Új Szó, 1987. augusztus (40. évfolyam, 178-203. szám)

1987-08-05 / 181. szám, szerda

Közösen a XVII. pártkongresszus programjának megvalósításáért ÚJ szú 5 1987. VIII. 5. Új gondolkodásmódot, hatékonyabb munkát VÁLLATI TÖRVÉNYTERVEZET Kulcsfontosságú dokumentum Hatékonyabban és célratörőbben Pártmunka a Losonci (Lučenec) járásban Az állami vállalatról szóló tör­vényjavaslatot kulcsfontosságú do­kumentumnak tartom a gazdasági mechanizmus átalakításában. Teret és lehetőséget nyújt a vállalatok te­vékenységében az alkotó hozzáál­lás kifejlesztéséhez - felelősségük növekedése mellett összehangol­ja a társadalom, a dolgozókollektí­vák és az egyének érdekeit. A tör­vényjavaslatból egyértelműen kö­vetkezik annak legfőbb lényege: ja­vítani a társadalom szociális és gaz­dasági helyzetét. Ma már a jelenlegi tervezési és irányítási rendszer nem tud megfe­lelni a gazdasági követelmények- \nek. A gazdálkodó szervezeteknek az az érdekük, hogy minél enyhébb tervfeladatokat írjanak számukra elő, és az is, hogy a tervező központ számára olyan információkat nyújt­sanak, amelyek révén megfelelő tar­A bratislavai Elektrovod kon­szernvállalat dolgozói az első fél­évben is túlteljesítették előirány­zott tervfeladataikat. Felvételün­kön a vállalat dolgozóinak egy csoportját láthatjuk a 400 kilovol­tos vezeték szerelése közben. (Emília Múčková felvétele) talékaik legyenek, már a tervben is garantálva. Olyan helyzet állt elő, amikor a vállalatok egy része gya­korlatilag nem gazdasági eszközök­kel kényelmes légkört alakít ki, amelyben megerőltetés és gond nél­kül teljesíteni tudja tervfeladatait, míg a másik oldalon a vállalatok egy része a rendelkezésre álló kénysze­rítő módszerek bármelyikének alkal­mazása után sem képes a számuk­ra irreálisan megállapított terveket teljesíteni. Valamennyi vállalat állan­dó és folyamatos veszélyben van, hogy azok közé kerül, amelyek nem teljesítették tervfeladataikat - ettől pedig a prémiumok és jutalmak kifi­zetése függ. Tehát, ha egy vállalat a legjobbak közé akar tartozni, könnyen teljesíthető tervfeladatok kiszabását kell elérnie. Az az igye­kezet, amelynek a vezető dolgozó­kat és a kollektívákat az igényesebb tervfeladatok vállalására kellett vol­na össztönöznie, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert a magasabb tervfeladatokért járó ju­talmak összege nem egyenlítette ki azokat a fenyegető követelménye­ket, amelyeket a tervfeladatok nem teljesítése idézett volna elő. Az állami vállalatról szóló tör­vényjavaslat szem előtt tartja e meg­oldatlan helyzetet, és megoldást ja­vasol. A tapasztalatok és a jelenlegi helyzet a tervezés rendszerének tö­kéletesítését kívánják. A tervszerű és arányos fejlesztés törvénye a szocializmus politikai gazdaságta­nának egyik alaptörvénye. Éppen ezért az átalakítás komplex doku­mentumának is alapját képezi, és megszabja a központi irányítás és tervezés tökéletesítésének irányait. Alapvető ebben a folyamatban, hogy helyesen értelmezzük és következe­tesen, marxista-leninista hozzáál­lással alkalmazzuk a demokratikus centralizmus elvét. A vállalati-gaz- dasági szférában az önelszámolású szervezetek hatáskörének és önál­lóságuk növekedésének a központi irányítás erősítését kell szolgálniuk - azok dialektikus egységében. A gazdaság központi irányítása el­sősorban