Új Szó, 1987. augusztus (40. évfolyam, 178-203. szám)

1987-08-06 / 182. szám, csütörtök

Szocialista demokráciánk fokmérője MIT JELEZTEK TAVALY A LAKOSSÁGI PANASZOK Életünk minden területén a helyzet alakulásának és ezzel egyidejűleg a szocialista demokrácia elmé­lyülésének igen fontos fokmérője, hányán teszik szóvá mindazt, ami bosszantja őket, ami igazságér­zetüket sérti. Ezért olyan fontos, hogy a népi ellenőr­zés szervei évről évre a nyilvánosság előtt számot adnak a lakossági panaszok, közérdekű bejelenté­sek és javaslatok számáról, tartalmukról és az ala­pos panaszoknál a levont következtetésekről is. Hiszen a panaszok értékelése és gondos intézése az irányító tevékenységnek és az ellenőrzésnek szer­ves, elhanyagolhatatlan része. A visszás jelenségek kiküszöbölése pedig okkal megkívánja a nyílt, építő szándékú lakossági bírálat feltételeinek megteremté­sét. Persze a panasztevő joggal elvárja az ügyinté­zők visszajelzését - adott egyedi esetben csakúgy, mint országos átfogó összegezésben. Alapos és alaptalan bírálat Ebben a megvilágításban miről is adhatunk számot az olvasónak az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottságá­nak a lakossági panaszok tavalyi alakulását elemző jelentése alapján? Elöljáróban a legfontosabb adat: 1986-ban a szlovákiai minisztériu­mok, egyéb központi szervek és a nemzeti bizottságok címére 43 869 lakossági panasz, közérdekű bejelentés és javaslat érkezett. Fi­gyelemre méltó, hogy számuk az előző évhez képest 4,1 százalékkal növekedett. Ezeknek nagyjából a kétötöde felelt meg a tényeknek, más szóval, megalapozottnak bizo­nyult. A legtöbb sorrendben a kultu­rális, a belügyi és az építőipari tárcá­ban. Viszonylag a legtöbb „telitalá­latot“ azok érték el, vagyis azoknak bírálata volt nagy hányadban jogos, tárgyilagos, akik a környezetszeny- nyezés lépten-nyomon tapasztalha­tó jelenségeire mutattak rá. így pél­dául a mezőgazdasági üzemek ez­zel kapcsolatos gondatlanságára vagy felelőtlenségére utaló pana­szoknak 70,4 százalékát erősítették meg az ellenőrző kivizsgálások. To­vábbá igen nagy részarányban vol­tak megalapozottak főleg a busz- és a városi tömegközlekedés, valamint a lakossági szolgáltatások hibáit és hiányosságait feszegető észrevéte­lek. Ami pedig a panaszok megala­pozatlannak minősített háromötödös hányadát illeti, ebben meghatározó szerepe volt a panaszosok szubjek­tív szemléletének és nemkülönben a jogszabályok, a rendeletek, az előírások hézagos ismeretének. Enyhén szólva nem örvendetes, hogy jelentősen, csaknem három­ezerrel megnőtt a névtelen pana­szok száma s hányaduk elérte az összes panasznak majdnem egyö­tödét. Csak egyharmaduk felelt meg a tényeknek, és akadt köztük szá­mos olyan is, amelynél kimutatható volt a becsületes emberek befeketí- tésének, lejáratásának szándéka. Az érem másik oldala viszont az, hogy helyenként az emberek még joggal tartanak a bíráló szó megtor­lásától, a zaklatástól s ezért burko­lóznak anonimitásba s az is tagad­hatatlan, hogy sok ilyen jellegű ész­revétel nagyon súlyos visszásságo­kat, visszaéléseket tárt fel. Pellengéren a társadalomellenes jelenségek Hol kell főleg változtatnunk, javí­tanunk a helyzeten? - erre a kérdés­re kapunk választ, ha szemügyre vesszük, hogy mire is volt a legtöbb panasz. A sor élén (8255 panasz) azok a bíráló, feltáró jellegű megál­lapítások állnak, amelyek joggal ki­fogásolták a társadalomellenes megnyilvánulásokat. Erre nem kis mértékben buzdítólag hatott és hat a CSKP KB Elnökségének az ilyen jelenségeknek hadat üzenő 1983. évi levele. S a lakossági észrevéte­lek elemzése nagyon meggyőzően kimutatta, hogy az emberek