Új Szó, 1987. augusztus (40. évfolyam, 178-203. szám)
1987-08-06 / 182. szám, csütörtök
Szocialista demokráciánk fokmérője MIT JELEZTEK TAVALY A LAKOSSÁGI PANASZOK Életünk minden területén a helyzet alakulásának és ezzel egyidejűleg a szocialista demokrácia elmélyülésének igen fontos fokmérője, hányán teszik szóvá mindazt, ami bosszantja őket, ami igazságérzetüket sérti. Ezért olyan fontos, hogy a népi ellenőrzés szervei évről évre a nyilvánosság előtt számot adnak a lakossági panaszok, közérdekű bejelentések és javaslatok számáról, tartalmukról és az alapos panaszoknál a levont következtetésekről is. Hiszen a panaszok értékelése és gondos intézése az irányító tevékenységnek és az ellenőrzésnek szerves, elhanyagolhatatlan része. A visszás jelenségek kiküszöbölése pedig okkal megkívánja a nyílt, építő szándékú lakossági bírálat feltételeinek megteremtését. Persze a panasztevő joggal elvárja az ügyintézők visszajelzését - adott egyedi esetben csakúgy, mint országos átfogó összegezésben. Alapos és alaptalan bírálat Ebben a megvilágításban miről is adhatunk számot az olvasónak az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottságának a lakossági panaszok tavalyi alakulását elemző jelentése alapján? Elöljáróban a legfontosabb adat: 1986-ban a szlovákiai minisztériumok, egyéb központi szervek és a nemzeti bizottságok címére 43 869 lakossági panasz, közérdekű bejelentés és javaslat érkezett. Figyelemre méltó, hogy számuk az előző évhez képest 4,1 százalékkal növekedett. Ezeknek nagyjából a kétötöde felelt meg a tényeknek, más szóval, megalapozottnak bizonyult. A legtöbb sorrendben a kulturális, a belügyi és az építőipari tárcában. Viszonylag a legtöbb „telitalálatot“ azok érték el, vagyis azoknak bírálata volt nagy hányadban jogos, tárgyilagos, akik a környezetszeny- nyezés lépten-nyomon tapasztalható jelenségeire mutattak rá. így például a mezőgazdasági üzemek ezzel kapcsolatos gondatlanságára vagy felelőtlenségére utaló panaszoknak 70,4 százalékát erősítették meg az ellenőrző kivizsgálások. Továbbá igen nagy részarányban voltak megalapozottak főleg a busz- és a városi tömegközlekedés, valamint a lakossági szolgáltatások hibáit és hiányosságait feszegető észrevételek. Ami pedig a panaszok megalapozatlannak minősített háromötödös hányadát illeti, ebben meghatározó szerepe volt a panaszosok szubjektív szemléletének és nemkülönben a jogszabályok, a rendeletek, az előírások hézagos ismeretének. Enyhén szólva nem örvendetes, hogy jelentősen, csaknem háromezerrel megnőtt a névtelen panaszok száma s hányaduk elérte az összes panasznak majdnem egyötödét. Csak egyharmaduk felelt meg a tényeknek, és akadt köztük számos olyan is, amelynél kimutatható volt a becsületes emberek befeketí- tésének, lejáratásának szándéka. Az érem másik oldala viszont az, hogy helyenként az emberek még joggal tartanak a bíráló szó megtorlásától, a zaklatástól s ezért burkolóznak anonimitásba s az is tagadhatatlan, hogy sok ilyen jellegű észrevétel nagyon súlyos visszásságokat, visszaéléseket tárt fel. Pellengéren a társadalomellenes jelenségek Hol kell főleg változtatnunk, javítanunk a helyzeten? - erre a kérdésre kapunk választ, ha szemügyre vesszük, hogy mire is volt a legtöbb panasz. A sor élén (8255 panasz) azok a bíráló, feltáró jellegű megállapítások állnak, amelyek joggal kifogásolták a társadalomellenes megnyilvánulásokat. Erre nem kis mértékben buzdítólag hatott és hat a CSKP KB Elnökségének az ilyen jelenségeknek hadat üzenő 1983. évi levele. S a lakossági észrevételek elemzése nagyon meggyőzően kimutatta, hogy az emberek java része nagyjából megértéssel kezeli a különféle nehézségeket és problémákat, amelyeknek vannak objektív okaik is, ezzel szemben nehezen viseli el a szociális igazságtalanságot. így például a korrupciót, a jogtalan előnyöket és kiváltságokat, a tisztséggel való visszaélést. Ezen túlmenően a szocialista tulajdon megkárosítását, a tervteljesítés meghamisítását. Sokan kifogásolják egyes ügyintézők és tisztségviselők helytelen eljárását és magatartását, a személyes meggazdagodás törekvéseit, főleg a funkcionáriusoknál és a vezető dolgozóknál. Noha tény az, hogy ebben a vonatkozásban a kritika alapossága nagyjából „csak“ harminc százalék körüli, nem vitás az ilyen esetekben a társadalomra veszélyesség magas foka. Ezért feltétlenül szükséges, hogy a felettes szervek vezető dolgozói és tisztség- viselői nagyobb szigorral lépjenek fel, következetesebben ellenőrizzenek és a megelőzés érdekében semmiképp se legyenek megalkuvók. Javítaniuk kell a bizonyítványukon Továbbra is sok a panasz a lakásgazdálkodásra, a házak és a lakások karbantartásának fogyatékosságaira, a hő- és a melegvíz-szolgáltatásra. Ezzel kapcsolatban tavaly 4875 panaszt intéztek el. Megalapozottságuk 44,1 százalékos volt. Az egyik oldalon a kielégítetlen lakásigényekkel, a másik oldalon a lehetőségek beszűkülésével magyarázható, hogy a lakáskiutalásokra vonatkozó észrevételeknek csak tört része volt elfogadható. Ezzel szemben a karbantartás, a javítások, valamint a hő- és a melegvíz-szolgálta- tás fogyatékosságainak témájával foglalkozó panaszoknak nagyjából a kétharmada tárgyilagos volt és haladéktalanul intézkedéseket követelt és követel. Növekedett az ellátással és a kereskedelemmel összefüggő lakossági észrevételek száma, amely tavaly elérte a 4334-et. A legtöbben az állami és a szövetkezeti kereskedelem eladási kultúráját kérdőjelezték meg. Figyelmeztettek egyebek között a nyitvatartás idejének meg nem tartására, a pult alóli árusításra, a fogyasztók megkárosítására, az eladók hozzá nem értésére, a panaszkönyvek kiadásának megtagadására stb. S a bírálók több mint a felének igazuk volt, amikor szóvá tették az általuk vásárolt áru minőségét, az italok hígítását, a zöldség és a gyümölcs silány minőségét, a ruhanemű és a lábbeli rejtett hibáit, a minőségi osztályokba való helytelen besoroPróbaüzemel a Kassai (Košice) Baromfifeldolgozó Vállalat michalovcei részlege. Az üzemet 85 millió koronás költséggel a humennéi Chemko- stav vállalat építette fel. A berendezések jelentős részét a vállalat fejlesztette ki, a további gépeket a choceňi Montas vállalat szállította, s a fagyasztóalagút Lengyelországból származik. Az üzem pulyka, kacsa és liba feldolgozására szakosodott. A felvételen Kamila Dvorov- číková, Anna Knapeková, Anna Kycová, Anna Hirková és Elena Piku- lová munka közben. (Svätopluk Písecký felvétele - ČSTK) lást, az elektronikai cikkek és a villamos fogyasztók alacsony színvonalát. A tavalyinál valamivel több volt a panasz (1716) a lakossági szolgál- ^ tatásokra is, ezen belül főleg a szervizekre, a javítóüzemekre, de a köz- étkeztetésre és az elszállásolási viszonyokra is. Követelmény: szigorúbb felelősségrevonás Ennek alapján a tavalyihoz képest - a bajok orvoslása mellett - növekedett a bírságok száma is, amely elérte csaknem a tízezret. Ez önmagában kedvező jelenség. Az viszont már kevésbé, hogy a tárcák és a nemzeti bizottságok a szankcionálásnál sokszor elnézőek voltak. A büntetés nem mindig felelt meg a vétek, a mulasztás, a felelőtlenség mértékének. Az eseteknek több mint a felében, sőt, az iskolaügyi tárcában kilencven, az egészségügyiben pedig nyolcvan százalékot meghaladó arányban megelégedtek a Munka Törvénykönyve alapján a megrovás, a megintés szankciójával. Ebben a vonatkozásban a jövőben elkerülhetetlen lesz nagyobb szigorral fellépni. Az SZSZK kormányának elnöksége ez év májusában határozatot fogadott el a szóban forgó jelentés alapján. Megállapította, hogy az illetékes állami és néphatalmi szervek a múlthoz képest igényesebben intézik a lakossági panaszokat. Ugyanakkor nem titkolta véleményét, hogy az ilyen panaszok és észrevételek alapján egyelőre nem történt határozottabb előrelépés a különféle társadalommellenes jelenségek megelőzésében, a dolgozók leveleivel való foglalkozás során a szocialista demokrácia formáinak alkalmazásában és az alapos panaszok, valamint a közérdekű bejelentések okainak mélyebb feltérképezésében. A kormány elnöksége, miközben elhatárolta magát a rágalmazó jellegű névtelen bejelentésektől, leszögezte: „Minden munkahelyen az egész társadalom érdekében jobban meg kell becsülni a közérdekű bejelentéseket és a panaszokat.“ GÁLY IVÁN KOMMENTÁLJUK NAGY A TÉT Az utóbbi napok csapadékos időjárása megzavarta az aratók munkáját. Sok helyütt kényszerpihenőt kellett tartani, másutt nehéz körülmények között folytathatták csak a munkát. A felázott talajon nehezen mozognak a gépek, és a vágószerkezetre csavarodó nedves szalma is nehezíti a kombájnosok dolgát. A gépkezelők sokat verejtékeznek, hogy ha megszakításokkal is, de mielőbb végére érjenek a betakarításnak, s végre fedél alá kerüljön az idei termés. Most már minden perc drága, mert a túlérett kalászokból az enyhe szellő is sok magot kipergethet. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy veszélybe került a jónak ígérkező termés egy hányada. Persze nem mindenütt. A legtöbb gabonát termő vidékeken lassan befejezik az aratást. Sőt, van ahol a kombájnok már elvégezték feladatukat. Elsőként azok a mezőgazdasági vállalatok jelentettek készet, amelyek rugalmasan kiegészítették, módosították a nyári munkák tervét. Mint például a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Dukla Egységes Földműves-szövetkezetben, ahol nem vártak felsőbb utasításra, tanácsra, hanem maguk döntöttek, hogy mikor és milyen erőket összpontosítanak a legfontosabb tennivalókra. Amikor úgy érezték, hogy veszélybe kerülhet a termés, a késő éjszakai órákban is üzemeltették a gépeket. De le is arattak, még mielőtt nyakukba szakadt volna az eső. Bár az időjárás nem kedvez úgy a betakaritóknak mint aratás kezdetén, a földművesek mégis bizakodva dolgoznak, továbbra is jó termést várnak. Például a Féli (Tomášov) Efsz-ben az agronómusok még mindig bizakodnak, hogy feliratkozhatnak a hattonás átlaghozamot elérők közé. Úgy tűnik, a szárazság a vállalatok többségében nem okozott nagy kárt, és a kombájnosok is igyekeznek mérsékelni a veszteséget. Amikor mód van rá, az aratók a késő esti órákban is folytatják a munkát. A veszteség csökkentése érdekében számos gazdaságban a kora reggeli órákban csépelik a túlérett gabonát. Említést érdemlő az összefogás. Tapasztalt szakemberek adnak tanácsot a gépek kis veszteséggel történő üzemeltetéséhez, a termés utókezeléséhez. Bohumil Hónig, a szocialista munka hőse, a Hustopeéei Gép- és Traktorállomás dolgozója Szlovákia déli körzeteiben számos mezőgazdasági vállalat kom- bájnosaival megosztotta több évtizedes tapasztalatait. S most lehet csak igazán értékelni a hazai és a külföldi együttmüködést is. Például a Szovjetunió Kárpáton túli területéről 30 kombájn érkezett viszonozni a korábbi segítséget, s a kerületek, járások és mezőgazdasági vállalatok közötti együttműködés szintén egyre jobban kibontakozik. Mindenütt rugalmasan átcsoportosítják a gépeket, az aratást irányító szervek szívesen fogadnak minden hasznos ötletet, a betakarítás meggyorsítását szolgáló javaslatot. Határozat született, hogy a mezőgazdasági vállalatoknál és a Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalatoknál maximálisan ki kell használni a szárító berendezéseket. A Nyugat-szlovákiai kerületben már az aratási munkatervnek a csapadékos időjárás feltételeire kidolgozott részét valósítják meg. Igaz, ilymódon több kiadással jár az aratás, de most az a legfontosabb, hogy mielőbb a magtárba kerüljön a termés. A temelök már nem várhatják úgy mint eddig, hogy 14 százalékra csökkenjen a gabona nedvességtartalma. A felvásárló központok a sok szárítást igénylő gabonát is kötelesek átvenni. Az időjárás megint munkatorlódást okoz. A mezőgazdasági vállalatok figyelme még a betakarításra összpontosul, de közben már a holnapra, a jövő évi terméshozamok megalapozására is gondolni kell. A Slovosivo dolgozói mára vetőmag előkészítésével foglalatoskodnak, mert az idő gyorsan eljár, egykettőre elérkezik az őszi repce, azután pedig az őszi gabonák vetésének ideje. BALLA JÓZSEF Minden percet kihasználnak A plachtincei Februári Győzelem Egységes Földműves-szövetkezet határában a hat kisegítő géppel egyetemben összesen tizenhárom kombájn köröz a Határ dűlő 77 hektáros búzatábláján. A száraz talaj gyorsan elnyelte az utóbbi napokban lezúdult csapadékot, így a gépek ismét munkába állhattak és zavartalanul végezhetik a nyár legfontosabb mezőgazdasági teendőjét. Ján Krnáč mérnök, a szövetkezet növénytermesztési ágazatának vezetője ilyenkor napestig a határt rója. Sorra veszi az aratásban dolgozó munkacsoportokat, ellenőrzi a munkát, szervez, irányít. Nem a legjobbkor találkoztunk, mert éppen az egyik magszállító traktorossal pörle- kedett, aki nem vette észre, hogy a rosszul tömített utánfutóról vastagon szóródik a gabona,- Ilyen hanyagság rettentően fel tud bosszantani - mondta az ága- zatvezetó. - A kombájnosok mindent elkövetnek, hogy minél kevesebb szem hulljon a tarlóra, a maghordók meg így pazarolnak vele.- Hol tartanak az aratással? - kérdeztem a kombájnok felé biccentve.- Az őszi árpa és a takarmányborsó már fedél alatt van, az őszi búzát most kezdtük aratni, összesen 668 hektár van belőle. És 110 hektár tavaszi árpa is várja még a gépeket. Amikor az időjárás enge, *, Í' -ä: *' ^ f. % Ján Krnáč növénytermesztési ágazatvezető és Jaroslav Miháľ agronó- mus elégedett a Danúbia őszi búza minőségével (A szerző felvétele) di, jól haladunk. Viszont van egy nagy gondunk: akadozik a felvásárlás. A Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat kishalmi (Maié Straciny) átvevő központjában több mint fél napig vesztegelnek a járművek egy-egy szállítmánnyal. Hogy biztosítsuk a kombájnok folyamatos üzemeltetését, a termelés jelentős hányadát ideiglenesen kénytelenek vagyunk itthon tárolni.- A szalmabetakaritók' győzik a munkát?- Győzni éppen győznék, csakhát az esők álljt parancsoltak. A learatott területnek eddig hozzávetőlegesen a feléről került kazalba a szalma. A termésből valamennyit bálákba préselünk, de a szalma zöme ömlesztve kerül kazalozásra.- Másodvetések?- A vetőgépeket egyelőre nem tudtuk munkába állítani, viszont Miroslav Mäsiar és Stanislav Knopp nyújtott műszakban dolgozik a tarlónövények részére kijelölt terület alapos előkészítésén, hogy ha kissé megszikkad a talaj, azonnal megkezdhessük a vetést. BOJTOS JÁNOS ÚJ SZÚ 4 1987. VIII. I