a népgazdaság stratégiai fejlesztésére összpontosít majd, és a szociális-gazdasági fejlesztés ki­tűzött gyorsítási stratégiájának értel­mében az int»nzifikációra helyezi a fő hangsúlyt. A gazdasági élet fo­lyamataiban elsődleges szempont­nak a magas fokú gazdaságos­ságnak kell lennie. Szükségszerűvé vált a tervezés és a megvalósítás folyamatában az eddigi mennyiségi hozzáállás megváltoztatása, amely a pénzügyi és értékeszközök pasz- szív alkalmazkodását eredményezte az előre meghatározott feladatokhoz és arányokhoz. A törvénytervezet felhagy az eddigi sematikus direktí­vákkal, amelyek külön-külön állapí­tották meg azokat a mutatókat, ame­lyeket teljesíteniük kellett a gazda­sági szervezeteknek és a központi­lag meghatározott, elvben egységes normatívumok bevezetését szorgal­mazza, amelyek a bővített újrater­melésben meghatározzák az egyes alapok képzésének feltételeit, és a tiszta jövedelem elosztását a szer­vezet és a társadalom között. Jelentős jogkörrel ruházza fel a dolgozókollektívák tanácsait, ame­lyek a gazdasági vezetéssel közö­sen felelnek a hatékony gazdasági és szociális tevékenységért. Szá­momra eddig nem világos, hogy ki és miként javasolja majd a dolgozó­kollektívák tanácsainak jelöltjeit. A termelés anyagi-műszaki feltéte­leinek biztosítása terén végre meg kellene szűnniük a szállítói-megren­delői kapcsolatokban mind a mai napig meglévő problémáknak, és rendet kellene teremteni a gazdasá­gi szerződések megkötésének egész folyamatában. Véleményem szerint a vállalati szféra irányításában nagy változá­sok következnek be a vállalati tör­vényjavaslat jóváhagyása után. A vállalatok jogi önállósága és teljes önelszámolása, valamint az igazga­tó és a dolgozókollektívák tanácsá­nak felelőssége a törvényjavaslat alapján a vállalatokon belül osztha­tatlan. Átlépünk a kétlépcsős irányí­tási rendszerre. Véleményem sze­rint a törvényjavaslat lényegesen ja­vítja az irányítási struktúra haté­konyságát. Az is a törvényjavaslat pozitívu­maként könyvelhető el, hogy olyan komplex dokumentum, amely pár­huzamosan segíti elő a társadalom gazdasági és szociális helyzetének javulását. Negatívumként tartom számon azt a tényt, hogy a jelenlegi időszakban a törvényjavaslatból nem derül ki egyértelműen, hogy a törvényt miképpen vezetjük be a gyakorlatba. Meggyőződésem, hogy széles körű országos vita és a javaslatok feldolgozása után a törvényjavasla­tot úgy egészítik ki, hogy minden téren egyértelmű alkalmazást tesz lehetővé. Egyúttal azonban számos olyan törvénymódosítást kell eszkö­zölni, illetve új jogszabályokat kell létrehozni, amelyek közvetlenül összefüggnek az állami vállalatról szóló törvénnyel. Mindenekelőtt a Munka Törvénykönyvére és a Gazdasági Törvénykönyvre gon­dolok. PAVOL GÉCY, a bratislavai Elektrovod konszernvállalat irányításfejlesztési osztályvezetője Járásunk pártszervezetei a mos­tani időszakban a CSKP Központi Bizottsága 4. és 5. ülésének határo­zataival összhangban legfontosabb feladatuknak a párt vezető szerepé­nek érvényesítését, elmélyítését, valamint a gazdasági tevékenység párt általi ösztönzését tartják. Ez a törekvésük már megmutatkozott az idei évzáró pártgyúléseken is, amelyeken a bírálat légkörében ele­mezték saját munkájukat és alkal­mazott munkamódszereiket. Megál­lapították, hogy az eddigi