java része nagyjából megértéssel kezeli a különféle nehézségeket és problé­mákat, amelyeknek vannak objektív okaik is, ezzel szemben nehezen viseli el a szociális igazságtalansá­got. így például a korrupciót, a jogta­lan előnyöket és kiváltságokat, a tisztséggel való visszaélést. Ezen túlmenően a szocialista tulajdon megkárosítását, a tervteljesítés meghamisítását. Sokan kifogásolják egyes ügyintézők és tisztségviselők helytelen eljárását és magatartását, a személyes meggazdagodás törek­véseit, főleg a funkcionáriusoknál és a vezető dolgozóknál. Noha tény az, hogy ebben a vonatkozásban a kriti­ka alapossága nagyjából „csak“ harminc százalék körüli, nem vitás az ilyen esetekben a társadalomra veszélyesség magas foka. Ezért fel­tétlenül szükséges, hogy a felettes szervek vezető dolgozói és tisztség- viselői nagyobb szigorral lépjenek fel, következetesebben ellenőrizze­nek és a megelőzés érdekében semmiképp se legyenek megal­kuvók. Javítaniuk kell a bizonyítványukon Továbbra is sok a panasz a la­kásgazdálkodásra, a házak és a la­kások karbantartásának fogyatékos­ságaira, a hő- és a melegvíz-szol­gáltatásra. Ezzel kapcsolatban ta­valy 4875 panaszt intéztek el. Mega­lapozottságuk 44,1 százalékos volt. Az egyik oldalon a kielégítetlen la­kásigényekkel, a másik oldalon a le­hetőségek beszűkülésével magya­rázható, hogy a lakáskiutalásokra vonatkozó észrevételeknek csak tört része volt elfogadható. Ezzel szem­ben a karbantartás, a javítások, vala­mint a hő- és a melegvíz-szolgálta- tás fogyatékosságainak témájával foglalkozó panaszoknak nagyjából a kétharmada tárgyilagos volt és haladéktalanul intézkedéseket kö­vetelt és követel. Növekedett az ellátással és a ke­reskedelemmel összefüggő lakos­sági észrevételek száma, amely ta­valy elérte a 4334-et. A legtöbben az állami és a szövetkezeti kereskede­lem eladási kultúráját kérdőjelezték meg. Figyelmeztettek egyebek kö­zött a nyitvatartás idejének meg nem tartására, a pult alóli árusításra, a fo­gyasztók megkárosítására, az el­adók hozzá nem értésére, a panasz­könyvek kiadásának megtagadásá­ra stb. S a bírálók több mint a felé­nek igazuk volt, amikor szóvá tették az általuk vásárolt áru minőségét, az italok hígítását, a zöldség és a gyü­mölcs silány minőségét, a ruhanemű és a lábbeli rejtett hibáit, a minőségi osztályokba való helytelen besoro­Próbaüzemel a Kassai (Košice) Baromfifeldolgozó Vállalat michalovcei részlege. Az üzemet 85 millió koronás költséggel a humennéi Chemko- stav vállalat építette fel. A berendezések jelentős részét a vállalat fejlesztette ki, a további gépeket a choceňi Montas vállalat szállította, s a fagyasztóalagút Lengyelországból származik. Az üzem pulyka, kacsa és liba feldolgozására szakosodott. A felvételen Kamila Dvorov- číková, Anna Knapeková, Anna Kycová, Anna Hirková és Elena Piku- lová munka közben. (Svätopluk Písecký felvétele - ČSTK) lást, az elektronikai cikkek és a villa­mos fogyasztók alacsony színvona­lát. A tavalyinál valamivel több volt a panasz (1716) a lakossági szolgál- ^ tatásokra is, ezen belül főleg a szer­vizekre, a javítóüzemekre, de a köz- étkeztetésre és az elszállásolási vi­szonyokra is. Követelmény: szigorúbb felelősségrevonás Ennek alapján a tavalyihoz ké­pest - a bajok orvoslása mellett - növekedett a bírságok száma is, amely elérte csaknem a tízezret. Ez önmagában kedvező jelenség. Az viszont már kevésbé, hogy a tárcák és a nemzeti bizottságok a szankci­onálásnál sokszor elnézőek voltak. A büntetés nem mindig felelt meg a vétek, a mulasztás, a felelőtlenség mértékének. Az eseteknek több mint a felében, sőt, az iskolaügyi tárcá­ban kilencven, az egészségügyiben pedig nyolcvan százalékot meghala­dó arányban megelégedtek a Munka Törvénykönyve alapján a megrovás, a megintés szankciójával. Ebben a vonatkozásban a jövőben elkerül­hetetlen lesz nagyobb szigorral fel­lépni. Az SZSZK kormányának elnök­sége ez év májusában határozatot fogadott el a szóban forgó jelentés alapján. Megállapította, hogy az ille­tékes állami és néphatalmi szervek a múlthoz képest igényesebben in­tézik a lakossági panaszokat. Ugyanakkor nem titkolta vélemé­nyét, hogy az ilyen panaszok és észrevételek alapján egyelőre nem történt határozottabb előrelépés a különféle társadalommellenes je­lenségek megelőzésében, a dolgo­zók leveleivel való foglalkozás során a szocialista demokrácia formáinak alkalmazásában és az alapos pana­szok, valamint a közérdekű bejelen­tések okainak mélyebb feltérképe­zésében. A kormány elnöksége, mi­közben elhatárolta magát a rágal­mazó jellegű névtelen bejelentések­től, leszögezte: „Minden munkahe­lyen az egész társadalom érdeké­ben jobban meg kell becsülni a köz­érdekű bejelentéseket és a pana­szokat.“ GÁLY IVÁN KOMMENTÁLJUK NAGY A TÉT Az utóbbi napok csapadékos időjárása megzavarta az aratók munkáját. Sok helyütt kényszerpihenőt kellett tartani, másutt nehéz körülmények között folytathatták csak a munkát. A fel­ázott talajon nehezen mozognak a gépek, és a vágószerkezetre csavarodó nedves szalma is nehezíti a kombájnosok dolgát. A gépkezelők sokat verejtékeznek, hogy ha megszakításokkal is, de mielőbb végére érjenek a betakarításnak, s végre fedél alá kerüljön az idei termés. Most már minden perc drága, mert a túlérett kalászokból az enyhe szellő is sok magot kipergethet. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy veszélybe került a jónak ígérkező termés egy hányada. Persze nem mindenütt. A legtöbb gabonát termő vidékeken lassan befejezik az aratást. Sőt, van ahol a kombájnok már elvégezték feladatukat. Elsőként azok a mezőgazdasági vállalatok jelentettek készet, amelyek rugalma­san kiegészítették, módosították a nyári munkák tervét. Mint például a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Dukla Egységes Földműves-szövetkezetben, ahol nem vártak felsőbb utasításra, tanácsra, hanem maguk döntöttek, hogy mikor és milyen erőket összpontosítanak a legfontosabb tennivalókra. Amikor úgy érez­ték, hogy veszélybe kerülhet a termés, a késő éjszakai órák­ban is üzemeltették a gépeket. De le is arattak, még mielőtt nyakukba szakadt volna az eső. Bár az időjárás nem kedvez úgy a betakaritóknak mint aratás kezdetén, a földművesek mégis bizakodva dolgoznak, továbbra is jó termést várnak. Például a Féli (Tomášov) Efsz-ben az agronómusok még mindig bizakodnak, hogy feliratkozhatnak a hattonás átlaghozamot elérők közé. Úgy tűnik, a szárazság a vállalatok többségében nem okozott nagy kárt, és a kombájnosok is igyekeznek mérsékelni a veszte­séget. Amikor mód van rá, az aratók a késő esti órákban is folytatják a munkát. A veszteség csökkentése érdekében szá­mos gazdaságban a kora reggeli órákban csépelik a túlérett gabonát. Említést érdemlő az összefogás. Tapasztalt szakem­berek adnak tanácsot a gépek kis veszteséggel történő üzemel­tetéséhez, a termés utókezeléséhez. Bohumil Hónig, a szocialista munka hőse, a Hustopeéei Gép- és Traktorállomás dolgozója Szlovákia déli körzeteiben számos mezőgazdasági vállalat kom- bájnosaival megosztotta több évtizedes tapasztalatait. S most lehet csak igazán értékelni a hazai és a külföldi együttmüködést is. Például a Szovjetunió Kárpáton túli területéről 30 kombájn érkezett viszonozni a korábbi segítséget, s a kerületek, járások és mezőgazdasági vállalatok közötti együttműködés szintén egyre jobban kibontakozik. Mindenütt rugalmasan átcsoporto­sítják a gépeket, az aratást irányító szervek szívesen fogadnak minden hasznos ötletet, a betakarítás meggyorsítását szolgáló javaslatot. Határozat született, hogy a mezőgazdasági vállalatok­nál és a Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalatok­nál maximálisan ki kell használni a szárító berendezéseket. A Nyugat-szlovákiai kerületben már az aratási munkatervnek a csapadékos időjárás feltételeire kidolgozott részét valósítják meg. Igaz, ilymódon több kiadással jár az aratás, de most az a legfontosabb, hogy mielőbb a magtárba kerüljön a termés. A temelök már nem várhatják úgy mint eddig, hogy 14 százalékra csökkenjen a gabona nedvességtartalma. A felvásárló közpon­tok a sok szárítást igénylő gabonát is kötelesek átvenni. Az időjárás megint munkatorlódást okoz. A mezőgazdasági vállalatok figyelme még a betakarításra összpontosul, de közben már a holnapra, a jövő évi terméshozamok megalapozására is gondolni kell. A Slovosivo dolgozói mára vetőmag előkészítésé­vel foglalatoskodnak, mert az idő gyorsan eljár, egykettőre elérkezik az őszi repce, azután pedig az őszi gabonák vetésének ideje. BALLA JÓZSEF Minden percet kihasználnak A plachtincei Februári Győzelem Egységes Földműves-szövetkezet határában a hat kisegítő géppel egyetemben összesen tizenhárom kombájn köröz a Határ dűlő 77 hek­táros búzatábláján. A száraz talaj gyorsan elnyelte az utóbbi napok­ban lezúdult csapadékot, így a gé­pek ismét munkába állhattak és za­vartalanul végezhetik a nyár legfon­tosabb mezőgazdasági teendőjét. Ján Krnáč mérnök, a szövetkezet növénytermesztési ágazatának ve­zetője ilyenkor napestig a határt ró­ja. Sorra veszi az aratásban dolgozó munkacsoportokat, ellenőrzi a mun­kát, szervez, irányít. Nem a legjobb­kor találkoztunk, mert éppen az egyik magszállító traktorossal pörle- kedett, aki nem vette észre, hogy a rosszul tömített utánfutóról vasta­gon szóródik a gabona,- Ilyen hanyagság rettentően fel tud bosszantani - mondta az ága- zatvezetó. - A kombájnosok min­dent elkövetnek, hogy minél keve­sebb szem hulljon a tarlóra, a mag­hordók meg így pazarolnak vele.- Hol tartanak az aratással? - kérdeztem a kombájnok felé bic­centve.- Az őszi árpa és a takarmány­borsó már fedél alatt van, az őszi búzát most kezdtük aratni, össze­sen 668 hektár van belőle. És 110 hektár tavaszi árpa is várja még a gépeket. Amikor az időjárás enge­, *, Í' -ä: *' ^ f. % Ján Krnáč növénytermesztési ágazatvezető és Jaroslav Miháľ agronó- mus elégedett a Danúbia őszi búza minőségével (A szerző felvétele) di, jól haladunk. Viszont van egy nagy gondunk: akadozik a felvásár­lás. A Mezőgazdasági Terményfel­vásárló és Ellátó Vállalat kishalmi (Maié Straciny) átvevő központjában több mint fél napig vesztegelnek a járművek egy-egy szállítmánnyal. Hogy biztosítsuk a kombájnok folya­matos üzemeltetését, a termelés je­lentős hányadát ideiglenesen kény­telenek vagyunk itthon tárolni.- A szalmabetakaritók' győzik a munkát?- Győzni éppen győznék, csakhát az esők álljt parancsoltak. A learatott területnek eddig hozzávetőlegesen a feléről került kazalba a szalma. A termésből valamennyit bálákba préselünk, de a szalma zöme öm­lesztve kerül kazalozásra.- Másodvetések?- A vetőgépeket egyelőre nem tudtuk munkába állítani, viszont Mi­roslav Mäsiar és Stanislav Knopp nyújtott műszakban dolgozik a tarló­növények részére kijelölt terület ala­pos előkészítésén, hogy ha kissé megszikkad a talaj, azonnal meg­kezdhessük a vetést. BOJTOS JÁNOS ÚJ SZÚ 4 1987. VIII. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom