése is. Levágásra vár még több mint három és fél ezer hektár ga­bona. A Vágsellyei (Šaľa), a Nádszegi (Trstice) és a Zsigárdi (Žiharec) Efsz-ek után sikerült befejezni az aratást a Pusté Sady-i Efsz-ben. A termés meghaladta a tervezett hektárhozamot, 5,6 tonnát takarítot­tak be hektáronként A szövetkezet­ben jó ütemben folynak az aratás utáni munkák. A szalmát 750 hektár­ról gyűjtötték be, a tarlóhántást 700 hektáron végezték el, s végéhez közeledik a keverékek vetése a terve­zett 350 hektáron. Az említett mezőgazdasági üze­meken kívül az utolsó kalászokat is hamarosan levágják az Abrahámi, a Hidaskürti (Mostová) és a Šopor- ňai Efsz-ekben, ATešedíkovói Efsz- ben, ahol 765 hektárnyi gabonából több mint 100 hektáron még lábon áll a termés, a kényszerszünetet jól kihasználták a többi munkák végzé­cárp Oláh Gyula Indul a pionírvonat A maga nemében hazánkban egyedülálló a Csermely-völgyben végighaladó pionírvasút, melynek hossza négy kilométer, s a két állo­más közötti utat 16 perc alatt teszi meg. Harminc éve épült, s a tavalyi szünetelés után, amikor pályafelújí­tást végeztek, ismét közlekedik má­jus elsejétől augusztus végéig. A gyerekek szívesen utaznak a kis- vasúton, melynek nyitott kocsija is van, s egy idény alatt közel 150 ezer utast szállít. A pionírvasút különle­gessége, hogy csak a mozdonyve­zető vasutas, a többi funkciót a kas­sai (Košice) alapiskolák diákjai látják el, s bizony ez nagy hatással van a fiatalok pályaválasztására. A szol­gálatban negyven 10-15 év közötti pionír váltja egymást, akiknek el kell sajátítaniuk az elméleti és gyakorlati tudnivalókat, ami elengedhetetlenül szükséges a vasúti utasszállításhoz. A pionírok a váltóőr, a kalauz, a vo- natvezető, a forgalmista és a pénz­táros teendőivel vannak megbízva. Aki vonzalmat érez a vasút iránt, az alapiskola befejezése után is hű marad az egyenruhához. Nem egy középiskolás szívesen visszajár, hogy szakmai tanáccsal segítse ifjú „kollégáit“. S nem egy példa van arra, hogy azokból a pionírokból, akik több évet töltöttek a kisvasúton, hivatásos vasutasok lesznek. A felvételen Ludovít Greg moz­donyvezető és Elena Korbová kala­uz. Kép és szöveg: Jolana Nováková Bár Restén (Rešica) a hnb-elnöki és -titkári tisztséget csak másodál­lásban gyakorolják, a feladatokat fo­lyamatosan teljesítik. A nagy ta­pasztalattal rendelkező Lucskai Béla hnb-elnök és a képviselők irányítá­sával a lakosság az első fél évben a Nemzeti Front választási program­jának teljesítése során több mint 17 ezer órát dolgozott le, 161 ezer ko­rona értéket hozott létre. Tatarozták az óvodát, elvégezték a tavaszi nagytakarítást, rendbe hozták a járdákat, az árkokat, kitisz­tították a patak medrét, szépítették a községet. A lakosság 30 hektár cukorrépa és négy hektár zöldség gondozását vállalta, s 35 hektár géppel nehezen hozzáférhető terü­letről kaszálta le a füvet. A községben csaknem minden család foglalkozik állattenyésztés­sel, az első hat hónap alatt szerző­déses tenyésztés útján 45 szarvas- marhát, 10 juhot és 19 nyulat értéke­sítettek. A háztájiból 79 449 liter te­jet, 7692 tojást és 600 kilogramm mézet adtak el. . . Ivan Sándor Karlovy Varyban a Lengyel Kulturális Napok keretében filmvetítésre, koncertekre, s táncegyüttesek fellépésére került sor. Az esemény részeként naponta kétszer - délelőtt és délután - divatbemutatót tartottak a Thermál Szálló előtt a Pozion ipari szövetkezet divatos kötött termékeiből. Kovács Árpád felvétele ÚJS G 1987. \ Közkedvelt pékáruk A komáromi (Komárno) péküzem vezetője, Dušan Hamran nemrégi­ben kapta meg a Vállalat Példás Dolgozója kitüntetést. Ott volt a péküzem alapításánál, és nagyon sokat tett azért, hogy az új technoló­gia tökéletes legyen, főleg a végter­mék minősége szempontjából. A pékségben folyó munka nagyon igényes, de ha jó az emberek hoz­záállása, s főleg ha megtartják a technológiai előírásokat, a minő­séggel nem lehet baj. A jó minősé­get a kezdeti szakaszban kell bizto­sítani, azért itt kell szigorúan ellen­őrizni a technológia betartását. Az üzemben 87 pék, 11 karban­tartó és 28 gépkocsivezető dolgozik. Két műszakban naponta 17 tonna kenyeret, 66 ezer kiflit, 3200 kézzel készített 110 grammos sóskiflit, sok kuglófot és egyéb édességet készí­tenek a fogyasztók számára. A vásárlókat gyakran lepik meg új termékekkel. Ezek közé tartozik a már említett sóskifli, a 900 gram­mos Turčan és az 1,5 kilogrammos nógrádi kenyér, mely a fogyasztók körében közkedvelt. Kolozsi Ernő

Next

/
Oldalképek
Tartalom