megszo­kott és érvényesített munkaformákat és -módszereket az igényes felada­tokhoz alkalmazva tökéletesíteni kell és mentesíteni a formalizmustól. Tö­rekvésüket helyesnek tartjuk, mert a pártmunka tökéletesítését úgy ér­telmezik, hogy az eddig bevált mun­kamódszereket továbbra is alkal­mazzák, ugyanakkor keresik az új, a hatékonyabb munkaformákat és módszereket, amelyek biztosítják a pártmunka színvonalának növelé­sét, azt, hogy hatékonyabb és célra­vezetőbb legyen. A gazdasági mechanizmus átala­kítása és az azzal járó feladatok, eljárások megkövetelik, hogy a párt­munkában az eddiginél nagyobb mértékben érvényesítsék az önálló­ságot és azt a megkülönböztetett eljárást, amely lehetővé teszi a problémák konkrétabb és operatív megoldását. Másrészt pedig növek­szik a kommunisták felelőssége az egyes munkaszakaszokon. Mert például a műszaki fejlesztésért, az egyes termelési folyamatok tökéle­tesítéséért, elsősorban az ezen a te­rületen működő kommunisták, mű­szaki dolgozók a felelősek. A párt- szervezetek és pártcsoportok őket bízzák meg konkrét feladatokkal, és teljesítésüket ellenőrzik. Ugyanak­kor munkájukhoz nagyobb politikai támogatást adnak, nagyobb lehető­ségeket biztosítanak ahhoz, hogy önállóan és operatívan döntsenek műszaki és szakkérdésekről, ami összhangban van az egyszemélyi vezetés elvével, és igényli a pártel­lenőrzést. Pártszervezeteink tudatában van­nak, hogy a gazdaság párt általi Az állami vállalatról szóló tör­vénytervezet indoklása gazdasági és szociális fejlődésünk meggyorsí­tásának alapvető feltételeire mutat rá. A pártunk gazdaságpolitikájában meghatározott célokat csakis az ex- tenzív formák és hozzáállások teljes megszüntetésével érhetjük el. Ilyen szempontból különösen fon­tosnak tartom a törvénytervezet azon részét, amelyik az állami válla­lat jogaival és kötelességeivel foglal­kozik. A változtatások szükségessé­gét a gyakorlat indokolja. A túlzott centralizálás ugyanis csökkenti az irányítás rugalmasságát. A túlsúlyba jutó adminisztratív módszerek hát­térbe szorítják a termelést közvetle­nül meghatározó szakmai, műszaki és technológiai jellegű kérdéseket. Nem kis gondokat okoz számunk­ra, hogy az eredetileg tervezett fel- dolgozási teljesítményeket magasan túllépjük. Olyan mértékben, hogy a minőségi munka szinte lehetetlen. A szocialista önigazgatás, önálló el­számolás és önfinanszírozás mellett az ilyen aránytalanságok megelőz­hetők. Ezért is nagyra értékelem azt a határozottságot, ahogy az indok­lás második részének 3. bekezdése kimondja: „az igazgató és a dolgo­zókollektíva tanácsának felelőssége oszthatatlan, s csakis az irányítás egy részét, vagyis a vállalatot érint­heti. Nem tűrhető meg tehát a mai állapot, amikor a vállalati szféra egy jogi szubjektuma (a vállalat) alá van vetve egy másik jogi szubjek­tumnak“. Mivel a nagyobb önállósággal egyben nagyobb felelősség is jár, a 23. cikkellyel kapcsolatosan az a nézetem, hogy az igazgató és a dolgozókollektíva illetékes önigaz­ösztönzése határozottságot, kölcsö­nös tájékozódást követel meg a pártszervezetek és a felsőbb párt­szervek között. Tanácskozásaikról, azok eredményeiről az aktivistákon és írásos jelentéseiken keresztül tá­jékoztatják a járási pártbizottságot. Ezeket a járási pártbizottság osztá­lyai, politikai dolgozói figyelmesen áttanulmányozzák, igényeiket szá- montartják, felvetett kérdéseiket rendezik, s ezekről tájékoztatják az illető pártszervezeteket is. Részükre rendszeresen sokszorosított tájé­koztató közlönyt adunk ki, amelyek tájékoztatják őket a járási pártbizott­ság és a felsőbb pártszervek ta­nácskozásairól és határozatairól. Azon vezetőségi tagok részére, akik felelősek a pártinformációért, a járá­si pártbizottság többnapos bennla­kásos tanfolyamot rendez. Ezt tette márciusban is, amikor a résztvevők megismerkedtek azokkal az aktuális feladatokkal, amelyeket következe­tesen teljesíteniük kell tájékoztató tevékenységükben, amire nagy szükség van a CSKP KB 4. és 5. ülései határozatának következe­tes megvalósításához. Ezek a megkülönböztetett eljárá­sok szervesen összefüggnek a de­mokratikus centralizmus és a párt­irányítás lenini alapelveinek érvé­nyesítésével. A központi irányítás mellett - figyelembe véve a helyi konkrét viszonyokat és feltételeket - nagyobb mértékben kell érvénye­síteni az önállóság elveit. Ennek tudatában dolgoznak pártszerveze­teink, amelyek önállóan s kezdemé- nyezően oldják meg problémáikat és teljesítik feladataikat, amihez min­den segítséget megad járási pártbi­zottságunk. Egyre nagyobb figyelmet fordíta­nak a párt vezető szerepének és ellenőrzési jogának helyes érvénye­sítésére, a tagság eszmei-politikai nevelésére, a lenini normák, minde­nekelőtt a kollektív vezetés elvének megtartására. Tevékenységükben jelentős helyet kap a gazdasági fel­adatok teljesítésének elemzése és ellenőrzése, továbbá a műszaki fej­lesztés kérdéseinek megtárgyalása, megvalósításának biztosítása, a ha­gatási szervének jogi és felelősségi körét a részletekben is nagyon pon­tosan kell meghatározni. Ez szük­ségszerű feltétele annak, hogy az irányító egyén vagy szerv a gazdál­kodásba szükség esetén konkrétan és gyorsan beavatkozhasson. Itt je­gyezném meg azt is, hogy minden olyan problémás kérdés megoldásá­ra határozott és egyértelmű döntést kell hozni, amelyekben mi magunk megfelelő alap nélkül nem határoz­hatunk. Példaként említem a belső ösztönzést. Feltétel nélkül az önel­számoló egységek, a brigádrend- szerű munkaszervezés és javadal­mazás híve vagyok. Ugyanakkor azt is tudatosítom, hogy olyan értékes alapanyag feldolgozásában mint a miénk, és az ellátási igényeknek megfelelően a kevésbé jövedelme­ző, sőt ráfizetéses részlegeinket sem szüntethetjük meg. Tavaly pél­dául a seredi központunkban 130 millió liter tejből 271 millió korona értékű árut készítettünk, nyolcmillió korona ráfizetéssel. Itt Galántán 60 millió liter tejet dolgoztunk fel, de a hétmillió korona nyereséget hozó 272 millió korona értékű termékhez a feldolgozott tejmennyiség fele is elég lett volna. Végezetül pedig még három gon­dolat. Huszadik éve vagyok igazga­tó, és tapasztalataim alapján az a nézetem, hogy a vezető munkahe­lyek betöltéséről, vagyis munkatár­saim megválasztásában nekem kel­lene döntenem. Tehát a 25. cikkely 2. pontjának II. változatára sza­vazok. Már az első olvasáskor felfigyel­tem, hogy a törvénytervezetben több bekezdésben olyan intézkedésekre hivatkoznak, amelyeket részletesen ladó munkamódszerek alkalmazá­sa. Pártszervezeteinknek nagy ré­sze van abban, hogy járásunkban a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás formáját több mint 120 kollektíva alkalmazza jó ered­ménnyel, s ezekben a termelésben résztvevő munkások közel huszonöt százaléka dolgozik. Abban is részük van, hogy járá­sunk dolgozói, polgárai és fiataljai a nagy októberi szocialista forrada­lom 70. évfordulójának, a Szakszer­vezetek XI. kongresszusának és a SZISZ IV. kongresszusának tiszte­letére 150 millió korona értékben fogadtak el kötelezettségvállaláso­kat, amelyek az idei tervfeladatok túlteljesítésére, a minőség fokozá­sára, a termelési költségek csökken­tésére irányulnak. Ezek teljesítésé­vel segítik elő a téli kényszerű ter­meléskiesés pótlását az első félév végéig, ami még 23 millió koronát jelent. Ipari és mezőgazdasági üze­meink, szövetkezeteink nagy több­sége az idei feladatait sikeresen tel­jesíti, azonban továbbra is nagy szükség van a dolgozók munkaakti­vitására, alkotó munkájára a gyorsí­tási irányvonal megvalósításában, a feladatok teljesítésében. Ezért a kommunisták feladatul kapták, hogy munkahelyeiken minden dol­gozót meggyőzzenek és megnyerje­nek céljaink aktív megvalósítására. A pártmunka nagyobb hatékony­ságának fokozását mindennapi fel­adatunknak tartjuk a járási pártbi­zottságon, és ezt igényeljük a városi, a helyi és az üzemi pártbizottságok­tól és alapszervezetektől is. Ennek érdekében nagy figyelmet fordítunk a tagság, mindenekelőtt a tisztségvi­selők eszmei-politikai nevelésére. Az eddigieknél nagyobb mértékben szervezünk többnapos bennlakásos tanfolyamokat, elméleti szemináriu­mokat. Tapasztalataink igazolják, hogy a tisztségviselők nevelése és felkészítése - ha költségesebb is - sokszorosan megtérül, pozitív eredményeket hoz a pártmunkában. TANKINA ISTVÁN, a járási pártbizottság titkára csak a későbbiek során dolgoznak ki. A másodszori elolvasásnál összeszámoltam, hogy ez kilenc cik­kelyt érint, a cikkelyek több mint tíz százalékát. Felmerül a kérdés, hogy nem lenne-e jobb ezeket az előírá­sokat is megjelentetni már a vita idején. így a törvénytervezet kihatá­sát a vállalat gazdasági eredménye­ire pontosabban tudnánk felmérni. Ha e kiegészítéseket később dol­gozzák ki, akkor annyit jegyeznék meg, hogy azok is legyenek egysze­rűek, konkrétak és határozottak. A további észrevételem az indok­lás második részének 5. bekezdésé­vel kapcsolatos. Szerintem a kihir­detést követően a törvénynek a le­hető legrövidebb időn belül és a le­hető legnagyobb méretben érvényt kell szerezni. A mi szempontunkból például így a kereskedelem is job­ban ügyelne termékeink eladásának színvonalára. Mert jelenleg még akad bolt, ahol a tejtermékeket a szállítóládákkal együtt teszik a hű­tőpultokba. Az is jó lenne, ha része­sednénk az évi 92 millió devizakoro­nából, amit a tröszt a mi exportárun­kért kap. Tavaly például e bevételből egy koronát sem láttunk viszont. A termelést szolgálná, ha a mező- gazdasági üzemeket szerződés kö­telezné az egyenletes szállításra, és több millió korona raktárkészletet sem kellene felhalmozni csak azért, hogy a váratlan kiesés, műszaki hi­ba esetén legyen alkatrészünk. A karbantartó és javító üzem is gyor­sabban dolgozna, mert az ő vállala­tuknál is a gazdaságosság lenne az alapkövetelmény. Dr. PERECZ GYULA, a Milex galántai (Galanta) üzemének igazgatója A RÉSZLETKÉRDÉSEKBEN IS DÖNTENI KELL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom